Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-26 / 113. szám
1993. április 26., hétfő új Dunántúli napló 9 Kidobtak százmilliót az agrárablakon? Beszélgetés dr. Körösi Imre MDF-es képviselővel, a Magyar Agrárkamara új elnökével Indulatos embert ismertem meg dr. Körösi Imre, 47 éves MDF-párti képviselő személyében, amikor a parlament pamlagján beszélgettünk. Nemes indulatok fűtik a diplomájára nézvén jogászt, aki a Szolnok megyei Tiszaugon lakik, s a Lajosmizsei Népfront és a Cserkeszőllői Magyar-Román Barátság termelőszövetkezetben dolgozott korábban. Sőt miközben a szegedi József Attila Tudományegyetemet végezte, akkor is volt munkahelye: a kecskeméti földhivatal, ugyanis levelező hallgatóként járta az egyetemet. A minap választották meg a Magyar Agrárkamara elnökévé, ahol már éreztette, hogy ezúttal kemény kiállás várható e szervezettől. A hiba az FM-ben van!- Amelynek még nincs is jogalapja? Vagy tévedek?-Csakugyan: az orvosi kamarát szabályozó törvényjavaslat már a T. Ház asztalán fekszik, mígnem a gazdasági kamaráké még csak a jövő zenéje. Ugyan ki érti ezt? - kérdez vissza. - Holott az idén a magyar mezőgazdaság mélypontjára jut, már tavaly is 40 milliárd forint veszteséget könyvelhetett el. A kormány 1^91-ben jóváhagyott programjából alig valósult meg valami, legalábbis ami az agrármezőnyt illeti. Mélységes bizalmatlanság alakult ki az agrárértelmiség, valamint az agrártárca irányítói között, jóllehet nyilvánvaló, hogy ez a pszichikai akadály legalább olyan döntő, miként a termelés megannyi tényezője.- Kiben keresi a hibát, melyik fél vétett?- Meg vagyok győződve arról, hogy a Földművelésügyi Minisztérium szemléletmódjában van, illetve - remélem - csak volt a hiba, hiszen tömérdek olyan példát tudnék felsorolni, amelyből kitetszik, hogy mekkora kapkodás jellemezte az utóbbi években a tárca munkáját.- Hallhatnánk egy-kettőt?-Tessék: adminisztratív engedélyezési eszközökkel akadályozták meg hol a búza, hol a sertés exportját. 1991-ben tízezer forintot kaptak a tehéntartók, amennyiben vágóhídra küldték állataikat, majd néhány hónap múltán kétezer forint állami támogatást nyújtottak egy-egy üsző beállításáért. 1992 decemberében már öt forint dotációt kapott literenként az a gazda, aki szerződés fölött hozott tejet Budapestre. Mindez együttesen 100 millió forint költségvetési pénz felesleges kiadásával és több 10 milliárdos értékű, működőképes tőkének a termelésből való kivonásával járt! Pikáns privatizáció...- Tervezett interpellációjában a privatizációval is elégedetlen, sőt személyes felelősség - revonást sürget!-De még mennyire! Hiszen valóságos katasztrófa, ahogyan a mezőgazdaság, pontosabban a hozzá kapcsolódó élelmiszer- ipar privatizációját „lebonyolították”. Már közszájon forog a növényolaj ipar esete, de a dohánygyárak, a cukor- és a szeszipar ugyancsak multinacionális cégek tulajdonába jutott, amelyek monopóliuma pedig veszélyesebb, mint az államé. Ha ez így folytatódik, meg nem tudom mondani, hová jutunk ...- Mi a teendő?- Itt, a parlamentben még az első félévben megalkotandó a kamarai törvény, továbbá kellő tartalommal kell megtölteni a terméktanácsok munkáját. Halaszthatatlan a vidék bankjának életrehívása, tehát a pénzügyek rendbetétele, beleértve a garantált árak, kvóták tisztázását, és így tovább. Elfogynak a termelési alapok, így már Mongólia és Albánia színvonalán vagyunk tápanyagutánpótlás - lásd műtrágya! - dolgában. Rendet kell teremteni az agrárpiaci rendtartásban, amire van már törvény is. Agrárprés?- Németországban azt láttam, hogy a kamara átveszi a minisztérium, vagyis az állam bizonyos feladatait.. .- Mi is ezt szeretnénk, amihez az FM szemléletmódjának is változnia kell. Megállítandó az agrárkeresetekben mutatkozó leszakadás, magyarán tarthatatlan, hogy ismét sereghajtó jövedelmek dolgában a magyar paraszt. Ugyanez áll a munkanélküliségre is! Számításaink szerint, amennyiben a mai szétszórt, többnyire rövidtávú támogatási szisztémákat me- szűntetnék és az erőforrásokat 20 milliárd forint erejéig privatizációs célokra használnák, akkor e forrás 100-150 milliárd forint, alacsony kamatozású hitelkamat preferenciájához nyújtana fedezetet. Ily módon 600 ezer, téeszen kívülálló üzletrészének értékesítését indíthatnánk el, javulna földjelzáloghitelek - ez korántsem újdonság a magyar mezőgazdaság történetében - működtetésének alapfeltétele.- Fölteszem, volt már alkalma odamondogatni máskor is az agrárvisszaesés felelőseinek . . .-Volt, bár köszönetét nem kaptam, sőt! Szakmailag még soha senki nem vitatkozott velem a minisztérium vezetői közül, legfeljebb azt mondták, miért ez a kemény hang? Pedig ha csupán azt az egyetlen adalékot mondom el, hogy miközben 150 százalékkal emelkednek az agrártermelésben használt ipari termékek árai, s esnek a felvásárlási árak, nos, akkor önmagában hajmeresztő belegondolni a következményekbe. Agrárolló? Nem; agrárprés! Élelemellátási gondok- Miként vélekedik az Európai Közösség által a közelmúltban hozott diszkriminatív döntésekről?- Reagálásukat némiképpen megértem, bár a döntésüket korántsem helyeslem. Ugyanis bizony előfordult, hogy provokáltuk a Közös Piacot, lesajnáltuk az egyébként fölöslegesen behozott áruk minőségét, tört szeműnek mondták egyesek a búzájukat, - mindez azonban nem igazolja húsexportunk leállítását. Ez a konfliktus azonban hamar fel fog oldódni véleményem szerint.- A legnagyobb baj?- Hogy kevés az árualap, így a kínálati piac átfordul keresletibe, s hovatovább nem is az export, hanem a honi élelemellátás okoz majd fennakadásokat. Az agrárkamarának ezért vállalnia kell majd a piacszabályozási, oktatási, tanácsadói, informatikai és pénzügyi feladatokat egyaránt. Továbbá végre csakugyan a parasztemberre bi- zassék, hogy magángazdaként, vagy szövetkezeti tagként kíván-e megélni. Keresztényi Nándor A vészkorszak megítélése Mire tanít egy múzeum? Az emlékezés, kegyeletadás napjait hagytuk magunk mö- gött.Varsóban a gettólázadás fél évszázados évfordulójának ünnepségeit rendezték meg, Washingtonban pedig szinte világméretű csúcstalálkozóra adott alkalmat (több tucat állam- és kormányfő, köztük Göncz Árpád részvételével) a Holocaust Múzeum felavatása, amely a náci népirtás sötét éveire, az üldözöttek, a zsidók és más áldozatok mentésének hősies példáira emlékeztet. Mit mond korunk emberének egy ilyen kiállítás? Remélhetőleg többet egyszerű történelmi okulásnál, bár persze az sem lenne kevés. De sok tanulsággal szolgálnak a múzeum megnyitását kísérő események és megnyilatkozások. Elsőként tán az a következetesség és figyelem, amellyel az amerikai politika a Holocaust-témát napjainkig terjedően kezeli. „Átértékelni” a második világháborút? Térfeleket cserélve „árnyalni”, ki állt a jó vagy a rossz oldalon? Az Egyesült Államok felfogásában ennek nyoma sincs, pedig hát amerikai elnök volt az, aki a Szovjetuniót a „Gonosz birodalmának” nevezte. Ám mondjuk a Gulag vagy a sztálini parancsuralom éveinek visszavetí- tését arra felhasználni, hogy a világháborús szövetséges koalíció indokoltságát megkérdőjelezzék? Ez az amerikai nézetekben szóba sem jön. Kőbe vésett igazságok? Megváltoztathatatlan, örök érvényű értékelések? Jól tudjuk, ilyenek még az egzaktabb tudományok területén sem mindig léteznek - hát még a história ingoványosabb szférájában! Ám igenis vannak történelmi axiómák. S a Holocaust vészkorszakának megítélése bizonnyal ilyen. Szegő Gábor Mérséklődik az infláció A fogyasztói árak márciusban 0,8 százalékkal emelkedtek. Az előző hónapban, februárban az áremelkedés 1,7 százalékos volt, és az év első hónapjában, januárban pedig mint ismeretes rekordmértéket 6,8 százalékot ért el. Ehhez képest márciusban az infláció jelentősen mérséklődött - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése. Márciusban az árszínvonal alakulását nem terhelték központi áremelkedések, az élelmiszerek nem drágultak tovább. Bár a zöldséghez, gyümölcshöz a lakosság drágábban jutott hozzá, a sertéshúsoknál a kedvezményes árusítási akció csökkentette az árszínvonalat. Az átlagosnál jobban emelkedtek az üzemanyagok árai. A benzin 2-2,5 százalékkal drágult, a szolgálatások díjai 1,1 százalékkal emelkedtek. A KSH szerint a februármárciusi inflációs adatokból egyelőre messzemenő következtetések még nem vonhatók le, azonban mindenképpen kedvező, hogy az év első hónapjához képest gyorsan csökkent az áremelkedés mértéke. Egyelőre még mindig viszonylag magas az elmúlt 12 hónap során számított áremelkedés, amely 23,4 százalék. Ez akkor csökkenhet, ha a következő hónapokban alacsonyabb inflációs indexek alakulnak ki, mint a múlt év azonos időszakában. Brüsszeli döntés szerdán? Három csoport Az EK bizottság javaslatánál némileg szigorúbb feltételeket fogalmazott meg este az Európai Közösség Állategészségügyi Állandó Bizottsága a keleteurópai hús- és élőállat-importjára kirótt tilalom feloldásához. E szerint a jövőben az EK- tagországokba szánt valameny- nyi élőállat-szállítmányt két héten át elkülönítve kell tartani, és - szemben az EK bizottság 10 százalékos javaslatával - valamennyi állattól vérmintát kell venni annak ellenőrzésére, nem áll—e fenn szeropozitív állapot. Egyúttal az állategészségügyi testület is szükségesnek minősítette a szállítmányok dokumentálásakor a kettős bizonylatolás, így a célország előzetes értesítését szolgáló rendszer kialakítását. Közösségi szóvivői források szerint legközelebb szerdán ül össze az EK állategészségügyi testületé, s ekkor értékelik a 18 kelet-európai országokból kapott válaszokat. Közösségi szóvivői források szerint nem kizárt, hogy ekkor majd három csoportba osztják a térség államait: az elsőbe tartoznának a „legmegbízhatóbbak” amelyekkel szemben az eljárás - úgymond - „civilizált” formában zajlik majd. Hírek szerint ide tartozna Magyarország, Lengyelország és még esetleg két további állam. A második csoportot alkotnák azok, akik még jogosultak közösségi exportra, de csak szigorúbb ellenőrzés mellett; míg a harmadik csoportba azok kerülnének, akiktől egyelőre még e feltételek mellett is megtagadnák az importtilalom feloldását. Előzetes a szeptemberi nyugdíjemelésekről A legkisebb összeg 250 forint Szeptembertől egységesen 4 százalékkal emelik a nyugdíjakat. Az Országgyűlés határozata értelmében azonban az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági ellátás, illetve az átmeneti járadék emelésére csak azok számíthatnak, akik 1992. december 31-én már nyugdíjasok voltak. Az emelés alsó és felső határa 300, illetve 1000 forint lesz. Az öregségi rész-, ihletve az özvegyi és a szülői, továbbá a baleseti özvegyi és szülői nyugdíjakat ugyancsak 4 százalékkal, de legalább 250 és legfeljebb 700 forinttal emelik.Az özvegyek, akik saját és özvegyi jogon összevonva részesülnek ellátásban, szeptembertől nem százalékos emelésben részesülnek, hanem egységesen 400 forinttal kapnak többet. A 4 százalékos emelés vonatkozik az árva- és a baleseti árva-ellátásra (felső határa 400 forint) illetve a baleseti járadékra (felső határa 250 forint). Á Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a százalékos emelés kiszámításánál csak az úgynevezett alapjáradékot veszi figyelembe. A házastárs után járó jövedelem-, illetve családi pótlék, valamint az egyéb, nem társadalombiztosítási ellátások (pl. a kártérítési járadék, a cukorbetegek anyagi támogatása) tehát ilyen szempontból nem jelentenek számítási alapot. Hasonlóképpen nem számolják be a személyes szabadság korlátozásáért megállapított és folyósított kárpótlást, valamint az 1991. évi XII. törvény alapján a nyugdíjkiegészítés helyett folyósított pótlékot. Havonta 200 forinttal kapnak többet szeptembertől a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi, valamint a szakszövetkezeti tagot megillető növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékosok, továbbá azok, akik nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülnek. A házastársi pótlékot és a házastárs utáni jövedelempótlékot 150 forinttal egészítik ki. sz. m. Megrendelem az Új Dunántúli Naplót............................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:........................................................... Cég neve:................................................. Cím: .......................................................... Címe:........................................................... A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a......................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. a láírás cégszerű aláírás az Új I Tiináiitiili Napló előfizetésére Új előfizetőink között értékes ajándékokat sorsolunk ki. Nem kell mást tenni, mint előfizetni és a hónap 25-ig beküldeni a hírlapkézbesítőtől kapott nyugtakönyvi hírlapnyugtát vagy másolatát. Cím: Axel-Springer Magyarország Kft. Pécs 7601 Pf.: 134.
