Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-26 / 113. szám
1993. április 26., hétfő üj Dunántúlt napló 7 \ i J J I 1 I :> o :i .* > CK Fekete munkaerő Rossz idők járnak azokra, akik munkavállalási engedély nélkül próbálnak elhelyezkedni manapság Ausztriában. Kereslet éppen lenne irántuk, hiszen már-már közhely, hogy egyes feladatokra „bennszülött” nem vállalkozik. A munkaadó számára emellett csábítóan olcsó a bér és a mindenféle járulék - csakhogy a kockázat ma már ugyanilyen nagy. Amióta Ausztriában hivatalos statisztikák tömege is igazolja a gazdasági recessziót, a bűnbakkeresés is egyre kedveltebb foglalatosság. A nyitott határ, az azon át beáramló, és az osztrák gazdaságot tönkretevő keleti áru az első számú célpont. S ezen belül is az olcsó, a hazai munkás bérének töredékéért dolgozó vendég- munkás. A munkavállalási engedély ma már valóságos kincs. A kvótákat folyamatosan kurtítják, abban az illúzióban, hogy ezzel több munkahely jut a hazaiaknak - s vannak pillanatok, amikor munkaadó és bármilyen feltételekkel munkát kereső érdeke egybeesik. Ilyenkor létrejön a csupa rettegéssel járó alku: a fekete munka. Az ellenőrzések váratlanok, és a követke'zmények súlyosak. Az engedély nélkül munkát vállalóra kitoloncolás, a munkaadóra bírság vár, ez utóbbi büntetése súlyos esetben akár a működési engedély hosszabb szüneteltetése, avagy megvonása is lehet. A leginkább érintett tartományban, Burgenlandban - amely három potenciális lelőhellyel, Magyarországgal, Szlovákiával és Szlovéniával is határos - az idén különösen jól szervezett harcot indítottak a jelenség ellen, s mégis, a politikusok ritka őszinte pillanataikban kénytelenek elismerni: az eredmény nem kielégítő. Éppen az olcsóbb munkaerőre alapozva prosperálnak új vállalatok - nem egy közülük a keleti szomszédnál már piacgazdasági feltételekkel dolgozó üzemek beszállítóiként ér el jó eredményeket. A legjobb lenne engedéllyel hozzájutni például az itt igen kedvelt magyar szakmunkásokhoz - mondják az osztrák vállalkozók. Az év első negyedében Burgenlandban az ösz- szesen 4560 külföldi munkás közül 2215 volt a magyar, ami 13,2 százalékkal több az előző év decemberéhez képest. ők azok a szerencsések, akik engedéllyel dolgoznak. Ahogyan csökken a vendégmunkások létszáma, úgy nő a magyarok aránya. Államfői találkozóra adott alkalmat a washingtoni Holocaust emlékmúzeum megnyitója. Képünkön balról jobbra: Zselev bolgár, Tudjman horvát, Herzog izraeli, Clinton amerikai, Soares portugál, Iliescu román, Göncz magyar, Kucan szlovén, Kovac szlovák elnök és Sangheli moldáviai miniszterelnök. A svéd kormány támogatja a magániskolákat Privatizálnak a franciák is Nehéz helyzetben az állami vállalatok Mintegy 20-30 milliárd frank értékű állami tulajdont kíván az idén privatizálni az új francia kormány - közölte Edmond Alphandery gazdasági miniszter a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságával. A privatizálás mértéke mindenekelőtt attól függ, mekkora lesz a piac felvevő képessége. A miniszter nem ismertette, milyen vállalatok kerülnek elsősorban privatizálásra, de az eredeti kormányprogram néhány bank és biztosító társaság eladásáról tett említést. Edouard Balladur miniszterelnök korábban kijelentette, hogy a termelő ágazatokban működő állami nagyvállalatoknál egyelőre nem lesz nagymértékű privatizálás. Ennek oka az, hogy a gazdaságjelenlegi helyzetében kisebb érdeklődés mutatkozik a jórészt nehéz helyzetben levő állami vállalatok iránt.Azt azonban nem lehet még jósolni sem,hogy ez a gazdasági akció milyen sikerrel jár. Hruscsov fia az USA-ban telepedett le Szergej Hruscsov, a néhai szovjet kommunista pártfőtitkár, Nyikita Hruscsov fia hétfőn hivatalosan letelepedett az Egyesült Államokban. Az 57 esztendős volt szovjet rakétatudós 1991 szeptembere óta tartózkodik 45 éves feleségével, Valentyinával Amerikában, és hétfőn, a Rhode Island állambeli Providence-ben, a szokásos rutinbeszélgetést követően megkapta az amerikai bevándorlási hivataltól a tartós amerikai tartózkodásra jogosító engedélyt. Hruscsov fia eredetileg egy tudományos csereprogram keretében érkezett Amerikába - írta az AP. Ügyvédjének közlése szerint kérelmét olyan neves személyiségek támogatták, mint Richard Nixon és George Bush volt amerikai elnökök, valamint Robert McNamara, aki amerikai védelmi miniszter és a Világbank elnöke volt. Szergej Hruscsov saját közlése szerint az Egyesült Államokban is hű akar maradni hazájához: tudósként arra a kérdésre keresi majd a megoldást, hogyan lehetne „a legkevésbé fájdalmasan” átállítani az egykori szovjet köztársaságokat a demokrácia és a piacgazdaság útjára. Cranstoni otthonából adott telefoninterjújában a jelenleg az amerikai Brown Egyetemen politikai tudományokkal foglalkozó Hruscsov azt mondta, hogy azért marad az Egyesült Államokban, mert ott jobbak a munkafeltételek, és utazási szabadságában nem korlátozhatják kormánydöntések. Legyen szabad iskolaválasztás - hirdette meg a svéd kormány. A magániskolák a jövőben az állami iskolákkal azonos anyagi támogatást kapnak, a magángimnáziumok valósággá válnak és ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak le kell majd építeniük a gimnáziumi oktatás egy részét. Éppen úgy, mint az általános iskolák esetében, a jövőben szabadon választhatnak a tanulók, hogy az önkormányzat középiskolájába vagy pedig egy magániskolába kívánnak menni. Az önkormányzatoknak az alapvető képzést a helyi adókból kell fizetniük, függetlenül attól, hogy saját vagy magániskoláról van-e A Buckingham Palota által elismert családfakutatók megállapították: II. Erzsébet királynő még azonosítható legrégibb egyenesági felmenője Rurik novgorodi nagyherceg (862— 79), az orosz monarchia megalapítója. De van nem európai koronás ős is: H. Mohamet Mutamid, Sevilla mór uralkodója, akinek leánya, Zaida, VI. Alfonz kasz- tíliai királyhoz (1072-1109) ment feleségül, az arab is bekerült a királyi vérvonalba. Ruriktól I. Igor, majd Szvja- toszlav, Szent Vlagyimir és I. Jaroszlav kijevi nagyhercegeken át vezetett a leszármazás Anna orosz hercegnőig, aki I. Henrik francia király (1031-60) felesége lett. Ebből a házasságból született I. Fülöp francia király, majd további hét francia királyon át vezetett a vonal IV. (Szép) Fülöp francia királyig, akinek leányát, Francia Izabelszó. A magániskolákat a hatóságoknak el kell fogadniok, azok mindenki számára nyitva állnak és az állami iskolákkal teljesen azonos értékű bizonyítványt adnak. Svédországban a magániskola-rendszert egy évvel ezelőtt vezették be az általános iskolákban próbaképpen és a tapasztalatok reménytkeltők. A magán iskolák száma óriási fejlődést mutatott az utóbbi időben, különösen a nagyvárosokban, ahol az összes diákok egyharmada tanul. A magán iskolák támogatása jelenleg az önkormányzati iskolák költségeinek 85 százaléka. Ez egyben azt is jelenti, hogyha romlik a gazdasági helyzet, a magán islát II. Eduard angol király (1307-27) vette nőül. Ez az Eduard maga is egy kasztíliai király, III. Szent Ferdinánd unokája volt anyai ágon. A Plantagenet házi II. Eduardtól számítva II. Erzsébet a 22. nemzedékbeli leszármazott. Az arab-spanyol oldal először öt kasztíliai királyon át folytatódott. Ebbe az ágba már korán keveredett angliai vér: II. Henrik angol király leánya, Eleanor VIII. Alfonz kasztíliai királyhoz ment feleségül, A közvetlen vérvonal ezután Portugáliába vezetett. VIII. Alfonz leányát, Urracát, II. Alfonz portugál király vette nőül. Négy portugál király után a leszármazás újabb házasság folytán visz- szakerült Kasztíliába és további két kasztíliai király után ez is elágazott Angliába. Kegyetlen Pedro kasztíliai király leányát, Izabellát feleségül vette Edmund yorki herceg, akinek dédkolák esetleg „méltányos” tandíjat kell hogy kérjenek az ott tanulóktól. Akadnak azonban kivételek is, például a kormány fontosnak tartja, hogy egyes nemzetközi, illetve speciális bentlakásos iskolák mindenképpen működni tudjanak, így ezek különleges állami támogatásban részesülnek. A svéd iskolaügyi miniszte- rasszony külön kiemelte, hogy a gimnáziumok egyben szakmai képzést is adhatnak, de például nem az iskolába kell, hogy építsenek „tanulókonyhát” , hanem a diákokat vigyék el egy étterembe, hogy a valóságban sajátítsák el a tudnivalókat. Palotai Mária unokája volt IV. Eduard angol király (1461-83). A York házbeli IV. Eduardtól számítva II. Erzsébet a 17. nemzedékbeli leszármazott. VII. Eduard király (1841- 1910) felesége, vagyis II. Erzsébet dédanyja Alexandra dán hercegnő, IX. Keresztély dán király leánya volt, így II. Erzsébet rokoni kapcsolatban van Beatrix holland királynővel (Beatrix IX. Keresztély ükunokája férfiágon) és V. Harald norvég királlyal (Harald ugyancsak IX. Keresztély dán király ükunokája férfiágon, egyszersmind VII. Eduard unokája nőágon). II. Erzsébet üknagyany- janak, Viktória királynőnek (1819-1901) egyik ükunokája János Károly spanyol király is nőágon. Vérrokonság mutatható ki ugyancsak többszörösen a belga uralkodócsaláddal - az ottani dinasztiát 1831-ben I. Li- pót alapította, aki Viktória kiII. Erzsébet kék vére ezer éve csörgedezik Romániai közvélemény Széleskörű aggodalom Jelenleg a szabadságot becsülik a legjobban Románia lakóinak 35 százaléka érzi úgy, hogy élete jobb és 7 százaléka, hogy sokkal jobb lett a korábbihoz képest az 1989. decemberi fordulat nyomán. Viszont ugyancsak 35 százalékuk szerint az élet most kevésbé jó, 22 százalék szerint pedig éppenséggel sokkal rosszabbá vált - tűnik ki az IRSOP román közvéleménykutató intézet reprezentatív, 1056 személy megkérdezése alapján, április 5. és 10. között készült felméréséből, amelynek eredményét kedden tette közzé a megrendelő, a Romp- res hírügynökség. Még él a nosztalgia A felmérés szerint él még a nosztalgia a múlt bizonyos előnyei iránt és széleskörű az aggodalom a jövőt, elsősorban a napokban életbe lépő árreform várható következményeit illetően, ugyanakkor a szakszervezetek konfrontá- ciós stratégiája sem népszerű. A nyugalom és a rend 20 százalékkal az első a múlt ama vonásai közül, amelyek a maival összehasonlítva jobban tetszettek az embereknek, majd az olcsóbb élet, a munkahely, a holnap biztonsága következik a felsorolásban. A legellenszenvesebb vonások között az első helyen a szabadság hiánya és a hazugság szerepelt (44 százalék), a másodikon a hiány és a szegénység (31 százalék). A félelmet csak 7 százalék említette. E fejezet tükörképeként jelenleg az emberek a szabadságot becsülik a legjobban (42 százalék), ezt követi az áruválaszték bősége (23 százalék), de az elért életszínvonalat csak 9 százalék értékeli nagyra. Ezután a következik a föld felosztása (7 százalék), majd csak az ötödik helyen maga a demokrácia (5 százalék). Á negatív jelenségek között az első helyen a drágaság, az életszínvonal alakulása áll (33 százalék), ezt követi a korrupció (17 százalék), és a politikai élet romlottsága (12 százalék). A munkanélküliség és annak veszélye csak ezután következik 10 százalékkal, míg 7 százalékkal szerepel az emberi kapcsolatok romlása, hattal a holnap bizonytalansága és csupán öttel a bűnözés. A jövőt illetően a felmérés résztvevőinek alig négy százaléka mondta, hogy meggyőződése szerint a dolgok jó irányban mennek, 45 százaléka vélte hasonlóan, de meggyőződésének említése néL kül. 33 százalék úgy foglalt állást, hogy a dolgok rossz irányba mennek, 11 százalék meg éppenséggel mély meggyőződésének nevezte ezt. Az életszínvonalat illetően a megkérdezettek 53 százaléka félt kissé vagy nagyon attól, hogy mit hoz a holnap, 47 százalékuk vélte úgy, hogy egyáltalán nincs vagy nemigen van mitől tartania. Az ártámogatások május elsejével esedékes megszüntetésével kapcsolatban a megkérdezettek 7 százaléka volt biztos és 42 százaléka bízott abban, hogy megbirkózik vele. A kormány reformprogramja által megkövetelt áldozatokkal öt százalék értett egyet teljesen, 47 százalék nagyjából, 46 százalék pedig kisebb-nagyobb mértékben ellenezte őket. Mi lenne a megoldás? A hivatalos hírügynökség által rendelt felmérésben elhangzott egy kérdés arról is, hogy mi lenne a legjobb megoldás az életszínvonal növelésére. A válaszlehetőségek közül 40 százalék értett egyet azzal, hogy a több munka, 23 jelölte meg a kormány jobb gazdaságpolitikáját, mint opciót, 18 százalék a privatizálás és a magánkezdeményezés erőteljesebb ösztönzését - és csak 3 százalék mondott igent ez IRSOP által megkérdezettek közül arra, hogy a sztrájkok és tüntetések, kényszeríthetik rá a kormányt a helyzet javítására.Két héttel a nagy szakszervezetek által meghirdetett általános sztrájk előtt ez a felmérés nyilván a kormány kezébe ad érveket. Egyébként közzététele éppen arra a napra esik, amelyre eredetileg az általános sztrájkot szervezte a négy legnagyobb szakszervezeti központ. Baracs Dénes rálynő egyik szász-coburg és gothai nagybátyja volt, s Lipót ma uralkodó utóda, Balduin belga király anyja pedig IX. Keresztély dán király dédunokája volt. Vérrokon a holland uralkodóház is: Viktória királynő apai ükapja, II. György angol király (1709-59) leányának, Anna hercegnőnek egyenes leszármazottja Beatrix holland királynő. XVI. Karoly Gusztáv svéd király apai nagyanyja ugyancsak Viktória királynő unokája volt. Rokon -János luxemburgi nagyherceg: felesége Balduin belga király nővére, és a távoli atyafisághoz tartozik ül. Rainer monacói herceg is. Ott a közös pont az 1711-ben elhunyt Jan Willem orániai herceg. E herceg menye volt II. György angol király Anna leánya, és III. Rainer pedig az egykori orániai herceg egyenes leszármazottja nőágon. II. Erzsébet maga a windsori ház negyedik uralkodója. Ezt a nevet a királynő nagyapja, V. György (1865-1936) vette fel a brit királyi család hivatalos neveként hazafiasságból, így is deklarálván a német rokonsággal való szakítást, tekintettel az első világháborúra. Addig a brit királyi ház hivatalos neve, 1901-től, Szász-Coburg és Gothai volt, Viktória királynő fia és utóda, VII. Eduard rendeletére. Mind Viktória királynő - a hanoveri ház utolsó uralkodója -, mind hitvese, Albert herceg, Ferenc Frigyes szász- coburg és gothai fejedelem unokái voltak, Albert apai, Viktoria anyai ágon. A letűnt európai uralkodócsá- ladok koronás tagjai közül II. Erzsébetnek vérrokona volt II. Vilmos német császár (1859— 1941), Viktória királynő egyik unokája anyai ágon, és II. Károly román király (1893-1953), Viktória királynő egyik dédunokája. Rokonok voltak még házasság utján Sándor jugoszláv király, aki II. Károly román király húgát vette feleségül, I. Konstantin görög király (1868-1923), aki Viktória királynő egyik unokáját vette nőül, és II. Miklós orosz cár (1868-1918), aki Viktória királynő unokáját vezette oltár elé. Mészáros György
