Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-24 / 111. szám

1993. április 24., szombat üj Dunántúli naplö 7 A vásárló pedig azt hiszi, - jól jár a Aruk, árak, diszkontok Diszkont. Lassan se szeri, se száma az ilyen jellegű boltnak - hiszen városok szélén és közepén, volt raktárakban és lakások­ban ezzel az elnevezéssel ingerük betérésre és csábítják vásár­lásra az embereket. Vajon okkal, joggal-e? Egyáltalán, a disz­kontokban venni tényleg jó üzlet? Dr. Bodnár József, a Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség vezetője szerint egyetlen kereskedő sem szegi neg a rendelkezést, ha diszkontként üzemelteti boltját. Nincs nehéz dolguk, ugyanis ilyen rendelkezés nincs is... Nyilván ez az egyik oka, hogy korlátlanul használják ezt a nevet, sejtetve amit eredendően takar - nem luxus körülmények között, de kulturáltan jó minőségű árukat kínálni, az átlagosnál olcsób­ban. Népszavazás Oroszországban Nyeregben marad-e Borisz Jelcin? A Nyugat az elnökre épít Mercedes helyett Volga Alekszandr Ruckoj orosz al- elnök csütörtöktől nem hasz­nálhatja páncélozott szolgálati autóját, lecsökkentették testőrei számát, és nem élvezheti a sze­mélyi orvosi szolgálatot sem. Az eddigi páncélozott Mercedes helyett Ruckoj egy Volgát ka­pott, s testőrsége létszámát oly mértékben csökkentették, hogy „az kevesebb, mint ami egy egy kereskedelmi bank igazgatójá­nak jár” - mondta az alelnök munkatársa. Jelcin beszédében felszólította Ruckojt: döntse el, melyik oldalon áll. Dokumentumok Rommel öngyilkosságáról Adolf Hitler aláírásával ellá­tott titkos náci dokumentumo­kat bocsátottak árverésre hétfőn New Yorkban. Az okmányok között voltak olyanok, amelyek bepillantást engednek Erwin Rommel tábornagy, a Sivatagi Róka öngyilkosságának részle­teibe. A titkos iratok az AP je­lentése szerint 53 000 dollárért keltek el. Azért a 14 dokumen­tumért, amely Rommel sorsával foglalkozik, 18 000 dollárt ad­tak. A dokumentumokat egy amerikai katona találta Berlin­ben, a náci összeomlás után, amikor katonai hivatalokban keresgélt. Magával vitte mint emléktárgyakat, és nemrég adta el őket egy gyűjtőnek. Új metróvonal Londonban Az Európai Befektetési Bank (EIB), az Európai Közösség pénzintézete 98 millió fontos kölcsönt hagyott jóvá az új lon­doni metróvonal finanszírozá­sára. A szigetországnak 15 év alatt kell visszafizetnie a az ösz- szeget, amely az edinburgh-i EK-csúcstalálkozón a közösség infrastrukturális fejlesztésére elhatározott keretből származik. A metróépítéshez 400 millió fonttal a brit magánszektor is hozzájárul. Az új vonal a Lon­don nyugati részén fekvő Green Parkot köti majd össze a kikötői dokkokkal. Szójaliszt Ukrajnának Az Archer Daniels Midland Inc. amerikai agráróriás beje­lentette, hogy százmillió dollár értékben szójalisztet és másfajta proteineket szállít Ukrajnának. Mint a Reuter a vállalat székhe­lyéről, az Illinois állambeli Da- caturból jelentette, az erről szóló szerződést hétfőn írta alá Dwayne Andreas, a cég elnöke és Igor Markulov, az ukrán mi­niszterelnök gazdasági tanács­adója. A szerződés értelmében az amerikai cég egy év alatt tel­jesíti a megrendelést. Bagoly-diszkont, a pécsi vasútállomás közvetlen szom­szédságában. A hivatásos el­lenőr - Farlcasné Bálint Rózsa, a megyei fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség vezető-helyettese - a polcokon sorakozó áruk közül azonnal „kiszúr” néhányat: az üveges ecetes paprikának nincs feltüntetve a gyártási ideje, így ember legyen a talpán, aki megmondja - meddig ehető. A hazai löncshús gusztusos kon­zervdobozban kelleti magát, csak egy aprócska gond van vele: a címke orosz és angol fel­iratú, s hát a gyártási idő... A Bolyban készült tésztákról sem sokat tud meg a vásárló a felira­tok alapján, így például azt sem, hogy tojással vagy anélkül ké- szült-e. A külföldi brandy-ről kiderül, nincs bevizsgáltatva, árusítani nem volna szabad, a lejárt szavatosságú narancsitalt, amely még ugyan fogyasztható néhány napig, árengedménnyel adják, de együtt a nem akciós termékekkel. Hallgatva a felügyelő asz- szonyt, s nézve az árakat meg kell állapítani, ellentmondásos a helyzet. Mitől diszkont a Ba­goly? Az egyik tulajdonos sze­rint az áruk 90 százalékát köz­vetlenül a gyártótól szerzik be, ezért olcsóbban tudjuk adni. Hogy van olyan is köztük, amely nem felel meg valami­lyen ok miatt a forgalomba ho­zatal alapvető követelményei­nek? Lehetséges, ők ugyanis minden árut nem tudnak kü- lön-külön megnézni, mert a termelőktől nagy tételben vásá­rolnak. Vajon, ha a viszonteladó vagy az „egyszerű” vásárló is nagy tételben vesz tőlük - zsák­ban, kartonban -, akkor olcsób­ban jut a portékához. Nem, ilyen kedvezmény nincsen. Mi­ért érdemes mégis idejönni? Mindig van 20-30 portéka, ami „versenyképes”, most például gőzölt borsó - igaz bab van a címkén feltüntetve - 22 forin­tért, egy kilogrammos szerény, de legalább „informatív” cso­magolásban lévő sűrített para­dicsom 80 forintért, cukor 56 forintért. S persze, sok olyan áru, amelyet ABC-ben ugyan­annyiért lehet megvenni. Az üz­let azonban virágzik, sokan megfordulnak a Bagolyban nap mint nap, arról nem is beszélve, hogy számos közülettel, nagy­vásárlóval is kapcsolatban van­nak. Mörfi-diszkont Pécsett, az Alkotmány utcában. Aprócska, hangulatosan berendezett üzlet. A tulajdonos szerint azért írták ki a bejárati ajtó fölé, hogy diszkont, mert ők minden árut azon az áron adják, amit a nagykereskedelem, az utazó ügynökök ajánlanak. A szakértő vizsgálódása során kiderül, azért nem minden olcsóbb, mint másutt, s az is, hogy olyan ter­méket is árusítanak - például margarint, füstölt tarját -, amelynek lejárt a szavatossági ideje. Az pedig már egyáltalán nem okozott meglepetést, hogy lejárt a morzsa fogyaszthatósági ideje, hogy cseh májkrémet kí­nálnak, csak cseh felirattal, minden magyar nyelvű tájékoz­tatás nélkül, hogy a hajzseléről nem tudni, milyen típusú hajra való, ha csak nem tud a vevő németül vagy angolul, hogy a mérleg nincs hitelesítve ... Az viszont a felügyelőt is meg­lepte, hogy amikor kérte a bolt­ban forgalomba hozatalra enge­délyezett cikkek listáját, azt nem tudta a tulajdonos felmu­tatni.(Később kiderült, hogy például húskészítményeket, fel­vágottakat nem is árulhatna!) A nemrég nyitott bolt tulaj­donosasszonya azzal igyekezett menteni a helyzetet, hogy bár szakmabelinek vallotta magát - vendéglátóipari középiskolát végzett -, nem tudta, hogy mit és hogyan lehet forgalmazni, s azt is hozzátette, szemtelenség, hogy ahonnan ő beszerzi az árut, olyanokat adnak el, amelynek lejárt a szavatossága. Ehhez mi tettük hozzá, a vevőt aligha érdekli a beszerzés hát­tere, ő egyszerűen jó terméke­ket akar hazavinni a pénzéért. Ebben a kereskedővel is egyet­értettünk. Jé A pécsi Farkas István utcai Mini-diszkont elnevezés első része egyáltalán nem túlzó: annyira kicsi az üzlet, hogy alig van áru, a készlet összeszámlá- lása sem igazán nehéz. Az al­kalmazott hölgy arra a kér­désre, hogy mitől diszkont ez a kereskedés, azt a választ adta, náluk minden olcsóbb, mint másutt. Persze, a minden na­gyon tág fogalom, hiszen jó, ha 30 féle árucikk volt a polcokon, s az árak sem egyértelműen bi­zonyították az állítást, - kivétel talán a kimért olaj volt. A hiá­nyosságok között előbukkant: a szakhatósági engedélyeket nem az üzletben tartják, ezért azt nem lehetett ellenőrizni, a mér­leg - ezen mérik az olajat, mert kilóra adják! - egy dekag­rammról indul, a kimért kris­tálycukor zacskóján nincs fel­irat ... Diszkontok. Távol áll tőlünk és természetesen a fogyasztóvé­delmi felügyelőség munkatársá­tól, hogy „bántsuk” a vállalko­zókat, a kereskedőket, mint ahogy az is, hogy bárkit lebe­széljünk arról, hogy ilyen üzle­tekben, áruházakban vásárolja­nak. Csupán arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy a vevők nagyon körültekintően adják ki a pénzüket, s az élelmi­szer, vegyiáru diszkontokban (is) figyeljenek arra, hogy mit vesznek, nézzék meg a szavatos­sági időt, a minőséggel kapcso­latos információkat, az árakat, s a „paramétereket” hasonlítsák össze. Roszprim Nándor Csúcsidénye van a kremlino- lógusok régi és új nemzedéké­nek a vasárnapi, oroszországi népszavazás kapcsán. Képes lesz-e Jelcin nyeregben ma­radni, milyen menetrend és kö­vetkezmények várható győ­zelme illetve veresége esetén? A különböző vélemények ka­vargásában egyetlen biztos pont van: a bizonytalanság. Borisz Jelcint 1991. június 12-én választották elnökké, közvetlen szavazáson, 46 millió vokssal, ami 57, 3 százalékos arányt jelentett. Különösen a városokban ért el figyelemre­méltó eredményeket: Moszkvá­ban 70, Szentpétervárott 60 százaléknál többet. Akkor senki sem vonhatta kétségbe győzel­mét, hiszen legnagyobb riválisa, a Gorbacsov által is támogatott Rizskov egykori miniszterelnök kénytelen volt 13 millió szava­zattal megelégedni. Azóta viszont a lakosság nagy többségében a kiúttalan­ság és apátia érzése lett úrrá. Egy év alatt kétezer százalékos infláció; lassan elviselhetet­lenné váló bűnözési hullám; tel­jes gazdasági pangás; növekvő feszültség és már-már elszaka­dási törekvések a huszonegy au­tonóm köztársaság körében, ami kétségessé teszi, hogy a 106 millió választásra jogosult fele elmegy-e az urnákhoz, a parlamenti határozat kívánalma szerint. Máris vannak értelme­zési viták, egyes, Jelcinhez kö­zelálló szakértők szerint ele­gendő lenne a leadott szavaza­tok felének megszerzése. Az Európai Közösség nehéz időszakot él át - jelentette ki csütörtökön a svéd parlament­ben az EK Bizottság elnöke. A jövendő EK-tagországban tett látogatása során mondott be­szédben Jacques Delors három tényezővel indokolta a közös­ség nehéz helyzetét: a délszláv válság megoldatlansága; a vi­lágméretű gazdasági recesszió, A már említett huszonnégy köztársaság közül ugyan egyik sem jelentette be a népszavazás hivatalos bojkottját, de csak ket­tőben tettek közzé mozgósító felhívásokat a helyi vezetők. Kényes területnek számít az Észak-Kaukázus, ahol a kalmü­köktől a csecsenekig nyolc köz­társaság létezik, vagy a Szibéria déli részén található négy kör­zet. Mind gyakrabban vetődik fel a kérdés, miként lehet meg­őrizni a 17 millió négyzetkilo­méteres, 150 milliós népességű orosz föderációt? A közvélemény-kutatásokra nehéz támaszkodni. Egyes fel­mérések szerint Kelet-Szibériá- tól (Irkutszk) eltekintve Jelcin most nagyobb százalékarányú támogatásban részesül majd. Mások szerint népszerűségi in­dexe csupán 13 százalék körül mozog, de ezzel együtt a meg­kérdezettek többsége nem lát más lehetőséget, csak az elnök támogatását. Ha ugyanis veszít, nehezen lehet elképzelni, mi következhet, hiszen közel-távol nincs más reális program. Igaz, ha nyer, a hatalmi harc folyta­tódhat, s a Jelcint most támo­gató szövetség rövid idő alatt elemeire bomolhat. A Nyugat Jelcinre épít, ezt mutatják a több tízmilliárdos segélyígéretek vagy a Kis-Jugo­szláviával szemben életbe lépte­tett embargószigorítás beveze­tésének a népszavazás utáni napra történő halasztása. De kire helyezi a tétet Oroszország népe, s hajlandó-e az urnákhoz járulni? Réti Ervin amelyet tetéznek az európai va­lutapiac hullámzásai; az a sokak által átélt érzés, hogy az embe­rek és a kormányok, illetve az EK-intézmények között hatal­mas a távolság. Delors szerint „most az a lényeg, hogy sikerül­jön meggyőzni a polgárokat a gyorsan változó, zűrzavaros vi­lágban létező egyesített Európa előnyeiről”. Delors az EK helyzetéről Akut beavatkozások a krónikus betegségbe Pengeélen táncol az egészségügy háttérszolgálata Arra még nem volt példa, hogy ne lett volna elég kötszer, egyszer használatos fecskendő, vagy alapvizsgálatokhoz szük­séges jó állapotú műszer - állít­ják a gazdasági vezetők, de gyorsan hozzá teszik : pengeé­len táncol az egészségügyi fek­vőbeteg-intézmények műszaki, gazdasági háttérszolgálata, s nem tudni, meddig lehet ezt így tartani. Az elmúlt másfél évben ren­geteg fórumon vitatták meg az egészségügy, a társadalombiz­tosítás reformját, de erről a „ki­segítő” tevékenységről a leg­utóbbi időkig szinte egy szó sem esett. Valószínű, hogy pont Pécsett fordult először feléjük a figyelem, amikor a népjóléti miniszter a POTE au­lájában tartott fórumon megfo­galmazta, hogy a gazdasági, műszaki szakembereknek is óriási részük van abban, hogy az egészségügy nem került még nehezebb helyzetbe. Alapprobléma az orvosok, nő­vérek fizetése, a teljesítmény finanszírozásra való áttérés, de kötődik hozzá sok minden, amiről Ferenczi Józseffel, a POTE főmérnökével, dr. Hor­váth Imrével, a Gyermekkór­ház gazdasági igazgató-helyet­tesével, Bakonyi Lászlóval a Megyei Kórház energia cso­portvezetőjével és Perényi Jó­zseffel, a Megyei Kórház mun­kavédelmi vezetőjével, mint az Egészségügyi Munkavállalók Szakszervezetének alelnökével beszélgettünk. Az egészségügyi ellátás ott kezdődik, hogy valahol gyó­gyítani kell. Ami a fekvőbe- teg-intézményéket illeti: az épületek meghatározó többsége alapos korszerűsítésre szorul. Jellemző példák erre az egye­tem klinikái, amelyek sorában a legrégibb az 1600-as évek­ben, a legfiatalabb 1966-ban épült. Az utóbbi a 400 ágyas klinika, amelynek a gépészeti része már megérett az alapos felújításra. A különböző in­tézményekben szinte naponta előforduló meghibásodásók ja­vítása azonban csak akut be­avatkozásnak számít, miköz­ben krónikus betegségről van szó. A szitává „rongyosodott” vízvezetékek naponta produ­kálják a csőtöréseket, az elavult elektromos hálózat nem képes a nagy teljesítményű gépek üzemeltetésére és így tovább. Pedig ha valamikor, mostan­ság igazán lehetne válogatni a korszerű gépek, műszerek kö­zül. Már-már agresszív kínálati piac alakult ki, aminek egyik oldalról nagyon örülnek, hi­szen mindig erre vágytak, más­részt esetenként szinte kínos, hogy egymásnak adják a kilin­cset a különböző cégek ügynö­kei rendkívül magas áron kí­nálva a különböző termékeket. Az árak természetesen az egykori KGST-piaci árakhoz viszonyítva magasak - 5-10-szeresek - s pillanatnyi­lag a termékek egy része elér­hetetlen az intézmények szá­mára. Még akkor is, ha az ön- kormányzati tulajdonban lévő intézményeknek a műszerek, készülékek árának „csak” hat­van százalékát kell állniuk, a 40 százalékot a Belügyminisz­térium fedezi céltámogatás­ként. Sokat jelentenek a pályá­zati támogatások is, de még most, - április közepén! - sem ismerik a pályázataik elbírálás­nak végeredményét, így nem is mernek gépeket, műszereket rendelni, nehogy túlszaladja­nak a pénzügyi korlátaikon. A legnagyobb tehertételt a gyógyszerár-, az ener­giaár-emelések, illetve a 13. havi illetmények kifizetése je­lentett az egészségügynek. A különböző kiadások fedezeté­nek előteremtése óriási gondot okoz. Az amortizáció sincs be­kalkulálva a költségvetésükbe. A gazdaságosabb működte­tés érdekében, különböző ötle­tek megvalósításán gondol­kodnak. így például felmerült, hogy az intézmények jól levá­lasztható egységeit - mosoda, élelmezés, fűtés - vállalkozás­ban üzemeltessék. Hogy mi módon és hogy valóban meg­éri-e ez nekik, az még alapos végiggondolást, számítást igé­nyel. A műszaki szakemberek je­lentős része valószínűleg meg­szokásból, kötődésből, maradt az egészségügyi intézmények­ben. Pénzért aligha. A fizeté­sük ugyanis változatlanul ala­csony. Sokkal jobban jár az, aki el­megy tőlük. A különböző vál­lalkozásoknál háromszoros jö­vedelmet ígérnek neki. Hason­lóan a jól képzett munkaügye­seiknek, számviteli dolgozóik­nak, s a csábítás ereje egyre nagyobb! T. É. A Bagoly diszkont áruház Pécsett, a vasútállomásnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents