Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-24 / 111. szám

8 uj Dunántúlt napló 1993. április 24., szombat Svájc gazdálkodik, s ezzel együtt óvja természeti környezetét. Képünkön balra: kavicsot termel­nek ki a falból, miközben a leművelt részt fokozatosan szeméttel, hulladékokkal töltik fel, amit hasznosítanak, ártalmatlanítanak. A végén lefedik földdel és fásítják, begyógyul a természeten ütött seb. Teljesen zárt technológiai rendszerek Hogyan múlik el Svájctól a szemét? A szállítmányokat vegyészmérnökök vizsgálják A patkányoknak nincs életterük Svájc nemcsak festőién szép ország, de frissít, felüdít gondo­zott rétjeivel, legelőivel, az or­szág tüdejét képező erdőségei­vel, átlátszó patakjaival, folyói- val, tiszta utcáival és épületei­vel, mosdató esőivel. Ezt az eredendően terméktelen, hegy- Vidékes, ásványi kincsekben szegény vidéket a német és francia ajkú svájciak évszáza­dok szívós munkájával, tehet­ségükkel és szorgalmukkal vi- rágoztatták fel - tegyük hozzá, szerencsés körülmény, itt ötszáz éve nem volt háború -, s ért­hető, ezt a gazdagságot és élet­minőséget, a magán- és köztu­lajdont, benne környezetüket, mint természeti kincset óvják, vigyázzák, a maguk és a sok pénzt hozó idegenforgalom ér­dekében is. Az égetőmű fölött tiszta égbolt Szemét és hulladék Svájcban is jócskán keletkezik, ám erre nem emlékeztetnek - mfht a mi kis szép hazánkban - az utak mentén eldobált tejeszacskók, autógumi-köpenyek, üvegpa­lackok, a félre eső helyeken, er­dőkben titokban lerakott lim-lomok, szeméthalmok, al­kalmi rozsdatemetők. Mi utal hát a szemétre? A majd minden nagyobb városban, méghozzá lakóterületen felmagasodó kar­csú kémény, melyből vékony csíkban fehérlő vízgőzpára tá­vozik. Alul - konténerekben ér­kezve - bemegy az ipari üze­mek, a háztartások minden szennye, amit teljesen zárt technológiai rendszerben elé­getnek, ártalmatlanítanak, mi­közben az égetőmű fölött tiszta az égbolt. Hangsúlyozom, mindez történik a lakóházak tő- szomszédságában, bármiféle védő övezet kialakítását mel­lőzve. A Svájcban jól bevált égető­művek egyikét építi Kökényben a magyar-svájci TTS Biomed Részvénytársaság. Az rt. nem­rég tartotta igazgatósági tanács­ülését Ziefenben, s ebből az al­kalomból újságírókat is meghív­tak és több hulladékfeldolgo­zóba elvittek, saját szemünkkel győződjünk meg arról, hogy az általuk kidolgozott és alkalma­zott technikai-technológiai eljá­rás a környezetre teljesen ve­szélytelen. A két svájci üzlettárs- akiknek többségi részesedé­sük van a TTS Biomed Rt.-ben- közül Jules Schira, azaz Schira Gyula kalauzolt bennün­ket Svájcban, két nap alatt több mint ezer kilométert autózva. Róla tudni kell, ötvenhatban fia­talon távozott Magyarországról, mérnökként a világhírű vegy­ipari óriásnál, a Ciba Geigy cégnél kezdte, s ez nagyon jó iskolának bizonyult, olyany- nyira, hogy később önállósította magát, megalakítva a Zürichtől húsz kilométernyire levő Uster- ban a Schira AG.-t. A kiváló mérnök, rendkívüli észjárású és munkabírású vállalkozó (mondja, a nap 24 órájában 26-ot dolgozik) eddigi tényke­dése során Európa több orszá­gában épített szemétégető mű­veket, ártalmatlanítókat. Most, a jövőbeni beruházási piacokra tekintve Kelet-Közép-Európát és a volt Szovjetúnió országait vette célba. Gazdálkodnak a szeméttel is Hogyan múlik el Svájctól a szemét? Piaci alapon. Haszno­sítják. Gazdálkodnak vele, nye­részkednek belőle. Mindennek az alfája a - már a háztartások­ban is szétválogatott - szemét gondos, zárt konténerekben való begyűjtése, bevizsgálása, osztályozása, előfeldolgozása - erre külön vállalkozások is jöt­tek létre. Évtizedek óta ezzel foglalkozik Ziefenben Fritz Fur­ier, a TTS Biomed Rt. másik svájci részvényese. Egy ilyen begyűjtőbe a civilizáció min­denféle „áldása” beérkezik, a csirkelábtól a festékes dobozo­kon és a kidobásra szánt gyógy­szereken át a mérgező vegysze­rekig. A szemétszállítmányokat vegyészmérnökök vizsgálják, osztályozzák, meghatározva tar­talmukat (mennyi bennük a klór-, a foszforszármazék, ne­hézfémek stb.), bekeverhetősé- güket, majd azután kezdenek az előfeldolgozáshoz, homogeni- záláshoz (úgy hogy még a fes­tékes fémdobozokat is teljesen fölaprítják). Erre azért van szükség, mert nem mindegy, hogy az előfeldolgozott hulla­dék melyik égetőműbe - a kommunális szemét- vagy az iszapégetőműbe, netán egy ce­mentgyár kazánjába - kell el­küldeni, vagyis oda, ahol azt összetételénél fogva a legal­kalmasabb, a legolcsóbb (!) elégetni, hasznosítani. Ennélfogva a begyűjtési, elő- feldolgozási szakaszban rend­kívül körültekintően, ökonomi­kusán járnak el, zsebre menő az ügy. Sokkal többe kerül például a magas klórtartalmú, igen ve­szélyesnek minősülő hulladék égetése, ezért addig kevergetik más, veszélytelenebb szeme­tekkel, amíg az el nem küldhető egy jóval alacsonyabb árat megszámító műbe. Előfordul például az is, felszámolnak mondjuk egy kisebb vegyi üzemet, melynek megmaradt vegyszerei ide kerülnek. A szakemberek az ilyeneket kivá­logatják, megkeresik rá a vevő­ket, s jó haszonnal eladják. Minden beérkezett és továbbí­tott hulladékról részletekbe me­nően vegyelemzés és számító- gépes nyilvántartás készül, szi­gorúak a hatósági előírások és az ellenőrzés. Abszolút környezetbarát Hogyan múlik el a szemét Svájctól? Találkoztunk külön­leges, ugyancsak abszolút kör­nyezetbarát megoldással is. A francia határhoz közeli Biel-Bi- ennétől nem messze a jégkor­szakban keletkezett kavics kül­színi bányászata folyik. A le­művelt külszínt is hasznosítják: bitumen réteggel lefedik, majd fokozatosan feltöltik szeméttel. Ottjártunkkor éppen apró dara­bokra fölaprított gumiabron­csokat terítettek szét, erre jön majd mindenféle más hulladék és szemét, amiket gondosan le­hengerelnek, a végsőkig tömörí­tenék, olyannyira, hogy itt nincs életterük a patkányoknak, a si­rályoknak. A lerakott szemétből vezetékrendszer szívja el a fo­lyamatosan keletkező, a városi gáznál magasabb fűtőértékű metángázt, amiből hőt, meleg­vizet, elektromos energiát nyer­nek, s ezzel az energiával mű­ködik mellette a Schira cég kommunális iszapokat szárító, ártalmatlanító üzeme. Az iszap a környező településekről - több százról van szó - konténe­rekben érkezik a műbe, ahol granulátumot készítenek belőle, s ez mehet ki trágyaként a ter­mőföldekre. Gondjuk van a bi­tumen réteg alatti, elfolyó vi­zekre is, vezetékrendszeren összegyűjtik, megtisztítják. Közben a felhagyott kavicsbá­nyában elenyészik a lerakott szemét, később letakaiják föld­del, s kezdődik elölről minden. Svájci égető Kökényben Kökényben a svájciak által szállított és megépített - Bara­nya kórházi hulladékait feldol­gozó, ártalmatlanító - égetőmű kezdi meg működését júniustól. Mint dr. Sümegi Mihálytól, a TTS Biomed Rt. elnök-vezér­igazgatójától megtudtuk, a mos­tani igazgatósági ülésükön a 2004. évig előretekintő pénz­ügyi-szakmai tervet készítettek elő, amit a május végi közgyű­lésükön hagynak jóvá. Ebben többek között az áll, hogy elő­készületeket tesznek a jelenle­ginél jóval nagyobb teljesítmé­nyű égetőmű beruházására, to­vábbá készek sósavgyártó be­rendezés telepítésére, figye­lemmel a Garéban tárolt veszé­lyes vegyi hulladékok feldolgo­zására, ártalmatlanítására. Miklósvári Zoltán Magyarul magyarán A szép magyar beszédért Az apácák Auschwitzban maradnak Érvénytelen az oswiecimi karmelita kolostor átköltözésé­ről kötött megállapodás - nyi­latkozta Tadeusz Pieronek püs­pök, a lengyel püspöki kar fő­titkárának helyettese a Zycie Warszawy című lapnak. A püs­pök szerint az a lengyel egyházi küldöttség, amely 1987 február­jában Genfben megállapodott a zsidó szervezetek képviselőivel arról, hogy két éven belül elköl­töznek az egykori auschwitzi haláltábor területéről az apácák, nem rendelkezett a megfelelő egyházi szervek meghatalmazá­sával még a tárgyalásokra se, nemhogy bármiféle megállapo­dásra. A világ legnagyobb McDonald’s-a A két világháború közötti időszak egyik legismertebb bestseller szerzője, Vicki Baum szinte minden regényét egy-egy nagyváros luxushoteljéről írta. (Hotel Berlin, Hotel Sanghaj stb.). Egy mai Vicki Baum alig­hanem sikerrel írhatná meg a Hotel Peking fantasztikus for­dulatokban gazdag regényét. Már az épületkolosszus helye is jelképes. Határos a legendás-ti­tokzatos Tiltott Várossal, az év­századokon át szigorúan elzárt Palotával, a Menny Fiának, a császárnak a rezidenciájával. A múló időt még jobban érzékel­teti a Hotel Peking másik „ha­tárvidéke”: ott működik a világ legnagyobb McDonald’s ét­terme. Az amerikai életforma egyik szimbóluma Mao mauzó­leumának közelében - ez a mai Kína. És persze, hogy az itteni „hamburger-gyár” világelső! Minden igyekezet tiszteletet érdemel, amely a magyar be­széd művelésére irányul. Ezért szólok A szép magyar beszéd versenyé-ről, amelynek 21. or­szágos döntőjét Szombathelyen április 15-16-17-én rendezte meg az MKM Felsőoktatási és Kutatási Főosztály, a Kazinczy Alapítvány Kuratóriuma és a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. A verseny résztvevői az or­szág 13 óvó- és tanítóképző fő­iskolájának, 7 tanárképző főis­kolájának, 6 egyetemének, 7 te­ológiai főiskolájának, valamint a bukaresti, kolozsvári, a mari­bori, a nyitrai, az újvidéki és az ungvári egyetem hallgatói, ösz- szesen hatvankilencen. Közöt­tük a'JPTE Bölcsészettudomá­nyi Karának háziversenyén az első három helyezést elért hall­gatója. A hagyományokat követve a héttagú bírálóbizottság (zsűri) az első napon az un. szabadon választott szöveget hallgatta meg. A zsűri elnöke, dr. Bolla Kálmán professzor a versenyt értékelő összefoglalójában kü­lön hangsúlyozta szövegválasz­tásban megnyilvánuló igényes­séget. Ady, Babits, Bárczi Géza, Csoóri Sándor, Déry Tibor, Fábry Zoltán (a stószi remete), Illyés Gyula, Kosztolányi, Má- rai, Nemes Nagy Ágnes, Né­meth László, Pilinszky, Sütő András, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Szilágyi Domokos és Tamási Áron egy-egy szöveg­részlete hangzott el a leggyak­rabban. Másnap a kötelező szöveg felolvasása következett, ame­lyet a szereplés előtt rövid idő­vel kaptak kézbe a versenyzők. Nagy Lászlónak az Irgalmatla­nok ne legyünk... kezdetű írá­sát kellett rögtönözve megszó­laltatniuk. A sok buktató elle­nére többségükben legalább olyan színvonalon interpretál­ták, mint az ismert és előzőleg gyakorolt saját szövegüket. Az ünnepélyes eredményhir­detésre a harmadik napon került sor. Az 1-15. helyezett Ka­zinczy Érmet és 4000 forintot kapott. (A zsűri pontszámot nem közölt.) Örömünkre egy pécsi hallgató, mégpedig Drotár Annamária is közéjük került. Tizen pénzjutalomban részesül­tek. Külön jutalom illette az in­tézménytípusok legjobbjait, va­lamint a szabadon választott és a kötelező szöveget legszebben megszólaltató hallgatókat. Ők könyvjutalomban részesültek. Barlay Tamás, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatója abszolút győztesként háromszor vonulhatott a juta­lomosztó bizottság asztalához. A felkészítő tanárok közül né­gyen részesültek jutalomban. Jövőre a pécsi egyetem vál­lalta a verseny megrendezését. Ennek bizonyságaként a JPTE képviselője átvette a díszes bronzplakettet, amelyet a kö­vetkező verseny lebonyolításáig ereklyeként őrizhet. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés május 3-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐ­LAPON, 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szer­kesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az április 10-i lapban közölt rejtvény megfej­tése: „Kapcsoljunk vissza kettesbe, éles balka­nyarra számíthatunk.” Utalványt nyertek: Amrik Orsolya, Pécs, Já­szai M.u. 26., Ruppert Mónika, Pécs-Hird, Ká­polna tér 8., Trentz Zoltán, Dunaszekcső, Halász u. 12., Tóvári Antal, Pécs, Rókus u. 7/A., Turányi Béla, Nagyhajmás, Fő u. 95. Az utalványokat postán küldjük el el nyertes olvasóinknak.

Next

/
Thumbnails
Contents