Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-20 / 107. szám

1993. április 20., kedd üj Dunántúli napló 7 Ez az eddigi legnagyobb feladatom Minden munkafázis a másikra épül Folyamatosan szállítják el az építkezési törmeléket Fotó: Löffler Gábor Végkifejlet délen? Hír: versenytárgyalás győz­teseként, alvállalkozókat is bevonva a Baukomplex Rt. a Ber-Ing Kft. bonyolításában építi a Pécsi Regionális Mun­kaerő Fejlesztő és Képző Ipari Központot. A több mint 260 milliós munka átadási határ­ideje 1993. szeptember 1. Munka gőzerővel A hajdanvolt Bázis DÉV Pel- lérdi úti tanműhelye egyszintes épületegyüttesének eredeti falai még itt-ott kivehetők, tátonga- nak az új ablakokra váró nyílá­sok, két KATÓ Berger autódaru magasba nyúló karja templom- toronyként magasodik a régiből megszülető két-, ám az új fejré­szében háromszintessé eme­lendő épület fölé. A habarcsközpontban a fo­lyami és pécsi homok jókora halma között duruzsol a beton­keverőgép, dübörög a sárga kompresszor, a felső szintre a sűrített levegővel nyomja fel a maltert a türbozol. Sűrűn fordul a szomszédos A-Beton mixer­kocsija, jönnek a különféle épí­tési anyagokat hozó teherautók. Süt az áprilisi nap. Kellemes időben feszített tempóban dol­goznak az emberek. Kiss György, a Baukomplex építésvezetője telefonon anya­got rendel, időpontban és mun­kahelyátadásban egyeztet a nála jelentkező alvállalkozókkal az alumínium konténer „irodában” és az építkezésen.- December 9-én vettük át a munkaterületet, 15-én kezdtük a régi födém, a gépészet és a nyí­lászárók bontását. Januártól egy hóviharos vasárnap és a húsvéti ünnepek kivételével még a hét­végeken is dolgozunk, ha csök­kentett létszámmal is. Jelenleg vagy százharmincán vagyunk, a többség a mi emberünk. Ekkora munkához rövid ez a határidő, de hát ezt is vállaltuk. Szeptem­ber elsejére készen kell átad­nunk az épületet... Ismét csörög a telefon. Míg ő hallgat és válaszolgat, nézege­tem a falon lévő, a kivitelezési munkák időbeni ütemezésére is szolgáló tendert, azaz irányter­vet. Alig győzöm összeszá­molni hányféle szakmának lesz önálló műhelye a majd négye­zer négyzetméteres földszinten, s mennyi, többféle hasznosítású tanterem épül a félakkora alap- területű emeleten. A mozgás- korlátozottakra gondolva liftet is beépítenek. Szorít a határidő Az alapok feltárását és mege­rősítését még a legcudarabb időben végezték, míg a szerke­zetet, minden építőmunka leg- látványosabbikát, több mint két hete kezdték építeni. Ez így elmondva könnyű. De benne lenni? Időben, térben és munkafázisokban minden any- nyira egymásra épül, hogy ha csak egyetlen munkarész ké­sésbe kerül valamiért, dominó­ként dönthet mindent, kezdőd­het az örökös újra- és átszerve­zés, az egyeztetés az alvállalko­zókkal, beszállítókkal, minden­kivel. Olyan ez, mint egy nagy csata, melyben a vezénylő tá­bornoknak mindent órára, percre kell tudnia jelen és jövő­időben. A cél a győzelem, azaz a határidő tartása. S közben mennyi a buktató!- A föld alól kellett felhajta­nunk a kisméretű téglát, mert a téglagyárak csak április végén kezdenek égetni - mondja az építésvezető immár megnyu­godva. Egy akadályt sikerrel vett. Egyet a sok közül. Van munkánk A főépület északi részén áll­ványon dolgozva húzza a dila­tációs falat Láng Antal kőműves brigádja, a Kacsándi János ve­zette brigád az íves főtartók alatti falazást végzi, amott a ko­szorúk zsaluzása, vasszerelése és betonozása is jól halad. Bent az épületben betonozzák az új közművezetékeket, belső fala­kat húznak, aljzatbetonozást csinálnak. Az egyik alvállalkozó érdek­lődik: mikorra veheti át a mun­katerületet, hogy az az időpont kerüljön be a szerződésébe. A kapott választ tudomásul veszi, ő is arra gondolt. A kisebb, húsztonnás Kató Berger ma már hatodszor tolat be a főépület elé. Burschel Já­nos, az autódaru kezelője nagy szakértelemmel állítja négy talpra a monstrumot, felpattan a vezetőfülkébe. A nyitva hagyott ajtón kissé kihajolva jól hallja az első emeleti szinten tervrajz­zal a kezében a födémek beeme­lését irányító Karika Sándor művezető utasításait.- A húszas elem következik, ide! - hallik fentről, s lenn máris beakasztják a drótkötél végeit a jelzett elem vaskampóiba, egy mozdulat, s a többmázsányi te­her pilleként emelkedik a ma­gasba, pontosan a megadott helyre. A gépkezelő évtizedek­kel ezelőtt még ZIL-re szerelt daruval kezdte, a KATÓ ahhoz képest már okos-erős műszer. Jönnek a teherautók, óramű pontossággal hozzák az újabb speciális, egyik végén 45 fokos szögű födémeket az R-Duó Kft. gyártótelepéről... Az időjárás is segít Hátul a negyventonnás Kató az íves tető acélszerkezeteket emeli be. Azok majd fahéjalást, azaz deszkaborítást, hőszigete­lést kapnak és felkerül majd rá­juk a svéd Lindab festett acél­lemez borítás.- Ez a munka két hét múlva kezdődik - közli velem Karika Sándor a művezető. Ő az örök­mozgó, a mindent tudó. Titka? Az nincs, csak ahogy moso­lyogva mondja: éjjel-nappal benne kell lenni a folyamatban. Hihetetlen, ahogy szinte egy időben képes mindenütt ott lenni. Fejében a részletek már rég egésszé álltak össze. A szakmai rutin sokat számít. 1961 május másodikától dolgo­zik a Baukomplex Rt. elődénél.- Sok szép és nagy munka került már ki a kezem alól, de ez a legnagyobb, ráadásul a legfe- szítettebb határidejű. A mi em­bereink szaktudásával és az al­vállalkozók hétvégén is önként vállalt munkájával nem okozhat gondot a nyomasztó határidő. Ő tudja, hogy mire alapozza derűlátását. Optimizmusát él­teti, hogy megköveteli a mun­kát, ahogy csak lehet, az is, hogy jön a jó idő, az igazi építé­szeti szezon, amikor ki tudják használni a munkaidőt, a mű­szakokat is meg lehet hosszab­bítani, ha a szükség úgy hozza. A bérekről nem szívesen be­szélnek. Keresünk, van mun­kánk, megélünk - mondják a megkérdezettek. Azt kimondatlanul is sejtetik, hogy többet is szívesen látnának a borítékban. De hát épp az épí­tőipar lenne a legjobban fizető ágazat, amikor a szervezetek a kevés megbízatásért egymással versengenek a létükért? A ver­senytárgyaláson még az árakat is kénytelenek voltak lenyomni, hogy övék legyen a munka. Az átadási határidő meg egyre kö­zeleg! Murányi László Sportnyelven szólva döntet­len, 1:1. Vagyis egy határidő, egy korábban fenyegetően kilá­tásba helyezett ultimátum sem­mivé vált, hisz a Biztonsági Ta­nács a (kis)-jugoszláviai szank­ciók ügyében végül is - moszk­vai kérésre - elhalasztotta a szavazást. Másrészt viszont le­telt egy határidő: Bosznia felett életbe lépett a szerb légierőre vonatkozó repülési tilalom, NATO-kötelékben amerikai, francia, holland vadászgépek el­lenőrzik „élesben”, fegyveresen az ENSZ-rendelkezés betartá­sát. Melyik esemény tűnik fonto­sabbnak? Az egyik ultimátum lejárta, avagy a másik elhalasz­tása a fajsúlyosabb? Sokan két­ségtelenül a tervbe vett BT-sza- vazástól várták, hogy valóban szigorú rendszabályokat érvé­nyesít Belgrád ellen. E helyzet­ben az orosz diplomácia pálfor- dulása a váratlan fordulat. A je­lek szerint Jelcinnek fontos, Március 29-én az angliai De­von megye Churlston városá­ban, immáron a negyedik hely­színen nyílott meg az a vándor- kiállítás, amely a baranyai test­vérmegyét mutatja be az érdek­lődőknek. Az első kiállítás még ez év februárjában, a baranyai dele­gáció hivatalos látogatása al­kalmával nyílott meg a Devon Megyei Könyvtárban. Az exeteri kiállítást követte a plymouthy-i, a brixoni, majd a bevezetőben hivatkozott churls- ton-i és még ebben a negyedév­ben sor kerül egyre, az észak-devoni Bamstapleben. A színvonalas tárlaton első­sorban az oktatási program eredményeivel ismerkedhet meg a látogató, de tájékoztatást kap Baranya regionális kapcso­hogy ne adjon támadási lehető­séget otthoni ellenfeleinek az április végi népszavazás előtt a Belgrád-ellenes embargó ürü­gyén. Viszont hatásos lehet-e ön­magában a légtér-ellenőrzés? Sok szakértő figyelmeztetett már, hogy az AWACS-ok tény­kedése, vagy a vadászrepülők cirkálása önmagában nem hoz­hat áttörést. A legbonyolultabb kérdé­sekre mindenesetre most - úgy tűnik - még nehezebb vála­szolni, mint húsvét előtt volt. Mi történik a mostani haladék ideje alatt? Mi a bosnyák had­színtéren, mi a világszervezet­ben, s- mi Moszkvában? Szü- letnek-e új határidők és mire? Mennyire fog „az orosz fék” Moszkvában és Belgrádban és az ENSZ-ben? Végkifejletéhez közeledik a balkáni dráma. Vajon kibonta­kozás lesz-e vagy tragédia? Szegő Gábor latairól, a megye múltjáról és megoldásra váró gazdasági problémáiról is. A kiállítás a megye kulturális öröksége mellett bemutatja a felsőoktatás és a tudományos kutatások eredményeit és hely­zetét. Az eddigi kiállításokat De­von megye Közgyűlésének el­nöke, Ted Pinney vagy alel- nöke, Gordon Oliver nyitotta meg. Beszédeikben pozitívan értékelték Baranya és Devon megye oktatási együttműködése eredményeit. Kiemelték a két közgyűlés és azok tisztségvise­lői jó kapcsolatát. Képünkön a kiállítás megnyi­tásán Ted Pinney, a közgyűlés elnöke látható. Kurucsai Csaba Az épület tetőszerkezetén is látványos munka folyik Baranya Angliában Együttműködés Devonnal Tűzből akarnak pénzt csinálni Tűz van babám Maglód, 1991. november 16, éjjel 11 óra. Hatalmas robbanás. E. Antal pékségében magasra csapnak a lángok. A tűzoltók rekordgyorsasággal, 5 perc alatt a helyszínre érkeznek. Megkez­dődik a küzdelem a pusztító elemmel. Pillanatokon belül ki­derül: négy 11,5 kilogrammos PB-palackot helyeztek úgy el, szereltek fel, hogy egymást ves­sék szét. Csak az első robbant fel, a tűzoltók a többi hármat életük kockáztatásával kimen­tik. A tűzoltók élete, a fél utca és lakóinak testi épsége másod­perceken, legfeljebb perceken múlik. Elsődleges szakvéle­mény: a pékségben nem vélet­len baleset, hanem szándékos bűncselekmény, gyújtogatás történt. Az ismeretlen elkövető ellen a nyomozást elrendelik. A tűzoltóság és a rendőrség szakértői rögzítették a tényeket. A gázpalackokat egymás be- robbantására készítették elő. Minden bejárati ajtó zárva volt. A pékségben gázolajat locsoltak szét abból a hat darab 200 lite­res hordóból, amely az udvaron állt. Korábban E. Antal az épü­letet, a gépeket, a nyersanyag- készletet 30 millióra biztosí­totta. Pár nappal a tűzeset előtt még 5 millióval többre akarta a kifizethető legmagasabb bizto­sítási összeget emeltetni, de ezt a Hungária Biztosító Rt. már nem fogadta el. A tűz megféke­zése után a szakértők a tényle­ges kárt 6 millió forintban jelöl­ték meg. Munkájukat nehezí­tette, hogy a károsult, aki az esemény időpontjában Maglód­tól igazoltan távol volt, hosszú ideig nem került elő, hollétét fel kellett deríteni. A rendőrség a törvényes ha­táridő elmúltával a nyomozást megszüntette, de az ügyet to­vábbra sem ejtette. Az elmúlt év júniusában olyan információ­hoz jutottak, amelynek alapján a Pest megyei Rendőr-főkapi­tányság a nyomozást újra elindí­totta. A gyújtogatás végrehajtá­sával gyanúsítható négy sze­mély, a büntetett előéletű O. testvéreket, valamint L. A.-t és fiát, ifj. L. A.-t őrizetbe vette. Az O. testvérek teljes, L. A. és fia jelenleg részleges beisme­résben vannak. Azt vallották a rendőrségen, hogy tettükre E. Antaltól kaptak megbízást. A robbantásból előzetesen próbát tartottak, a kísérlet helyszínét meg is mutatták. Előlegként 50-50, a tűz után pedig 100-100 ezer forintot kaptak. A teljes felosztható összeg a kifizetett kárérték 10 %-a lett volna. A rendőrség a megbízással kap­csolatban bizonyítékokat foglalt le. A bíróság úgy döntött, hogy az eljárás során E. Antal szabad­lábon védekezhet. Az ügyben jogerős ítélet még nincs, de minthogy a Hungária Biztosító Rt. érthető okokból nem tudta kizárni a biztosítási csalás lehe­tőségét, az eljárás lezárásáig nem fizet. Az ügy - ha a jogerős ítélet is megerősíti a történteket - sajnos tipikus. Eladósodott, tönkre­ment vállalkozók próbálnak akár önpusztítás útján is a bizto­sítótól pénzhez jutni. Ezt tá­masztják alá a tűzoltóság adatai is: 1992-ben 1000-el több gyúj­togatás történt, mint egy évvel korábban, s az esetek számánál még inkább nőtt az okozott kár értéke. Természetesen nem minden gyújtogatás jelent biz­tosítási csalást. Oka lehet a személyes bosszú, meghiúsult zsarolás és még ezernyi más. Sok tüzet okoz az egyszerű em­beri hanyagság, a kellően nem karbantartott, sőt kifejezetten elhanyagolt technológiai sorok elképesztően leromlott állapota is. Míg a lakossági vagyonbiz­tosítás keretein belül megtérített tűzkár aránya tavaly 15 száza­lék volt, az idén az első két hó­napban ez a szám már 18-ra nőtt. Ezen belül is növekedett arányaiban a magánvállalkozók tűzkára. Bármi okozza is a tüzet, gya­kori, hogy a biztosított az el­szenvedettnél lényegesen na­gyobbnak tünteti fel a kárt. Volt rá eset, hogy a károsult egy 2x2 méteres bódé leégése után azt állította, hogy ott pusztult 80 műanyag széke, s annyi pezs­gőspohara, amennyi a Gellért szállónak is aligha van. Furcsa módon azonban nem tudta megmagyarázni, hová lett a 80 műanyag szék és a poharak. A csalásra készülők gyakran elképesztően naivak. Egy Cse­pel-szigeti Halászkertben tíz napon belül két tűz is keletke­zett. B.-né a második után a tűzoltóságnak még azt mondta, hogy mintegy másfél milliós kár érte. Néhány hét múlva már 5,3 milliós kárt jelölt meg. Olyan mennyiségű márkás italt tüntetett fel, amennyit tíz év alatt sem forgalmazott volna. Pénzt nem kapott, viszont az ügyészség vádat emelt ellene különösen nagy kárt okozó csa­lás bűntette és magánokiratha­misítás vétsége miatt. Sajnos, nem minden gyújto­gatásra derül fény. Dabason, a Fehér Akác Tsz. területén lévő épületben, a BUDAPRINT Margaréta Kereskedelmi Bt. bé­relt raktárhelyiségében 1991 áp­rilisában bizonyíthatóan gyúj­togatás történt. A elégetett gyapjúbálák értéke 100 millió forint felett volt. A tettesek még ismeretlenek. A dabasi fehér akácok nem susognak. Hallgatnak. Némethy Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents