Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-13 / 100. szám

1993. április 13., kedd aj Dunántúli nopiö 5 Jótékony célú bál Lánycsókon Húsvét első napjának estéjén és éjszakáján vigadalomtól volt hangos a lánycsóki Népház. Ez azonban olyan mulatság volt, ahol nem csupán remekül érezte magát a 130 bálozó, de részvé­telükkel jótékonykodtak is: ugyanis az élelmes és hallatla­nul lelkes szervezők - Hohner Mária hitoktató és Várady Já­nos plébános - azt találták ki, hogy jótékony célú bált rendez­nek, ezzel is pénzt gyűjtve egy hittanterem létesítésére. Bár most is van egy olyan he­lyiség a plébánián, ahol a hitok­tatást végzik, de ezt már kinőt­ték, így halaszthatatlanná vált egy új tanterem építése. Lévén azonban, kevés a pénze az egy­házközségnek, ezért különféle módon - adományokból, fel­ajánlásokból, alapítványból, s most ezzel a bállal is - igyekez­nek pénzhez jutni. A tervek sze­rint 1,8 millió forint kell, hogy összejöjjön, ez az építőanyag vásárlásra lenne elég, a terve­zést, a kivitelezést összefogás­sal, társadalmi munkában vég­zik el. Az új hittantermet - ér­dekesség, hogy a nyugati orszá­gokban kialakult gyakorlatnak megfelelően hármas funkciót tölt majd be, hiszen az egyház- közösségnek és kolping össze­jöveteleknek is otthont ad - két év alatt építik fel. A hétfő éjszakai bál ehhez hozzájárult, a belépőjegyek mi­nimális összegénél - 200 forint - a többség jóval többet fizetett, a Karawanka-egyiittes is ked­vezményes áron „húzta a talp alá valót”, arról nem is be­szélve, hogy nagy kiadás egyébként sem volt, mert „ba- tyus-bál”lévén, mindenki hozta magával a harapni- és kortyol­gatni valókat. R. N. A Kistermelők Lapja áprilisi számából Az Országgyűlés az 1992. évi LXXXVIII. törvényében el­különített pénzalapokat hozott létre a mezőgazdaság fejlesz­tése, az átalakulás előmozdítása érdekében. Hogyan, és ki része­sülhet vissza nem térítendő tá­mogatás keretében ezekből az alapokból. Gyomnövények, mint sertés­takarmány. A disznóparéj és a libatop kiváló takarmánynö­vény. Dr. Szabó Péter cikke az ezekkel végzett etetési kísérle­teket ismerteti. Előkészítés to­jástermelésre. Vámos László írása a sokféle baromfit tartó gazdaasszonyoknak szól. Ünnep régi, feléledő és új hagyományokkal Szomorú emlékezés Húsvét hétfőjének délutánján a palotabozsoki református templomban a felvidékiek és a székelyek második világhábo­rút követő kitelepítésére emlé­keztek, a meghurcoltak, az elül- dözöttek szenvedését elevení­tették föl az egybegyűltek. Közülük többen éppen az ün­nepségnek helyet adó települé­sen, Palotabozsokon leltek új otthonra. Igaz, még tíz-húsz év­vel ezelőtt is azt az álmot dé­delgették néhányan magukban, hogy egyszer még visszatérhet­nek szülőfalujukba, hogy a tör­ténelem igazságtalansága hely­rehozható lesz. A megemlékezés több mint száz résztvevője alig fért be a piciny református templomba, ahol a helyi magyar dalkör adott az emlékeket felidéző, a történ­teket dokumentáló, a dalokat prózával vegyítő, szomorkás alaphangulatú műsort. Megele­venedtek az 1946-os, 1947-es történések, többek között a szé­kelyek kétszeres kiűzetése, aki­ket először Bácskába, majd on­nan a jelenlegi Magyarország területére telepítettek át. A megemlékezés Wébel Zsolt lelkipásztor istentiszteletével kezdődött, majd vigasztaló, a lelkeket erősítő szavakat mon­dott Schütz József helyi polgár- mester is. Kiemelte, hogy a többségében németajkúak lakta Palotabozsok jó példája a nem­zetiségek békés együttélésének, hogy a település otthont nyújtott a messziről érkezetteknek. Balog N. Zengővárkonyban még él a hagyományos locsolkodás szokása, bár a régi viseletét már nemigen hordják. A falut járó legények több vödör hideg vizet zúdítanak a lányok nyakába, a másutt szokásos néhány csepp kölni helyett. Fotó: Szundi György Bosnyák húsvét Szigetváron Messze múltban gyökerez­nek a bosnyákok húsvéti szoká­sai, még távolabb az időben, mintsem a török hódoltságot követően a Szigetváron és kör­nyékén maradtak nálunk is megőrizték elődeik hagyomá­nyait. Kapronczai János, a vá­rosban működő Bosnyák Ha­gyományőrző Klub vezetője szerint még ma is van valahol a török-bolgár határon egy Mu- szola-hegy nevű magaslat. Tegnap délután a szigetvári bosnyákok saját szokásaik sze­rint ünnepelték a húsvétot. A muszola-délután a tavaszvárás jegyében zajlott, mégpedig részben abban a ligetben, ahol annak idején három kocsányos­tölgyet ültettek el Erzsébet ki­rályné tiszteletére. A három fa ma is megvan, s immár a szi­getvári bosnyákok húsvét-kö- szöntőjének visszatérő hely­színe. Ilyenkor a bosnyákok ap- raja-nagyja részt vesz a vigada­lomban: része ennek a hagyo­mányos bosnyák ételek bemuta­tója - mint amilyen a savanyú répa füstölt hússal, vagy a sajá­tos ízesítésű töltött káposzta, a kupusza szárma, a százrétű ré­tes, vagy más sütemények: a si- risica, a staranica -, a jó zamatú turbéki borok kóstolója. És ter­mészetesen bosnyák népi játé­kok - közöttük a fémpénz ütése a tojásba táncok. Mindennek végén pedig táncház. A már több éve megrendezett tavaszköszöntő egyre népsze­rűbb: a húsvét kezdetén rende­zett tojásfestő versenyre például idén már 34 kisgyerek nevezett be. Mészáros A. A Tinódi általános iskola hagyományőrző csoportja Világújdonság a házi gyógyító készülék Fájdaíommentesen - tű nélkül Takarékoskodjunk - megéri! A kínai hagyományos gyó­gyászat és a japán technika öt­vözete az a fül-akupunktúrás házi készülék, amely igazi vi­lágújdonságnak számít. Ez any- nyira igaz, hogy a Medikomat Brüsszelben, az Euréka feltalá­lói kiállításon aranyérmet nyert és az újításért járó Marconi-díj- jal is kitüntették. Ez a kis berendezés automa­tikusan észleli és elektromos impulzusokkal serkenti az aku- punktúrás pontokat - minden­féle tűhasználat nélkül ame­lyekből 135 van a fülkagylóban. Ä Medikomat használója enyhe Mint már hírt adtunk róla, Sásdon 1993. július 1-jétől a 2-es számú körzet orvosa, dr. Várnai József jászladányi kör­zeti orvos lesz. A döntés, me­lyet a körjegyzőséghez tartozó hét falu képviselőtestülete ho­zott, hat pályázó közül válasz­totta őt, dr. Bíró Antal a község nyugdíjba vonuló orvosa he­lyére. Dr. Várnai József pécsi szü­letésű, 40 éves fiatalember. Szülei jelenleg is a megye- székhelyen élnek, legnagyobb fia pedig a pécsi Nagy Lajos Gimnázium tanulója. így aztán érthető, hogy már jó ideje bújta a Népjóléti Közlöny állásaján­latait, mert mint említette a kapcsolattartás a családtagok­kal igen költség- és időigényes volt. Kalandos, szakmailag fel­fele ívelő pályájáról akkor a szurkálást ugyan érez, de fáj­dalmat nem, a gyógyítás közben pedig halk zene szól. A készü­léket naponta két-három alka­lommal ajánlják a fülön tartani, akut betegségeknél elegendő egy-két hetes kúra, míg króni­kus betegségeknél általában to­vább tart a gyógyítás. Persze, kérdés, mit lehet gyógyítani ez­zel a módszerrel? Szakemberek szerint, mivel a Medikomat „kiválasztja” a be­teg szerv, testrész fülben lévő akupunktúr pontjait, így tulaj­donképpen nagyon sokrétű gyógyításra - például szív-, következőket mondta el: - A Pécsi Orvostudományi Egye­tem gyakornokaként jártam abban a rendelőben, ahova most pályázom. A diploma megszerzése után a Zala me­gyei kórház traumatológiai osztályára kerültem gyakorló orvosnak, ahol az osztályos te­endőkön kívül rendszeresen vettem részt körzeti orvosi ügyeleteken, az ottani Véradó Állomás területi véradóak­cióin, valamint a nővérképző intézetben sebészetet oktattam. 1981-ben Pécsett sebészetből jeles eredménnyel szakvizsgáz­tam. Békés megyében közben megbízást kaptam öt község körzeti orvosait felülvizsgáló főorvosi teendők ellátására. Második - ráépített - szak­vizsgám megszerzése érdeké­ben 1985 januárjától a salgótar­jáni megyei kórház baleseti gyomor-, tüdő-, vesebetegség, reuma, gyomorfekély, allergia - használható. A legnagyobb elő­nyének azt tartják a szakembe­rek, hogy roppant egyszerű a működése, mindenki otthon is használhatja, s a beteget meg­kíméli a mindennapos gyógy­szerfogyasztástól. A készülék ORKI engedél­lyel rendelkezik, s a budapesti forgalmazók nem csupán árusít­ják a készüléket, hanem mind­azok számára, akik felkeresik őket, ingyenes egészségügyi el­lenőrzést végeznek. R. N. osztályára kértem áthelyezé­semet. Itt kapcsolódtam az or­szágos mentőszolgálat tevé­kenységébe. Még abban az év­ben az osztály főorvosának vá­ratlan távozása után megbízást kaptam az osztályvezetői fel­adatok ellátására. 1986 augusz­tusában helyezkedtem el Jász- ladányban körzeti-háziorvos­ként.- Nagyon meggyőzően és nyomos érvként hangzott el ön­től, hogy szeretne jó orvosa lenni a falunak! Mit takar ez a szép ígéret?- Céljaim közt szerepel egy olyan felszereltségű rendelő létrehozása, mely műszerezett­ség tekintetében is megfelel a korszerű betegellátás követel­ményeinek, s e cél érdekében fel kívánom használni kártya­pénzem nagy részét is. Bete­geim megelégedésére, képes­T ársadalombiztosítási tanácskozás Pécsett Vállalatok, szövetkezetek, társaságok, gazdasági és pénz­ügyi intézmények társadalom- biztosítással foglalkozó szak­embereinek rendez április 20- 21 -én Pécsett országos szakmai fórumot a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság Ba­ranya megyei szervezete. A kétnapos tanácskozáson a Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­ság vezetői a biztosítási kötele­zettség, a munkáltatói járulék, a betegségi, anyasági és nyugellá­tások terén bekövetkezett jog­szabályi változásokat, továbbá a társadalombiztosítási reformot ismertetik. ségeimhez és lehetőségeimhez mérten egy széles spektrumban dolgozó, megbecsülésre méltó orvos szeretnék lenni.- Az alapellátáson kívül kórházi pályafutásom során el­sajátított tudásanyagot kívá­nom kamatoztatni azzal, hogy az ilyen irányú megbetegedé­seket a rendelőintézeti tovább­küldés mellőzésével helyben oldom meg felelősséggel. En­nek érdekében szeretnék egy sebészeti kisműtőt kialakítani, valamint a mozgásszervi elvál­tozások gyakori volta miatt egy komplex fizikoterápiás bázist biztosítani. Tervezem a közel­jövőben a család-háziorvosi szakvizsga megszerzését és egy esetleges akupunkturás tanfolyam elvégzését, termé­szetesen betegeim javára és megelégedésére. Megyeri Tiborné Változtassunk otthoni szo­kásainkon. A Magyar-EK Energia Központ segítséget nyújt, ötleteket ad az energia­felhasználással kapcsolatos szemlélet és szokások megvál­toztatásához. A leggazdagabb országok lakói e tekintetben a legspórolósabbak, higgyük el, érdemes őket utánozni. A nyugati országokra jel­lemző energiatakarékos szoká­sok itthoni elterjesztése is sze­repel a Budapesten működő Energy Centre (Energia Köz­pont) céljai között. A cél annak széleskörű megértetése, hogy ki-ki a mostaninál okosabb ház­tartásvezetéssel, illetve a háztar­tási eszközök ésszerű igénybe­vételével jót tesz magának, a közösségnek, s nem utolsósor­ban a környezetnek. A fel nem használt, megtakarított energiát ugyanis nem kell előállítani, miáltal kevesebb szennyező- anyag jut a természetbe. Mint azt a nyugati országok­ban fellelhető kiadványok töm­kelegé is tanúsítja, ott széles tömegek kívánnak minél többet megtudni a legkorszerűbb, gyakran beruházást nem igénylő, illetve nagyon olcsón megvalósítható energiamegta­karítási lehetőségekről. Senki sem szégyelli meghallgatni ajó- tanácsokat például arról, hogy a hűtőszekrény rendszeres (nem félévenkénti) belső jégtelení- tése, illetve a hűtő rácsának por­talanítása lehetővé teszi a hűtési energia optimális kihasználását, hogy ügyelni kell a hűtőszek­rényajtó precíz bezárására. Persze ez utóbbi minden nyílá­szárónál alapvető követelmény. Az sem mindegy, hogyan he­lyezzük el a bútort a szobában: nem érdemes télen borult, hideg időben az ablak közelében ül­dögélni, hisz ez pótlólagos hi­degérzetet idéz elő, s a szüksé­gesnél erőteljesebben fűtünk feleslegesen. Ugyanakkor ha süt a nap, érdemes oda ülni (még télen is), hiszen a nap még az ablakon keresztül is felmele­gíthet bennünket. De változtat­nunk kellene tévénézési és vilá­gítási szokásainkon is, s még folytathatnánk a sort. Nagyon sok olyan energia (és pénz) megtakarítási lehetőségünk van, mely vagy egyáltalán nem kerül pénzbe, vagy, bár némi beruhá­zást igényel (pl. ajtók, ablakok szigetelése), rövid időn belül megtérül. Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (DOMUSÁ.) Tel.:36-861 Jászladányból jön az orvos Sásdra Falun, tanyán nyaraltam Pályázatot hirdetett a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége 6-18 éves fiatalok­nak, akiktől személyes élmé­nyeket várnak, hogyan és miért nyaraltak idehaza vagy külföl­dön falun, tanyán. Az írásokhoz célszerű rajzot, fotót, újságki­vágást mellékelni. A pályázato­kat Budapest, 1360, Pf. 9. címre várják szeptember 30-ig. Nemzetiségi szakmai nap Bolyban Német nemzetiségi szakmai napot rendez a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet április 22-én a Bólyi Általános Iskolában. A német nemzetiségi nyelven ok­tató óvoda- és iskolapedagógu­sok április 16-ig jelentkezhetnek, illetve jelezhetik részvételi szán­dékukat a pedagógiai intézetben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents