Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-11 / 99. szám

Húsvét - szondával! Ha húsvét, akkor főtt sonka, reszelt tormával, kemény tojás­sal, s hozzá persze kellően hű­vös nagyfröccsök. Az ebédek előtt pedig jófajta kisüsti, vagy konyak, elvégre gyomrot nem csak kell, hanem illik is csinálni a húsleves, sült karaj, rántott csirke, tejfölös uborkasaláta, képviselőfánk előtt. Hát, ha nem vezet gépkocsit valaki, akkor a bőséges étkek előtti és utáni ita­lozások aligha ítélhetőek el, de amennyiben volánhoz ül.. Nos, az idén igazán nem lesz könnyű dolga annak, aki alko­holos állapotban akar autózni úgy - még ha a „kertek alatt” lopakodna, akkor sem —, hogy ne bukjon le, mert a rendőrség olyan fondorlatot talált ki, hogy ünnep ide, ünnep oda, fokozot­tabban ellenőrzi a közúti for­galmat, mint egy átlagos hétvé­gén. S talán mondani sem kell, a húsvéti rend őrei nem azt nézik elsősorban, hogy a gumiab­roncs bordázatának mélysége megfelel-e a műszaki előírások­nak vagy, hogy a csomagtartó­ban van-e az elakadást jelző há­romszög, a mentődoboz. A dél-dunántúli utakon is, csak­úgy mint szerte az országban razzia lesz, előkerülnek bizony a szondák, leszfújatás... Figyelem! Vasárnap és hét­főn sok-sok rendőrrel találkoz­hatunk. Ezúttal nagyon komo­lyan ajánljuk az autósoknak, döntsenek saját belátásuk sze­rint: isznak, de akkor ne vezes­senek, vagy vezetnek, de akkor ne igyanak! A két dolog egyéb­ként sem igazán sikeres vállal­kozás, most azonban... (Roszprim) Ütőképes a kaposvári rendőrségi lovasegység Igen rossz hírként terjedt el a bűnözők között a kaposvári rendőrségi lovascsoport múlt évi megalakulása. Mindezt jól bizonyítják a statisztikák is, ugyanis Komáromi Zoltán fő­hadnagy, a Kaposvári Rendőr- kapitányság Járőrszolgálati Al­osztályának vezetője arról szá­molt be találkozásunkkor, hogy a lovas járőrözéssel ellenőrzött városkörnyéki területeken je­lentősen visszaesett a hétvégi ház feltörések, a falopások és a terménylopások száma. A moz­gékony lovakkal cserkésztek már be jogosítvány nélkül köz­lekedő motorkerékpárost, és a járművét ittasan vezető traban- tost is, így hát bebizonyosodott, hogy nem minden esetben a ló­erők száma az elsődleges. A vállalkozó rendőrök hely­ben, az Agrártudományi Egye­tem Lovas Akadémiáján tanul­hatták meg a lovaglást, majd Budapesten, az Országos Rend­őrfőkapitányság lovas alegysé­génél részesültek két hetes spe­ciális kiképzésben. A négy fős „portyázó” egység rendszeresen járőrözik a városszéli zártker- tekben, kihasználva azt az előnyt, hogy lóval akár 10 perc alatt is eljuthatnak olyan he­lyekre, ahova a rendőrségi gép­kocsikkal esetleg csak kerülő­vel, 30-40 kilométer megtétele után tudnának megérkezni. Munkájukhoz jó háttér, hogy a lakosság körében a lovas rend­őrcsoport ténykedése igen pozi­tív visszhangra talált. Létszámukat ezért tovább növelik, és valószínű, hogy a egyetem pacijai helyett hamaro­san a Belügyminisztérium által megvásárolt somogysárdi mé­nes lovainak nyergébe pattan­hatnak a sportosabb alkatú, természetszerető kaposvári rendőrök. Tervezik nagyobb ló­szállító jármű beszerzését is. B. N. Mi a dolga a Balatoni Regionális Tanácsnak? Vállalni kell a konfliktusokat Csak remélni lehet, hogy el­tűnik a közgondolkodásból: nincs gazdája a Balatonnak. Alakult ugyanis egy testület, amely az eddigi összehangolat­lan akciókkal, az erők szétfor- gácsolódásával szemben a tó érdekeinek koncentrált képvise­letére hivatott. A Balatoni Re­gionális Tanács 22 tagból áll, a helyi önkormányzatok, a terület fejlesztésével, védelmével fog­lalkozó minisztérium, több or­szágos hatáskörű szervezet képviseltetik magukat - nem véletlen, hogy az alapító okira­tot Horváth Gábor, Fonyód polgármestere és Tarján Lász­lóné, a KTM államtitkára írták alá, mint a tanács két évre meg­választott társelnökei. Felsorolni is ijesztő lenne, mi a dolga a BRT-nak. A feladato­kat tehát rangsorolni kell, s ezek között az első helyen a vízminő­ség javítása szerepel. A tanács dönt egyébként a rendelkezésre álló összegek felhasználásáról, s a környezetvédelmi tárca sze­rint 1994-től évente 2-3 milliárd forint jut a BRT céljaira. Valószínűsíthető, hogy - a tájvédelem érdekében - konflik­tusokat is vállalnia kell a testü­letnek: elkerülhetetlen ugyanis a tó további beépítésének meg­akadályozása, s szükségesnek látszik a balatoni térségben az építkezések felülvizsgálata. A vízminőség javítása mellett ugyancsak sürgős munka a csa­tornaépítkezések, a szennyvíz- beruházások felgyorsítása. Egy friss esemény már erre a folyamatra utal. Kedden ugyanis Marcaliban felavattak egy 50 millió forintért felújított, napi 6000 köbméter szennyvíz befogadására képes tisztítót. A városból így a jövőben nem jut­hat szennyvíz a Balaton felé. Az átadott létesítmény kapacitása kétszerese a korábbiénak. Mészáros A. Képünkön Zörényi Miklós, akinek néhány napig még pizsama a kötelező viselet A denevérkutató mélyrepülése Bányamentők hozták felszínre a 45 méteres mélységből Nem mindennapi kalandot tudhat maga mögött Zörényi Miklós 29 éves faddi fiatalem­ber, aki a múlt szombaton de­nevérmegfigyelés közben a Nagyharsányi hegy egy bar­langszerű vágatában 45 méter mély tárnába zuhant. Ettől kezdve elmondhatja magáról, hogy megkezdődött második élete. Kórházból történt távo­zását követően otthonában kerestük fel.-Hobbim, a denevérkutatás vonzott már nem először a Nagyharsányi hegyre - mon­dotta a férfi, akinek mozgását még behatárolták a testén lévő nagy kiterjedésű, már varaso­don sebek. - Társaimmal egyik kutatási módszerünk, hogy el­hagyott bányákban, barlangok­ban figyeljük meg a telelésre ott meghúzódó denevérek faj sze­rinti összetételét, mozgását. Ta­valy alakult meg hazánkban a Denevérkutatók Baráti Köre, a társaságból szombaton hatan lá­togattunk el a nagyharsányi el­hagyott bauxitbányába. Az egyik embermagasságú, víz­szintesen húzódó vágatba mint­egy 250 métert haladtunk előre, amikor lezuhantam a tárna­szerű, függőleges mélyedésbe. A vágat mennyezetét vizsgál­tam a zseblámpámmal, és nem néztem a lábam elé, pedig már jól ismertem ezt a barlangrészt, tudtam, hogy ennél a szakasznál vigyázni kell. Biztosan sokan álmodtak már olyat, hogy zu­hannak egy feneketlen gödörbe. Valami ilyesmit érezhettem. A fiatalember szerencséje az volt, hogy a függőleges, inkább tárnácskának, mint tárnának nevezhető mélyedés meglehe­tősen szűk volt, így nem tudott átfordulni, megúszta hát az eset­leges fejjel történő földet érést. Azonnal kiabálni kezdett. Tár­sai először a tűzoltókat, majd a pécsi bányamentőket riasztot­ták. Este fél hatkor történt a zu­hanás, a mentés 23 óra körül fe­jeződött be.-Csodával határos, hogy a fiatalember életben maradt, hogy kisebb sérülésekkel meg­úszta az ügyet - vélekedik Mu­he/ József mérnök, aki a bánya­mentőket vezette. - Számunkra egyébként ez a feladat nem egy szokványos bányamentés volt, és igen nagy segítséget nyújtot­tak a tűzoltók. A szerencsétlenül járt fiatal­emberért (aki közben azért ag­gódott, hogy el ne fogyjon az oxigénje) végül is Laposán Sándor bányamentő rajparancs­nok és Märcz László ereszkedett le kötélen, s rövidesen mind- annyiuk felszínre bukkanásával zárult a nem mindennapos ak­ció. A sérültet a vágatban már dr. Pillári Endre bányamentő orvos várta, majd kórházba szállították. Balog N. A kirúgott igazgató esete Barcson A történet egyesek szerint hosszadalmas, mások szerint példátlan. Vagy nagyon is példaadó. Mindenesetre én igyekszem rövidre fogni, a példázatértékét talán nem sér­tem ezzel. Ugyanis, Karinthy- val szólva, az egész város be­széli, hogy a polgármester fe­leségét elszerette a neves gim­názium igazgatója. A város­vezető felesége pedig maga is pedagógus - az igazgató által irányított tantestület tagja. Úgyhogy a bosszú sem ké­sett. A városi önkormányzat kulturális bizottsága az igaz­gató távollétében, szabályta­lanul, döntést hozott, majd közgyűlés elé citálta, hogy a családi fészket és a tantestület nyugalmát ezen a módon fel­dúló igazgató alkalmatlan ve­zetői feladata ellátására. Az is egészen természetes egy kisvárosban, hogy a mun­kájáért, szakértelméért meg­becsült igazgató az önkor­mányzati testületnek, a kultu­rális bizottságnak is tagja; s az sem okozhat különösebb meg­rökönyödést kis hazánkban, hogy egynémely „gyakorló” polgármester dühében és fáj­dalmában törvénytelenül jár el, vagy olyan személyt jelöl ki megbízott igazgatónak, akit a tantestület a háta közepére se kíván, s hogy a város ügyes-bajos dolgainak inté­zése, a város gyarapítása he­lyett netán tönkretesz egy is­kolát. A magánélet fájdalma, öröme pedig csak magukra az érintettekre tartozik. De hogy egyesek ezt mégis összekeve­rik a közélettel, és hatalmukat ennek szolgálatába állítják, abban sincs mifelénk - sajnos - semmi meglepő. Ami a történetben megra­gadott, s amiért néhány sor erejéig tollat fogtam mégis, annak az oka amilyen roppant egyszerű, ugyanolyan nagy­szerű is; a tantestület egysége a kérdésben; akiket nem osz­tott meg álszent prüdéria, akik ismét a „régi” igazgatót sze­retnék a sikereire méltán büszke iskola élén látni, nem szólva arról az emberileg ko­rántsem mellékes körülmény­ről, hogy ugyanebben az isko­lában tanít - tehát a polgár­mesterné kolléganője - a „le­váltott” igazgató törvényes fe­lesége is. B. R. Ha sztrájk lenne Pakson (Folytatás az L oldalról) Az egyeztető tárgyaláson na­gyon korrekt volt mindkét fél hozzáállása, a szükséges teen­dőket megbeszéltük a munkálta­tói bizottsággal. A figyelmez­tető sztrájkra azonban a kor­mányzati szervekkel való meg­egyezés létrejöttével végül is nem volt szükség. Vámos Gábor termelési igaz­gatótól az esetleges jövőbeni munkabeszüntetésekkel kapcso­latos teendőkről érdeklődtünk. Ő is elmondta, hogy a korláto­zott sztrájkjog miatt teljes leál­lásról szó sem lehetne, csupán egy két blokk üzemszünete, vagy a blokkok teljesítményé­nek huszonöt, esetleg ötven százalékos csökkentése jöhetne szóba. Ilyen esetben az energiaszol­gáltatás minimálisan szükséges szintjéről a Magyar Villamos Művek Rt. országos teher­elosztójától kapnának értesí­tést. E hét szerdáján például az előirányzott teljesítménycsök­kentés csupán 220 megawatt lett volna, ami az összkapaci- tásnak csak egynyolcada. A blokkokat egyébként a nagyja­vítások, a karbantartások szük­ségessége miatt is le kell állítani időnként (amelynek érdekében jelenleg is üzemszünet van az egyik blokkban), ám ez sem je­lent semmiféle veszélyt, tulaj­donképpen rutinfeladatnak fog­ható fel. Ugyanolyan tevékeny­ségnek tekinthető, mint egyéb, a teljesítmény változtatásával járó műveletek sorozata. Megtudtuk azt is, hogy mindezek ellenére az atome­rőmű berendezéseit leállítás esetén sem szabad kezelés, ki­szolgálás nélkül hagyni, ezért a sztrájkjogról szóló szabályzat szerint a sztrájkoló csoport azon tagjainak kötelessége felvenni a munkát, akiknek a tevékenysé­gére a sztrájk idején is feltétle­nül szükség van. Az egyeztetés során a mun­káltatót képviselő bizottság a szerdára tervezett sztrájk kap­csán is kijelölte ezeket a szemé­lyeket, hogy az esetleges meg­hibásodások, üzemzavarok gyors elhárítása megoldható le­gyen. Az atomerőművek poten­ciális veszélyéből fakadó szigo­rítások szükségességét termé­szetesen senki sem vitatta az érintettek körében. Balog Nándor Balaton hajói, rajt! (Folytatás az 1. oldalról) Idén már 20-50%-kal drá­gábban hajókázhatunk a magyar tengeren. Viszont a 14 év alat­tiak, a diákigazolvánnyal ren­delkezők és a nyugdíjasok fél­áron, a 70 éven felüliek ingyen utazhatnak. De maradjunk a hajóknál, a Balatoni Hajózási Kft. szolgál­tatásainál. Szántód és Tihanyrév között március 20-ától ingázik a Szé­chenyi komphajó, a másik hár­mat szükség szerint vetik be. A korábbi komp-biléták helyett a pénztárosok fülkékből adják ki a számítógépes jegyeket, akár az autópályákon. Duna menti neveket viselő hajók Balaton környéki névvel siklanak tovább, s a legna­gyobb, a 650 személyes Beloi- annis a Balaton nevet kapta. Az április 10-étől október 31-ig tartó tavaszi, elő- és főszezoni, utónyári és őszi menetrend re­kordja napi 112 járat. A négyszáz embert foglal­koztató balatoni hajózó cég boldogulásában is mindinkább főszereplő az idegenforga­lomra, vendéglátásra alapozott üzleti szellem. A szállóként üzemeltetett siófoki MAHART üdülőt már egész szezonra kiad­ták, a tavaly átvett bogiári kem­pingüktől is szép forgalmat vár­nak, Szemesen, a kikötő mellett július végén nyitják a három- csillagos kempinget. A hajókon lévő büféket, a szántódi sörözőt és borozót is a cég üzemelteti. Különleges vízitúra, sétahajó kívánságokat is teljesítenek. Tavaly 63 ezren szórakoztak zenés sétahajóikon, melyeken idén élő zene, diszkó és sramli­zene is lesz. Megrendelésre rendeztek már különhajón své­dasztalos vendéglátással konfe­renciát, üzleti tárgyalást, foga­dást, legutóbb egyházi esküvő megtartása iránt érdeklődtek örömszülők. Április 17-én a ka­tamaránon tájékoztatják terve­ikről a Balaton menti települé­sek polgármestereit. A bérelhető hajóhelyű vitor­láskikötőiket tovább fejlesztik: a bogiári már elkészült, Bada­csonyban vitorlás klubház, Lei- lén sétálásra alkalmas felületű móló épül. Csak legyen szép nyarunk! Murányi László New York-ban 13 500, Budapesten 28 000 taxi Eltűntek a tusiban fuvarozók A sárga rendszám alaposan megcsappantotta Pécsett a taxik számát. A múlt év nyarán - amikor a városban felülvizsgál­ták a személyfuvarozóknak kia­dott közterület-foglalási enge­délyeket - a Vásártéren csak­nem 800 gépkocsi „jelent meg”. A legfrissebb adat szerint most a megyeszékhelyen 469 taxis dolgozik, ennyi a kiadott enge­délyek száma. Lippay György, a taxisok pé­csi kamarájának elnöke szerint az önkormányzat által elfoga­dott arány - 1000 lakosonként 2,5 taxi — jó. Egyébként Dél-Dunántúlon egyedül itt li­mitálták a taxik számát - jókora káoszt remélve ezzel rendbe tenni. Pécsen kívül csak Szom­bathelyen és a fővárosban. Az utóbbi helyen 28 000 taxis haj­tott - New Yorkban évtizedek óta ennek fele ... A sárga rendszámot azok kaphatták meg, akik az 1992. novemberében hatályba lépett kormányrendeletben meghatá­rozott feltételeknek megfelel­tek. Vállalkozói, vagy iparen­gedélyük kellett legyen, köz­forgalmú személyszállításra le­vizsgáztatott gépkocsijuknak, pályaalkalmasságot bizonyító jogosítványra, régi taxisvizs­gára volt szükség és nem lehe­tett adó-, vagy TB-hátralékuk. Ezek azonban csak az első lépé­sek voltak a sárga rendszám felé, mert január 1-jétől adhat­ták be a kérelmeiket, majd feb­ruár 20-25. között kapták meg a pécsi taxisok a sárga rendszá­mot. Nem jó hír volt az újonnan vállalkozni szándékozóknak, hogy - miután limitálták a lét­számot - gyakorlatilag nem volt módjuk engedélyt kapni, mert ők csak március 1 -je után adhat­ták be kérelmeiket. Addigra pe­dig már beteltek a drosztok. Sorban állók természetesen vannak, de csak akkor taxizhat­nak, ha az engedéllyel működők száma 419-re csökken.-Jobb ez így a kollégáknak és jobb az utasoknak is - mondja Lippay úr -, mert a ta­xisok többet kereshetnek, az utasok pedig ellenőrzött ko­csikba szállhatnak. Ami pedig a majdani új belépőket illeti: elér­tük - a kamara, illetve a Pécsi Szállítók Ipartestülete -, hogy az engedély kiadása előtt a szakma véleményét is kikérik, il­letve az érdekképviselet - kellő bizonyítékok birtokában - kez­deményezheti a Közlekedési Felügyeletnél az engedély visz- szavonását. Az engedélyek egyébként csak ez év december 31-ig ér­vényesek. Utána újabb minősítő vizsgára kell elvinni a gépko­csit, a vezetőiknek elvégezni egy összetett tanfolyamot - bár ez alól több címen is mentesí­tést lehet kérni -, vizsgázniuk kell a Taxis Kamara etikai sza­bályzatából is - ez azonban mindenkire nézve kötelező lesz. További feltétele a taxizásnak 100 000forint kaució befizetése és az adattárolós, számlát adó taxióra beszerelése. Csak ezek teljesítése után kaphatják meg a végleges engedélyt. Annyi már most eredmény: eltűntek a város utcáiról a fusi- ban fuvarozók. Mészáros A. 1993. ÁPRILIS 11., VASÁRNAP Új VDN 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents