Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-10 / 98. szám
6 aj Dunántúlt napló 1993. április 10., szombat Aphrodité szigetén Kicsiny hegyi falu - öreg lakókkal Aphrodité, a szépség és szerelem istennője Ciprus partjai mentén kelt ki a habokból. Pa- phosz közelében lenyűgöző, Havi-hegynj i szikla jelzi a mítosz helyszínét. A tengerbe nyúló szikla alját kimosó hullámok basszus hangú dübörgéssel törnek a partra, milliónyi csiszolt követ hordva a hátukon. Igaz, nem könnyű, de némi bányászkodás után szív alakú kövekre lelhetünk... Féltucatnyi képen, néhány sorban lehetetlen bemutatni a szigetet. (A következő szombaton megkísérlem részletesebben). Talán a szépséghez és szerelemhez kötődő fogalmakkal lehet esélyem, hogy olvasóim útitársaim lehessenek. Cipruson szenvedélyes, barátságos, vendégszerető, a hagyományhoz hűséges, szép emberek élnek. Szépek a lányok és az öregasszonyok, a gyerekek és a sétabotra támaszkodó öregek. Nagyon kevés dallamos görög szóval boldogulhatunk a ciprióták földjén. Kérem (para- kalo), köszönöm (ephariszto), bocsánat (me szinehorita), üdvözlöm (tipote), vendégszeretet (philoxemie) és még egy: The ithale - szeretnék. Nem véletlenül használtam a hangulatot festő kifejezések közül utoljára a The ithale-t: a szigetet határ osztja ketté, és nagyon szeretnék, ha ismét egy ország lenne az alig tízezer négyzetkilométer. Föníciaiak, asszírok, egyiptomiak, perzsák, majd a római uralom után velenceiek, törökök, angolok birtokolták Ciprust. Független országgá 1960-ban válhatott.. .S most a síró idegenvezető hölgy Famagustától néhány száz méterre (török fennhatóság alatt álló hatvanezres város) mutatja a szélfújta dombról, hol állt a házuk. Amikor én kislány voltam .. .’’-dúdoljahalkanazéne- kesnő a szállodában, nem is tudom, melyikben. Egy hét alatt Ciprus tizenegy luxusszállodáját mutatta be az IBUSZ, ahová évente 22 Charter gépnyi magyar turistát szállít. Amikor kislány volt a gyönyörű szigeten, ciprióta volt, aztán a Ciprusi Török Köztársaság, majd a görög Ciprus lakója. Hazája, mint énekli, Ciprus. A tengerparti pálmák, a narancsligetek, az évente kétszer termő burgonya, dinnye országa, az apró cserjékkel tarkított, de mégiscsak kopár mészkövek birodalma, vagy a csaknem 2000 méter magas Olimposz hófödte (április elején) országa. Tragédiák, csaták, hódítások országa... Hódítások? Hiszen Ciprus a hódító: a világ történelmét őrzik műemlékei, kincsei, a világ minden szépségét magában őrzi Aphrodité szigete, a szerelem, a szeretet, a vendégszeretet (nemzeti jövedelmének nagy hányadát ez biztosítja), a megfogható szépség kettéosztott szigete. Kép és szöveg: Lombosi Jenő Teveháton Paphosz régi kikötőjében Az erdőt hajóépítésre használták, - a mészkőhegyeket csak cserje üdíti mindenki fiatalnak érzi magát Kurion Ciprus egyik leggazdagabb városállama volt. Az Eustolius-palota gyönyörű mozaikpadlóját ma is szívesen másolják Lám, mecset! A Paphosz-közeli faluban békésen élnek egymás mellett görögök és törökök Ennél a sziklánál emelkedett ki a tengerből Aphrodité, a szerelem istennője Arabok is szívesen látogatják a szigetet. Képünkön a kurioni római színházban gyönyörködnek
