Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-10 / 98. szám
1993. április 10., szombat aj Dunántúli napló 7 A jósághoz bátorság kell! Pécsi vezetője van a kőszegi SOS gyermekfalunak A zöldterületi ingatlanok ára az ég felé tart Pécsett is Fotó: Szundi György Baranyai ingatlanpiaci körkép Pécsett kialakulóban a city, Komlón mélyponton az árak Alakulóban van az ingatlanpiac - mondják a szakemberek. Az emberek - tulajdonosok és lakók - egyelőre ugyanúgy a helyüket keresik, mint az árak. Ezért aztán manapság semmin sem kell csodálkozni: az alul- és felül értékelt lakások, telkek és házak csakúgy jellemzői a baranyai piacnak, mint mi, az időnként csak hüledező vevők és eladók. Pécsett Általánosnak mondható tétel nem létezik - állítják az ingatlanügynökségek szakemberei - annyi azonban biztos, hogy a városokban, de főként a megye- székhelyen kezd kialakulni a „city”, az üzleti élet és a kereskedelem központja, s ennek megfelelően lódultak meg a belvárosi árak is. Ma, Pécsett, a központban, s annak szűk környezetében ritkán találni - relatíve - olcsónak mondható lakást, telket, irodát. Jellemző módon a legmagasabb árakat a téglaépületi, gázfűtéses lakásokért adják az emberek, s ebben a panel-mizéria ugyanúgy szerepet játszik, mint a gáz relatív olcsósága, s egy esetleges emelés után a - konvektorok miatti - takarékoskodási lehetőség. Egy-egy ilyen lakás négyzetméterenkénti ára ma már 35 ezer forintról indul, s nem ritkán (telefon, stb. esetén) meghaladja a negyvenezret is. Hasonló, bár némileg alacsonyabb árak tapasztalhatók a városmag feletti, mecseki részeken, igaz, ott inkább a jó levegőért kell kinyitni a pénztárcát, hiszen a panel, mint mondtuk, jelenleg nem túl népszerű. A belvárosban házat venni egyrészt egyre nehezebb, mint egy-kéf évvel ezelőtt - hiszen a piac szűkűl -, másrészt egyre kevésbé éri meg. Elsősorban az árak miatt. A jobb állapotban lévő, tágasabb épületek a tízmilliót közelítik, de az öregebbek Kettészakad Meciar pártja Független parlamenti frakciót alapított Milan Knazko volt szlovák külügyminiszter, aki alig két héttel ezelőtti leváltásakor távozott a Vladimír Meciar vezette mozgalomból. Knazkó- hoz kedden a mozgalom hét képviselője állt át. Ezt a lépést további képviselők is fontolgatják. Több pozsonyi lap vélekedik úgy, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) kettészakadása végérvényesen megkezdődött, és Vladimír Meciar máris kisebbségi parlamenti párt elnökének tudhatja magát. A 150 tagú szlovák törvényhozásban a „nyolcak” kilépéséig a Meciar vezette mozgalomnak 74 mandátuma volt. sem olcsók. Igaz, az öregebbeket ma már jobbára csak a telek miatt veszik meg, aztán lebontják, s újat építenek a helyükön. Komfortfokozattól függően a négyzetméterár 25 ezer forintnál kezdődik. A lakások árát tekintve a legkevésbé kelendőek a Kertváros távolabbi részén lévő és a me- szesi lakások, még, ha utóbbiak jellemzően téglaépületiek is. A Kertvárosban egy háromszobás panel lakást már másfél millióért is megkapni, míg a belvárosban ez a pénz csak egy másfelesre elegendő. Az uránvárosi téglalakások tartják az árukat: 25 és 30 ezer forint közötti az induló négyzetméterár. A kisebb pécsi családi házak - komfortfokozattól, helytől és nagyságtól függően - 2,5-3 milliónál kezdődnek, de a jellemző ár (persze a belvárost kivéve) itt is a 22-25 ezer/négyzetméter. Egy összközműves, 150 négyszögöl körüli telket a belvárosban millió körül, azon kívül pedig 600-700 ezerért lehet megkapni. Vidéken Az emelkedő pécsi árakkal ellentétben egészen mások a tapasztalatok Komlón. Két és fél, három szobás panellakást már 800-900 ezer forintért lehet venni, de a szebb családi házak is ritkán haladják meg a 2,5-3,5 milliót. A város gondjai az ingatlanpiacon is jelentkeznek: mondhatni, Baranyában a legolcsóbban ma Komlón lehet lakáshoz, házhoz jutni. Megfontolandó viszont, állítják a szakemberek, hogy a bányászváros előbb-utóbb Pécs alvóvárosává nőheti ki magát - igaz, ehhez néhány évtizednek még el kell telnie befektetésnek tehát a komlói ingatlanok hosszútávon nem tűnnek rossz üzletnek. Mohácson már magasabbak az árak, köszönhetően a vonzáskörzetében élők által támasztott keresletnek. Körülbelül úgy lehet számolni, hogy egy két szobás, téglaépületi, központi fűtéses lakás áráért Pécsett egy másfél szobásat lehet vásárolni. A családi házak árai helytől és komfortfokozatól függően széles skálán változók. Siklóson, Szigetváron és Harkányban is meghaladja a kínálat a keresletet - ami természetesen az egész megyére jellemző. Siklóson főleg a földszinti, első emeleti, két szobás panel lakásokat veszik, ha veszik, ezek árai 900 ezer és 1,1 millió között mozognak. Jellemző ár a 20 ezer forint/négyzetméter. A családi házak 2 milliónál kezdődnek. Szigetváron ennél némileg magasabbak az árak, s a három helység közül Harkányban a leginkább drágák: 25 ezer/ négyzetméterről és afölötti áralaól lehet beszélni. A három-négy szobás családi házakért 3 millió forintot is elkérnek. Alkudni kell Végül egy jó tanács a „kezdő” eladóknak és vásárlóknak: az árak irányárak, ami azt jelenti, hogy a lakáseladásban is egyre inkább teret nyer az üzleti élet gyakorlata: aki tényleg el szeretné adni portékáját, az 10-15 százalékot enged, avagy eleve ennyivel magasabban állapítja meg a kezdő árat. Érdemes tehát alkudni. Az ingatlanügynökségek szolgáltatásainál pedig figyelembe veendő, hogy ezek is a piacról élnek, tehát jótékonykodást senki ne várjon tőlük. Egyre inkább gyakorlattá válik, hogy a címeket nem pénzért, hanem a - segítségük révén - létrejövő üzletből húzandó haszon reményében adják ki. Ami nem jelent mást, mint, hogy a vételár fél esetleg egy százalékát is elkérik egy-egy nyélbe ütött adás-vétel, vagy csere után. Érdemes számolni tehát. P. Zs. Személyes élményem volt Szűcs Gáborral, három-négy évvel ezelőtt Balatonberényben, ahol a Baranya Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet üdültette a nevelőszülőket és a velük élő állami gondozott gyermekeket. A másik esetei ott mesélték. Egy kislány félrenyelte a rágógumit. Ä társai körbeállták, kiabáltak. Erre figyeltek fel a felnőttek, rohantak a jajveszékelő csoporthoz. Szűcs Gábor fölkapta a kislányt, fejre állította, megütö- gette a hátát, kijött a rágógumi. Voltak, akik pofonokat, mások büntetést ígérgettek első ijedtségükben a színét lassan visszanyerő gyereknek, Szűcs Gábor kért egy rágógumit és oda adta a kislánynak.- Rágd csak tovább, mert különben félni fogsz tőle - mondta. 105 országban ezer falu Lehet, hogy néhány hónappal ezelőtt benne is volt egy kis félelem, de gyorsan döntött: beadta a pályázatát a kőszegi SOS gyermekfalu vezetői beosztására. El is nyerte. Szűcs Gábor, a Baranya Megyei Gyermek-és Ifjúságvédő Intézet volt igazgató helyettese lett a harmadik magyarországi gyermekfalu vezetője. Az első ilyen falut Hermann Gmeiner létesítette 1949-ben a tiroli Imstben az árva, elhagyott gyermekek védelmére, nevelésére. A sokgyermekes paraszt családból származó, orvosnak készült Gmeiner úr mozgalmat akart ebből, s minden idejét, energiáját a gyermekfalvak létesítésének szentelte. Hogy milyen eredménnyel, azt jól példázza, hogy 1990-ben a világ 105 országában több, mint 1000 SOS gyermekfalu, illetve kiegészítő létesítmény működött, s a számuk azóta is nőtt. Ezek a falvak magánkézben lévő szociális intézményhálózatként, vallástól és politikától függetlenül tevékenykednek. A különböző országokban működő Nemzeti SOS Gyermekfalu Egyesületek irányítják őket. Az egyesületek építik a falvakat és részben ők gondoskodnak a fenntartásukról is. Hazánkban 1986-ban létesült az első, a battonyai, 1990-ben pedig a kecskeméti gyermekfalu. A kőszegit tavaly kezdték építeni és ez év nyarán beköltöznek a gyerekek. Családias környezet Ezek a hetek azonban még a leendő nevelőanyák képzésével, a gyerekek „átigazolásával” telnek. Szűcs Gábor ingázik a pécsi lakhelye, Kőszeg-Budapest- Battonya-Kecskemét között. Januártól március végéig 6000 kilométert autózott.- Gyűjtjük a tapasztalatokat, szeretnénk minél olajozottabban kezdeni - magyarázza. - Jelenleg is tart a leendő anyák képzése, s hamarosan elkezdjük járni a GYIVI-ket, hogy megbeszéljük :honnan, hány gyermeket adnak át nekünk. Elsősorban a Dunántúlról szeretnénk vinni őket, hogy a meglévő családi kapcsolatokat ne lazítsa a távolság. A bekerülés korhoz kötött. Tizenkét évnél idősebb gyermekeket csak akkor viszünk Kőszegre, ha testvérekről van szó. Őket semmilyen körülmények között nem választjuk szét. Teljesen berendezett, felszerelt Szűcs Gábor családi házakban fognak lakni, innét járnak iskolába. Saját óvodánk lesz, ahova viszont a városból is bejárhatnak a gyerekek. A nyelvtanítást óvodás korban kezdjük. Kőszeg városa gyönyörű környezetben, hatalmas területet adott a falu létesítésére, amelynek legnagyobb szabad része játszótér lesz, de marad hely kiskerteknek, gyümölcsösnek is. Tizenkét családi ház épül, mindegyikben legfeljebb 8-8 gyermek élhet a nevelőanyával, de mi egyelőre csak 3-3 gyermeket akarunk az anyáknak adni, nehogy túl hirtelen jöjjön a nagy leterhelés. A csak nevelőanyás szisztémáról kicsit hosszabban beszélgetünk. Pontosabban arról, hogy miért nem családokat, vagy legalább házaspárokat visznek a faluba. Az okok sorában többek között az szerepel, hogy csak nagyon ritkán jelentkeznek valóban elkötelezett házaspárok ilyen feladatra. Inkább nagyon is reális igények - berendezett ház, kereset - motiválják őket. A féijeket nem tudnék a falun belül foglalkoztatni, illetve ha valamilyen ok miatt fel kellene bontani a szerződést, nem tudnák őket a lakásból hova elhelyezni. Az SOS gyermekfalu mozgalom abból indult ki, hogy azok a házaspárok, akik igazán szeretnének elhagyott gyermekeket nevelni, befogadják őket a saját otthonukba, úgy, mint nevelőszülők. De mivel annál több gyermeknek akarnak családias környezet teremteni, mint ahánynak a nevelőszülők ezt megadják, a gyermekfalvak egy hasonló, de mégis másfajta gondoskodást kínálnak. Ennek helyességét természetesen sokan vitatják, de ettől az még tény, hogy ezek a gyermekfalvak szerte a világon - most már több, mint negyven éve - így működnek. Szűcs Gábor egyetért a létezésük szükségességével, a módszereikkel, ezért lépett be a magyarországi egyesületbe. A falvak létesítésében is az elhagyott gyermekekkel szembeni jóság lehetőségét látta. A jóságét, amelyhez - egy kölcsönvett gondolat szerint - bátorság is kell. Rengeteg kedves emlek Mint ahogy bátorságra volt szüksége az édesanyjának is ahhoz, hogy annak idején őt gyermekotthonba adja. Szűcs Gábor ugyanis egy pécsi család második, késői gyermekeként született. Édesapja korán meghalt, a bátyja már egyetemre járt, és az édesanyjuk nem tudott róluk megfelelően*gondos- kodni. Előbb egy budapesti, később a bakócai otthonban töltötte a gyermekéveit. Édesanyja rendszeresen látogatta, a szüneteket itthon töltötte, de a gyermekotthon meghatározta az életét.- Kiváló pedagógusok foglalkoztak velünk. Szigorúak voltak hozzánk, de nagyon szerettek bennünket. Nekem nagyon szép emlékeim vannak Bakócá- ról. Később is olyan szerencsésen alakult az életem, hogy nagyon jó közösségekben dolgozhattam. Móron kezdtem tanítani, itt ismerkedtem meg a feleségemmel akit átcsábítottam a gyermekvédelembe. 1967-ben jöttem vissza Baranyába. Dolgoztam az Ifjúsági Fiúotthonban, majd a GYIVI-ben, nevelőként, később nevelőszülős felügyelő, majd igazgató-helyettes lettem. Jól éreztem magam, rengeteg kedves emlék köt ide. Még a fák is, hiszen a fűzfák kivételével mindet mi ültettük az intézetben, a gyerekekkel. Kőszegen is ültetni fognak. De a feleségével együtt vissza járnak majd Pécsre látogatóba. A kollégákhoz, a felnőtt lányaikhoz és a lassan két éves unokájukhoz, akit Gábornak hívnak és aki nem csak az elfogult nagypapa, hanem az ismerősök szerint is csupa derű, álmában is mosolyog. Török É. Hagyományvilágunkból Húsvéti szokások Számos szokás járta és járja napjainkban is húsvétkor megye- és országszerte. A szokások között énekes és ének nélküliek egyaránt fellelhetők. Az utóbbiak közül a legnépszerűbb a tojásfestés és a hímes tojás-ajándékozás. A tojás Európában és Ázsiában a termékenység szimbóluma. Ezért találnak gyakran magyar régészek is avar és honfoglalás kori sírleletekben tojás- és díszített tojáshéjakat. A tojásdíszítés, a tojásfestés lányok és asszonyok dolga régtől fogva. A legegyszerűbb tojásdíszítési mód az, amikor apró zöld leveleket kötnek a tojásra, majd így teszik hagymaleveles, vadalmás vagy dióhéjas festékbe. A levelekkel fedett részek világos színűek maradnak. A viasszal ráfestett, majd színesítés után letisztított húsvéti tojásmintáknak se szeri se száma, és településenként más-más az elnevezésük. A díszített és megfestett tojásokat, az un. hímes tojásokat húsvét reggelén kapják ajándékba a gyerekek. Á tojásokra zöld fűből rakott fészkekben, házkörüli örökzöld bokrok alján vagy szalmakazlak tövében találhatnak rá a gyerekek, más ajándékokkal együtt. A hímes tojások hamar cserélnek gazdát a gyerekek körében. Egyes helyeken, mint pl. Szebényben tojásba pénzveréssel is. Aki csekélyke összeget adott valakinek egy szép hímes tojásért, és abba sikerült pénzt is belehajítani, úgy az a tulajdona lett. A fiataloknak és a felnőtteknek is megvolt a húsvétvasár- napi szokásrendjük. A férfiaknak, a gazdáknak hajnalban a határban illett sétát, un. határjárást végezniük. A lányoknak és asszonyoknak reggel ajánlatos volt hideg vízben megmosakodniuk, hogy egész évben szépek és frissek legyenek. Á reggeli teendők végeztével a család tagjai hozzáláthattak a nagyszombaton felszentelt sonka, tojás és torma elfogyasztásához. Énekes szokások is dí- vottak húsvétkor. Mánián a gyerekek énekes játékot jártak. Éneklésüknek akkor örült a falu népe, ha messze szárnyalt, mert azt tartották, hogy „amilyen messzek hallik az ének hangja, olyan messze megy a jégverés”. Sásdon húsvét vasárnapján a templom téren délután, a litánia előtt a csérigé- zésnek nevezett táncot ropták énekszóra a lányok és legények. Húsvéthétfőn a legfőbb szokás országszerte a locsolás, a locsolkodás vagy más nevén: az öntözés. Régen kútból húzott vízzel öntötték le a lányokat. Az öntézés a rituális megtisztítást célozta. A locsoló legények jutalomként sonkát, tojást és italt kaptak, valamint rozmaringot vagy jácintot a kalapjukra. Szatmár-Bereg megye falvaiban, Nagygúton, Fúrricsecsén, Gáton, Balazséron és másutt húsvéti kántálás volt szokásban. Legények járták sorra a lányos házakat, hogy meglocsolják rózsavízzel a bennük lakó „virágszálakat”. Énekük így kezdődött: „Ma van húsvét napja, másod éjszakája, jól tudjátok. Kinek első napján, Jézus feltámadván dicsőségbe.” Kívánságukat eképpen foglalták dalba: „Hímes tojás légyen, tizenkét pár készen mi számunkra!” Dr. Várnai Ferenc
