Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-06 / 64. szám
6 aj Dunántúli napló 1993. március 6., szombat Legjobb barátunk, a kutya A minap azt írta egy országos lapban (Népszabadság, február 27., 23. oldal, 3. hasáb, 4. bekezdés) a pécsi T.T. úr, a neves közíró, hogy legjobb lenne bevezetni a kutyaadót. Mármint Pécsett. A napi sajtó szerint Baranyában több helyütt is - ön- kormányzati rendeletre - a nyílt utcán irtják a kutyákat némely vadászok. (Tán még a vadászkutyákat is.) Eközben az Új Dunántúli Naplóban megjelent apróhirdetések között kolléganőm a következőre bukkan: „kutyákat vennék - cím, telefonszám. ” A rendőrség az egyik pécsi kutyamenhely vezetőjét arra kéri, értesítse őket, ha gyanús dolgot észlel, egyre több kutya tűnik el ugyanis a pécsi udvarokból. Helyzet van. Talán már a kutyák is tudják. A több, mint öt éve lakásomban élő magyar vizsla legalábbis két napja nyugtalan. Feleségem szerint nem ezért. * Karlóczy Győző, a Bolgár-közi kutyamenhely - mert hál'Istennek ma már több is van - hatvannyolc esztendős mindenese azt mondja, nem akar ok nélkül gyanúsítgatni, főként nem a pécsi szűcsöket, de szerinte nem a véletlen műve, hogy egyre több kutya tűnik el. „Azt hallottam, divatba jött nemesi kutyabőröket csináltatni. Lehet, hogy ahhoz kell” - mondja, majd méltatlankodva hozzáteszi: „Igen buta emberek ezek. A kutyabőr régen nem kutyából készült, hanem a kecskéből - csak kutyabőmek nevezték. ” A rendőrség egyébiránt az említett ügyben Győző bácsit hívta fel, ő meg - a hivatalos kérésnek megfelelően - gya- nakodóbbnak is tűnik, mint eddig. Segíteni viszont egyelőre nem tud, legalábbis a - valószínűsíthetően egy bejelentést felderíteni szándékozó — rend őreinek nem. Mert a kutyákat továbbra is pártolja - a másik pécsi „maszek" kutyavédőhöz, Ho- rényi Markához hasonlóan. Aki elveszett ebét szeretné meglelni, legjobb, ha hozzájukfordul - meg a Bogádi úti állategészségügyi telephez Igaz, a két „maszek” esetében a hétvége sem akadály - náluk ilyenkor sem az üzenet- rögzítő válaszol a segítséget kérőknek. A kutyaadó persze, jó ötlet. Volt már ilyen régebben is, igaz, akkor még ebadónak hívták. Vezessük be, s legalább - a minden bizonnyal gyarapodó kóbor ebek okán - az állatvédőknek is kevesebb szabadidejük lesz! Nem tudom persze, T.T. úr differenciálna-e? S ha rajta múlik, a szomszédunkban lakó nyugdíjas néni tacsija ugyanannyit kóstál-e, mint a mecseki villa kertjében heve- résző csau-csau? De ez előbb-utóbb úgyis kiderül. (A kolumnás, T.T.-féle Népszabadság-beli írás egyéb kitételeivel - többnyire - egyetértek.) * Karlóczy Győző a feje búbját vakarja, mikor azt kérdem, mennyire jogszerű, ha egy hivatal elrendeli, hogy le kell lőni a falu utcáján kószáló kutyát. Nem tudja ő se - persze, ki tudja manapság mi a jogszerű? A jogász Győző bácsi is erre a következtetésre jut, hisz azt ígéri, megkéri egyesületük jogászát, nézne már utána ennek a dolognak is. De ez azért - majdnem azt mondta: piszokság - mégsem való. Nyílt utcán lövöldözni. Ráadásul úgy, hogy a falubeli kutyatartókat nem is figyelmeztetik. S ha figyelmeztetnék is, ugyan mit tudnának tenni? Mert a falusi kerítés legtöbbször csak az utca felé készül, hátul, a kertben, a szántó felé akkor ugrik ki az eb, amikor neki úgy tetszik. S az ilyennek, ugye, elég gyakran tetszik. Főként most, hogy megjött a tüzelés ideje. Lehet, az én vizslám is ezért ideges. (Mi másért lenne? A rendőrségi nyomozásról nem meséltünk neki, T.T. úr írásait nem olvassa — ugyanúgy, ahogy a Napló apróhirdetéseit sem.) Legjobb lesz, ha most, rögtön idehívom, s megmondom neki, mit hallottam Győző bácsitól. Arról, hogy miből is készült régen a kutyabőr. Pauska Zsolt Változott a társadalombiztosításról szóló törvény Emelkedik a nők nyugdíjkorhatára Március 1-jén lépett hatályba a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása, amely - egyebek között a biztosítási szabályokat, a táppénzre vételt, illetve a nyugdíjakat érintően - több lényeges változást hoz. Kiss Sándor, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság jogi és szakigazgatási főosztályának helyettes vezetője - az MTI érdeklődésére válaszolva - a biztosítási szabályok két fontos változására hívta fel a figyelmet. Az első szerint, mivel a személyes közreműködés nem kötelező a szövetkezetekben, a társadalombiztosítás csak azokra terjed ki, akik munkaviszonyban vagy vállalkozási jellegű jogviszonyban dolgoznak a szövetkezetekben. A másik, a szellemi szabad- foglalkozásúakat - vagyis az egyes tudományos és művészeti, illetve egyéb szellemi tevékenységet folytatókat - érinti. Őket ezen a jogcímen, az eddigiektől eltérően nem illeti meg a biztosítás. Március I-jétől kedvezően módosul a táppénzre vonatkozó szabályozás - mondta Kiss Sándor. Keresőképtelenség esetén egy évig, illetve legfeljebb az érintettek folyamatos biztosításának időtartamára jár a táppénz. Ezt követően azonban - amennyiben valaki továbbra is munkaképtelen - a keresőképtelenséget elbíráló orvos a főorvosi bizottság jóváhagyásával három, majd pedig az Országos Orvosszakértői Intézet újabb kilenc hónappal meghosszabbíthatja a táppénzfizetés időtartamát. így tehát, tartós megbetegedés esetén összesen két évig járhat a táppénz Szintén a táppénzzel összefüggő, ám az előbbinél kedvezőtlenebb változás, hogy a jövőben a keresőképtelenség 31., illetve 91. napjától nem emelkedik a táppénz mértéke. A továbbiakban a táppénz mértéke egységesen 65, illetve 75 százalék lesz attól függően, hogy passzív vagy biztosítom jogon jár az ellátás. A terhességi gyermekágyi segélyre, vagy a gyed-re való jogosultság elbírálásában is megváltoznak a szabályok. Ha a szülő nő nem rendelkezik 180 naptári napnak megfelelő keresettel, akkor a minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani az anyasági ellátások összegét. A tb-törvény módosulásának következtében némiképp kiszélesedik a társadalombiztosítási járulékalapok köre. így ezután a munkáltatónak a munkavállalók részére nyújtott természetbeni juttatások, illetve azok pénzbeni megváltása után is meg kell fizetniük a 44 százalékos tb-járulékot. Szintén járulékalapot képez március 1-jétől a szabadság megváltása címén adott átlagkereset, és a biztosított, kedvezményezett javára kötött biztosítás díja is. Kiss Sándor elmondta azt is, hogy a törvénymódosítással - összevonások és más jogszabályváltozások miatt - 29-ről 25-re csökken a járulékmentes juttatások száma. Ezek közül a tárgyjutalom, az utazási-üdülési hozzájárulás, valamint a magánszemély munkáltatója által viselt, a magánszemély javára kötött élet-, baleset- és nyugdíjbiztosítás díja a tárgyhónapban - a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékáig - nem képez járulékalapot. Ezek mellett a természetbeni juttatások sem képeznek egyéni járulékalapot, vagyis a dolgozóknak ezek után nem kell nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetniük. A társadalombiztosítási törvény módosításával megváltozik egy sor, nyugdíjjal, nyugdíjazással kapcsolatos szabályozás is - mondta az MTI-nek dr. Tamási Judit főosztályvezető-helyettes. A nyugdíjas özvegyek számára pozitív változást jelent, hogy őket egy éven át mind a sajátjogú, mind pedig a házastársuk után járó özvegyi nyugdíj megilleti. Ez a kedvezmény azonban már csak azokra vonatkozik, akik 1992. december 31 -ét követően veszítették el házastársukat. Elsősorban a csekély szolgálati idővel, vagy alacsony keresettel nyugdíjba vonultakat érinti kedvezően, hogy a törvény alapján március 1-jétől az öregségi nyugdíj összege nem lehet kevesebb, mint a rendszeres szociális járadék összege. Ez a rendelkezés január 1-jéig visszamenőleges hatállyal érvénye?. Kedvező változás, hogy március 1-jétől nem maximálják 75 százalékban a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető átlagkeresetet. A jövőben minden további munkaviszonyban eltöltött év fél-fél százalékkal növeli a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemrészt. Nem március, hanem július l-jén lép hatályba az a rendelkezés, amely kimondja: az öregségi résznyugdíjra való jogosultsághoz tíz év helyett tizenöt év szolgálati időt kell igazolni. A 45 éven felüliek számára szigorodtak a rokkantsági nyugdíjjogosultság feltételei is. A 45 és 54 év közöttieknek ugyanis - március 1-jétől - az eddigi tíz helyett 15 év szolgálati időt kell felmutatniuk. A törvénymódosítás talán leginkább vitatott pontja a nők nyugdíjkorhatárának emelése. Eszerint 1995-től kezdődően emelkedik a nők nyugdíjkorhatára, kétévenként egy évvel; tehát nyugdíjkorhatáruk 1995-től 56, 1997-től 57, 1999-től 58, 2001-től 59, 2003-tól pedig - egységesen a férfiakéval - 60 év lesz. A törvénymódosítás legvitatottabb pontja a nők nyugdíjkorhatárának emelése Fotó: Proksza László Rászedettek- Ki nem szeretne meggazdagodni becsületes úton, akár a lottó ötössel, netán valami zseniális ötlettel? Na de olyan áron, hogy másokat palimadárra venni?! - háborog a telefonáló és sorolja a konkrét példákat. Csoda-e, hogy ennyire dühös, amikor már a tizedik esetnél tart, és még mindig nincs a leltár végén? Csak néhányat ragadok ki a sebtében összeállított listájából: zseniális fogyókúrák, melyek betartásával akár naponta és he-, tente ennyit és ennyi fölöslegünktől szabadulhatunk meg. Van amelyik váltig állítja, garantáltan úgy fogy a páciens, hogy közben kedvére degeszre eheti magát. Aztán a különféle belföldre és külhonba szóló állásajánlatok, melyekre a jelentkezés előfeltétele bizonyos pénzösszeg elküldése a hirdető címére. Ez aztán a gyors meggazdagodás! Na persze garantáltan csak az ötlet gazdájának. (Olvasom, minap elcsúszott a jégen az egyik ilyen pénzügyi zseni, s belátható ideig elmélkedhet, hogy mi újat találjon ki a szabadulását követő időre. S ha már a hirtelen felindultság- ból elkövetett meggazdagodási vágynál tartunk, erre is van nem egy csábító ajánlat, de persze csak azoknak, akik megveszik a közel ezer forintos receptet könyv formájában. Főként ez utóbbiról jut eszembe egy régi vicc: egy dollárért egy héten belül mesés gazdagságot ígér a palima- dár-csalogató. Egyetlen feltétele csupán, hogy a páciens közben nem gondolhat a fehér elefántra. Ugye sejtik már, mennyien lettek milliomosok leszurkolt pénzükért? Kötvény-sirató Nyugdíjas olvasónk akár milliomossá is lehetne, ha ... Ez a ha az évtizedekkel ezelőtt bekövetkezett politikai változásokon csúszott el először, azóta is végleg, kárpótlás nélkül. Magyar-Franczia Biztosító Részvény-Társaság grafikailag is mesterműnek számító példányát teríti ki elém, melyet még szülei kötöttek az ő javára 1928-ban, mely szerint az akkor még négy éves kislánykának 1949. augusztus 1-jén az 1600 svájci frankos tőke esedékessé válik, ha még életben van ... Ezt a cseppet sem kockázat nélküli feltételt teljesítette, ma is ép és egészséges a biztosított gyermek, ám a nagypolitika kacskaringóin az ő remélt hozománya is elúszott akkor az ismert okok és körülmények folytán. A mostani kárpótlási hullámnál is hasonlóképpen járt, hiába is igyekezett utána járni. Mit tehet még? Semmit. Beletörődhet. A kötvényt bekeretezve kiakaszthatja a falra. Nyugdíját gondosan beosztva még sokáig gyönyörködhet a grafikailag is mesterműnek számító, értékét vesztett papír látványában. Számítgatások Már megint a létminimum számítgatások borzolják a kedélyeket, mert mást és másként számol a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és megint más eredményre jut az Újpesti Családsegítő Központ (ÚJ- CSAKÖ). A KSH szerint míg a két felnőtt és két gyerekes család létminimuma 1989-ben fejenként és nettóban városban 4170, községben 3980 forint volt, addig ez 1992. decemberében már 9770, illetve 9180 forintot tett (volna) ki havonta. Az ÚJCSAKO szerint a létminimum az 1993. január 1-jei árakon már személyenként 615 forinttal növekedett, ebből 375 forinttal a bevezetett kétkulcsos áfa a ludas. Hogy aztán az elvont számokkal nem variáló, az ennél jóval kevesebből is létezők mindezt miként élik meg? Gondolom elég egyetlen nyugdíjas véleménye is:- Jó lenne, ha ezekkel a számokkal nem minket sokkolnának, hanem ez lenne a szociálpolitika, tehát a minimálbér, a nyugdíj és a munkanélküli járadék alapja. De ettől olyan mesz- sze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől ! Ami azt illeti, Baranyához még Makó sincs közel. Üzleti ajánlat- Miért nincs utcajegyzék a megváltozott pécsi utcanevekről? Azt ingyenes reklámanyagként nem érné meg senkinek kiadni és bedobni minden levélszekrénybe, eljuttatni a pécsi cégeknek? Egy sor bosszúságtól kímélnék meg az embereket - mondja telefonon egyik olvasónk. A hölgy korábban már mérgesen elmesélte, hogy eddig mennyi kellemetlensége származott abból, hogy megváltozott a tér neve, ahol már több évtizede lakik. Nemrég magam is majd egy órán át bolyongtam a Laki István utcában a Littkei József utcát keresve, végre egy taxis közölte: helyben vagyok. Vállalkozókedvűék! A régi és az új utcaneveket feltüntető szórólap is bombaüzlet lehet! Isten malmai. . . ... lassan őrölnek (néha őrjítenek). Nemrég egy forgalmas helyen zárva tartó büfé kapcsán fültanúja lehettem, káromkodás terén is mennyire választékos a nyelvünk. A bérlő széttárta karját és csitítgatta a betérni vágyókat: még nem kapta meg a hivatalos engedélyeket, s ha azok kézhetvételéig kinyit, agyonvágják büntetéssel. Ezt sokan nem akarták elhinni. Magam meggyőződhettem igazáról, s arról is, hogy ez a nem kinyitás neki mennyi anyagi kieséssel, sőt veszteséggel jár. Csak amíg neki minden megélhetési forrása ez a büfé lenne, addig a hivatali ügyintéző akkor is megkapja a fizetését, ha ráül az ügyre. A mielőbbi nyitás tehát csak az egyik félnek sürgős, a vendégsereg hoppon maradásáról nem is szólva. Félő, mire kinyithatna, a ráfizetések miatt már végleg ki is teheti a táblát: zárva! Murányi László Próbaléggömb? A nagytekintélyű londoni Times azt véletlennek tekinti, hogy Kravcsuk ukrán elnök éppen Budapesten engedte fel a próbaléggömböt: mit szól a világ ahhoz, hogy Kijevben a térség biztonságát szolgáló új kezdeményezésen gondolkodnak? De az nem véletlen, hogy Ukrajna éppen most aggódik a ke- let-közép-európai biztonsági vákum egyre veszélyesebb, kiszámítható és beláthatatlan következményei miatt. Miért lát most „rémeket” új szomszédunk? 300 év vágyakozás a függetlenségre önmagában is elegendő ok lehetne a megszerzett önállóság görcsös féltésére. Ehhez hozzájárulnak mindazok a feszültségek, amelyek robbanásveszélyt jeleznek szinte minden volt szovjet tagországban, ahová „besugároznak” Kelet-Közép Európa általános problémái is. Kijevben ezért érezhetik most időszerűnek, hogy az érdekelt államok közösen töltsék be a biztonsági vákuumot „ha nem akarják, hogy haladásukat, fejlődésüket bármiféle külső veszély megzavarja”. Mégis logikus a nagyon óvatos magyar reagálás? A biztonsági vákum természetesen Budapesten is jól érezhető. Éppen ezért diktálja számunkra a józan ész, hogy mi a magunk és régiónk biztonságát csakis európai keretékben lássuk garantálható- nak. Más megoldások itt, a Kárpát-medencében Európa számára is közveszélyesek lehetnek. De magyar vélemény szerint fel sem vetődhet egy új, a Varsói Szerződéshez hasonló szervezet létrehozása. Akkor mi most a legfontosabb? Megakadályozni, hogy a Balkánhoz hasonló új válsággócok kialakuljanak. Mert Budapest és Kijev egyaránt vallja: biztonságot nem zárt blokkok, hanem nyitott kapcsolatrendszerek teremthetnek Európában. Kocsis Tamás Pótmegoldás? Rizs, liszt és más alapélelmiszerek, gondosan raklapra kötve, 700 kilós csomagokban. Mellettük 300 kilós gyógyszer-utánpótlás. Ilyen összesen egy tonnás segélyküldemények érkeztek tucatszámra az elmúlt napokban Kelet-Bosznia harcoktól sújtott körzeteibe - a levegőből. Az amerikai Hercules szállítógépek éjszaka, a sötétség és a szokásosnál nagyobb magasság védelmében végezték el kijelölt feladataikat. Am bármennyire kétségbevonhatatlanok is Washington humanitárius céljai, a légi akció legalább annyi bírálatot és fanyalgást váltott ki, mint amennyi dicséretet és elismerést. Eljutott-e egyáltalán az életmentőnek szánt légisegély rendeltetési helyére? Mikor, kik és miként húznak hasznot az égből hullott konténerekből? Néhol a gyorsan előretörő szerb alakulatok kezébe került a küldemény, másutt a terep nehézségei okoznak gondot. Sok szakértő tart attól, hogy az „ideiglenes intézkedésnek” titulált amerikai akció végső soron csak a feketepiac cápáit fogja gazdagítani, miközben Bosznia sok részén valóban éhínség fenyeget. Bevezető előjáték a további, netán katonai szerepvállaláshoz? Vagy igazi beavatkozás helyett egyfajta pótcselekvés? Mindkét véleménnyel lehet találkozni az értékelésekben, kommentárokban. Az első érvelés szerint az a lényeg, hogy az USA - ha egyelőre csak ilyen óvatos formában is - közvetlen résztvevővé lépett elő a délszláv válságban. A tamáskodók szerint viszont tipikus álmegoldásról van szó, s a Fehér Ház továbbra sem merészkedik túlzottan a balkáni polgárháború ingoványos talajára. A nélkülözőket persze nem a nagypolitikai vita izgatja: nekik a küldemények néhol valóban a túlélést jelenthetik. Szegő Gábor Szálkák
