Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-06 / 64. szám

1993. március 6., szombat aj Dunántúli napiö 7 Fejvesztetten mennek bele kockázatos jogügyletekbe Elveszett volna hajdan volt híres jogérzékünk? Erősbödő tapasztalat: módosul a polgári perek struktúrája Annak a csak sok mozaik- darabból összeállítható kép­nek megalkotásához, hogy egy-egv időszakban mikéntn alakultak az életviszonyok, különösen érdekes lehet an­nak vizsgálata, hogyan és mi­lyen polgári perek folytak a bíróságok előtt, miféle jogvi­ták szaporodtak el, melyek váltak nehezebben rendezhe- tővé. Erről beszélgettünk dr. Gátos Györggyel a Baranya Megyei Bíróság Polgárjogi Kollégiumának vezetőjével.- Kedvező vagy előnytelen az a változás, amit a bíróságok az elébiik kerülő jogvitákból ten­denciaként észlelhetnek?- A perekből ma már általá­nos tapasztalatként leszűrhető, hogy a szerződéses fegyelem óriási mértékű fellazulása folyik a gazdasági életben. Ez feltétle­nül kihat a perekre, a perindítá­sokra. Ezen túlmenően sajnos az is tapasztalat, hogy azok a szerződések, amelyekből a bí­rósági eljárásban lecsapódó polgári jogviták keletkeznek, sokszor nagyon rosszak, szak­szerűtlenek. Ez aztán a jogvi­szonyok olyan összegubanco- lódását eredményezi, amit na­gyon nehéz kibogozni a polgári perben a bizonyítási eljárás so­rán. A felek nemcsak hogy sok esetben nem teljesítik szerződé­ses kötelezettségeiket, hanem összekuszálnak minden olyan tényálláselemet, amely egy konkrét jogvita elbírálásánál je­lentőséggel bírhat. Sokszor ma­rad bizonytalansági érzés a bí­rákban, hogy vajon nem vit- ték-e félre a bíróságot a bizonyí­tási eljárásban és a rendelke­zésre álló bizonyítékok alapján vajon valóban megalapozott döntés hozható-e.-A perek struktúraváltozása mikben mutatkozik meg?-A hagyományos civiliszti- kai perek mellett egyre több az olyan, amelyekben részvénytár­saságok, korlátolt felelősségű társaságok, betéti társaságok szerepelnek, s bizony leggyak­rabban alperesként. Van olyan tapasztalat, hogy nem teljesítik szerződéses kötelezettségüket, mert csak időt akarnak húzni, vagy nem teljesítenek, mert egyszerűen megmakacsolják magukat és mondvacsinált ürü­gyekkel ki akarnak bújni köte­lezettségeik alól. Sok esetben jogi szakember közreműködése nélkül kötnek jogügyleteket, s mennek bele - azt mondhatom: szinte fejveszetten - olyan koc­kázatokba, amelyek végül is rosszul sülnek el számukra.-Egyes jogterületek között tapasztalható-e aránymódosu­lás a perek mennyiségében?- Érdekes jelenség, hogy azok a kiélezett családjogi vi­ták, amelyek korábban olyany- nyira eluralták a civilisztikának a családjogi területét, mostaná­ban valahogy lehalkultak. Nagy-nagy vagyonközösségi perek ma már ritkán fordulnak elő és a házassági bontóperek­ben is inkább tapasztalható az egyező akaratnyilvánításos bon­tás. Már korántsem pozitívnek minősíthető változásként is­merhető fel viszont egy másik jelenség: megszaporodtak azok a polgári jogviták, amelyeket az szül, hogy a pénzintézetek a követeléseiket nem tudják az adósaikon behajtani, s a keze­sekkel szemben kénytelenek fellépni. Valahogy az az érzé­sük a perekben eljáró bíráknak: az adós már eleve azzal a szán­dékkal vett fel a pénzintézettől nagy összeget, hogy azt majd úgysem tudják behajtani rajta. És ez rendszerint be is követke­zik. A bíróságnak ugyanis meg kell ítélnie a pénzintézet követe­lését a kezesekkel szemben, azok viszont behajthatatlanság miatt hiába próbálják az adóstól visszaszerezni a helyette kifize­tett pénzt.-Említette: fellazult a szerző­déses fegyelem. Miféle fegyel­mezetlenségeket követnek el?- Mint szerződésszegési jog­következmény nemcsak a köte­lezető késedelem jelentkezik az igényérvényesítések alapjaként, hanem a hibás teljesítések, a kellékszavatosság lett az a jog­terület a polgári jogon belül, amelyekkel kapcsolatban na­gyon sok per indul, illetve van folyamatban. Az építkezések­nél, a használt személygépko­csik vételénél például nagyon gyakran előfordulnak olyan je­lenségek, amelyek a vállalko­zói, illetőleg az eladói pozíció­ban lévő féllel szemben valami­féle erkölcsileg is kifogásolható magatartássorozatot mutatnak. A vállalkozó nem végzi el az a minőségileg kifogástalan mun­kát, amire szerződött magas díj ellenében, a használt gépkocsi esetében pedig az eladó elhall­gatja a jármű rejtett hibáit, ami­ket a vevő szemrevételezéssel nem fedezhet fel. Az ilyen ügyekben rendszerint csak szakértői bizonyítással lehet a tényállást megfelelően tisztázni. De a mindennapos kereske­delmi ügyletekből is sok szava­tossági igényérvényesítés szár­mazik hibás termékek forga­lomba hozatala, eladása miatt. A vegyi áruk esetében számos beleset is bekövetkezett már, olyan is, amely során szeme vi­lágát veszítette el az egyik káro­sult. Itt jegyzem meg, nagyon jó volna, ha meglenne már a ter­mékfelelősségi törvény.- Miben segíthetne ez a tör­vény, amivel csak most kezdett el foglalkozni a parlament?.- A köztudatban úgy él, hogy hibás termék miatt a károsult csak azzal szemben lehet érvé­nyesítheti igényét, akitől a ter­méket vette. Pedig a Ptk. jelen­legi konstrukciójában sem ki­zárt, hogy közvetlenül a gyártó­val szemben lépjen fel a káro­sult. Ha azonban lenne termék- felelősségi törvény, minden vi­tán felül egyenesen a gyártóval szemben lehetne az igényt ér­vényesíteni, s annak igen-igen szűk körű kimentési lehetősége volna a felelősség alól. Éppen ezért a jogviták túlnyomó há­nyada peren kívül rendeződne.- Hogyan alakul a bíróság és a perben szereplők együttműkö­dése a jogviták tisztázásáért?- Általában megnehezíti a bí­róságok munkáját, hogy azt a jópartneri segítséget, amely szükséges volna a perindítás­hoz, a perek végigviteléhez, egyre kevésbé kapja meg a jogi szakember közreműködőktől. Itt az ügyvédekre és a jogtaná­csosokra gondokok. Gyakran jogilag sem szakszerű a közre­működésük, amelyet a perek vi­telében tanúsítanak. A felek számára a bíróságnak nagyon sokszor kell gyakorolnia a tájé­koztatási kötelezettséget. Egyál­talán arra a nézve, hogy mire lehet a jogszerű igényt alapozni, a másik oldalról pedig, hogy az igényérvényesítéssel szembeni védekezésként milyen releváns ellenérvek hozhatók fel.- Néhány évtizeddel ezelőtt évszázadokra visszamenőleg azzal dicsekedtünk, hogy a jog­tudástól függetlenül híresen jó a magyar állampolgárok jogér­zéke. Vajon igaz-e ez ma is?-Inkább a jogérzék romlá­sára mutatnak a jelek. Sokszor nem képesek jogos érdekeiket felismerni az állampolgárok, máskor meg túlhajtják jogosnak vélt igényeik érvényesítését. Nem kellő körültekintéssel, a lehetséges következmények, kockázatok alapos felmérése nélkül kötnek jogügyleteket. Nem igen lehet azt mondani, hogy a jogérzék olyan jó ma­gyar jelenség volna jelenleg, amely elősegíthetné a jogviták törvény szerinti eldöntését még a bírósághoz fordulás előtt egyezségi rendezéssel. A bíró­sági eljárásban éppen a jogér­zéknek a felborulása tapasztal­ható inkább, mint az, hogy hely­tálló lenne, pedig ennek a haj­dani dicsekvésnek valós tar­talma is volt egykoron. Dunai Imre Alku a használt autóra a pécsi vásárban Nem lesz Szabó-program Következetes harc az infláció ellen Szabó Iván pénzügyminiszter- Még Thaiföldön nyilat­kozta, hogy a Pénzügyminiszté­riumba nem költségvetést megy foltozgatni, hanem gazdaságpo­litikát csinálni.- A Pénzügyminisztérium Magyarországon nem költség- vetési intézet, s a miniszter fel­adata sem korlátozódhat annak összeállítására, végrehajtására. Ő a gazdasági kabinet vezetője, így az ő területe a tágabban ér­telmezett gazdaságpolitika. Én tehát azt hiszem, hogy pénz­ügyminiszterként - és ebben ér­zem igazán otthonosan magam - az egész magyar gazdaság szempontjából kell vizsgálnom a költségvetést, és ilyen szem­mel kell közelítenem a Nemzet­közi Valutaalappal való tárgya­lásokhoz is. Két dolgot nagyon komolyan kell venni. Az egyik, határozott lépéseket kell tenni az adófi- zető-készségjavítására. Ez két­ségtelenül erkölcsi kérdés is, de ahol nem működik a morál, ott intézményesen kell érvényt sze­rezni a jogszabályoknak. A má­sik. abból kell kiindulnunk, hogy a bevételek növelésének forrása a működőképes gazda­ság. Ezért elsősorban arra fogok törekedni, hogy a gazdaságból származó jövedelmek nem az adóprés, hanem a gazdaság mű­ködőképességének javítása ré­vén növekedjenek.- Ez lesz a gazdaságpolitika, amelyet Szabó Iván képvisel majd a Pénzügyminisztérium­ban?- Nem szeretem a szemé­lyekről elnevezett gazdaságpo­litikát. Újat sem szeretnék hir­detni, hiszen a gazdaságpoliti­kát nem személyek csinálják, hanem a kormány. Változatla­nul azt a szemléletet képvise­lem, amely a kormány által ed­dig elfogadott iparpolitikai kon­cepcióból is következik.- Kupa Mihály lemondása­kor úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági törvénykezésben van bizonyos fokú lemaradás: nem készültek el azok a jogszabá­lyok, amelyekre szükség lett volna. Lehet most gyorsítani?- Tény, hogy vannak el nem készült jogszabályok, de a na­gyobb baj az, hogy nagyon sok tervezet már régóta ott fekszik a Ház asztalán. Csak példaként: tavaly június óta vár sorára az energiapolitikai koncepció, ősz óta a bányatörvény, amelynek elfogadása után például nenem- zetközi koncesszióba adható a bányászati kutatás és művelés. Ez számítások szerint évi tíz- milliárd forint bevételt jelent az államkincstárnak. Ebből is lát­szik: egy ilyen háromnegyedé­ves, féléves törvénykezési ké­sedelem bizony drága dolog.- Mit tart Ön a legfontosabb- feladatának?- Változatlan pioritás az inf­láció elleni következetes harc. Emellett minden körülmények között véghez kell vinnünk a hi­telkonszolidációt, amit a ne­gyedik negyedévben már el­kezdtünk. Ki kell építeni ennek az intézményrendszerét, mert ez az első lépés ahhoz, hogy a bankok alacsonyabb hitelkama­tokkal tudjanak a gazdaság ren­delkezésére állni. Nagyon fon­tos, hogy az államháztartás re­formja is előrehaladjon, mert annak deficitje már kezdi érez­hetőbben csökkenteni a gazda­ság működőképességét. Végül mindent meg kell tennünk azért, hogy a privatizációban optimá­lis legyen a tempó. Szorgal­mazni fogom, hogy megfogal­mazzuk azokat a privatizációs, vagyonnyilvántartási alapelve­ket, amelyek az önkormányzati vagyon privatizációját is elin­díthatják. Hovatovább ugyanis az önkormányzatok kezében majdnem annyi vagyon van, mint az államéban, pedig az ön- kormányzat sem jobb tulajdo­nos, mint az állam! A lakáskér­dés megoldása is elképzelhetet­len a lakásvagyon tudatos priva­tizációja nélkül.- Van, aki rakétasebességű­nek ítéli a privatizációt, s olyan is, aki iszonyúan lassúnak. Szabó Iván milyennek minősíti?- Ha a nyugat-európai priva­tizáció ütemét nézzük, akkor rakétasebességű. Ahogy, mi szeretnénk - ahhoz képest lassú. Megítélésem szerint az állami és az önkormányzati va­gyon az idő előrehaladtával na­gyobb mértékben értékelődik le, mint amennyi vagyonvesz­tést egy esetleg elrontott privti- záció jelenthet. Úgy hiszem azonban, hogy a privatizáció és az állami vagyon kezelésének tavaly nyáron elfogadott tör­vénycsomagjával az országgyű­lés jó alapot nyújtott a sikeres munkához. Kercza Imre Az édesanya és gyermeke a tragédia előtt három perccel távozott a lakásból Egy gázlobbanás utórezgései Gázrobbanás történt február elején a Pécs, Mikszáth Kálmán utca 20. szám alatti családi ház­ban. Személyi sérülés nem volt, ugyanis a lakók nem tartózkod­tak a lakásban. A szomszédok elmondása szerint két, egymást követő robbanást lehetett hal­lani, az emeleten lévő fürdő­szoba ablakból gomolygó füst ömlött ki. A tűzoltók beavatko­zása következtében a lángokat hamar megfékezték, ám még így is tetemes károkat okozott a tűz és a robbanás. Dr. Környei József, a POTE kutató orvosa, a ház tulajdonosa fáradt, meggyötört arccal fogad. Még most sem tudott megnyu­godni, hiszen tönkrement az otthona, arról nem is beszélve, milyen tragédiát okozott volna, ha történetesen a robbanás előtt felesége és egyéves kisfia nem mennek el a boltba vásárolni.- Egyszerűen nem értem, ho­gyan történhetett. Úgy volt, hogy két órára hazajövök, csak­nem egy órát késtem. Amikor a ház elé értem, s láttam, hogy az emeleten lángok csapnak ki, meghűlt bennem a vér. Mély levegőt vettem, s felrohantam a lakószobába, ahol a fiam is szo­kott tartózkodni. Amikor nem találtam senkit, s a ház ajtaja előtt megláttam feleségemet és gyermeket, elhagyott az erőm és összeestem. A robbanást azért sem értem, mert aznap a lakásban tartózkodó apósom és feleségem sem érzett gázszagot, amiből a szivárgásra lehetett volna következtetni. Szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy a tulajdonos az ÁB-Aegon-nal családi otthon biztosítást kötött. A balesetet követő napon személyesen a megyei igazgató mérte fel a kárt, s mivel ez szemmel látha­tóan meghaladta az 500 ezer fo­rintot, azonnal intézkedett a csa­lád legszükségesebb kiadásai­nak fedezésére 100 ezer forint kiutalásáról. A városi önkor­mányzatjegyzője később lakha­tatlanná minősítette az épületet, a felújítás költségeit természe­tesen a biztosító fedezi. Az eset kisebb pánikot oko­zott az ilyen fűtési rendszert al­kalmazók között. A CF-21-es cirkogeizeres etázsfűtés ugyanis igen elterjedt egész Magyarországon, eddig bizton­ságos fűtési megoldást jelentett a családi házakban, lakóépüle­tekben. Telefonhívások százai ostromolták a biztosítót, meg a gázmüveket, hogy a bajt meg­előzendő lecseréljék-e a „hirbe” keveredett cirkogeizert? Jillek Péter, DDGÁZ Bara­nya Megyei Üzemigazgatóság főmérnöke mindenek előtt azt tisztázza: a sajnálatos esetnél a szakemberek helyszínen tartott vizsgálata alapján nem gázrob­banás, hanem gázlobbanás tör­ténhetett. A kettő között óriási különbség van, ugyanis a rob­banás az egész házat szétvetette volna. Itt az történhetett, hogy a CF-21-es cirkogeizer belső szerkezeténél gázszivárgás ala­kult ki, amely vagy a főégőtől vagy a gyújtólángtól begyul­ladt. Az így keletkezett láng már elegendő hőt szolgáltatott ahhoz, hogy a készülék belsejé­ben lévő, a gázcsövet a mele­gítő szerkezettel összekötő úgynevezett hollandinál a lágy­forrasztás elolvadjon, s egyre nagyobb láng keletkezzen. A zárt légterű helyiségben az ajtó kiégése után kapott oxigéntől robbanóelegy keletkezett, ez okozhatta az első lobbanást. Mivel a gázkiáramlás folytató­dott, a hallban ismét kialakulha­tott egy lobbanásra megfelelő keverék. A tulajdonos elmon­dása szerint a CF-21-es készü­léket jó működése miatt nyolc évvel ezelőtti felszerelése óta javítani nem kellett.-Egyébként az utóbbi évti­zedekben ilyen esetre nem volt példa - magyarázza a főmér­nök. - Szeretnék megnyugtatni mindenkit, aki ilyen rendszert alkalmaz, ha megfelelően kezeli a berendezést, biztonságosan fűthet vele. És itt a hangsúly a megfelelő kezelésen és a rendszeres ellen­őrzésen van. Persze arra is le­hetne hivatkozni, amit a lakás gazdája is elmondott: története­sen a szivárgást éreznie kellett volna, hiszen a földgázt bizton­sági okokból szagosítják. Jillek Péter erre azt mondja, az „illa- tosítást” rendszeresen ellenőr­zik, itt csak az fordulhatott elő, hogy a rendkívül kismértékű szivárgást, amely a lobbanás előtt pár perccel keletkezhetett, a helyiségben tartózkodók ak­kor még nem érezhették. A megfelelő kezeléssel nem volt ugyan baj - legalábbis a gáz­művek szakemberei a lobbanás rekonstrukciója közben sza­bálytalanságra utaló jeleket nem találtak -, ám a készülék fűtési szezon előtti, évenkénti ellenőr­zését a lakók eddig rendszere­sen elmulasztották. Pedig ők - mármint a gázművek - nem győzik figyelmeztetni a fo­gyasztókat: a szakemberek vizsgálata a rejtett hibákat is ki­szűri, az ilyenfajta megelőző karbantartásra még árenged­ményt is adnak. De a gázt fel­használók egy része még ezt a pár száz forintba kerülő preven­tív vizsgálatot sem veszi igénybe. Persze az is igaz, véletlen balesetek is előfordulhatnak, olyanok, amelyeket a legkörül­tekintőbb ellenőrzés sem tud megelőzni. Ez viszont nem je­lentheti azt, hogy nincs is szük­ség rá, mert a veszélyhelyzet ki­alakulása az érzékszervek által nem minden esetben megálla­pítható. B. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents