Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-06 / 64. szám

1993. március 6., szombat üj Dunántúli napló 5 Képviselők a Lenau Házban Baranya megyei országgyűlési képviselők és az Új Dunántúli Napló munkatársai találkoztak tegnap a pécsi Lenau Házban. A hagyományos beszélgetés­sorozat mostani témája az új szociális törvény volt. Az el­hangzottakról a jövő héten ol­vashatnak részletesen lapunk­ban. Képünkön: dr. Bíró Ferenc (MDF), Gettó József (SZDSZ), Nagy Ferenc József tárcanélküli miniszter (FKGP), Lombost Jenő az Új DN főszerkesztője, Török Éva újságíró és Schmidt Zoltán a Lenau-Ház részéről. Fotó: Szundi György Holnap az Uj VDN-ben Kezdődhet a Dunántúl autópálya építése Áprilisban megalakul a társaság * A plébános és a fejfedők A nagydorogi pap különös hobbija * A bukkanó a bökkenő Balesetveszély Balatonszentgyörgynél * A Élelmiszerként forgalmazhatják a Pi-vizet Kaposváron már tüntettek érte Kábeltévé Szigetváron Kéthetente hírműsorral jelentkezik A korszerűen berendezett stúdió Fotó: Läufer László Orizetlen dögkutak Lopják az elpusztult állatok húsát Rendkívüli kongresszus az építőknél Új vezetőket választanak az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetei Szö- vetségéek pénteken megkezdett - a nyilvánosság kizárásával fo­lyó - rendkívüli kongresszusán. Mint ismeretes a múlt évben a szakszervezeti szövetségnél belső és rendőrségi vizsgálat is kezdődött pénzügyi szabályta­lanságok, visszaélések miatt. Gazdasági helyzetük még a szakszervezet működését is két­ségessé tette. így szigorú intéz­kedéseket vezettek be. A sajtó képviselőit csak a rendkívüli kongresszus végén, vasárnap tá­jékoztatják. Család és Gyermekvédők Pártja A Család és Gyermekvédők Pártját március 1-én bejegyezte a Fővárosi Bíróság - tájékoz­tatta Povisel József az új párt elnöke az MTI-t pénteken. Az új párt - amelynek jelenleg 23 tagja és mintegy ötven támoga­tója van - indulni kíván az 1994-es választásokon. Ha be­jut az Országgyűlésbe, az „em­berséges” piacgazdaság megte­remtését és a családi élet létfel­tételeit biztosító törvények ki­dolgozását tekinti feladatának. ítélet Pálfy G. István ügyében A Fővárosi Munkaügyi Bíró­ság pénteken visszahelyezte eredeti munkakörébe Pálfy G. Istvánt, a Híradó és A Hét ta­valy leváltott főszerkesztőjét. Az ítélet nem jogerős - tájékoz­tatta az MTI-t Pénzes Zoltán, az ügyben eljáró tanácselnök bíró. A második új műsorával je­lentkezik vasárnap a szigetvári kábeltévé. Az előző, közel egy órás hírműsort Szava Rózsa és Cser- veni Géza szerkesztők, Gonda László, Ódor László, Zentai Gyula videotechnikusok és a főcím összeállításában segéd­kező Hanczik János készítette. Kéthetente egy-egy órányi mű­sort terveznek, amelyben a vá­ros életéről, aktuális kérdések­ről adnak összefoglalót, egye­lőre a város két nagy területén fogható adásban: a Szent István lakótelepen és a Radován tér könyékén. Szeretnék, ha minél többen bekapcsolódnának a műsorkészítésbe, hiszen a vá­rosban sok olyan ember él, aki valamilyen módon segíteni tudná munkájukat. Fontos fel­adatuknak tartják a felelős szer­kesztői gárda megalakítását, ez­által látják biztosítottnak a za­vartalan műsorkészítést. Horváth Béla, a Radován tér és Környéke Kulturális Alapít­vány kuratóriumának elnöke, a városi kábeltévé vezetője el­mondta, hogy két nagyon fontos feladatuk van az év hátralévő részében: szeretnék az egész vá­rost bekábelezni és a két nagy területet, a Szent István lakóte­lepet és a Radován tér környé­két összekötni, ezáltal az egész városban lehet majd venni a ká­beltévés adást. Törekvésük az is, hogy a je­lenleg mintegy 600 előfizető számát növeljék.-Minél több az előfizetőnk, annál olcsóbb lesz egy-egy la­kás csatlakozása a rendszerhez. Jó minőségű műsorokat szeret­nénk sugározni, egyre több órá­ban és minél olcsóbban. Jelen­leg 100 forint a havi előfizetési díjunk, ez szinte névleges ösz- szeg - mondta, de inkább terve­ikről beszélt szívesen:-Ha az egész rendszer mű­ködni fog, 8 műholdas csator­nát, 4 földi adót, 1 helyi csator­nát és májustól a magyar mű­holdas adást is lehet majd venni. Az egész rendszer leglénye­gesebb eleme a színvonalas he­lyi információs adás kiépítése, a gyors, pontos és közérdekű in­formációáramlás. Napközben képújságot adunk majd, amely­ben aktuális és közéleti infor­mációkat találnak a nézők: me­lyik orvos mikor rendel, vona­tok, buszok indulása, piaci in­formációk és várjuk a reklá­mozni kívánók jelentkezését is. Néhány tv-s rendszerrel - ATV, Szív TV, TV 4, Mecsek TV - szerződést kötünk és vásárolunk tőlük műsort, amit naponta vetí­tünk, s egy-egy ilyen műsor előtt helyi műsorokat is vetí­tünk. A Szent István lakótelepi Kábeltévé Alapítvány, a Rado­ván tér és környéke Kulturális Alapítvány, a helyhatóság és a Dráva Satellit Bt vállalkozási formává alakulva látnak na­gyobb esélyt a tervek megvaló­sítására. Sasvári Mária A reménypusztai tsz közelé­ben elterülő dögtéren négy dög- kút található, ahová Pécs terüle­téről és közvetlen vonzáskörze­téből - a hirdi és bogádi részt kivéve - hordják az elpusztult állatokat. A négy dögkutat használaton kívül helyezték, mert megteltek. A telepre, tekintettel a munka jellegére, látványára és a mele­gebb időkben terjengő sza- gokra, nehezen találnak munka­erőt. Éppen ez év januárjának végén mondott fel az utolsó ember is, így jelenleg senki sem dolgozik a telepen. A bér 9000 forint alapból és 30 százalék ve­szélyességi pótlékból áll, ami, úgy tűnik, a munkakörülmé­nyek ismeretében, nem túl vonzó. így aztán az állandó őr­zés nem igazán megoldott, en­nek amúgy sincsenek megte­remtve a feltételei. Az őrzésre pedig nagy szükség lenne, hi­szen az ország legkülönbözőbb dögkutaiból ismeretlen tettesek rendszeresen lopják a húst. A reménypusztai négy dög- kút egyikét végleg befalazták, kettőt eredményesen bezártak, a harmadikat, amelynek kissé megvetemedett az ajtaja, isme­retlen tettesek rendszeresen fel­törik. Pár évvel ezelőtt elkaptak néhány trancsírozó embert, az­óta senkit. Pedig ezek az akciók nem kis veszéllyel járhatnak, A napokban fogadta el a pécsváradi önkormányzati tes­tület azt a dokumentumot, amellyel a nagyközség várossá nyilvánítását pályázza meg. A közel harminc oldalas munka tartalmazza a település történe­hiszen nem tudni, hogy a lopott, fertőzött húst ki, mikor, hol vá­sárolja meg. Dr. Meláth Ferenc városi tisztiorvos szerint az önkor­mányzat, elődjéhez a városi ta­nácshoz hasonlóan, nem tud úrrá lenni a helyzeten. Ostoro­zásaik ellenére is alig tettek va­lamit. Most, a Környezetvédelmi Felügyelőséggel való együttes fellépésük eredményeképpen sikerült egy hathatósabb mód­szer kialakítását elérni, azt, hogy egy épületben elhelye­zendő konténerbe gyűjtsék a hullákat, amiket aztán elszállí­tanak a fehérjefeldolgozóba. Ez a megoldás jobb, mint a kutak­ban való gyűjtés. Nagymegyeriné dr. Megyeri Mária, a Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársa el­mondta, hogy tavaly felmérést végeztek a megyében lévő dög­kutak helyzetéről, üzemeltetési rendjéről. Ezen a területen eléggé rendezetlen állapotok vannak. Az üzemeltetőknek - önkormányzatok, tsz-ek - kel­lene karbantartani a kutakat. De nehéz kötelezni őket arra, hogy szállítsák el a dögöket a fehérje­feldolgozó üzemekbe, hiszen nagyon nagyok a távolságok. Pécsről Soltra kell szállítani, a költségek pedig igen maga­sak. Cs. L. tét, természeti adottságait, gaz­dasági helyzetét, infrastruktúrá­ját. A pályamunkát bekötés után bírálat végett még ebben a hó­napban elküldik a Belügymi­nisztériumba. Elkészült Pécsvárad várossá nyilvánítási pályázata Fejlesztési tervek Valóra válnak a komlói Berek utcai álmok? A pénzügyi források hiá­nya miatt az igények megfo­galmazásán túl eddig a kom­lói Berek utca szélesítésére nem kerülhetett sor, annak ellenére hogy a város egyik legforgalmasabb része, ahol számos fontos közintézmény található. Polics József, a komlói Vá­rosüzemeltetési Iroda főmér­nöke szerint van remény az ál­datlan állapotok megváltozta­tására, mert az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz. A pályázat elfogadása esetén a Kossuth Lajos utcától kezdve a mentő- állomás utáni kanyarig tartó 464 méteres szakaszon mint­egy három méterrel szélesebbé tehetnék az utat. A számítások alapján a be­ruházás 15-16 millió forintba kerülne. A pályázati kiírás sze­rint az alaptámogatás 50 száza­lékos, de ehhez 15-15 százalé­kos töblettámogatást is lehet nyerni, amennyiben közleke­désbiztonsági és környezetvé­delmi szempontokból kimutat­hatóan kedvezőbb változások­kal jár az átalakítás. Az ön- kormányzat, ha elnyeri a vala­mivel több, mint 9,5 millió fo­rintos állami támogatást, 5,6 millióval járul hozzá a beruhá­záshoz. Éz az összeg tartal­mazza a vízügyi alaptól kapott 350 ezer forintot is, mivel a Berek utca csatornája ebben az évben mindenképpen felújí­tásra kerül. S akkor már logi­kus lépés, hogy ezt a munkát összehozzák az úttest szélesíté­sével, megerősítésével, a teljes korszerűsítéssel. Viszont információink sze­rint az országnak 350 millió fo­rintja van ebben az évben az utak korszerűsítésre, sok ön- kormányzat szeretne kapni eb­ből az összegből. És ha sikerül a pályázat, akkor az a bizonyos 464 méter után, éppen a Berek utca egyik legveszélyesebb ka- nyaijában, a megépült 3 sáv utáni útszűkülés miatt mi vár­ható? R. T. Felmentették állásából a megyei földművelésügyi hivatal vezetőjét Információink szerint múlt héten azonnali hatállyal felmen­tették a Baranya Megyei Föld­művelésügyi Hivatal vezető­jét, Bíró Imrét. A dr. Raskó György államtitkár által aláírt levélben indoklás nem szere­pelt. A jelenlegi törvényi szabá­lyozás alapján nem is kell, hogy indokolja a felmentést. A szó­beszédek szerint a volt vezető a volt sellyei tsz privatizációja so­rán olyan ügybe keveredett, amely okot adhatott a felmen­tésre. A helyzetet bonyolítja, hogy tegnap szerkesztőségünk a kö­vetkező faxüzenetet kapta a felmentett vezetőtől: „Bíró Imre, a megyei földművelésü­gyi hivatal volt vezetője közli, hogy vállalkozás miatt közszol­gálati jogviszonyáról 1993. III. hó 2-án lemondott.” Megkerestük az érintetteket is. Dr. Raskó György, a Föl­dművelésügyi Minisztérium ál­lamtitkára vidéken tartózkodott. Titkára, Tömör László igen készséges volt. Elmondta, meg­találja az államtitkárt, és, ha ő úgy gondolja, hogy kommen­tálni kívánná döntését, felhívja lapunk munkatársát pénteken. Telefonját hiába vártam. Bíró Imre lapunk kérdéseire elmondta, nem bánatos. Hozzá­tette, ha az ominózus levél nem érkezik, maradt volna még ko­rábbi posztján, és örült a lehető­ségnek, hogy megszólalhat, mert néhány vele kapcsolatos mendemondát cáfolni, árnyalni szeretne:- A helyi földművelésügyi hivatalnak januártól bővült a felügyeleti jogköre, én pedig tagja vagyok a Magángazdál­kodók Szövetkezetének, így arra a következtetésre jutottam, hogy eltávozom a hivataltól.- Úgy tudom, a felmentéséről szóló levél korábbi keltezésű, mint ez az elhatározása.- A levél szerint hivatalveze­tői megbízásomat visszavonták, de más beosztásban maradhatok a hivatalnál. Ezekután döntöt­tem a távozás mellett.- Úgy tudom, tevékeny részt vállalt a sellyei tsz privatizáció­jában, földet is vásárolt. A jól értesültek szerint ez a tény is hozzájárulhatott felmentéséhez.- Nézze, ilyesmiket én is hal­lottam. Mindenesetre egyetlen gramm földet sem vásároltam. Az viszont tény, hogy a Ma­gángazdálkodók Szövetkezete, nyilvános pályázat után, telje­sen hivatalosan megvette a tsz erő- és munkagépeit.- Hol vannak a gépek?- A gépek folyamatosan dol­goznak. Ősszel például ezekkel műveltünk meg ezerötszáz hek­tárnyi magántulajdonban lévő szántót Okorág és Drávaiványi térségében.- Aztán a földeket át is vették.- Nem, az egészből annyi igaz, hogy felajánlottuk a tulaj­donosoknak, hogy béreljük tő­lük, de még csak szándéknyi­latkozat aláírására került sor.- Meglepte a döntés?-Nem. Tudja, más a toll és más a tett, én tudom, korábban dolgoztam harminc évet a ter­melésben. Bozsik László Mindszenty emléktemplom és kulturközpont Építészeti és funkcionális szempontból egyaránt újszerű egyházi intézmény épül a za­laegerszegi Kertvárosban, az önkormányzat által rendelke­zésre bocsátott 15 ezer négy­zetméteres területen. Janko- vics Tibor, a Forma Rt., főépí­tésze irányításával már elké­szültek a Mindszenty Emlék­templom és Katolikus Kultur­központ, a látvány- és előter- vek, amelyek a modern építé­szeti megoldásokat a göcseji népi stílushagyományokkal ötvözik. A torony nélküli fő­templom és a hozzá csatla­kozó hitoktató termek alatt urnás és hagyományos sír­kamrák lesznek, s külön épü­letegységet képez a kilátóként is szolgáló harangtorony és a szálláshelyekkel ellátott plé­bánia épülete. A tető- és to­ronyteret ragasztott faváz­szerkezet tartja majd. Az emléktemplom és kul­turközpont építését az ősz ele­jén kezdik meg, s előrelátható­lag 1996 közepére fejezik be.

Next

/
Thumbnails
Contents