Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-30 / 87. szám

10 üj Dunántúlt napló 1993. március 30., kedd Ä A szerkesztőség postájából Születésnapi koszonto Az Idősek Szállást Biztosító Klubjának lakóját, Kis Urbán Istvánt 100. születésnapján mű­sorral köszöntötték. Közremű­ködők voltak: Palásti Gabriella, a Pécsi Nemzeti Színház művé­sze, a Pécsi I. sz. Gyakorló Álta­lános Iskola kórusa (felkészítő tanáruk: Schober Tamás), vala­mint az Egészségügyi Szakis­kola tanulói. Vassné Menyhárt Rózsa klubvezető Csak hivatalos kamattal Az Új DN március 9-én megjelent „Lakásvásárlás Kár­pótlási jeggyel” című cikkre a következőket válaszolom: A Pécsi Ingatlankezelő Válla­lat a Kárpótlási jegyek kamattal növelt értékét csak a hivatalo­san közzétett kamat alapján tudja figyelembe venni és al­kalmazni. A hivatalos közzété­tel az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal közlemé­nyének, a Magyar Közlönyben való közlésének napja. Hajna Jánosné igazgató Pécsi Ingatlankezelő Vállalat Yároscímerek Magam előtt látom a Pécs táblát a testvérvárosok neveinek feltüntetésével. Kedves fogadta­tás lenne. Mitöbb, egy kis büszkeség is elférne bennünk, ha ennek hírét vinnék a külföldi turisták, üzlet­felek. Sok szép hasonló példá­val találkoztam már Németor­szágban, Olaszországban, Fran­ciaországban, és különösen megfogott, hogy németországi partnervárosunk, Fellbach hely­ségnévtábláján hirdeti városunk nevét. A neveken túl ez a kap­csolatoknak is szól, amit a vá­rosba érkező minden turista, lá­togató és üzleti partner figyel­mébe ajánl. Egyelőre álomképnek látom, de szeretném egyszer a való­ságban is tapasztalni a Pécsvá- radi, Mohácsi, Siklósi, Pellérdi, Szigetvári és Abaligeti úton. Annál is inkább, mert minden emberben élne ez a kapcsolat. El tudom képzelni ott Pécs város új, alig ismert, Mária Te- rézia-korabeli címerét. Szívme­lengető, nagyszerű érzést vál­tana ki az emberekben, a város polgáraiban és az idelátogatók­ban egyaránt. Ugyanakkor meg­ismertetné, élővé tenné az új címert. Mint megtudtam, a Város- gondnokság már csináltatott 10 táblát, amelyeken szerepel a partnervárosok neve. Egy ára 29 000 forint. Találkozhatunk eggyel a FEMA Áruháznál, a többit még nem helyezték ki. * A színes címer elkészítése ennél többe kerülne. Mégis re­ménykedem abban, hogy egy­szer a városi közgyűlés elé ke­rül ez a téma. Rozvány György Kinek a dolga városunk tisztántartása? Pécsett, a Hajdú u. 31. számú ház belső udvarában kritikán aluli a parkosított terület álla­pota, (a képen) csakúgy, mint a környéken több helyütt. Mosta­nában többször olvastam az Új DN-ben arról, micsoda erőbe­dobással dolgozik a Kertészeti Vállalat azon, hogy a város képe rendezett és tiszta legyen. Erről nekem teljesen más a véleményem. Nem hiszem, hogy pont a mi környékünkön szemetelősebb emberek lakná­nak, mint másutt. Inkább arról lehet szó, hogy régen láttunk itt bárkit is szemetet szedni, takarí­tani. Igaz, lehet, hogy történt takarítás, amikor az utcánk sar­kán a sövényt metszették. Nem tudom, hogy egy szakvállalat szakemberei ezt a metszési munkát szakszerűnek tartják-e? Az nem lehet pénzkérdés, hogy ha valamit csinál az ember, azt jól csinálja. Ez szaktudás és szakmaszeretet kérdése inkább. Kardos István Pécs, Hajdú Gy. u. 31. * Szeretném észrevételemet közölni gyönyörű városunk, Pécs tisztaságával kapcsolato­san. Nyolc éve vagyok nyug­díjban, azóta ritkán járok a bel­városban, eléggé a város szélén lakom. A napokban a Megyeri részről az Ágoston térig gyalog tettem meg az utat. A látvány szörnyű volt. Visszafelé a Ki­rály utcán sétáltam. Rettenetes érzés fogott el, látván a szeny- nyes utcákat és ez a látvány ál­talános. Nem láttam egy olyan utcát, ahol tisztaság lett volna. Hova süllyedtünk! Diákkoromra visszaemlé­kezve - de még 5-10 évre is visszagondolva - ilyent nem tapasztaltam. Utcaseprő brigá­dok tisztaságot teremtettek Pécs utcáin. Nem beszélve ar­ról, hogy hány embernek adott megélhetési lehetőséget! Most csikkekkel, műanyag-zacskók­kal, papírdarabokkal, stb. van tele a város. Nem tudom megérteni az embereket, elárasztják piszok­kal szép városunkat. Nincs aki ezt észrevegye? Kinek a dolga városunk tisztántartása? (Név és cím a szerkesztőségben) Furcsa „műemlék” a történelmi belvárosban Immáron sokadszor olvastuk a közel sem szívderötő híradást: az „illetékesek” nem tudtak megegyezni a Citrom utcai építmény ügyében. Kár! Pedig ha hihetünk az építő jószándékú Ígéretének, és miért ne lehetnénk e téren jóhisze- műek - alig két'téglasornyi ráé­pítéssel épületté válhatna a csu- fondárosan ingerkedő be- ton-tégla-bunker. .. Nem állítom, de gyanítom: kicsit mintha presztízs okai is lennének az évek óta fennálló állapotnak. Úgy vélem a Kos- suth-tér felől semmit sem le­hetne látni ebből az épületből. S ha ez így van, akkor nem csak be lehet, de be is kell végre fe­jezni ezt az „opust” - annál is inkább, mert az egész utcakép megváltozna. Díszburkolat, kandeláberek ... (Ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyez­nem, hogy a Capri cukrászda előtti járda részen Isten a tudója hány éve már égre meredező, nyár idején gazzal fedett acél­rudak éktelenkednek, valószí­nűsíthető nem non-figurativ dí­szítő elemként...). Hangula­tos, a történelmi miliőbe illő ut­cakép lehetne itt, a város szívé­ben. Nem akarom hinni, hogy a sáros kátyúk, piszkos, gödrös útfelület századeleji falú roman­tikája vonzaná az idegent, s bosszanthatja még sokáig váro­sunk lakóit. Ám van még egy „műem­lék-jellegű” beton-csodánk a belvárosban. A Király utca keleti részén félbemaradt „valami” - mert nehezen dönthető el, hogy lakásnak, intézménynek, avagy katonai-gyakorló pályának fog­ható fel ez a monstrum. Mindenesetre vakon tátongó záró-nyilásai inkább keltik egy erőd lőréseinek illúzióját, mint a belvárost lezáró humán ren­deltetésű építményét. (Bár lehet, hogy nem lenne rossz vállalkozás felajánlani egy kalandfilm forgatásához díszletként. Talán a jogdíjból összejönne a befejezés ára is . . .) Dr. Hegedűs Sándor Pécs, Mária u. 16 Friderikusz Pécsett Március 11-én a délutáni órákban több járókelő látta Pécsett a Király utcában Friderikusz Sándort, két testőrrel a nyomában. Szerettünk volna inter­jút készíteni vele, ezért felkerestük telefonon a szállodai szobájában. Hosszú várakozás után végre kapcsolták, de ő hi­deg, kimért hangon visz- szautasított bennünket. Vajon miért ez a hűvös titokzatosság? Annyit si­került megtudnunk, hogy pécsi látogatásának célja csak egy forgatás volt, majd 12-én délelőtt fehér színű limuzinján elhagyta a Palatínus Szállodát, mi­után sofőrje kifizette a helyszíni bírságot, de emi­att panaszt tett az önkor­mányzatnál és a rendőrsé­gen a rendőr ellen. Pana­szát nem fogadták el. Babeczki Zsuzsanna Szennai Laura Szégyellnem kell a sorsomat? Süt a nap, örülnöm kéne, na­gyokat sétálni a friss levegőn. Állapotos vagyok, mégsem örü­lök annyira. Ülök a szobában és várom a postást, várom már he­tek óta. * Lehet, hogy senkit nem ér­dekel, lehet, hogy nagyon so­kunk problémája, amit most leí­rok. Név nélkül, hiszen szé­gyellem saját sorsomat. (Talán nem is nekem kéne?) Feburár elseje óta táppénzen vagyok, várom a kis jövevényt. De jó lesz! Gondoltam, kapok 9000 forint várandóságit és 7000 forint táppénzt. Már elter­veztük, veszünk egy-két apró­ságot - persze magamnak a szülésre gondolva - a gyerek­nek még nem, ráérünk később is. Sétálok, vehetek gyümöl­csöt, sütit, könyvet... A februári fizetésem elment az albérletre, közben elfogyott a liszt, a cukor, a krumpli, a mosószer. Nem baj, holnap ve­szek, de nem jött a pénz. Elfo­gyott a szappan az olaj, a zsír - kölcsönkértünk.Négyezer fo­rint az, amit eddig vissza kell adni a semmiből. Rohan az idő, nemhogy süteményt, meg gyümölcsöt nem tudok venni, már lassan enni sem lesz mit. Nagyon szégyenlem magam. Bementen én az illetékes helyre érdeklődni, ahol az egyik alkalmazott hatalmas pa­radicsomot evett, nem is mer­tem odanézni. A hölgy kicsit nyeglén ugyan, de elmondta, hogy mit nem csináltam jól, ideges lettem a gyermekem is nyugtalanul rugdalózni kezdett. Nem tehetek semmit, várjam meg a soromat a halom admi­nisztrációra váró papír közt, a számítógép számtalan feldol­gozatlan adata közt. Péntek van, lejár a munkaidejük, az­után jön a szombat, a vasárnap és március 15. Mi is elmentünk felvonulni, s ott a Petőfi szobor alatt is csak bizakodtam. Talán jobb lesz egy hét, vagy egy év múlva. Boldognak kéne lennem és fel­szabadultnak, éreznem kéne, hogy milyen jó, hogy magyar vagyok, és a gyermekem is az lesz. * Elmesélem-e majd neki, mi­lyen jó volt vele, amíg a poca­komban volt és én tudtam, mi az, hogy nincs, de vajon ha megszületik, hogy magyará­zom meg neki, hogy nincs és nem lehet és nem tudom. .. (Név és cím a szerkesztőségben) Lottóhúzás a Berek utcában Március 19-én délután gye­rekzsivajtól volt hangos a pécsi Berek utcai Általános Iskola. A Berek Kör szervezésében műsorral egybekötött házi lottó­sorsolást tartottak. Zsúfolásig megtelt a tornaterem. A másfél órás műsor kellemes szórako­zást nyújtott gyereknek, fel­nőttnek egyaránt. Az iskola di­ákjainak pedig lehetőséget adott arra, hogy közönség előtt meg­mutathassák tudásuk legjavát. Énekkari, verses, zenés számok, bűvész- és tornabemutató is szerepelt a programban. Kedves színfolt volt, hogy az iskola volt tanítványai közül is szerepeltek a rendezvényen. Kívánom, hogy sok ilyen műsor megszervezéséhez le­gyen energiája az iskola tanára­inak és diákjainak, s ezzel kel­lemes időtöltésre adjanak lehe­tőséget a közönségnek. Úgy gondolom, ezek az alkalmak nagy segítséget jelentenek ab­ban, hogy mindazok, akik az is­kolához kötődnek, igazi közös­séget alkossanak. A szülők nevében: Szénászky Mária Az őrizetlen dögkutakról Március 6-án „Őrizetlen dögkutak” címmel Cs. L. tollá­ból megjelent újságcikket a kö­vetkezőkkel szeretném kiegé­szíteni: Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. törvényerejű rende­let végrehajtására kiadott 6/1981. (IV. 12.) MÉM rendelet kimondja, hogy a településen az állati hullák ártalmatlanná téte­lével kapcsolatos feladatok ellá­tásáról a települési önkormány­zat gondoskodik. Konkrétabban: a dögkutak te­lítettsége miatt az állati hullák gyűjtésére konténert helyeztünk el a dögtér területére. Rendsze­res túrajárattal a konténert az ATEV solti üzeme üríti és szál­lítja az ártalmatlanítás helyére, mely az önkormányzatnak pél­dául 1993-ban 1,5 millió forint anyagi ráfordítást jelent. A dögtér fenntartása kapcsán rendbehozattuk a dögkutak külső falazatát (a szigetelés a fagymentes idő beálltával ta­vasszal elkészül), új aszfaltbur­kolat készült a belső utakra, amely 695 ezer forint kiadást je­lentett 1992-ben. 1993-ban a hullakamra átalakítását fejez­zük be, s ezzel lehetővé tesszük a konténer zárt helyre történő beállítását, gyepesítést és a kerí­tés mellett fásítást tervezünk, melyre az anyagi fedezet 990 ezer forint nagyságrendben az önkormányzat elfogadott költ­ségvetésében rendelkezésre áll. Korábban - az önkormányzat elődjénél - a dögkutak körüli teendők ellátása a gyepmester feladatai között szerepelt. 1992-től lehetőség nyílt egy fő­foglalkozású dolgozó alkalma­zására. Az állati hullák őrzését állandó jelleggel azonban pénz­ügyileg nem áll módjában az önkormányzatnak megoldani. Ötvös György irodavezető Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Változtak a társadalombiztosítási szabályok (1.) A február 27-i Magyar Köz­lönyben jelent meg az 1993. évi VIII. törvény és a 39/1993/II. 27/ Korm. sz. ren­delet, mely igen sok változást tartalmaz. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ismer­tetünk néhány fontos változást, rendelkezést. Az özvegyi nyugdíjakra vo­natkozó módosítások közé tar­tozik az a rendelkezés, mely szerint az 1992. december 31. után elhunyt házastárs eseté­ben az özvegyen maradt nyug­díjast egy évig megilleti az öz­vegyi nyugdíj, ha az egyéb fel­tételekkel rendelkezik. A hatályos előírások szerint özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Az özvegyi nyugdíj ideigle­nes vagy állandó. Az ideigle­nes özvegyi nyugdíj a házas­társ halálától egy évig jár. Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek esetén az is, aki élettársával annak haláláig a. / egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, b. / megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki a most megjelölt együttélési idő, vagy ennek egy része alatt öz­vegyi nyugellátásban részesült. Ideiglenes özvegyi nyug­díjra az jogosult, akinek házas­társa az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgá­lati időt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdí­jasként halt meg. Állandó özvegyi nyugdíjra az egyéb feltételek mellett az jogosult, aki házastársa halála­kor a. / a hatvanadik, nő az öt­venötödik életévét betöltötte, vagy b. / rokkant, vagy c. / házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondos­kodik. Állandó özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító fel­tételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven be­lül bekövetkezik. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy „elévülési”, „feléle­dési” idő tekintetében lényeges változás történt. A korábbi rendelkezések szerint ez az idő tizenöt év volt! Ezt módosí­totta a jogszabály és csökken­tette tíz évre. A törvény módo­sított 60. §. /3/ bekezdése kü­lön is előírja, akinek az özve­gyi nyugdíját 1993. március 1-je előtti időponttól állapítot­ták meg, a meghatározott tíz évet 1993. március 1. napjától kell számítani, de a feléledési idő nem haladhatja meg az öz­vegyi nyugdíj megállapításá­nak időpontjában irányadó ti­zenöt évet. S. Á. (Folytatjuk) t í i i

Next

/
Thumbnails
Contents