Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-30 / 87. szám
10 üj Dunántúlt napló 1993. március 30., kedd Ä A szerkesztőség postájából Születésnapi koszonto Az Idősek Szállást Biztosító Klubjának lakóját, Kis Urbán Istvánt 100. születésnapján műsorral köszöntötték. Közreműködők voltak: Palásti Gabriella, a Pécsi Nemzeti Színház művésze, a Pécsi I. sz. Gyakorló Általános Iskola kórusa (felkészítő tanáruk: Schober Tamás), valamint az Egészségügyi Szakiskola tanulói. Vassné Menyhárt Rózsa klubvezető Csak hivatalos kamattal Az Új DN március 9-én megjelent „Lakásvásárlás Kárpótlási jeggyel” című cikkre a következőket válaszolom: A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat a Kárpótlási jegyek kamattal növelt értékét csak a hivatalosan közzétett kamat alapján tudja figyelembe venni és alkalmazni. A hivatalos közzététel az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal közleményének, a Magyar Közlönyben való közlésének napja. Hajna Jánosné igazgató Pécsi Ingatlankezelő Vállalat Yároscímerek Magam előtt látom a Pécs táblát a testvérvárosok neveinek feltüntetésével. Kedves fogadtatás lenne. Mitöbb, egy kis büszkeség is elférne bennünk, ha ennek hírét vinnék a külföldi turisták, üzletfelek. Sok szép hasonló példával találkoztam már Németországban, Olaszországban, Franciaországban, és különösen megfogott, hogy németországi partnervárosunk, Fellbach helységnévtábláján hirdeti városunk nevét. A neveken túl ez a kapcsolatoknak is szól, amit a városba érkező minden turista, látogató és üzleti partner figyelmébe ajánl. Egyelőre álomképnek látom, de szeretném egyszer a valóságban is tapasztalni a Pécsvá- radi, Mohácsi, Siklósi, Pellérdi, Szigetvári és Abaligeti úton. Annál is inkább, mert minden emberben élne ez a kapcsolat. El tudom képzelni ott Pécs város új, alig ismert, Mária Te- rézia-korabeli címerét. Szívmelengető, nagyszerű érzést váltana ki az emberekben, a város polgáraiban és az idelátogatókban egyaránt. Ugyanakkor megismertetné, élővé tenné az új címert. Mint megtudtam, a Város- gondnokság már csináltatott 10 táblát, amelyeken szerepel a partnervárosok neve. Egy ára 29 000 forint. Találkozhatunk eggyel a FEMA Áruháznál, a többit még nem helyezték ki. * A színes címer elkészítése ennél többe kerülne. Mégis reménykedem abban, hogy egyszer a városi közgyűlés elé kerül ez a téma. Rozvány György Kinek a dolga városunk tisztántartása? Pécsett, a Hajdú u. 31. számú ház belső udvarában kritikán aluli a parkosított terület állapota, (a képen) csakúgy, mint a környéken több helyütt. Mostanában többször olvastam az Új DN-ben arról, micsoda erőbedobással dolgozik a Kertészeti Vállalat azon, hogy a város képe rendezett és tiszta legyen. Erről nekem teljesen más a véleményem. Nem hiszem, hogy pont a mi környékünkön szemetelősebb emberek laknának, mint másutt. Inkább arról lehet szó, hogy régen láttunk itt bárkit is szemetet szedni, takarítani. Igaz, lehet, hogy történt takarítás, amikor az utcánk sarkán a sövényt metszették. Nem tudom, hogy egy szakvállalat szakemberei ezt a metszési munkát szakszerűnek tartják-e? Az nem lehet pénzkérdés, hogy ha valamit csinál az ember, azt jól csinálja. Ez szaktudás és szakmaszeretet kérdése inkább. Kardos István Pécs, Hajdú Gy. u. 31. * Szeretném észrevételemet közölni gyönyörű városunk, Pécs tisztaságával kapcsolatosan. Nyolc éve vagyok nyugdíjban, azóta ritkán járok a belvárosban, eléggé a város szélén lakom. A napokban a Megyeri részről az Ágoston térig gyalog tettem meg az utat. A látvány szörnyű volt. Visszafelé a Király utcán sétáltam. Rettenetes érzés fogott el, látván a szeny- nyes utcákat és ez a látvány általános. Nem láttam egy olyan utcát, ahol tisztaság lett volna. Hova süllyedtünk! Diákkoromra visszaemlékezve - de még 5-10 évre is visszagondolva - ilyent nem tapasztaltam. Utcaseprő brigádok tisztaságot teremtettek Pécs utcáin. Nem beszélve arról, hogy hány embernek adott megélhetési lehetőséget! Most csikkekkel, műanyag-zacskókkal, papírdarabokkal, stb. van tele a város. Nem tudom megérteni az embereket, elárasztják piszokkal szép városunkat. Nincs aki ezt észrevegye? Kinek a dolga városunk tisztántartása? (Név és cím a szerkesztőségben) Furcsa „műemlék” a történelmi belvárosban Immáron sokadszor olvastuk a közel sem szívderötő híradást: az „illetékesek” nem tudtak megegyezni a Citrom utcai építmény ügyében. Kár! Pedig ha hihetünk az építő jószándékú Ígéretének, és miért ne lehetnénk e téren jóhisze- műek - alig két'téglasornyi ráépítéssel épületté válhatna a csu- fondárosan ingerkedő be- ton-tégla-bunker. .. Nem állítom, de gyanítom: kicsit mintha presztízs okai is lennének az évek óta fennálló állapotnak. Úgy vélem a Kos- suth-tér felől semmit sem lehetne látni ebből az épületből. S ha ez így van, akkor nem csak be lehet, de be is kell végre fejezni ezt az „opust” - annál is inkább, mert az egész utcakép megváltozna. Díszburkolat, kandeláberek ... (Ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a Capri cukrászda előtti járda részen Isten a tudója hány éve már égre meredező, nyár idején gazzal fedett acélrudak éktelenkednek, valószínűsíthető nem non-figurativ díszítő elemként...). Hangulatos, a történelmi miliőbe illő utcakép lehetne itt, a város szívében. Nem akarom hinni, hogy a sáros kátyúk, piszkos, gödrös útfelület századeleji falú romantikája vonzaná az idegent, s bosszanthatja még sokáig városunk lakóit. Ám van még egy „műemlék-jellegű” beton-csodánk a belvárosban. A Király utca keleti részén félbemaradt „valami” - mert nehezen dönthető el, hogy lakásnak, intézménynek, avagy katonai-gyakorló pályának fogható fel ez a monstrum. Mindenesetre vakon tátongó záró-nyilásai inkább keltik egy erőd lőréseinek illúzióját, mint a belvárost lezáró humán rendeltetésű építményét. (Bár lehet, hogy nem lenne rossz vállalkozás felajánlani egy kalandfilm forgatásához díszletként. Talán a jogdíjból összejönne a befejezés ára is . . .) Dr. Hegedűs Sándor Pécs, Mária u. 16 Friderikusz Pécsett Március 11-én a délutáni órákban több járókelő látta Pécsett a Király utcában Friderikusz Sándort, két testőrrel a nyomában. Szerettünk volna interjút készíteni vele, ezért felkerestük telefonon a szállodai szobájában. Hosszú várakozás után végre kapcsolták, de ő hideg, kimért hangon visz- szautasított bennünket. Vajon miért ez a hűvös titokzatosság? Annyit sikerült megtudnunk, hogy pécsi látogatásának célja csak egy forgatás volt, majd 12-én délelőtt fehér színű limuzinján elhagyta a Palatínus Szállodát, miután sofőrje kifizette a helyszíni bírságot, de emiatt panaszt tett az önkormányzatnál és a rendőrségen a rendőr ellen. Panaszát nem fogadták el. Babeczki Zsuzsanna Szennai Laura Szégyellnem kell a sorsomat? Süt a nap, örülnöm kéne, nagyokat sétálni a friss levegőn. Állapotos vagyok, mégsem örülök annyira. Ülök a szobában és várom a postást, várom már hetek óta. * Lehet, hogy senkit nem érdekel, lehet, hogy nagyon sokunk problémája, amit most leírok. Név nélkül, hiszen szégyellem saját sorsomat. (Talán nem is nekem kéne?) Feburár elseje óta táppénzen vagyok, várom a kis jövevényt. De jó lesz! Gondoltam, kapok 9000 forint várandóságit és 7000 forint táppénzt. Már elterveztük, veszünk egy-két apróságot - persze magamnak a szülésre gondolva - a gyereknek még nem, ráérünk később is. Sétálok, vehetek gyümölcsöt, sütit, könyvet... A februári fizetésem elment az albérletre, közben elfogyott a liszt, a cukor, a krumpli, a mosószer. Nem baj, holnap veszek, de nem jött a pénz. Elfogyott a szappan az olaj, a zsír - kölcsönkértünk.Négyezer forint az, amit eddig vissza kell adni a semmiből. Rohan az idő, nemhogy süteményt, meg gyümölcsöt nem tudok venni, már lassan enni sem lesz mit. Nagyon szégyenlem magam. Bementen én az illetékes helyre érdeklődni, ahol az egyik alkalmazott hatalmas paradicsomot evett, nem is mertem odanézni. A hölgy kicsit nyeglén ugyan, de elmondta, hogy mit nem csináltam jól, ideges lettem a gyermekem is nyugtalanul rugdalózni kezdett. Nem tehetek semmit, várjam meg a soromat a halom adminisztrációra váró papír közt, a számítógép számtalan feldolgozatlan adata közt. Péntek van, lejár a munkaidejük, azután jön a szombat, a vasárnap és március 15. Mi is elmentünk felvonulni, s ott a Petőfi szobor alatt is csak bizakodtam. Talán jobb lesz egy hét, vagy egy év múlva. Boldognak kéne lennem és felszabadultnak, éreznem kéne, hogy milyen jó, hogy magyar vagyok, és a gyermekem is az lesz. * Elmesélem-e majd neki, milyen jó volt vele, amíg a pocakomban volt és én tudtam, mi az, hogy nincs, de vajon ha megszületik, hogy magyarázom meg neki, hogy nincs és nem lehet és nem tudom. .. (Név és cím a szerkesztőségben) Lottóhúzás a Berek utcában Március 19-én délután gyerekzsivajtól volt hangos a pécsi Berek utcai Általános Iskola. A Berek Kör szervezésében műsorral egybekötött házi lottósorsolást tartottak. Zsúfolásig megtelt a tornaterem. A másfél órás műsor kellemes szórakozást nyújtott gyereknek, felnőttnek egyaránt. Az iskola diákjainak pedig lehetőséget adott arra, hogy közönség előtt megmutathassák tudásuk legjavát. Énekkari, verses, zenés számok, bűvész- és tornabemutató is szerepelt a programban. Kedves színfolt volt, hogy az iskola volt tanítványai közül is szerepeltek a rendezvényen. Kívánom, hogy sok ilyen műsor megszervezéséhez legyen energiája az iskola tanárainak és diákjainak, s ezzel kellemes időtöltésre adjanak lehetőséget a közönségnek. Úgy gondolom, ezek az alkalmak nagy segítséget jelentenek abban, hogy mindazok, akik az iskolához kötődnek, igazi közösséget alkossanak. A szülők nevében: Szénászky Mária Az őrizetlen dögkutakról Március 6-án „Őrizetlen dögkutak” címmel Cs. L. tollából megjelent újságcikket a következőkkel szeretném kiegészíteni: Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 6/1981. (IV. 12.) MÉM rendelet kimondja, hogy a településen az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról a települési önkormányzat gondoskodik. Konkrétabban: a dögkutak telítettsége miatt az állati hullák gyűjtésére konténert helyeztünk el a dögtér területére. Rendszeres túrajárattal a konténert az ATEV solti üzeme üríti és szállítja az ártalmatlanítás helyére, mely az önkormányzatnak például 1993-ban 1,5 millió forint anyagi ráfordítást jelent. A dögtér fenntartása kapcsán rendbehozattuk a dögkutak külső falazatát (a szigetelés a fagymentes idő beálltával tavasszal elkészül), új aszfaltburkolat készült a belső utakra, amely 695 ezer forint kiadást jelentett 1992-ben. 1993-ban a hullakamra átalakítását fejezzük be, s ezzel lehetővé tesszük a konténer zárt helyre történő beállítását, gyepesítést és a kerítés mellett fásítást tervezünk, melyre az anyagi fedezet 990 ezer forint nagyságrendben az önkormányzat elfogadott költségvetésében rendelkezésre áll. Korábban - az önkormányzat elődjénél - a dögkutak körüli teendők ellátása a gyepmester feladatai között szerepelt. 1992-től lehetőség nyílt egy főfoglalkozású dolgozó alkalmazására. Az állati hullák őrzését állandó jelleggel azonban pénzügyileg nem áll módjában az önkormányzatnak megoldani. Ötvös György irodavezető Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Változtak a társadalombiztosítási szabályok (1.) A február 27-i Magyar Közlönyben jelent meg az 1993. évi VIII. törvény és a 39/1993/II. 27/ Korm. sz. rendelet, mely igen sok változást tartalmaz. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ismertetünk néhány fontos változást, rendelkezést. Az özvegyi nyugdíjakra vonatkozó módosítások közé tartozik az a rendelkezés, mely szerint az 1992. december 31. után elhunyt házastárs esetében az özvegyen maradt nyugdíjast egy évig megilleti az özvegyi nyugdíj, ha az egyéb feltételekkel rendelkezik. A hatályos előírások szerint özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Az özvegyi nyugdíj ideiglenes vagy állandó. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától egy évig jár. Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek esetén az is, aki élettársával annak haláláig a. / egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, b. / megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki a most megjelölt együttélési idő, vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugellátásban részesült. Ideiglenes özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg. Állandó özvegyi nyugdíjra az egyéb feltételek mellett az jogosult, aki házastársa halálakor a. / a hatvanadik, nő az ötvenötödik életévét betöltötte, vagy b. / rokkant, vagy c. / házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Állandó özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven belül bekövetkezik. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy „elévülési”, „feléledési” idő tekintetében lényeges változás történt. A korábbi rendelkezések szerint ez az idő tizenöt év volt! Ezt módosította a jogszabály és csökkentette tíz évre. A törvény módosított 60. §. /3/ bekezdése külön is előírja, akinek az özvegyi nyugdíját 1993. március 1-je előtti időponttól állapították meg, a meghatározott tíz évet 1993. március 1. napjától kell számítani, de a feléledési idő nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontjában irányadó tizenöt évet. S. Á. (Folytatjuk) t í i i
