Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-29 / 86. szám

1993. március 29., hétfő aj Dunántúlt rtapiö 9 A termelőnek olcsó, a vevőnek drága Vita a tej ára körül Verseny a nézőkért Lipcse vonz leginkább A volt keletnémet városok közül irodatelepítésre leginkább Lipcse vonzza a bel- és külföldi befektetőket, természetesen Berlint leszámítva - derül ki egy nemrégiben végzett felmé­résből. A felmérést végző brit vagyonügynökség szerint ebben a városban nyitják a legtöbb irodát, amelyek bérleti díja a városközpontban a tavalyi négyzetméterenkénti 70 márká­ról az idén 50 márkára csök­kent. A városban egymást köve­tik az irodaépítési programok, de a brit cég szerint a nagy ér­deklődés miatt így Sincsen re­mény arra, hogy Lipcse a közel­jövőben ki tudná elégíteni a tel­jes keresletet. Ezzel szemben Berlin, amelyet különleges helyzete folytán 1989 novembe­rében, a fal lebontása után meg­rohantak az irodát keresők, rö­videsen túlkínálattal lesz kény­telen szembenézni. Tisztességes munkahelyek Tokió egyik külvárosában bi­zottságot hoznak létre társa­dalmi kezdeményzésre a túlzott munka miatti halálesetek meg­akadályozására. Mitaka polgá­rai többezer aláírást szereztek meg petíciójukhoz, így a városi kormányzat felállítja a „tisztes­séges munkahelyek” kialakítá­sáért felelős hivatalt. A sziget- országban karosi-nak nevezik a túlzott munkahelyi megerőlte­tésre, túlmunkára visszavezet­hető halált. A mitakai akciói kezdeményezői 250 „karosi-ál- dozat” nevét sorolták föl bead­ványukban. A bizottságnak a jövőben rendszeresen ellen­őriznie kell majd, milyen mun­kahelyi körülményeket terem­tenek a vállalatok és „megszé­gyenítésül” közzé fogják tenni azon cégek listáját, amelyek vonakodnak a megfelelő változ­tatások megtételétől. Japán hitel Vietnamnak Japán hajlandó arra, hogy másfél évtized után beruházási hitelekben részesítse Vietnamot - közölte Mijadzava Kiicsi kormányfő, aki Vo Van Kiét vi­etnami miniszterelnökkel tár­gyalt. Japán az új típusú kapcso­latok jegyében kész támogatni a vietnami reformokat és közre­működni az infrastruktúra újjá­építésében. Májusban japán küldöttség méri föl majd a szükségleteket a helyszínen. Ja­pán két, mintegy 5,5 millió dol­lár összértékű segélyt adott Vi­etnamnak orvosi berendezések és fakitermelő gépek beszerzé­sére. Az erről szóló jegyzéket Vo Van Kiét kormányfő és Va- tanabe Kicsio külügyminiszter írta alá. Az utóbbi hetekben Bara­nya megye több településéből érkeztek elkeseredett jelzések a kisüzemi tejtermelők köré­ből. A gazdák kevésnek tart­ják a tejért kapott felvásárlási árat, ugyanakkor felhábo­rodnak azon, hogy a boltban mennyire drága a tej. A ter­melők közül többen a felvá­sárlási rendszer miatt pa­naszkodnak, mondván a je­lenlegi szisztéma hosszadal­mas volta miatt erősen rontja az általuk leadott tej minősé­gét. Mások a kifizetés lassúsá­gát nehezményezték. Az ár összetevői A termelők és a felvásárló el­lentétének mögötteséről a legil­letékesebbeket, a Baranya Me­gyei Tejipari Vállalat vezetőit kérdeztük. A felvetett problé­mákra Balogh János kereske­delmi és műszaki igazgatóhe­lyettes reagált.-Vállalatunk az elmúlt esz­tendőben átlagosan 16,15 forin­tot fizetett a tej literjéért a ter­melőknek. Erre jött literenként 1 forint szállítási, majd 3,50 fo­rint feldolgozási költség. A nagykereskedelmi árrés 2,10 fo­rint, amely mögött többek kö­zött a raktározás, kiszállítás költségei vannak. A vállalat li­terenként 25 forintos fogyasztói árat javasolt, ami 3,40 forint kiskereskedelmi árrést tartal­mazna. Főleg a nagyobb, városi üzletekben tapasztalható, hogy eltérnek a javaslattól. így ala­kult tehát ki a tej bolti ára 1992-ben. Ami pedig a felvásár­lói tarifát illeti, az elmúlt esz­tendőben az országban a bara­nyai termelők kapták a legma­gasabb árat a tejért. Ennél ma­gasabbat jelenleg sajnos nem tud kigazdálkodni vállalatunk. Talán az árnál is komolyabb probléma a kistermelők szá­mára a szállítás számos nehéz­sége, valamint az eközben be­következő minőségromlás.E te­kintetben így beszélt a vállalati lehetőségekről az igazgató. Szállítás- Évente 15-16 millió liter te­jet vásárolunk fel kistermelők­től. Az áru literjének a központi tejgyűjtőije történő szállítási költsége 1 forint, további 40 fil­lért adunk a termelőknek úgy­nevezett kezelési költséghozzá­járulásként. Ennél többet a vál­lalat nem tud erre a célra fordí­tani, ha ebből az összegből nem megoldható egy csarnok fönn­tartása, vagy a tej szállítása, ak­kor a többletet a termelőnek kell fedeznie. Vállalatunk nem zár­kózik el attól, hogy egyes tele­püléseken tejszövetkezetek, il­letve önkormányzati tejbegyűj­tők alakuljanak ki, feltéve, ha a napi hozamuk 500 liter felett van. Ez ugyanis a gazdaságos­ság határa. Autóinknak egy-egy „megállás” 70, egy kilométer pedig 30 forintba kerül, és eze­ket a mutatókat kell figyelembe vennünk egy-egy új állomás lé­tesítésénél. Ezekben a napok­ban 67 helyről szállítjuk be a te­jet, állomásonként 4-5 település a vonzáskörzet. A jelenlegi helyzetben nem megoldható, hogy 2-3 termelő tejéért minden faluba kimenjen a begyűjtő autó. Fizetés A mai világban egyáltalán nem mellékes, hogy a termelő mikor jut ahhoz a pénzhez, amiből saját élete mellett az ál­latok további tartását is fedeznie kell. Balogh János igazgató a következőket mondta a témá­ban:-Cégünk különösen kényes arra, hogy minden szállítójának a megállapodás szerint és pon­tosan fizessen. Gazdálkodásunk legfontosabb szempontja a fize­tőképesség megőrzése. A ter­melők két részletben kapják meg pénzüket. Minden hónap 15-ig az 50-60 százalék előle­get, majd 20-30-ika között a fennmaradó összeget fizetjük ki. Minősítés Érdeklődésünkre Balogh Já­nos egy, a termelőket érintő mi­nőségi követelményről is be­számolt.- Bár a kifizetés jelenleg még nem eszerint történik, vállala­tunk január 1-jétől komplex hi­giéniai minősítést végeztet a begyűjtött tejen a szekszárdi Nyerstejminősítő Laboratóri­umban. A minősítés azért szük­séges, mert a jövő évtől való­színűleg ez lesz a kifizetés alapja, nem lenne jó, ha a terme­lők csak közvetlenül akkor tud­hatnák meg, hogy mire számít­hatnak. Az új rendszerre szeret­nénk felhívni a figyelmet április 1-jén életbelépő idei új felvásár­lási árainkkal is, amelyek jelen­tős különbséget tesznek minő­ség szerint. A mikrobiológiai minősítés alapján a szuper-extra tej literjéért 20,60, az extráért 20, az I. osztályúért 18, a II. osztályúért 16,50, a ül. osztá­lyúért 11,80, az osztályon kívü­liért pedig 8 forintot fizetünk majd. A fizikai minősítésben az I. osztályú tej 16,50, a II. osztá­lyú pedig 13 forintot ér majd. Tapasztalatunk szerint a kis­üzemi tej sajnálatos módon sok esetben még a fizikai minősí­tésnek sem felel meg, sok he­lyen még nem készültek fel az új rendszerre. Kézi fejés eseté­ben elkerülhetetlen a szennye­ződés, így az egyetlen megoldás a hatóságilag előírt higiénés kö­vetelmények elérésére a fejőgé­pek beállítása lehet. Sajnos ez 3-5 tehén esetén nem. gazdasá­gos, ahhoz legalább 25-30 állat beállítása szükséges. A fentebb említett új felvá­sárlási ár átlagosan 7,3 százalé­kos felvásárlási árnövekedést tartalmaz. Az ipar ezt a költsé­get nem tudja kigazdálkodni, ezért április 1-jétől termelői árat kell, hogy emeljen. Ennek mér­téke a nagykereskedelmi árrés­sel együtt 6,6 százalék lesz. Az árnövekedés az egyes termék- csoportokon belül különböző mértékben, 2,6 és 10,1 százalék között jelentkezik Mind a termelők, mind pedig a vállalat piacgazdasági köve­telményekkel néz szembe, ám jelenlegi körülményeik sajnos korántsem mondhatók annak. A feszültség föloldására egyma­gában sem az egyik, sem pedig a másik fél nem képes, sőt talán még az összefogás is kevés lesz. A gond országos jelenség, keze­lése kormányzati hatáskört igé­nyel. Kaszás E. Régóta foglalkoztat az a gondolat, hogy egyszer már szóljak a velem egyetértő kol­légák, és az igényes nézők ne­vében arról, hogy a képernyőn keresztül a legkülönbözőbb források által közölt informá­ciók több esetben általánosak, igénytelenek, ösztönösen rosszul begyakorolt vagy utánzott kontroll nélküli képi munkák. A megválasztott ké­pek többsége információsze­gény, az elhangzott mondani­valókat nem erősítik meg. Sőt esetenként mást jelentenek, mint amit az elhangzott sza­vak alapján láttatni kellene. Anélkül, hogy szakmai elemzésbe bonyolódnék, elke­rülhetetlen, hogy szóljak a tar­talom képi kifejezésmódjáról, ahogy azt én tapasztalom. Nézem a képet, nekem sok esetben nem mond semmit. Keresem a tartalom és a kép dramaturgiai egységét, nem látom, hogy az elhangzott szavakkal érzelemben azono­sulni tud-e a képi látvány. A látottakból nem minden eset­ben derül ki, hogy egy megélt esemény, vagy helyzet asszo­ciációja valósult-e meg. Gyakran történik hivatko­zás a feltételekre, időre és környezetre, amely az esetek többségében így is van. Ugyanakkor megfeledkezünk a szimbólum érzelmi hatásá­ról, mely ugyanúgy igaz a do­kumentum riportok, mint pe­dig a művészi alkotások ese­tében. A helytelen szemlélet következtében rosszul begya­Hovatovább minden hétnek, hónapnak megvan a maga kétes értékű belpolitikai szenzációja. Most éppen a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány létrehozása körül bontakozik ki botrányszagú vihar. Mi az ügy lényege? A kor­mányzati segédlettel tető alá hozott alapítvány milliárdos nagyságrendű vagyona a nyil­vánosság vigyázó szemeit elke­rülve a költségvetésből csordo­gált magánkézbe, s valójában a kormánypárt választási kampá­nyának anyagi tartaléka - állít­ják ellenzéki oldalról. A tran­zakció egyáltalán nem titokban zajlott, jogszerűségét senki nem kérdőjelezheti meg, s a törvényi szabályozás eleve lehetetlenné teszi, hogy az alapból választási kampánycélokra költsenek - így a kormányzati cáfolat. Milyen fejlemények várha­tók, A „vád” és a „védelem” között nyilván folytatódik a pengeváltás, de nagy a valószí­nűsége annak, hogy ezen a friss keletű szenzáción” is beteljese­dik a régi igazság, miszerint minden csoda három napig tart. korolt, sajnos esetenként rög­ződött hibás gyakorlatot, már ésszerű érvvel nem tudunk alátámasztani. Ha a képek dramaturgiailag nem kötőd­nek a gondolatokhoz, nem bi­zonyítják azokat, élményben szegényebbek leszünk, rosz- szabb esetben a jó ízlést is rombolják. Nem lehet értelem és érzelem nélkül, a vizuális látásmód képi megvalósítása, a valóság bemutatása azon az igényszinten, melyet a szakma és a tisztesség megkíván tő­lünk. Nem elég a technika birtok­lása. Ezzel együtt azt is tud­nunk kell, hogy az általunk megélt helyzetet a kamerán keresztül úgy közvetítjük, hogy a nézőnek a képek láttán ugyanolyan élményt jelentsen. Ha a televízióról beszélünk, akkor arra a képre gondolunk, melyért felelősséggel tarto­zunk. Számunkra ez a szép, de nehéz hivatás nem öncélú, ha­nem egy sajátos szolgálat. Bízunk abban, hogy a mé­diatörvény megjelenésével majd kialakul a verseny a né­zők kegyeiért. Remélem, hogy nem hagyjuk veszni a szakmai értékeket. Annak a képi szolgáltatás­nak lesz létjogosultsága, melynek a tartalom mellett a színvonalas és szakma iránti elkötelezettséget, és azt a fajta presztízst, melyet a nézők hozzáértéséből feltételez. Szondi Imre operatőr A pénzügyi vagy inkább politi­kai csatározás azonban minden bizonnyal csökkenti a közélet tisztulásában bizakodó táborát. Válságban a közmorál? Való­jában nem az ilyen és a majd még elősorjázó hasonló ügyek, hanem a belőlük adódó követ­keztetések fontosak. Például az, hogy minél élesebbé válnak a belpolitikai ringben a küzdel­mek, annál nagyobb a morális kisiklás veszélye. Minden nap­pal közelebb kerülünk a válasz­tásokhoz - s ahogy nő a tét, an­nál nagyobb kockázatot jelent a tény, hogy foghíjasak a válasz­tási kampány etikai-politikai korlátái, nincsenek megfelelően kidolgozva a többpárti versen­gés játékszabályai. Lehet, hogy úgy érezzük: tú­lontúl sok a skandalum. Ez azonban jórészt nem a közmorál romlásából, hanem a nyilvános­ság nagyobb erejéből, a politi­kai riválisok egymást is ellen­őrző szerepéből fakad. Erkölcsi válság tehát még nincs. De tud­nivaló, hogy jobb félni. . . Bajnok Zsolt A dobozos tejet csomagolják a pécsi Tejüzemben Fotó: Läufer Sok a botrány Folytatása következik Első áttekintés 1992-ről A prognózissal összehason­lítva 1992-ben kedvezőbb lett a külső fizetési mérleg pozíciója, s a vártnak megfelelően mérsék­lődött az infláció. Nem kezdő­dött el azonban az érdemi fel­lendülés a gazdaságban, a várt­nál kevésbé nőtt az export, to­vább csökkent a hazai kereslet, a termelés, a GDP és a foglal­koztatás jóval alacsonyabb 1991-nél és az államháztartás hiánya a GDP 8 százalékára emelkedett - állapítja meg a Pénzügyminisztérium első rész­letes áttekintése az 1992. évi gazdasági folyamatokról. A GDP az elmúlt évben 4-6 százalékkal csökkent, az értéke megközelíti a 2800 milliárd fo­rintot, ami az őszi előrejelzésnél mintegy 130 milliárd forinttal magasabb. Az ipari termelés 10, az élelmiszergazdaság terme­lése 14-16 százalékkal csök­kent. Emelkedett viszont az ex­port, igaz még az őszi előrejel­zéseknél is kisebb mértékben 1- 2 százalékkal. Ennek oka első­sorban a tavalyi aszállyal kap­csolatos mezőgazdasági árualap kiesés, valamint a kelet-európai piacok továbbra is rohamosan szűkülő fizetőképessége. A fej­lett országok felé irányuló ex­port értéke 15 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. Eköz­ben az import 8 százalékkal csökkent, többek között ez az oka annak, hogy a folyó fizetési mérlegben 325 millió dolláros aktívum keletkezett, ami több mint 800 millió dolláral haladja meg az eredeti prognózist. Az áremelkedés az, elmúlt év során az előzetes prognózisok­nak megfelelően alakult. A fo­gyasztói árak 23, az ipari terme­lés belföldi értékesítési árai 10, az export forintárak 16 száza­lékkal voltak magasabbak 1992-ben az 1991. évi árszint­nél. A várható inflációhoz az év során a betéti kamatok csökke­nése igazodott gyorsabban. A hitelek piaci kamatai 6-9, a be­téteké 12-14 százalékponttal mérséklődtek. Ennek ellenére és azzal együtt, hogy 4—5 száza­lékkal csökkent az egy főre jutó reáljövedelem, a lakossági meg­takarítások a prognosztizáltnál gyorsabban növekedtek. Eköz­ben a lakosság fogyasztása 2-3 százalékkal csökkent tavaly. Az államháztartás együttes hiányát finanszírozták a lakos­sági megtakarítások. Az állami költségvetés hiánya 197 milli­árd, a társadalombiztosítás defi­citje pedig 20 milliárd forint lett. A költségvetésnek a terve­zettnél nagyobb hiányát állami értékpapírok eladásával fedez­ték. (MTI) MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót............................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:........................................................... Cég neve:.................................................... Cím:........................................................... Címe: ........................................................... A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a......................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. a láírás cégszerű aláírás az Új IXniáritíili Napló előfizetésére Új előfizetőink között értékes ajándékokat sorsolunk ki. Nem kell mást tenni, mint előfizetni és a hónap 25-ig beküldeni a hírlapkézbesítőtől kapott nyugtakönyvi hírlapnyugtát vagy másolatát. Cím: Axel-Springer Magyarország Kft. Pécs 7601 Pf.: 134.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents