Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-03 / 61. szám

1993. március 3., szerda

uj Dunántúli napló

7

Mikor továbbítják Pécsről a leveleket?

„A postának mennie kell!”

Űj felvételi hely a Zólyom u. 4-ben Hová írjuk az irányítószámot?

Új kisposta nyílott Pécsett, a Zólyom utcában Fotó: Proksza László

Mottó is lehetne ez a cím. Hosszú ezredévek korszakait lépte meg az emberiség, amíg a XX. század utolsó harmadának, mondhatjuk, legkorszerűbb szolgáltatásaihoz, s vele - ne mellőzzük el! - e szolgáltatások legbosszantóbb hibáihoz (is) eljutott. Nem ezeknek a hibáknak a „tálalása” a célom. írásommal tájékoztatni szeretnék, és néhány - típusos jelenség felmutatásával -jobb és emberközelibb szolgáltatásra ösztönözni.

Ez ügyben kerestem fel a Pécsi Postaigazgatóság két vezetőjét: Kulcsár Teréz postaforgalmi igazgató-helyettest dr. Gazda Ferenc osztályvezetőt. Segítségükkel készséges, őszinte tájékoztatást kaptam, és ami ígéretes, biztató a jövőre nézve.

*

Mielőtt azonban a részletekre térnénk ... A napokban a vásárcsarnok előtt bukósisakos távirat-kihordó egyensúlyozott Yamaháján a frissen leszakadt magas hóban. Szerencsére nem volt nagy a forgalom. A huszonéves fiatalember minden igyekezetével egyensúlya megtartásán erőlködött, ami remélem, továbbhaladva is sikerült neki ... A látványban van valami jelkép-erejű. Ki tudja, hol s hányán végzik a munkájukat hasonló erőfeszítésekkel a maguk posztján, nem egyszer elzárt kis településekre a postával együtt a tejet, kenyeret is eljuttatva zöld autójukon. Mi pedig hajiunk olykor csupán az ellenkezőjét látni. A megannyi nehézséggel küszködő magyar postást azért ne feledjük! ... Hiszen esik, fúj, havazik; árad vagy csatazaj közeleg -. miként egy néhai magyar író választotta könyve címéül-: „A postának mennie kell! ”

*

Beszélgetésünk során néhány észrevételem a két postai vezető számára is új volt. Megköszönték, utánanéznek, intézkednek.

Nézzünk ezek közül néhány olyat, ami a legtöbb embert érintheti s a főpostát alapul véve, ahol a legtöbben megfordulunk naponta.

Nyitva tartásukat és a szolgáltatás arányait az alkalmazottak munkaideje, a közönségigény és a postavonati rendszer szabályozta, alakította ki. A küldemények továbbítását 1972-től a fővárosból éjféltájt s Pécsről (hétköznapokon) jelenleg 19 órakor (korábban este 1/2 8-kor) induló postavonat uralja. Ellenben: hosszú évek óta számomra, s nyilván sokak számára megfejthetetlen talány: meddig, azaz hány óráig lehet feladni a főpostán bármit ahhoz, hogy másnapra a fővárosban legyen (illetve onnan továbbíthassák)? Éveken át egy kis tábla ajánlása szerint levelünket fél 7-ig dobjuk (adjuk) be, az indítás okán. Ámde emlékszem, legtöbbször már negyed 7 tájt elutasító választ kaptunk: levelünk már csak holnap megy el. .. Utóbb eltűnt ez a kis tábla is, úgy mondták, felújítás céljából. Az emberek pedig ha érdeklődnek az illetékes ablaknál, bizonytalan és összevissza válaszokat kaptak. (Hat óra tájt, 5 óra körül, fél 6-kor; „már elvitték”, mostanában viszik el stb.) Mármint a leveleket, és nemcsak az ablakon túli „ruháskosárból”, hanem egyáltalán. Az indításhoz. Vagyis aznap végleg.

Jó lenne tájékoztató táblákon határozottan és egyértelműen leszögezni: hány óráig adhatjuk fel leveleinket ahhoz, hogy a 19 órás postavonattal elvigyék? (Nota bene: ottjártam után azonnal intézkedtek).

*

Az ablakok .. . Valamikor, néhány éve, a felvételi tér renoválását követően születtek meg a „mindenevő” ablakok ... Vagyis az „Adjon fel mindent egy helyen!” újítása. Amikor az emberek olykor egyetlen levéllel vagy bélyegért 15-20-30 perceket is álltak a csapóajtóig terjedő sorokban, miközben belső feszültségük az elviselhe- tőség határát súrolta . . .Nemrég valamikor megszüntették. Ám addig legalább 2,5-3 év telt el, jóllehet bárki megmondhatta volna, hogy ez így nem lesz jó. S amikor eltűnt végre ez a rossz gyakorlat, s kialakították a

„Pénzbefizetés) négy(!) és a „Levélfeladás, értékcikk-árusítás, Totó-Lottó” szolgáltatások 2, azaz mind a két ablakát, máris új feszültségek vibráltak a levegőben.

Minthogy: a levélfeladáshoz két ablak egy csaknem kétszáz- ezres város főpostáján nyilvánvalóan nem elég. Gyakoriak ismét a hosszú-hosszú sorok, miközben a négy pénzfeladási ablaknál nem ritka, hogy csupán kettő előtt áll egy-két csekket feladó; két ablak pedig teljesen kihasználatlan, néptelen . . Percekig is. Ezen, ahogy én látom, rugalmas váltással, vagyis átcsoportosítással lehetne segíteni. Vagyis megfordítva a „Pénzbefizetés” táblát „Levél, értékcikk stb.” szolgáltató hely- lyé alakítva azt az ablakot. Vagyis ahogy a pillanatnyi helyzet - a közönség érdeke - megköveteli. Igen ám, de ma még kevés a mindent tudó alkalmazott. Ez a kislány ezt gyakorolta be, a fiatalasszony amazt. . .

Ezen a fölkészültségi szinten viszont már túllépett az élet. A Magyar Posta is a minőségre törekszik. Nem akárkit alkalmaz, és az alkalmazottak nappali tagozatú képzése is folyamatban van. Bizakodjunk: előbb-utóbb az ablakoknál ülő postáskisasz- szonyoktól megkövetelhetik az univerzális tudást. S akkor talán a látszólag egyszerű változtatásokra is sor kerülhet.

%

Hétvégi nyitva tartás . .. Négy vagy öt alkalommal rákérdezve azt, konzekvens választ kaptam, hogy a szombaton, illetve vasárnap délelőtt feladott leveleket csak hétfó'n(!) este továbbítják. Jóllehet hosszú éveken át abban a hitben éltem, hogy a hétvégeken feladott leveleimet hétfőn megkapják. Észrevételeimet a posta két vezetője csodálkozva hallgatta. Szerintük ugyanis nem változott semmi. Szombaton a 14 óráig feladott leveleket a 15 órás postavonat, vasárnap a 12 óráig feladottakat a 17 órás indítású gyorsvonatnak el kell vinnie!... A postáskisasszonyok téves informáltsága és a mi félretájékoztatásunk, úgy mondták, bizonyára a „túlbiztosítás” okán adódott. De hát majd ezt is kivizsgálják.

Végezetül az irányítószámokról. Számos nyomtatvány (köztük a postai ajánlott blanketta is) a helynév elé kényszeríti odaírni a négyjegyű számot. A leveleken, mint tudjuk, alul szükségeltetik odaírni. Melyik hát az igaz? „De facto” mindkettő igaz, csak az irányítószám változatlanul a levél alján a helyes, a jó, a szabvány szerinti. A gép ezt tudja „letapogatni” ... Vajon nem lehetne ezt egységesíteni?

Legeslegvégül: március 1-jé- től sokat javul a postai szolgáltatás Pécsett. A 2. sz. (pályaudvari) postahivatal felvételi helye megszűnt, és kibővülve átkerült a Zólyom u. 4-be, a Vásárcsarnokkal átellenben. Itt az eddigi 3 helyett 7, azaz hét kiszolgáló ablak vátja a posta ügyfeleit, közönségét. S a postafiókok száma is 200-zal nőtt.

Wallinger Endre

Népi és európai?

Miért előzte meg bizonyos ellenszenv és miért fogadta végül némi megkönnyebbülés a kisújszállási Számadás 91. című nyílt fórumot? Valószínűleg sokakat foglalkoztatott a gondolat, hogy a múltunk gyökeredző népi-nemzeti politizálás megfelel-e a mai idők követelményeinek. Lehet-e a nemzeti - modern, a népi - európai?

E kérdésekre nem egy konferenciának, nem is az ott elhangzott 8 előadásnak és mintegy 30 hozzászólásnak kell válaszolnia, hanem az 1943-as szárszói találkozó örökségét vállaló politikai gyakorlatnak. Mégis elmondhatjuk, hogy a hétvégi tanácskozás résztvevői igennel feleltek a fenti kérdésre.

Megmenteni a nemzetet? Míg 50 évvel ezelőtt ez volt a cél, ma a nemzet felemelésének feladata áll a felelős politikusok előtt. S ha ezt a népi-nemzeti politizálás hívei az alkotóképesség kibontakoztatásával, a munka, a család és a hazai tulajdon nyújtotta létbiztonság megteremtésével akarják elérni, akkor ez a felfogás találkozhat a társadalom egyetértésével.

Feltétel nélkül? E politizálás csak tiszta, szélsőséges elfogultságoktól mentes formájában vezethet Európába. A magát népinek nevező radikalizmus - amely ugyancsak hangot kapott a konferencián - nemzeti érdekeink torz felfogása, amely a meddő befeléfordulás és a nemzetközi elszigetelődés veszélyével jár.

Mi következik ezután? Jöhetnek további hasonló eszmecserék, viták, de a népi-nemzeti politika csak akkor állja ki az idők próbáját, ha nem pusztán történelmi gondolat, hanem program a cselekvésre. Olyan program, amely európai módon magyar.

P. T.

Csak vonakodva

A The Independent című brit lap szerint Magyarország „vonakodva és lelkesedés nélkül” egyezett bele, hogy az ellentmondásos boszniai légihídhoz amerikai repülőgépek átrepüljenek fölötte. Magyarországnak már eddig is nagy dilemmája volt, mennyire mutatkozhat együttműködőnek a nyugati akcióval, amelyet a szerbek ellenségesnek tekintenek, hiszen ott

a további megtorlások kockázata a Vajdaságban, illetve a szerbek megszállta horvát területeken élő 400 ezer magyarral szemben - írta a brit lap. Másfelől Budapest, amely jelentkezett a NATO-ba, nem akar akadályozni semmilyen szövetséges kérést, ráadásul az Egyesült Államokra szorul légiereje és bázisai korszerűsítésében - fűzte hozzá a kommentár.

A NATO információs központjával

Katonafilm-fesztivál

Első alkalommal rendezik meg Budapesten a Nemzetközi Katonafilm Fesztivált március 15-20 között. Eddig 17 ország jelezte részvételi szándékát a szervezőknek, a tervek szerint a NATO Információs Központja is bemutat egy összefoglalót tevékenységéről. A katonai filmstúdiók által készített filmek bemutatják a nemzeti hadseregek katonai cselekményeit, a nézők képet alkothatnak a kiképzésről, oktatásról, környezetvédelemről, sportról, a béke- fenntartással kapcsolatos kérdésekről, az egyes országok együttműködéséről, a tiszti, katonai hivatásról.

A rendezvény fővédnöke dr. Für Lajos honvédelmi miniszter. A nemzetközi zsűri előtt az oktatófilm, illetve a dokumen- tumfilm kategóriában vetélkednek az alkotások, a zsűri elnökének Sára Sándort kérték fel a szervezők.

Mint Scharrer János vezérőrnagy, a szervező bizottság elnöke elmondta, a jelentkezők között van Ausztria, Bulgária,

Olaszország, Románia, Hollandia, Belgium, Oroszország, Spanyolország, Svájc, Portugália, Németország, Franciaország, Finnország, Koreai Köztársaság, valamint a Cseh és a Szlovák Köztársaság. Hagyományt szeretnének teremteni a szervezők ezzel a filmszemlével, a jövőben rendszeresen megszerveznék a különböző hadseregek legjobb filmjeinek bemutatását. Ezáltal is lehetőséget kívánnak teremteni a szerzőknek egymás megismerésére, a szakmai tapasztalatok cseréjére.

A szervező bizottság bízik benne, hogy a rendezvény az európai országok hadseregei között fejlődő kapcsolat - a Helsinkiben elfogadott egyezmény szellemiségének - jó példája.

A Magyar Honvédség Stefánia úti művelődési házában március 17-től, három napon keresztül kísérhetik figyelemmel a nyilvános vetítéseket az érdeklők.

H.Zs.

Bevetésre kész a katasztrófakórház

Üzemi tanács-választás tavasszal

A súlyos pénzhiánnyal küszködő egészségügy helyt tud e állni egy katasztrófa esetén? - vetődik fel a kérdés a tolnai vasúti baleset után, hiszen a nyékpusztai tömegbaleset sebesültjeinek ellátásához segítséget kellett kérnie a szekszárdi és a bajai kórháznak is. Mennyire jogos az aggodalom? - érdeklődtünk a Népjóléti Minisztériumban, dr. Horváth Istvántól, a szervezési főosztály vezetőjétől.- Olyan helyzet szinte elképzelhetetlen, hogy egy tömegbaleset sérültjeinek ellátásához mindig és mindenhol elegendő orvosi műszert, kötszert, gyógyszert, vért raktározzunk. Az állami egészségügyi tartalékot éppen azért hoztuk létre, hogy abból kérni lehessen. így történt ez a nyékpusztai balesetnél is. A szekszárdi kórház lélegeztető, a bajai pedig EKG-készülékeket, gyermekeknek árleszorítót, az intenzív osztályra őrzőmonitort, altatógépet kért. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy éppen a szekszárdi kórház baleseti sebész főorvosa, dr. Hulin István irányításával próbáltuk ki annak idején a bárhol működtethető katasztrófakórházat.-Hány személyes a „hordozható” intézmény?-Négyszáz ágyas. Sátorban, iskolában egyaránt berendezhető. Fontos, életmentő műtétre, súlyos betegek tartós kezelésére egyaránt alkalmas. „Élesben” eddig csak Máriapó- cson, II. János Pál pápa látogatásakor működött, szerencsére nem volt rá szükség.- Önöknél a minisztériumban mikor szereztek tudomást a nyékpusztai katasztrófáról?- Néhány perccel az autóbusz és a vonat ütközése után. A mentőszolgálat a helyszínen tapasztaltak ismeretében rádión értesítette az érintett kórházakat: hány embert és milyen sérülésekkel szállítanak hozzájuk. A megérkezésükig fel tudtak

készülni az életmentő műtétekre, a sebesültek ellátására. Ugyanakkor nekünk is jelentették a történteket, hogy késlekedés nélkül segíthessünk a szükséges felszerelésekkel, gyógyszerekkel.- Milyen az együttműködés a különböző' minisztériumok felügyelete alá tartozó egészség- ügyi intézmények között? Közismert, hogy például egyes honvédkórházak az átlagosnál jobban felszereltek.- Példás az állam, az önkormányzatok, a honvédség és a MÁV-kórházak együttműködése. Ha ennél a tömegbalesetnél lett volna égési sérült, azt a mentők egyenesen a pécsi honvédségi kórház égési osztályára szállították volna. A mentősök, a vérellátó állomások, a kórházak, a klinikák pontosan kidolgozott terv szerint cselekszenek, hogy a sérültek minél előbb a megfelelő kórházakba kerülhessenek.

szabóAz Érdekegyeztető Tanács ülésén a felek egyöntetűen támogatták az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács választások - a társadalombiztosítási .ön- kormányzati választásokkal egy időben - legkésőbb május 28-ig történő megtartását.

Minden ötvennél több dolgozót foglalkoztató munkáltatónál, vagy önálló telephelynél, részlegnél kötelező az üzemi tanács megválasztása. A tizenötnél több dolgozó esetén üzemi megbízottat választanak a munkavállalók. Az üzemi tanács száz dolgozóig háromtagú, ennél nagyobb létszám esetén arányosan több.

A választás előtt nyolc héttel a választási bizottságot a helyben képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett dolgozók képviselőiből alakítják meg. A szakszervezetek - tagjaik közül - önállóan állíthatnak jelöltet, de jelöltet állíthat a munkavállalók 10 százaléka vagy legalább 50

munkavállaló is. A választás előtt három héttel kötelező közzétenni ajelöltek listáját.

A választók szavazólapon jelölhetik meg az általuk választott üzemi tanács képviselők nevét. Azokat lehet megválasztottnak tekinteni, akik a legtöbb szavazatot, de legalább a szavazatok 30 százalékát kapják. A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több - mint 50 százaléka vesz részt.

A megválasztott üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg, a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.

Az üzemi tanács egyetértése szükséges a munkavédelmi szabályzat kiadásához.

Több témakörben a munkáltató - döntése előtt - köteles az üzemi tanács véleményét kikérni. Ilyen témakör például a

munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések terve, különösen az átszervezésre, privatizálásra vonatkozó elképzelések.

Kötelező véleményeztetni az üzemi tanáccsal a munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, illetve a kor- engedményes nyugdíjazás elképzeléseit. Az üzemi tanács véleményezi az éves szabadságolási tervet, az új munkaszervezési módszereket, teljesítménykövetelményeket.

A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot legalább fél évente a gazdasági helyzettel kapcsolatos alapvető kérdésekről, a tevékenységkör jelentős módosulásáról, számottevő beruházások tervezetéről, a bérek, keresetek alakulásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről.

i

i

t