Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-25 / 82. szám

10 aj Dunántúli napló 1993. március 25., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK Tanácsok kezdő külkereskedőknek A Kamara által szervezett előadássorozat - 2. rész Alábbi írásunk egy összeállítás második része, mely a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara által indított és Stenglné dr. Horváth Ágnes külkereskedelmi szakjogász által tartott elő­adás-sorozaton elhangzottakra épül. A Kamara által indított előadás-sorozat a külkereskedelmi joggyakorlat rejtelmeire világít rá, az alábbiakban a szerző­déskötések Stenglné dr. Horváth Ágnes által legfontosabbnak tartott momentumainak második felét vesszük sorra. A né­hány héttel ezelőtt lapunkban megjelent első részt a biztosítá­sok módozatainál fejeztük be. Adók, vámok, illetékek. A szerződés gyakorlata szerint szinte automatikusan leírhatjuk: az adókat, vámokat és illetéke­ket a szerződő felek saját orszá­gukban - ki-ki a magáéban - kötelesek megfizetni. Előre nem látható kiadá­sok, kiegészítő munkák. Erre az esetre érdemes beírni a szer­ződésbe: amennyiben ilyen költségek merülnek fel, azokat a felek közösen viselik, azaz megosztják. (Gondoljunk csak arra, ha egy általunk elvállalt építkezésnél a szerződéskötés után derül ki, hogy a talajviszo­nyok miatt több földmunkát kell elvégeztetnünk, mint amennyi­vel előre kalkuláltunk.) Technológiai transzfer fel­tételei. Főként szellemi alkotá­sok külkereskedelménél érde­kes, ebben az esetben vizsgál­nunk kell, milyen jogszabályi előírások betartása mellett ad­hatjuk ki a külföldi félnek pél­dául a know-how-t. Konkurencia tilalma, kizá­rólagosság. Márkanevek hasz­nosításakor és egyéb esetekben a felek kiköthetik, hogy csak akkor kötnek üzletet, s akkor tekintik érvényesnek azt, ha a partner mással - egy megadott földrajzi területen - e tárgykör­ben nem szerződik. A szellemi tulajdon kérdé­sei. A „Copyright” szabályo­zása igen szerteágazó, így e té­mában (is) mindenképpen ér­demes a szakembereket felke­resni. Engedményezés. Követelé­sek, tényleges teljesítések áten­gedése harmadik személy, cég javára, ehhez azonban a felek erre vonatkozó megállapodása szükséges. (A bizományosi konstrukció taglalása is e tárgy­körbe tartozik: jobbára szako­sodott külker cégek, azaz profik művelik.) Beszámítás. A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy több közös ügylet esetén az azokból származó követelé­seket, illetve tartozásokat az éppen esedékes ügyletnél be­számítják. Vis maior. Az erőhatalom kérdése időnként vitákhoz ve­zethet, ezért mindenképpen ér­demes felsorolni a szerződés­ben, hogy a két fél mit tekint vis maiomak. A szerződés befejezése. Tar­tós jogviszony, hosszútávú szerződés esetén célszerű, ha a felek szabályozzák, mikor mondható fel és milyen feltéte­lekkel. (Hiszen időközben a felek körülményeiben lényeges változások következhetnek be.) A szerződés megszegése esetén létezik a rendkívüli felmondás is. Felmondás esetén a jogvi­szony a jövőre nézve megszű­nik, míg elállás esetén az egy­oldalú megszüntetés hatálya visszamenőleges. Kötelezettségek a szerződés megszűnése után. Szabályo­zandó, hogy a szerződés meg­szűnése után egy-egy szellemi alkotás (rajz, design) például visszajár-e az alkotónak, vagy az végképp a másik fél tulajdo­nába került. Ilyen eset annak rendezése is, hogy mi történjen a bizományi árukészlettel a bi­zományi szerződés befejezése után. A szerződés módosítása. Az esetek többségében csak írásban történhet. A szerződés részleges ér­vénytelenítése. Ha bármi köz­bejön, ami a szerződéskötéskor nem volt előre látható (például jogszabályváltozás) két lehető­ség van: vagy az egész szerző­dést újra kell tárgyalni, vagy - s ez látszik célszerűbbnek - a felek a szerződésben erre az es­hetőségre is kitérnek. Például ezzel a formulával: „Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a szerződés vala­mely része érvénytelen, azt újra­tárgyalják, de ez a többi pontot nem érinti. ” A szerződés nyelve. Jogvita esetére érdemes azt is szabá­lyozni, mely nyelv irányadó, ha a szerződés több nyelven ké­szül, hiszen két különböző nyelvben egy fogalom értelme­zése - árnyalataiban, vagy egé­szében - eltérő lehet. Irányadó jog. Szintén cél­szerű kikötni, hiszen a külön­böző országok jogrendszerei el­térően szabályoznak bizonyos kérdéseket. (Lásd még: a Bécsi Adásvételi Konvenció.) Eljáró fórum. Jogvita ese­tére rendes és választott bírósá­got írhatunk elő a szerződésben. Érdemes az állandó választott bíróságot preferálni, hiszen a rendes bíróságok ítéleteinek végrehajtására nem született nemzetközi konvenció, így a rendes bíróságok jogerős ítéle­tének végrehajtása nehézségbe ütközhet, amennyiben a végre­hajtás a fórumtól eltérő ország területén válik szükségessé. A választott bíróságok döntései­nek végrehajtására azonban ga­rancia lehet a New York-i kon­venció. A választott bírósági el­járás további előnye, hogy, hogy „egyfokú” azaz fellebbe­zésnek helye nincs, valamint, hogy rugalmasabb is. Javasla­tunk: további információkért célszerű beszerezni az „MGK mellett működő Állandó Vá­lasztott Bíróság” szabályzatát. (Az előadást lejegyezte: P. Zs.) A fogyasztók figyelmébe Miért vegye meg drágábban, ha megveheti olcsóbban A Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség az elmúlt évben is rendszeresen tájékoztatta a fogyasztók széles körét te­vékenységének tapasztala­tairól, így az egyes fogyasz­tóvédelmi ellenőrzések megállapításairól, az ennek alapján tett hatósági intéz­kedésekről. Mindezek elle­nére szükségesnek tartjuk - az ilyen jellegű tájékoztatá­son kívül - a fogyasztók számára olyan alapismere­teket biztosítani, melyek se­gítik a „piacon” való eliga­zodásukat, amelyek birtoká­ban saját fogyasztói érdeke­iket jobban tudják érvénye­síteni. Meggyőződésünk, hogy a tájékozott fogyasztó a legvédettebb fogyasztó. A korábbi gazdasági rendszer az árak szabadságát erőteljesen korlátozta. Árrende­zések rendszeresen voltak ugyan, de ennek kapcsán az árakat hatósági döntéssel hatá­rozták meg. A vevő az üzletek­ben azonos termékért azonos árat fizetett az ország egész te­rületén. A gazdasági rendszer- váltás után a piacgazdaság kia­lakulásával a piaci viszonyok szabaddá váltak, a fogyasztói forgalomba kerülő termékek a szabad árformában kerültek át, ezzel egyidejűleg megszűntek a korábban az árképzésre előírt központi szabályok is. A piac- gazdaságban az árat az ügylet­ben résztvevő (eladó és vevő, il­letve megrendelő és vállalkozó) feleknek, a piaci viszonyok (a kereslet-kínálat függvényében) és a tisztességes gazdasági ver­seny alapján kötött szabad meg­állapodása alakítja ki. Fontos tudni, hogy a fogyasz­tói forgalomba kerülő termékek árát jól látható és azonosításra alkalmas módon fel kell tün­tetni! Elsősorban azért, hogy a fogyasztó (vevő) még a vásár­lásban való döntését megelő­zően megfelelő információhoz jusson a fizetendő ellenértéket illetően. Minden olyan árfeltün- tetési megoldás megfelel, ami ezt biztosítja, így mindenek előtt a terméken (csomagolá­son), gyógyszerek esetében a vényen történő árfeltüntetés; az árakat tartalmazó árjegyzékek­nek (szolgáltatásoknál díjjegy­zéknek) vagy egyéb ármegjelö­lésnek az elárusító (szolgáltató) helyiségben jól látható helyen történő kifüggesztése (abban az esetben, ha a termék és az ár egyedi beazonosítását lehetővé teszi). Mit tehet a fogyasztó? Mindenekelőtt azt, hogy a vásárlás előtt tájékozódik a kí­nálatról és az alkalmazott fo­gyasztói árakról, ugyanis gyak­ran előfordul, hogy ugyanazon termék ára jelentősen eltér a kü­lönböző üzletekben, és miért vegye meg drágábban, ha meg­veheti olcsóbban is. Az ár isme­rete szükséges, de nem elégsé­ges a helyes döntés meghozata­lához. Legalább annyira lénye­ges, hogy a vásárlás, a válasz­tás, a döntés meghozatala előtt megismerjük a termék tulajdon­ságait felhasználásával, haszná­latával, kezelésében (karbantar­tásával), valamint az értékesí­téssel kapcsolatos egyéb körül­ményeket (pl. jótállás időtar­tama, javító hálózat biztosítása stb.). Tegyünk például összehason­lítást a különböző árú és minő­ségű termékek között és előfor­dulhat, hogy a drágább áru mel­lett döntünk, mivel az árkülön­bözet - figyelembe véve a használat, karbantartás, üzeme­lés költségeit - megtérül. (Pl. energiatakarékosabb készülé­kek, vagy olyan ruházati cikk, amely házilag mosható a nem elhanyagolható tisztítási díjak miatt.) Az élelmiszereknél tudnunk kell, hogy a megállapított - ere­deti - fogyasztói ár érvényes fogyaszthatósági, illetve minő­ségmegőrzési idejű termékekre vonatkozik. Ha az egyes tartós élelmiszerek minőségmegőrzési ideje lejárt, utána még a minő­ségmegőrzés idejének egyhar- madával meghosszabbítható az értékesítés, de ilyenkor csak le­szállított, engedményes áron. Sok esetben a meghirdetett ak­ciók ilyen termékekre vonat­koznak. Javasoljuk, hogy kisér­jék figyelemmel a minőségme­gőrzési időket és a lejárt idejű (de még forgalmazható) termé­kekből csak annyit vásárolja­nak, amit előreláthatóan a vég­leges lejáratig el is fogyaszta­nak, mert csak így lesz olcsóbb az olcsóbb. Mivel a csomagolás költsége­ire az ár nyújt fedezetet, így a nagyobb kiszerelésű élelmisze­rek, háztartási vegyiáruk stb. arányaiban olcsóbbak. Az ilyen vásárlásoknál is vegyük figye­lembe a gazdaságosság mellett az egyéb szempontokat is (táro­lás, minőségmegőrzés stb.), mert valójában csak akkor ol­csóbb az ilyen termék, ha a va­lós igényünknek, szükségle­tünknek megfelel (pl. kis ház­tartásban felesleges hosszú ideig tárolni 20 kg-os zsákos lisztet). A termékek jellegétől, tulaj­donságától függően a vásárlókat írásban, magyar nyelven és kö- zérhetően tájékoztatni kell az áru rendeltetéséről, minőségé­ről, minőségi osztályáról, mére­téről, anyagösszetételéről, tar­tósságáról, fogyaszthatósági, minőségmegőrzési, felhaszná­lási idejéről, valamint a haszná­lat és kezelési módjáról. A ter­mékek jelentős hányada a forga­lomba hozatal előtt előzetes mi­nőségvizsgálatra (KERMI, MEEI, OETI), valamint a tartós fogyasztási cikkek nagy része jótállásra kötelezett. Mindez, ha nem is közvetlenül, de közvetet­ten kapcsolatban van egyes termékek árával, hiszen ezen kötelezettségek teljesítéséhez szükséges anyagi fedezetet az árban felszámítják. Ezért is fon­tos, hogy az általunk kifizetett összegért kapjuk meg azt, ami jár. Külön is felhívjuk a figyel­met arra, hogy vegyék fonto­lóra, hol vásárolnak. Az utcán, piacokon alkalmi árusoknál vá­sárolt termékek eredete sok esetben bizonytalan, előfordul, hogy nem biztosítják az áruk­hoz a jótállást, használati-keze­lési útmutatót, sőt számlát, nyugtát sem adnak. Meghibá­sodás, minőségi kifogás esetén pedig nem tudják igényüket ér­vényesíteni. így lesz az olcsón vásárolt termékből a drágább! Nem árt, ha tudja a fo­gyasztó, hogy az árakkal kap­csolatos fogyasztói érdekeket sértő leggyakoribb szabályta­lanságokért milyen büntetést (bírságot) lehet kiszabni, így: az árfeltüntetési kötelezettség el­mulasztásáért, hibás, vagy hiá­nyos árfeltüntetésért (az áruk és szolgáltatások tekintetében egyaránt); a kötelezően elren­delt étlapnak és itallapnak a fo­gyasztók rendelkezésére bocsá­tásának elmulasztásáért egy­aránt tízezer forintig terjedő szabálysértési bírságot állapít­hat meg az illetékes hatóság (a polgármesteri hivatal jegyzője és a Fogyasztóvédelmi Felügye­lőség). Befejezésül említjük, hogy amennyiben bármilyen fogyasz­tói probléma merülne fel, for­duljanak hozzánk tájékoztatá­sért, illetve panaszukkal, beje­lentésükkel telefonon a 10-604 számon, levélben vagy szemé­lyesen a 7623 Pécs, Rákóczi u. 30. sz. alatti irodában, ahol fo­lyamatos panaszügyeletet tar­tunk. Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Az utcán, piacokon, alkalmi árusoknál vásárolt termékek eredete sok esetben bizonytalan Fotó: Läufer László Augsburgiak Pécsett Az Ipartestület meghívására Pécsre látogatott Veronika Merz, az augsburgi Méretre- szabó Szakosztály elnöke és Pe­ter Lusser, a Sváb Kézműves Iparkamara tanácsadó szolgála­tának vezetője. Látogatásuk el­sődleges célja a kapcsolatok bővítése volt, valamint szakmai találkozókon vettek részt. Ellá­togattak műhelyekbe és kis cé­gekhez is. Együttműködési megállapodást kötöttek, amely­nek keretei között a varrónők és szabók egy csoportja tovább­képzésre utazik Németor­szágba, majd augsburgi vállal­kozók jönnek Pécsre és tartanak szemináriumokat. Joinfo klubnap az Iparosházban Március 26-ikán Joinfo klub­napot tartanak Pécsett, az Ipa­rosházban, ami délelőtt 10 óra­kor kezdődik. Előadások hang­zanak el a vállalkozásfejlesztési alapítványokról, támogatási formákról, pénzügyi források­ról, a kamarai törvény pillanat­nyi helyzetéről. Szó lesz a kis- és középvállalkozások informá­cióellátásának speciális voná­sairól. Az egésznapos rendez­vény az este hat órakor kezdődő üzletember-találkozóval ér vé­get a TV-torony presszójában, ahová Somogy, Tolna és Bara­nya megye vállalkozói mellett meghívást kapott több külföldi üzletember, a német és osztrák konzul, valamint az USA gaz­dasági tanácsadója. Pénzügyőrök a határokon A Vám- és Pénzügyőrség az idén március közepéig összesen 1406 ügyet derített fel, amelyek összértéke meghaladta az 572 millió forintot. Az egyik legna­gyobb egyedi értéket képviselő, különösen nagy értékre elköve­tett csempészést a Linde Gáz Kft. ügyvezető igazgatója kö­vette el a VPOP gyanúja sze­rint. Az eddigi bizonyítékok alapján megállapítható, hogy egy másik kft. apportkeretének felhasználásával a Linde Gáz több mint 25 millió forint értékű oxigénpalackot és palacktöltő berendezést hozott be vámmen­tesen az országba. Kistermelők üzleti találkozója A Kistermelők Lapja április 30-ikán üzleti találkozót tart, amelyre azokat a termelőket, önkormányzatokat, áfészeket, vállalkozókat várják, akik kis kapacitású élelmiszer-feldol­gozó üzemek (malom, sütöde, tejfeldolgozó, kisvágóhíd, sör­főző) létesítése iránt érdeklőd­nek, de még nem tudják, miként kezdjenek hozzá, milyen gépe­ket, berendezéseket, technoló­giát válasszanak. A találkozón körülbelül 20 hazai és részben külföldi cég vezetője ismerteti gépajánlatát. A rendezvény má­sodik részében ki-ki egyénileg tárgyalhat, részletesebb infor­mációt kérhet a legmegfelelőbb partnertől, illetve felveheti vele a kapcsolatot. Jelentkezni a kö­vetkező címen lehet: Kisterme­lők Lapja, Budapest, V. kér. Kossuth tér 11. 1355. Fórum a TB-ről Az SZVT Baranya és az MT Kft. Társadalombiztosítás ’93 címmel vállalatok, szövetkeze­tek, társaságok, pénzügyi inté­zetek e témává) foglalkozó szakembereinek szakmai fóru­mot szervez a Társadalombizto­sítási Főigazgatóság vezetőinek közreműködésével Pécsett, áp­rilis 20-21-én. (tel.: 24-024) * I i A J

Next

/
Thumbnails
Contents