Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-25 / 82. szám

1993. március 25., csütörtök aj Dunántúli napló 11 Sikeresek a befektetési alapok A tavaly indult zárt végű, befek­tetési alapok vagyona jelenleg már meghaladja a 4,72 milliárd forintot. Ez mintegy 150 millió forinttal több, mint az alapok bejegyzéskor számított va­gyona. Mindhárom alap befek­tetési jegyeinek tulajdonosai nyereségre számíthatnak az év közepén, illetve a jövő év első felében esedékes hozamkifize­téseknél. Növelte induló nettó eszközértékét az egyetlen nyílt végű alap, a Buda Alap is. Az alapok közül a legna­gyobbat, a Budapest Első Be­fektetési Alapot 1,803 milliárd forint alaptőkével jegyezték be a múlt év végén. A nettó eszkö­zérték azóta mintegy 80 millió forinttal lett magasabb. A 36 millió forintot kitevő indulási költségek az első évi összesí­tésben még nem jelennek meg. A befektetési jegyek értéke 450 forinttal haladja meg a tízezer forintos maximum eladási érté­ket. A szintén tavaly év végén alapított Hunnia Zártvégű Ér­tékpapír Befektetési Alap nettó eszközértéké - jelenleg valami­vel több mint egymilliárd forint -, nem éri el a bejegyzéskori ér­téket, és a befektetési jegyek is kevesebbet érnek, mint az el­adáskor. Ebben azonban az is szerepet játszik, hogy a nettó eszközértékből már levonták az indulási költségeket. A befekte­tési jegyek értéke pedig az alapkezelők reményei szerint két-három hét alatt meghalad­hatja a kezdő szintet. Jóval kisebb összeggel, jelen­leg mintegy 75 millió forinttal gazdálkodhat a Buda Alap. Az egyetlen nyűt végű alapot nem jegyezték túl többszörösen, mint az azóta tőzsdére is beve­zetett zárt végű alapokat, de - lévén, hogy a befektetési jegyek eladása a nyílt végű alapoknál folyamatos - több mint egy hó­napos visszaesés után az alap ötven százalékkal növelhette nettó eszközértékét. Uzletközvetites Mezőgazdasági gépforgal­mazásban nagy tapasztalatokkal rendelkező német cég keresi a kapcsolatot magyar forgalma­zókkal, és gépjavító üzemekkel rendelkező cégekkel. Né Amerikai érdeklődő olyan magyar cégekkel szeretné fel­venni a kapcsolatot, amelyek acéltekercseket és alumínium­feldolgozó berendezéseket gyártanak az alábbi területek valamelyikén: kötelek, villák, csörlők, fűző- és vágógépek, hegesztőkészülékek, elektro­mos hajtóművek, akkumuláto­rok, szárítóberendezések, sü­tők, kemencék, előkezelő és tisztítókádak. ■Né Lett-svájci vegyescég keres közös vállalkozás céljából ma­gyar partnert kis- és nagykeres­kedelem területén. Tevékeny­ségi kör: fafeldolgozás, bútor- gyártás, export-import termé­kek forgalmazása. Né „Hungária” elnevezésű lett cég üzletet kíván nyitni Rigá­ban és a köztársaság más váro­saiban magyar árutermékek (élelmiszer, iparcikk) forgal­mazására. Né Lett cég magyar partnerrel presszó-kávézót kíván nyitni a tengerparti üdülők központjá­ban. Né Nagymennyiségű terményt vásárolna lett cég szarvas- marha- és szárnyastáp előállítá­sához. Né Lett cég az alábbi termékfé­leségeket ajánlja: üzemanya­gok, építőanyagok, bútorok, élelmiszerek, italok, villamos berendezések. Ugyanakkor ér­deklődik gyümölcslék, befőt­tek, zöldségkonzervek és édes­ségféleségek iránt. Né Lengyel cég magyar partnert keres orvosi gázellátó rendsze­rek, nyomástartó edények kö­zös gyártására. Megfelelő aján­lat esetén befektetne Magyaror­szágon vegyesvállalatot ala­pítva. Né Lengyel autógyár Star teher­gépkocsikat, IFA és IKARUSZ alkatrészeket kínál, illetve ma­gyar forgalmazó és szerviz cé­get keres. Né Lengyel cég különböző tí­pusú és méretű személygépko­csi utánfutókat, lakókocsikat és árusító kocsikat kínál (termék és árlista a kamarában). A cég magyar beszállítókat keres tér-, mékeihez elsősorban lemez­munkák és gumiipar területén. Ugyanakkor keres elektromotor beszállítókat az általa kínált háztartási gépekhez. Olyan vál­lalkozások jelentkezését várják, amelyek részt vennének ezen termékek összeszerelésében és forgalmazásában. Né Lengyel cég környezetvé­delmi berendezéseket, pulzárós filtereket kínál a cementipar, a vegyipar és erőművek részére. Né Lengyel cég papír, szelepes, három rétegű cementeszsáko­kat kínál 500 ezres havi kapaci­tással. Né Lengyel cég speciális üzem­anyag és vegyianyag, valamint folyékony élelmiszer szállítási kapacitását kínálja. Üzemanyag szállítása esetén közreműködik belorusz és orosz források fel­kutatásában. Né Lengyel cég komplett reluxa rendszereket, illetve alkatré­szeket kínál minden színben és méretben. Né Lengyel cég élelmiszeripari technológiákat keres kis- és kö­zépüzemek számára, valamint érdekelt élelmiszeripari termé­kek kölcsönös kereskedelmé­ben. Lengyel cég igen jó minő­ségű mechanikus tömítéseket kínál pumpák és más forgó al­katrészek tömítésére többféle anyagból és formában. Kíván­ságra egyedi igényeket is kielé­gítenek. (terméklista a kamará­ban) Né Lengyel cég keres 500 tonna ipari szalonnát, 5 000 tonna ne- gyedes marhát, 5 000 tonna fél­sertést, évi 3 000 tonna 26 szá­zalék zsírtartalmú, és 3 000 tonna 1,5 százalék zsírtartalmú tejport. Továbbá 2 500 tonna vajat, 4 000 tonna olcsó marha­húskonzervet. Ugyancsak venne nagy tételben napraforgó olajat lengyelországi palacko­zással. Lengyel cég kínálja zománc­edényeit széles szín és méret választékban. Az üzleti lehetőségekkel kapcsolatos bővebb felvilágosítást a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara ad H-7621 Pécs, Bem u. 24. Pf.: 109 Telefon: (72) 13-040 Fax: (72) 11-917 Tx: 12-529 Dél-dunántúli Regionén* Gazdasági Kamara Bencze László, az év aranygyűrűs üzletembere Eredményes évek után a Komplex Német-Magyar Építőipari Kft. Bencze László, a Komplex Német-Magyar Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója érde­melte ki „Az év üzletembere '92” elismerő címet, és vehett át a vele járó kamarai arany­gyűrűt a Dél-dunántúli Gazda­sági Kamara zalaegerszegi el­nökségi ülésén. A szép kitünte­tés újdonsült tulajdonosa 1956 óta dolgozik a szakmában, megalakulása óta áll a társaság élén. így mutatta be cégét.-A társaság 1990 júniusá­ban alakult 45 millió forint törzstőkével, 300 alkalmazot­tal. Tevékenységi körünk mély- és magasépítési kivitele­zés, amelyet minden vállalko­zási formában, így generál-, fő- és alvállalkozásban is végzünk. Mivel a cég dolgozói a meg­alakulást megelőzően is együtt dolgoztak, a jelenlegi magas szintű műszaki és szakmai kul­túrát több évtizedes gyakorlat alapozza meg. Mivel a legkü­lönfélébb eszközöket, és tech­nológiákat is alkalmazzuk, ké­pesek vagyunk bármilyen ipari, kereskedelmi és mezőgazda- sági létesítmények megvalósí­tására, nem beszélve természe­tesen a lakásépítésről. A Komplex fejezte be a Pécsi Nemzeti Színház építését, ne­véhez fűződik a Pannónia Sör­gyár erjesztőtartájainak létesí­tése, a Szülészeti Klinika új pavilonjának megépítése. Na­gyon szép kivitelezői feladat Sikeres vállalkozó volt a belvárosban a Kereske­dők Háza, a MATÁV székház és a Dairy Queen gyorsétkezde létrehozása. A pécsi munkákon kívül több kül- és belföldi ex­portmunkát is jegyezhetett a cég az elmúlt évek során. Dol­gozói számos németországi vá­rosban építettek lakásokat, ide­haza pedig a Schöller-Budatej hűtőházainak kivitelezését vál- laták. A cég gazdálkodásáról így nyilatkozott az igazgató:-Talán a számok fejezik ki leginkább a társaság eredmé­nyeit. Az első teljes évünkben, 1991-ben 781 milliós árbevé­telt értünk el, ebből közel 100 millió volt az exportmunka. A nyereségünk ebben az évben 18 millió forint volt, dolgozó­ink 266 ezer forintos évi átlag­fizetést kaptak. Az elmúlt év­ben árbevételünk 926 millió forintra emelkedett, amiből 248 millió volt a külföldi, 78 millió forint pedig a belföldi export. Az eredményünk tavaly 37 millió forint volt, az éves át­lagkereset pedig 323 ezer fo­rint dolgozónként. Nagyon fon­tos tényezőnek tartom, hogy hi­tel nélkül stabilan gazdálkod­tunk. Időközben 71 millió fo­rintra emelkedett a társaság vagyona, amelyből 74,4 száza­lék a német részesedés, a többi a saját dolgozóké. A cég a napokban fejez be két nagyberuházást, a POTE új művese-állomását, valamint a Janus Pannonius Tudománye­gyetem Ifjúság úti új szárnyát. Ezen kívül egy OPEL-szalon, egy szovóciális otthon, egy újabb Schöller-Budatej hűtő­ház, valamint a BAT-Pécsi Dohánygyár tűzvédelmi prog­ramjának mefgvalósítása ad munkát a társaság számára. Felismerve a tényt, hogy a bel­földi piac nem nyújt elegendő munkát, továbbra is vállalnak külföldi exportmunkát, első­sorban Németországban. A cég szakmai és technikai felszerelt­sége bármilyen munka elvég­zését lehetővé teszi, ezért tud versenyképes lenni a külhoni piacon is. A jövő elképzeléseit így fog­lalta össze a kitüntetett igaz­gató: - Meggyőződésem, hogy a mostani beruházásszegény időszak csak átmeneti állapot, rövidesen működni is fog a pi­acgazdaság. Az lehetővé teszi majd számunkra, hogy mostani vegyes profilunkat letisztítsuk, és a megmaradó ágazatot mégmagasabb színvonalra emeljük. Szeretnénk megra­gadni majd a kínálkozó lehető­séget a dél-szláv államok újjá­építésében, illetve további kül­földi munkák megszerzésében. Várhatóan szűkebb környeze­tünkben rövidesen újra beindul a lakásépítés, amire már most el kell kezdenünk készülődni. Annál is inkább, mivel az igé­nyek valószínűleg mások lesz­nek, mint a korábbi években voltak. Ez szintén szép feledet lesz majd számunkra. Kaszás E. Kongresszus Münchenben pécsi résztvevőkkel Az iparosság a Kelet—Nyugat párbeszédben A Münchenben megrende­zett Nemzetközi Iparosvásár szerves részeként március 17-18 között az Iparosság a Ke­let-Nyugat párbeszédében címmel kongresszust rendeztek. A kétnapos tanácskozás elsőd­leges célja volt, hogy össze­gezze a már meglévő kooperá­ciókat, kapcsolatokat és újakat kezdeményezzen. A konferen­cián részt vettek a Pécsi Ipartes­tület és az Elektrotechnikai Központi Szövetség képviselői is, akik beszámoltak eddigi ta­pasztalataikról.-A kongresszuson, amelyet a Német Iparosság Központi Szervezete a Bajor Iparosgyű­léssel közösen rendezett, azok a német kézműves kamarák vet­tek részt, amelyek rendelkeznek kelet-európai kapcsolatokkal - mondta Borsós István, a Pécsi Ipartestület ügyvezető igazga­tója. - A bajorok kötötték a leg­több együttműködési megálla­podást a magyarok mellett a lengyelekkel, a csehekkel, a szlovákokkal és a szlovénekkel. Központi pénzalapok állnak rendelkezésükre, a német kor­mánytól, az Európai Közösség­től, és a Phare is ad támogatást. Elsődleges cél a közép-európai reformok folyamatos segítése. A tanácskozáson szó volt a magyar és német együttműkö­dés eddigi tapasztalatairól. Az IPOSZ Kézműves Kamara kül- kapcsolatokat felügyelő igazga­tója többek között beszélt a multiplikátorképző tanfolya­mok szerepéről az iparosság szemléletmódjának megváltoz­tatásában. A speciális szakmai továbbképzések hasznosságá­ról, amelyeket Németország egész területére szerveznek ma­gyar kisvállalkozók részére. Ismertette a már működő IPOSZ-osztályok rendszerét és szólt az üzemek feletti képzőhe­lyek kialakításáról, amelyek közül az egyik Dombóváron kap helyet. Bemutatta az IPOSZ információs rendszerét is, amelynek része egy központi számítógép, amiről telefonon keresztül kérhetnek informáci­ókat a helyi iparos szervezetek.- A konferencián egyértel­műen kiderült, hogy az európai támogatási rendszerek nem iga­zán veszik figyelembe a magyar gazdaság sajátosságait. Nem té­telezik fel, hogy vannak erős érdekvédelmi szervezetek, ame­lyek képesek jól felhasználni a kisvállalkozások támogatására szánt összegeket - folytatta Borsós István. - Éppen ezért ezeket a pénzeket a kormány kapja meg. Szétosztásukra lét­rehozták a Magyar Kisvállalko­zásfejlesztési Alapítványt. Hat régió kapott ezekből a pénzek­ből, a többi nem. Sajnos mos­tanra már az is nyilvánvalóvá vált, sok pénz kiment úgy is, hogy soha nem fizetik vissza. Ha az érdekvédelmi szervezetek kapják meg ezeket a támogatá­sokat, talán jobban elosztják. A tanácskozáson a bankok képvi­selői megkérdezték: miért aka­runk Baranyában külön mikro-hitelt és garancia alapot létrehozni? Elmondtuk, hogy azért, mert lehet hogy az kisebb összeg lesz, mint egy központi támogatás, de a mienk lesz, és a mi vállalkozóink kapják meg. A Nemzetközi Iparos Vásá­ron egyetlen magyar kiállító sem volt. A Pécsi Ipartestület éppen ezért megegyezett az augsburgiakkal, hogy jövőre a pécsiek részt vesznek a kiállítá­son. Ezen kívül tárgyaltak a len­gyel és szlovák iparos szerveze­tekkel a szakmai kapcsolatok kiépítéséről is. Szakképesítés munkanélkülieknek A SZOMA Képzési Közpon- telsősorban munkanélküliek át­képzésével foglalkozik. A meg­változott világ ismeretanyagait oktatják, a hallgatókat felkészí­tik arra, hogy sikeresek legye­nek új feladataik ellátásban, va­lamint az új munkahelyeik meg­találásában. Jelenlegi tanfolyamaik: ma­nager asszisztens, amely felső­fokú tanfolyami szakképesítést ad. Az oktatásban résztvevő felkészül arra, hogy a vállalko­zások vezetőitől átveszik az idő­igényes szervezési, üzlettechni­kai teendők nagy részét, segítik a vezető optimális időkihaszná­lását. Felkészül a vállakózások létesítésével, protokolláris te­vékenységével, gazdálkodásá­val, marketing munkájával kap­csolatos legfontosabb tenniva­lókra. Kisvállakozások gazdasági ügyintézője tanfolyam képesí­téssel azoknál az egyéni vagy társas vállalkozásoknál lehet el­helyezkedni, amelyek könyvve­zetési kötelezettsége a rtaplófő- könyvvel zárul. A hallgatók felkészülnek a vállalkozások ügyviteli, társadalombiztosítási, adó, munkaügyi feladatainak el­látására, valamint beosztott könyvelői feladatok elvégzé­sére. A képzési központ szeretné, ha a hallgatók úgy tudnának el­helyezkedni, hogy új ismeretei­ket már a gyakorlatban is kipró­bálták. Ehhez keresik a vállalkozók között a partnereket. Várják azoknak a vállalkozóknak a je­lentkezését, akik szívesen fo­gadnának 2 hét gyakorlatra hallgatókat a tanfolyamról. Vár­ják azon vállalkozók jelentke­zését, akik úgy gondolják, munkatársuk kiválasztásának legjobb módja az, ha 2 hétig minden elkötelezettség nélkül megismerhetik azt a személyt, akire vállalkozásuk bizalmas in­formációit rábízhatják. A „Vállalkozások Oldalaink megírásában közreműködtek:- Üzlet oldalainkkal Békéssy Gábor Kaszás Endre legközelebb Mészáros Endre április 8-án Pauska Zsolt jelentkezünk Szalai Kornélia i 1

Next

/
Thumbnails
Contents