Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-25 / 82. szám
1993. március 25., csütörtök uj Dunántúli napló 9 I— Brókercéget keres a pécsi önkormányzat Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzata pályázatot hirdet a tulajdonában lévő kárpótlási jegyek hasznosítására. Pályázati feltételek: olyan brókercéget keresnek, amelyik szakmailag jó hírnévvel rendlekezik, a teljes kárpótlási jegy-csomag hasznosítását vállalja, a legelőnyösebb feltételekkel. A pályázatokat zárt, cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani a pályázatra utaló megjelöléssel. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. április 9. Helye: Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzata Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda, 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. A pályázatok felbontására 1993. április 13-án 10 órakor kerül sor. Alpok-Adria üzleti nap Kaposváron A Bjelovári Regionális Gazdasági Kamara vezetése és további 20 horvát üzletember érkezik Kaposvárra, a Tavaszi Nemzetközi Vásáron tartandó Alpok-Adria üzleti napra. A vásár második napján, április 1-jén rendezendő találkozón a vásáron megjelenő kiállítókon kívül építőipari anyagok, szerszámgépek, lakatostermékek, fa- és fémszerkezetek, élelmi- szeripari termékek forgalmazásában és gyártásában érdekelt cégek vezetői is részt vesznek. Bemutatkozik a Hitelgarancia Rt. Aki vállalkozásra adja a fejét, számolnia kell azzal, hogy tevékenysége beindításához esetleg hitelre lesz szüksége. A mai időben a bankok igencsak megnézik a kérelmezők hitelképességét, viszont kevés az a vállalkozó, aki megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik. Nagy szükség volt tehát annak a pénzintézetnek a létrehozására, amely megfelelő díjazás ellenében garanciát a nyújt a bankoknak a vállalkozói kérelmekhez. A Vállalkozói Business Center Club március 29-én 17 órakor a budapesti Volga Szállóban a kis- és középvállalkozók részére mutatja be a Hitelgarancia Rt.-t. Előadó: dr. Apatini Kor- nélné, a Hitelgarancia Rt. elnök-vezérigazgatója. Részvételi díj: 2000 Ft/fő + áfa, klubtagoknak 1000 Ft/fő + áfa. MACHTECH ’93 A szerszámgépek és a fém- megmunkálás első alkalommal megrendezeít budapesti nemzetközi szakvására, a MACHTECH ’93 március 30-tól ápri- l lis 3-ig várja látogatóit a budapesti vásárközpontban. Ebből ; az alkalomból több, mint 60 ba- den-württembergi cég mutatko- . zik be a rendezvény keretében, í A német tartomány népes delegációja előzetesen katalógust készített a résztvevő cégekről és 1 azok profiljáról. A katalógus megtekinthető a Dél-dunántúli Gazdasági Kamarában. Csőd és felszámolási összesítés februárról Némileg csökkent az új csodás felszámolási eljárások száma februárban az előző hónapokhoz képest. Januárban 130 csődeljárási kérelem érkezett a bíróságokhoz, februárban csak 117. A felszámolási kérelmek száma ugyanakkor 676-ról 670-re csökkent. Az Igazságügyi Miniszétérium szerint a csökkenés nem jelent lényeges változást, így is egy átlagos tavalyi hónapéhoz hasonló. VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET A mikro-, a kis- és középvállalkozók figyelmébe Japán és nemzeti banki kedvezményes hitel Bemutatjuk Megindult a gyártás az Alsómocsoládi Téglagyárban Futószalagon a nyers téglák Fotó: Löffler Gábor A japán export-import bank által nyújtott 8 milliárd forintos, valamint az ehhez ugyanilyen összeggel csatlakozó magyar nemzeti banki hitelhez juthatnak hozzá azok a vállalkozók, akik a két bank által megszabott feltételeknek megfelelnek. Az első évben ebből a keretből 7-7 milliárdot utalhatnak ki azok a kereskedelmi bankok, amelyeket kijelöltek a folyósításra (a Magyar Hitel Bank, az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank, a Külkereskedelmi Bank, a Postabank, az Inter-Európa Bank, a Budapest Bank, valamint a Creditanstalt Bank). A Magyar Hitel Bank például a japán forrásból 1,7 milliárdot, a jegybanktól 1,6 milliárd forintot kapott meg. A hitelre pályázhatnak azok a belföldinek minősülő magánszemélyek, akik gazdasági tevékenységet folytatnak, egyéni vagy társas vállalkozásban vesznek részt. Eltérő feltételek A kedvezményezettek köre a japán és az MNB kölcsön felvétele esetében eltérő: a felkelő nap országa által nyújtott hitelre a mikro-, a kis- és a középvállalkozások jogosultak, a jegybanki forrásból kizárták a középvállalkozásokat. A meghatározás szerint mikrovállalkozás az a gazdasági egység, ahol a fogalkoztatottak száma nem haladja meg a 10 főt. Kisvállalkozás, ahol 60 főnél kevesebb az alkalmazott, a termelési érték nem haladja meg az 500 millió forintot. Középvállalkozásnak minősül a 200 fő alatti munkáslétszámmal rendelkező gazdasági társaság, ahol az éves termelési érték nem haladja meg a 2,5 milliárd forintot. A hitelből finanszírozhatók a gyártási, feldolgozási, bányászati és a szolgáltatói tevékenységek, kizárt a hadiipar, az ingatlanközvetítői ügynöki tevékenység, illetve a közerkölcsöt bizonyos mértékig sértő vállalkozások, például éjszakai mulatók, bárok, vagy kaszinók. Ugyancsak nem juthatnak hozzá a kedvezményes forráshoz azok, akik környezetre ártalmas tevékenységet akarnak folytatni, magáncélú beruházásra akarják fordítani, vagy azok, akiknek más hitelforrás is rendelkezésükre áll, mondjuk hozzájuthatnak az E-hitelhez. Felhasználható gépek, berendezések, áruk beszerzésére, építkezésre és olyan ingatlan vásárlására, amely a termelő beruházáshoz kapcsolódik, de ebben az esetben az ingatlan értéke nem lehet a teljes beruházás 50 százalékánál több. Forgóeszköz finanszírozására csak járulékosan vehető igénybe. A hitelhez mindkét forrásnál az igénylőnek 30 százalékos saját erővel (készpénz vagy beruházás) kell rendelkeznie, mind a felvétel mind a visszafizetés forintban történik. A kamat a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka (ez jelenleg 15 százalék), amelyhez a kereskedelmi bankok 2 százalék kamatfelárat számolhatnak fel. A japán hitelnél egyszeri, egy százalékos kezelési költséget is fizetni kell. Futamidő: 2 millió alatt legfeljebb 8 év, 2-10 millió között 10 év, 10 millió felett 15 év, de ez sem mehet tovább 2007 évnél, amikorra a hitelt vissza kell fizetni. A türelmi idő Türelmi ideje: a japán forrásnál 3 év, az MNB-nél 2 év. Ezen időszak alatt tőketörlesztési kötelezettség nincs, de a kamatokat ekkor is fizetni kell. A japán forrásból maximum 10 millió USA-dollárnak megfelelő hitelt lehet igényelni, de egymillió dollár felett be kell szerezni a japán bank jóváhagyását is. Az MNB-nél ez az összeg 30 millió forint. Fedezetként a kereskedelmi bankok 150-180 százalékos biztosítékot követelnek, ha ez nem áll rendelkezésre, a nemrégiben alakult Hitelgarancia Rt.-hez lehet fordulni, amely megfelelő díjazás ellenében kiegészíti a kezesség- vállalást a bank által kívánt mértékre. A hitelre a kérelmet április első felében lehet benyújtani a kereskedelmi bankoknál. A gazdasági átrendeződés padlóra küldte az építőipart. A beruházások elmaradása, a fizetőképes kereslet híján a lakásépítkezések visszaesése, a felhalmozás értékének csökkenése azt eredményezte, hogy a legtöbb építőipari vállalat vagy csődbement, vagy pedig jelentős „karcsúsítással” megpróbálja fenntartani magát. Nem volt ez másként a két megyében működő Baranya Tolna Megyei Tégla és Cserépipari Vállalattal sem. A 13 téglagyárat működtető nagyvállalat a kereslet visszaesése miatt kénytelen volt vagy leállítani vagy bérbe adni gyárait, mára már csak a bátaszéki, a mohácsi és az alcsómocsoládi üzem maradt a birtokában. A bátaszékit privatizálták, a mohácsit a vállalat üzemelteti, az alsómocsoládi t pedig bérbe adta az általa alapított F+M Kft.-nek. Jelentős belső átszervezést hajtottak végre, a jól elkülöníthető tevékenységekből gazdasági társaságokat alapítottak, így az F+M Kft. foglalkozik a vállalat beruházási, műszaki fejlesztési, számítástechnikai feladatainak ellátásával. De hogyan került egy tulajdonképpen szellemi tevékenységet folytató társasághoz az alsómocsoládi téglagyár? A vállalat irányítói úgy gondolták, hogy az eddig jól működő kft. marketing tapasztalataira alapozva, a 6 éve épült, automatizált technológiával rendelkező gyár termékeit jól el tudja adni, márcsak azért is, mert a régióban tulajdonképpen ez az egyedüli téglagyár, amely - igaz csak március l-jétől - termel. A kft. a termelés beindulását követően a gazdaságossági számítások alapján arra következtetésre jutott, hogy megközelítőleg 6-7 millió/darab eladásával lehet csak rentábilis a gyár fenntartása. Az üzembe felvették az eddig munkanélküli segélyen lévő volt dolgozókat, akik szakértelmükkel igen jó minőségű, úgynevezett B 30-as falazóblokkokat és kettős méretű, kevés lyukú téglát gyártanak. Ahhoz viszont, hogy piacképesek legyenek, a termékek árát is úgy kellett kialakítaniuk, hogy a vevőknek is kedvező legyen. Mindjárt a hónap elején indítottak egy téglafizetési akciót, amelynek alapján, ha a vevő azonnal fizetett, tavalyi áron kapta meg a téglát. Nagy volt az érdeklődés, sikerült olyan bevételre szert tenniük, hogy a gyártást tovább finanszírozhatták. Ez az akció ugyan már véget ért, a termékek ára azonban még most is olyan kedvező, hogy az építkezőknek érdemes lesz figyelembe venniük költségvetésük elkészítésénél. A B 30-as tégla művi ára áfával együtt 22,50 forint, a kettős méretűé pedig 12,38 forint. Természetesen házhoz szállításra is van lehetőség, a B 30-as falazóblokk egy darabja az üzemből Pécsre szállítva 28 forintba kerül. A kettős téglának meg azért kedvező az ára, mert két kisméretű téglának felel meg (egy kisméretű tégla ára 7,90 Ft+áfa), nagyon jók a szilárdsági értékei, ezzel a falazás is rendkívül gazdaságosan végezhető el. A gyártás mennyisége elsősorban a kereslettől függ. A már említett 6-7 millió darab csak arra elegendő, hogy kis nyereséggel az üzem működtethető legyen. A téglagyár kapacitása azonban ennek duplájára is képes. A termékek után érdeklődni lehet az F+M Kft. Alsómocsoládi Téglagyárában (Kapos- szekcső és Bonyhád között, Mágocs közelében) vagy a kft. központjában: Pécs, Mártírok u. 12. Tel.: 15-053. Egzisztencia hitelből készpénzhez nem juthatnak az igénylők Az Egzisztencia hitel igény- bevétele sok kisvállalkozónak megoldást jelenthet, ha állami tulajdonban lévő vagyonrész megvásárlását tervezi. Huszonhárom pénzintézet foglalkozik ezzel a konstrukcióval, s eddig 4500 hitelszerződést kötöttek 12,5 milliárd forint értékben. Ez a hitelforrás gyakorlatilag kimeríthetetlen, hiszen létrehozásának éppen az a szerepe, hogy a hitelnyújtó állami/ vagy többségében állami tulajdonban lévő vagyontárgyakat értékesítsen, s ily módon átvállalja az államadósság egy részét. Amíg tehát államadósság lesz, addig létezik E-hitel is. Szabó Iván pénzügyminiszter azonban az Egzisztencia hitellel kapcsolatban a múlt hét végi sajtótájékoztatóján egy lényeges momentumra hívta fel a figyelmet. Jó, ha a vállalkozók előre felkészülnek arra, hogy E-hitellel készpénzhez nem juthatnak, a vagyonrész megvételekor pénzforgalom nincs. A vásárláshoz kért hitelösszeget aztán 15 évig készpénzben, 7 százalékos kamattal törleszti az adós (ekkor kezdődik a pénzmozgás, de az is egyirányú), az első három évben azonban a tőkét nem, csak a kamatokat kell fizetni. Szerencsés változás az is az E-hitellel kapcsolatban, hogy március 10-ikén állami vállalat kezelésében lévő vagyonrészeket csak vagyonkezelő^ szervezet értéke- i síthet. Az ÁVÜ ugyanis ÁFA és illetékmentesen árusít. Bővült az Ehitellel értékesíthető szervezetek köre is, ezentúl az Állami ' Fejlesztési Intézet Rt. és a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet is jogosult ilyen tevékenységre. Március 15-ikével a hitel- nyújtásban szerepet vállaló intézmények aláírták a feladataikat szabályozó eljárási rendet az előprivatizációs, az önprivatizációs, a spontán (vállalati) és , aktív (állami vagyonkezelő ? szervezet) befektetési kezde- ; ményezésű-, valamint az állami tulajdonú részvények tőzsdén 1 kívüli nyilvános forgalmazására. fgy tehát minden akadály elhárult a konstrukció új formában történő bevezetése elől, j Magyar Kereskedelmi Napok Temesváron Erősödnek a román bankok Magyar vállalkozók és üzletemberek a szó szoros értelmében elfoglalták Temesvár erődjét. Nem valamiféle történelmi elégtételről van szó, csupán a itt rendezik a temesvári I. Magyar Kereskedelmi Napokat március 22-26 között. A Pécsi Ipari Vásár Kft. és a Temesvári Kereskedelmi Kamara szervezésében megvalósuló vásár és üzleti találkozó hétfői megnyitóján a Bukaresti Magyar Kereskedelmi Kirendeltség vezetője, Kónya László és Temesvár polgármester helyettese, Mihai Olaru kiemelték, hogy Romániában ez a legjelentősebb magyar gazdasági bemutató az év első felében. Kövesi Judit, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának „Balkáni országok” osztályvezetője viszont örömmel üdvözölte, hogy a tavalyi Kolozsvári Vásárnak folytatása következik, s elmondta azt is, hogy a két ország gazdasági kapcsolatait illetően sorra omlanak le az akadályok. Az Expo Bastion elnevezésű létesítményben 260 négyzetméter beépített területen 24 magyar vállalkozó mutatja be portékáit, ahol a Kanizsa és Holsten söröknek máris igen nagy a kereslete. Előrehaladott tárgyalásokat folytat a kaposvári Erdőgép kft. is. A résztvevők közt pedig több cég is van, melyek tavalyi kolozsvári sikerükön felbuzdulva igyekeznek bővíteni romániai kapcsolataikat. A kiállítóknak szerdán és csütörtökön 5-10 üzleti partnerrel szerveznek találkozót és tárgyalási lehetőségeket. Mindenesetre Markos György, a PIV Kft. ügyvezető igazgatója telefonon úgy nyilatkozott lapunknak, hogy naponta ezrek keresik fel a vásárt (pedig fizetni kell a belépőjegyekért, s vásárolni a kiállított termékekből alig-alig lehet), s az is kedvezőbb 1992 üzletkötési lehetőségeihez képest, hogy a román bankok sokat fejlődtek az elmúlt egy év alatt, önállóbban gazdálkodhatnak a rendelkezésre álló fizető- eszközökkel. A barterügyletek azonban továbbra is vezető szerepet kapnak az üzletkötésekkor. M. B. E. 4 4 ft
