Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-23 / 80. szám

1993. március 23., kedd új Dunántúlt napló 9 Még vannak szabad helyek mindkét intézményben Tanulókat várnak a középiskolák Számítástecnika-órán a gimnázium másodikosai Fotó: Löffler Komlói körkép i _____________:__________________i E lkészült a szennyvízközmű Mecsekfalun Bár az eredeti elképzelések szerint már régóta üzemelni kel­lene a mecsekfalui szennyvíz- közműnek, az 1990-ben kezdő­dött kivitelezés nehézségei mi­att lényegesen hosszabb idő alatt készült csak el a 80 családi ház szennyvízelvezetését meg­oldó beruházás. Március elején a hiánypótlási munkák elké­szülte után megtörtént az üzem­behelyezés, s mivel a rendszer egy részét már korábban is használták a település új házai­nak lakói, az azonnali indulás mellett döntöttek az érdekelt szakemberek. A település lakói azóta meg­kezdték az egyéni rákötések in­tézését, s így várhatóan a közel­jövőben a teljes rendszert hasz­nálatba veszik. A megvalósítás­hoz még az akkori városi tanács biztosított 900 ezer forint támo­gatást, a kiviteléfeés többi költ­sége a lakosságot terhelte, akik házanként 50 ezer forintot fizet­tek be. Útszélesítés a Berek utcában Már régóta esedékessé vált a komlói Berek utca szélesítése, hiszen a nagyforgalmú úton na­pirenden voltak a torlódások. Az önkormányzat döntése ér­telmében most végre elindulhat az építkezés a 464 méteres sza­kaszon. Tegnap megkezdték a csapadékcsatorna elkészítésé­nek, valamint a közvilágítás ki­váltásának munkálatait. Mind­ezt jórészt a város költségveté­séből finanszírozzák, a csator­naépítéshez a vízügyi alapból is kaptak támogatást. Magát az útszélesítést viszont a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium által kiírt útalap pályázaton nyert pénzből akar­ják megvalósítani. A pályázati feltételek szerint az összköltség felét biztosítaná az útalap, de ehhez még hozzá tehetnek 15 százalékot, ha az útépítéssel ja­vulnak a környezetvédelmi vi­szonyok, és 15 százalékot ak­kor, ha tehermentesíti a főköz­lekedési utat és változnak a bal­esetmegelőzési feltételek. Az önkormányzat természe­tesen a teljes, 80 százalékos tá­mogatást pályázta meg, egye­lőre azonban még nem tudják - hiszen még nem született döntés az útalap szétosztásáról -, hogy a 16 milliós összköltségből mennyit kell az önkormányzat­nak finanszíroznia. A közmű munkákat pedig azért kellett el­kezdeniük, mert az útalapból ilyen célra nem lehet fordítani. Minden valószínűség szerint ebben az évben nem készülnek el az építkezéssel, hiszen még kedvező döntés esetében is csak a nyár elején kezdhetik el a tár­gyalásokat a lehetséges kivite­lezőkkel. Addig viszont tűrni kell az arra járóknak az építke­zéssel együttjáró kellemetlen­ségeket, amely pontosan annak érdekében történik, hogy a ké­sőbbiekben megszűnjenek a közlekedést akadályozó torló­dások. Miközben a középiskolák végzősei életük eddigi legna­gyobb vizsgája, az érettségi előtt állnak, s egyetemi-főisko­lai felvételiről, továbbtanulás­ról, vagy éppen a végzés utáni munkahelytalálás gondjairól elmélkednek, már készülődik a helyükre lépő utánpótlás. Komló két középiskolájában már túl vannak a felvételik első körén. Milyenek az eddigi ta­pasztalatok, mit tudnak kínálni az általánosból kikerülőknek - erről érdeklődtünk az intézmé­nyek igazgatóitól.-Harmadszor indul a nyolc osztályos képzés - kezdte Cson­tos Sándor, a Nagy László Gimnázium igazgatója. - 68 je­lentkező közül választottuk ki a bekerülő harmincat, s nemcsak komlói kisdiákok jönnek hoz­zánk, hanem a környékbeli kis­településekről is érkeznek. Az általános iskola utáni hagyomá­nyos négyéves gimnáziumi képzéssel két osztályt indítunk. Előzetes terveink és a város ál­talános iskoláinak jelzései alap­ján úgy gondoltuk, az idegen nyelvi képzésre helyezzük a hangsúlyt. Egy fél osztálynyi angol és egy fél osztálynyi né­met nyelvű tagozatos osztály, ugyancsak fél osztálynyi fi­zika-angol párosítású tagozat mellett egy fél osztály általános tantervet tanuló közösséget Háborognak a Határi-tetői kiskerttulajdonosok. Az elége­detlenségre a bérleti díj ad okot. Tavaly új tulajdonoshoz kerül­tek földjeik, amelyet ki-ki hú­szegynéhány évé vagy valami­vel kevesebb idővel ezelőtt tört fel, saját keze munkájával tett a parlagból termékennyé. Amikor tavaly év elején Mánfa önállóvá vált, s jogosan visszakérte és kapta a határába tartozó földeket, éppen a kisker- tesek érdekében kötöttek komp­romisszumot Komlóval. Ennek lényege: a föld a mánfai ön- kormányzat tulajdonába kerül, közigazgatásilag azonban ma­rad Komlóé, hogy a többségé­ben nyugdíjas kertművelők a buszon továbbra is használhas­sák helyi buszbérleteiket. A gondok akkor kezdődtek, amikor a tulajdonos jelentke­zett, hogy beszedje a bérleti dí­jat. Ezt érzik magukra nézve hátrányosnak és elfogadhatat­lannak a bérlők. Mánfa négy­zetméterenként 1,20 forintot kér, 50 évre előre hajlandó a szerződést aláírni (a bérleti díj természetesen követné az inflá­ciót, s ha netán áfa terhelné a dí­jat, azt is felszámítaná), s mivel a területek szinte mindegyikén van valamilyen szerszámos- kamra, kisház, a bérleti jog át­adása esetére sem szab más fel­tételt, csak annyit, hogy elide­genítéskor a régi bérlő hozza az újat a szerződés aláírására. Cseppet sem látszanak teljesít- hetetlennek ezek a feltételek, a kiskertesek egyik szóvivője, akartunk indítani. Terveink, úgy néz ki, nem válnak be, ugyanis a felvételik első köre után a 72 helyre 51 tanulót tudtunk fel­venni, s közülük csak kilenc felelt meg az angol, ugyanennyi a német tagozat követelményei­nek. A fizika-angolra eddig 8 a felvettek száma, s az általános tantervű tagozat 18 tervezett he­lyére máris 25-en vannak. Több mint 20 hely vár még betöltésre, s szerencsére jelent­kezőből nincs is hiány. Közel 40 boríték fekszik az igazgató asztalán, olyan gyerekek papír­jai, akik az első helyen megje­lölt intézménybe nem nyertek felvételt, s így jelentkezésük au­tomatikusan a második helyen megjelent iskolába került át. Némileg meglepő, hogy sem az angol, sem a német osztályt (nyelvenként 18 fő), nem tudták betölteni, pedig a városban több iskolában nem csak az elmúlt évektől folyik oktatás ezeken a nyelveken. Úgy tűnik, a gimná­zium kínálata megelőzi az alap­képzésben résztvevők igényeit, de Csontos Sándor ehhez hozzá­tette, kötelező számukra kie­melten foglalkozni a nyelvtaní­tással, hisz az egyetemek, főis­kolák ma már felvételi köve­telményként állítják a nyelvis­meretet. Általános tapasztalat az is, hogy a jelentkezők tudá­sának színvonala alacsonyabb, Varga Péter mégis úgy gon­dolja, nem tisztességes amit ve­lük csinálnak, s még az ország- gyűlési képviselőhöz is elment, aki készséggel próbált közvetí­teni a felek között, kevés ered­ménnyel. Varga szerint hosz- szabb távra (1999 végéig) úgy kellene szerződni 1,20-as bér­leti díjra, hogy ne legyen benne a szerződésben az inflációra és az áfára történő utalás, s hozzá­teszi, Komlón ennél jobb földe­kért is csak 1 forintot kémek négyzetméterenként. A mánfaiak nem engednek. Miért is tennék, amikor ők a tu­lajdonosok, s tisztességes felté­telek mellett szeretnének szer­ződni. Polgármesterük, Schmidt Zoltán elmondta, igaz, hogy ők húsz fillérrel többet kérnek (ez átlagtelkeknél évente kb. 150 forintot jelent), de azokon a föl­deken, ami közigazgatásilag Mániához tartozik, s nem Kom­lóhoz, jobban járnak a bérlők, ugyanis ők, ellentétben Komló­val, nem szednek építményadót. A kiskerttulajdonosok közül egyre többen látják be, hogy felesleges a vita, s keresik a mánfai hivatalt, hogy megkös­sék a számukra biztonságot nyújtó szerződést. S bár még rengetegen vannak az 517-ből, akik ezt nem tették meg, a mán­faiak egyelőre nem gondolkod­nak azon, milyen ellenlépést te­gyenek a nem fizetőkkel szem­ben. Senkitől nem akarják el­venni bérelt földjét, csak a tu­lajdonos jogán szeretnék meg­kapni a nekik járó pénzt. mint az elmúlt években volt. A Nagy Lászlóban a nem tagoza­tos osztályban tanulók számítás- technikát tanulhatnak, amiről számítógépkezelői képesítést is kapnak, a pedagógus pályák felé kacsintgatóknak pedig ne­velési alapismereteket oktatnak. Lényegesen jobbnak látszik a helyzet a város másik középis­kolájában, a Kazinczyban. A közgazdasági és egészségügyi szakközépiskola immáron több mint negyedszázados történeté­ben is új szakasz kezdődik szep­temberben: indulnak az úgyne­vezett világbanki osztályok mindkét képzési szakirányban. (Csak néhány mondatban ennek lényegéről: az első két évben lényegében ugyanazt tanulják, mint a gimnáziumokban. A vizsga határozza meg a tovább­lépés irányait, s ezáltal tulaj­donképpen 16 évesen történik a pályaválasztás. Az országban 61 „világbanki” iskola műkö­dik, ezek 100 különböző szak­mára oktatnak. Ezek közül lehet választani, de át lehet menni egy másik gimnáziumba is. A nagy többség valószínűleg ma­rad a Kazinczyban, s nekik 2 év széles alapú szakmai előképzés következik. Négy év után érett­ségit kap a tanuló, de szakmai képesítése még mindig nem lesz. Erre szolgál a választott szakmától függően fél év és két Komlói szerzők antológiája Versek és írások címmel je­lent meg egy antológia Komlón, az alkotókor és a városi műve­lődési központ gondozásában. 30 oldalnyi jó színvonalú ama­tőr irodalom olvasható helyi szerzőktől, akik alig egy éve tömörültek a Komlói Alkotó­körbe. Az időközben elhunyt Csikós Ferenc mellett, Deák Gábor, Fekete Istvánná, Kersák József, Kontli Adalbert, Kor- buly István, Lehoczky László, Nagy Szilveszter és Németh István novellái, tárcái, versei olvashatók az alkalmi kiad­ványban, amelyet az érdeklő­dők a művelődési központban meg is vásárolhatnak. A szer­zők többségének nem ezek az első nyilvánosság előtt publikált műveik: újságokban, folyóira­tokban szinte valamennyiőjük- nek megjelentek már alkotá­saik. év közötti időtartamú szak­képző szakasz, amely során hi­hetetlenül intenzív elméleti és gyakorlati képzést kapnak a ta­nulók.) A közgazdasági szakon közel háromszoros volt a túljelentke­zés, s a felvételik alapján be is töltötték a 60 helyet. Nagyon jó képességű gyerekek közül vá­logathattak, mondta el Rendeki Ágoston igazgató. Komló legrangosabb esemé­nyének számít a Kodály Zoltán nevét viselő, kétévenként meg­rendezésre kerülő nemzetközi gyermekkórus fesztivál. Az idén június 11-13. a magyar és külföldi kórusok vendégszerep­lésének időpontja. Nemcsak a lebonyolítás ideje, a program is szinte telje­sen végleges. Magyarországról pályázat útján 12 kórus neve­zett, s a küldött hanganyag meghallgatása után a szakmai bizottság közülük ötöt hívott meg. Nyíregyházáról, Buda­pestről, Székesfehérvárról, Miskolcról és Pécsről, a Mátyás király utcai iskolából (karveze­tőjük Kunváriné Okos Ilona) érkeznek a hazai vendégek, s természetesen fellép a komlói Kodály Zoltán iskola kórusa is. Először látogat Komlóra dán kórus, méghozzá a legjobbak egyike, ugyanis egy dániai ver­seny győztese kapott meghí­vást. A legutóbbi fesztiválon már megismerhettük az angliai Sussexből érkezetteket, ők az idén is itt lesznek. Két kórus jön Szlovákiából: Zsolnáról egy szlovák nyelven, Peredről pedig egy magyar nyelven éneklő kar. Az egészségügyi szakra is kétszeres volt a túljelentkezés, de itt még van néhány szabad hely, ugyanis a felvételin tá­masztott követelményeknek a felvehető 30 helyett csak 27-en feleltek meg. Az említetteken kívül indul még egy hagyomá­nyos egészségügyi osztály, amelybe még várják a gyereke­ket, az első körben csak a fele létszámot töltötték be. Ami még nem végleges: melyik lesz az ötödik vendégkórus. Ausztriából, Szlovéniából, Oroszországból vagy Lengyel- országból érkezhetnek. Eldőlt az is, hogy a pénteki nyitónapon a sportcsarnokban nagybemutatkozás lesz, mind­egyik énekkar a közönség elé lép. Szombaton délelőtt és dél­után a színházban lesznek a zsűri előtti megméretések, majd vasárnap délelőtt - ez is ha­gyomány - a megyét járják a vendégek, s nem egy helyen, főként templomokban, lesznek alkalmi vagy éppen előre meg­szervezett éneklések. A gála­műsorra vasárnap délután kerül sor a sportcsarnokban. A fesztivál szervező bizott­ságának nincsenek anyagi gond­jai, de a zavartalan lebonyolí­táshoz az idén is számítanak a különböző komlói és megyei cégek, gazdasági társaságok se­gítségére. Ebből a célból kíván­ják létrehozni a Fesztivál Ala­pítványt a városi önkormányzat támogatásával és abból a pénz­ből, amelyet a közelmúltban az eddigi fesztiválok sikeres meg­rendezéséért kaptak a megyei kulturális kamarától. A kellemes időben megkezdődött a tavaszi takarítás a városszéli kiskertekben Fotó: Löffler G. Hirdetésfelvételi helyeink:- Komló (Szilvás lakótelep) Attila u. 52./A- Komlói Takarékszövetkezet- Korrekt Iroda Pécsi út 1.- Polgármesteri Hivatal Mennyit ér a bérlet? Új kiállításra készül a múzeum Talán nincs is olyan önkor­mányzat Magyarországon, amelyik az utóbbi években mú­zeumot alapított. Komlón a vá­rosi önkormányzati testület döntött arról, hogy tulajdonába veszi az igencsak mostoha kö­rülmények között tengődő helytörténeti múzeumot, s több mint egymillió forintot biztosít költségeire. A városban 1954-ben alapí­tották meg a város történetének bemutatására szolgáló múzeu­mot, a megyei múzeum egyik alintézményeként működött egészen az idén februárig. A 100 négyzetméteres kiállító he­lyiségben elképesztő volt a zsú­foltság, a kis raktárban pedig szakmai munkát egyáltalán nem lehetett végezni. Most beköltöztek az úgyne­vezett pártok házába, ahol már 400 négyzetméteres, központi fűtéses raktár áll rendelkezé­sükre, no meg egy közel 500 négyzetméteres kiállító helyi­ség. Ennek átalakítását még ta­valy novemberben kezdték el, februárban adták át a 9 kiállító helyiséget. Ä múzeum dolgozói már ké­szülnek az új kiállítás megren­dezésére, amely a római kortól az 1960-as évekig mutatja be a város múltját. A kiállítás meg­nyitása várhatóan az év máso­dik felében lesz. Tizenegy énekkar az idei kórusfesztiválon

Next

/
Thumbnails
Contents