Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-23 / 80. szám
1993. március 23., kedd üj Dunántúlt napló 7 Újabb lépés a traumatológiai centrum megvalósulásához A Honvéd Kórházba költöztek a POTE mikrosebészei Az egész ország emlékezik arra a bravúros műtétre, amikor a pécsi traumatológiai klinika orvosai, dr. Nyárády József vezetésével Magyarországon az első sikeres végtagvisszavar- rást hajtották végre. (Egy férfinak baleset következtében elvesztett karját operálták visz- sza.) Azóta számos hasonló műtétet hajtottak már végre a klinikán. A baleseti sebészetnek azt az ágazatát, amikor csonkult testrészeket helyeznek vissza, vagy pótolnak valamilyen módon - lehet ez bőr, izom, vagy csontok pótlása - mikrosebé- szetnek nevezik. Hogy most ismét írunk a mikrosebészekről, nem egy újabb bravúros műtét az apropója, hanem az, hogy márciustól véglegesen kiköltözött ez a team a klinikáról a pécsi Honvéd Kórházba. Az előzmények: A pécsi traumatológiai klinika régiós feladatot lát el, a terhei az utóbbi években nagyon megnövekedtek, ugyanakkor az infrastruktúrája nem tudott lépést tartani ezzel. Változatlanul egy műtővel rendelkezik, ami szinte a nap minden órájában foglalt, s nem kell különösebben magyarázni, hogy mit jelent ez például olyan baleseteknél, amikor a másodpercek is számítanak. Az utat keresték a megoldásra, s így került sor a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Honvéd Kórház közötti együttműködési megállapodásra, amiről már korábban hírt adtunk. Ennek értelmében, mivel a honvéd kórház megfelelő traumatológiai, égés-plasztikai osztállyal, műtőkapacitással, korszerű eszközökkel, jól felszerelt intenzív osztállyal rendelkezik, a közös megállapodás értelmében itt alakítanának ki az egyetemmel közösen egy korszerű, dél-dunántúli traumatológiai centrumot. Ennek a megállapodásnak az értelmében már korábban kiköltözött a traumatológiai klinikáról a Honvéd Kórházba a térdsebészeti profil, most márciustól pedig, második lépésként a mikrosebészeti tevékenység is beindult. Az orvosok a POTE állományában maradnak továbbra is, csak a munkahelyük lett a Honvéd Kórház. Ettől a hónaptól tehát az ilyen balesetet szenvedetteket a mentő egyenesen ide szállítja. Ez az együttműködés példa nélküli, ugyanis eddig még az országban nem volt ilyen, hogy egyetem honvédségi intézménnyel dolgozzék közösen. Mindenképp üdvözlendő ez a megoldás, hiszen ezzel a lépéssel a balesetet szenvedettek ellátása biztonságosabban, magasabb színvonalon történhet és ez a legfontosabb. S. Zs. Dél-Dunántúl egész területéről érkeznek a sérültek Fotó: Läufer László Dolgoznak és közben tanulják a szakmát Cirkuszsátor a Profi Plántól A hatalmas méretű színes cirkuszi sátor német megrendelésre készül a napokban Fotó: Läufer László A vállalkozók nem érzik a támogatást Érdemes-e magánkereskedni? Nehéz hitelhez jutni, sok az illegálisan árusító Sötétkék és sárga alapszínű, mindkét oldalán pévécével bur- kóft műanyag szövetből szabják, meleglevegős és ultrahangos berendezéssel hegesztik, varrják a piros, sárga és fehér díszítésű, 26 méter átmérőjű hatalmas cirkuszsátrat a német megrendelőnek. A bármilyen színárnyalatban létező Trevira Complan anyag cirkuszsátorként legalább hat évig dacol az időjárással, a lebontás-felállítás viszontagságaival, s egészen addig javítható és reklámfelirattal is ellátható, amíg végképp el nem öregszik. Az ilyen sátrat úgy kell elkészíteni, hogy felállítását követően benne nappali fényben is teljes sötét legyen. Vajon nem túlontúl nagy követelmény ez egy kisvállalkozással szemben? Valójában az, és mégsem. Ha a szigorú minőségi követelményeknek képtelen lenne eleget tenni a magyar-német Profi Plán Kft., akkor bele se kezdtek volna tavaly augusztusban. Honnan ez az önbizalom? Hoffer Rudolf ügyvezető igazgató egy évig kint dolgozott Németországban Andreas Ar- negger hasonló profilú kiscégénél, ott tanulta ki a szakma, s onnan az ötlet és az elhatározás. A német vállalkozó üzletet látott a magyarországi hasonló kisüzem életre keltésében, a kft. többségi tulajdonosaként biztosította a berendezéseket, szállítja a különleges minőségű alapanyagot és megrendelést^ is biztosít. Szeptembertől a MEV volt szolgáltató üzemének két bérelt csarnokában kezdték meg a gyártás indításához szükséges átépítéseket. Januárban már öten voltak.- Üzemszerűen dolgozunk és közben tanuljuk a szakmát. - mondja az ügyvezető. Január végéig takaróponyvákat gyártottak zömében német és vámzáras autóponyvákat hazai megrendelésre, amikor megbízást kaptak német partnerüktől komplett cirkuszsátor gyártására. A négy egységből februárban már kiküldték az egyiket, s a megrendelő elégedett volt a munkájukkal. Érdemes megjegyezni: az általuk felhasznált alapanyagból készült kocsiponyva 6-8, a sátor 6, a takaróponyva 10 évet is kibír. Ez utóbbihoz jó a vékonyabb anyag is. A másik, a Mi- poplast anyag főként környezetvédelmi beruházásokhoz (medence, trágyatároló stb.) tökéletes, mivel az esetleges káros hatásoktól képes megvédeni a környezetet. Épp erősségük, az alapanyag hosszú élettartama és a gyártás- technológia minősége az, ami a mai gazdasági helyzetben gátolja, hogy nagyobbat hasíthassanak a hazai piacból. Jelenleg a termelésük 90%-a bérmunka. A németeknek kétségtelen olcsóbb velük gyártatni, mert ha az általános rezsik már nem is igen, de a bérek mindenképp olcsóbbak a kintieknél. A hazai megrendelőik meg még jósze- rint maguk se tudják, hogy mi lesz holnap és holnapután, hát még, hogy mi lesz akkor, amikorra már végképp le kéne selejtezni az általuk gyártott sátrat, kocsi- vagy takaróponyvát. Hoffer Rudolf és csapata mindenképp derűlátó. Pályázattal tavaly októberben tíz munkanélküli alkalmazására nyertek el támogatást. Hárman már így dolgoznak náluk, kettő felvétele folyamatban, s ahogy a munka megkívánja, öt újabbat is felvesznek. Fix órabérük a betanulás ideje alatt havi bruttó 18 ezret tesz ki. Ahogy belejönnek, teljesítménybérben dolgoznak, remélhetően többért.- Kiegyensúlyozott gazdasági környezetben működőképes, stabil kisvállalkozás szeretnénk maradni, biztos hazai és külföldi piaccal - fogalmazza meg üzleti stratégiájukat az ügyvezető igazgató. Hogy mi mindent tudnának még gyártani a kerti napernyőtől, az épületámyékolón át az összehajtható garázsig, a különféle rendeltetésű sátrakig. Az csak fantázia, megrendelés kérdése. Murányi László Látjuk, hiszen a szemünk előtt történik: egyre-másra zárnak be, majd új tulajdonossal, többnyire más profillal, újra nyílnak üzletek. Ami tény, manapság nem megy igazán jól a kereskedelemnek, ezen belül pedig a magánkereskedelemnek sem. A Baranyai Megyei Kereskedők Egyesületének legutóbbi, közelmúltban megtartott küldöttgyűlésén többen megállapították, hogy a kormány változatlanul csak szóban „barátja” a vállalkozásoknak. Ez ugyanis a minden napi életben egyáltalán nem érződik. A kamarai törvény még mindig várat magára - bár most már valószínűleg néhány hónapon belül megalkotja az országgyűlés -, így egyelőre változatlanul működhetnek például az úgynevezett kényszer-vállalkozók, s az illegálisan ügyködő árusítók. Különösen az utóbbiak ténykedését sérelmezik a becsületesen dolgozó és adózó kereskedők: elsősorban azért, mert az alaposan megcsappant vásárlóerőt „elszipkázzák” előlük, másrészt semmilyen kötelezettséget nem ró rájuk az állam. Például egy vásárban árusított kávédarálóra garanciát nem adnak, de a forgalomba hozatal előtt sem kell „bevizsgáltatni” a terméket. Elég, ha mondjuk a vásárban kifizetik az önkormányzat által kiszabott helypénzt. Kelemen László, az egyesület elnöke és Székelyhídi Gyula titkár szerint a megyében most már nem várnak semmire és senkire, az illegális kereskedelem, vagy ahogy ők fogalmaztak, az árusítás ellen hatékony fellépést kezdeményezik néhány héten belül. Felkérik az illetékes szerveket, szervezeteket - fogyasztó- védelem, vámosok, adóhatóság, társadalombiztosítás, önkormányzatok, rendőrség -, hogy közösen és összehangoltan tartsanak rendszeres ellenőrzéseket. Amennyiben a kamarai törvény megszületik, akkor a tervezet szerint csak a kamara tagja folytathat kereskedelmi tevékenységet, ennek pedig feltételei lesznek. S eljárhatnak azon tisztességtelen kereskedők ellen is, akik a vásárlók becsapására „spekulálnak”, sőt, akár a vállalkozói engedélyét is visz- szavonhatják. Addig pedig marad az öntevékeny eljárás, a helyi akciók indítása ... A vállalkozók, a kereskedők ugyancsak értetlenül állnak az előtt, ha azt hallják - kedvező feltételek mellett lehet hitelhez jutni. Tapasztalataik szerint ez egyáltalán nincs így, a bankok ugyanis nehezen és drágán adnak pénzt a vállalkozásokhoz. 1993. július 1-jétől szinte teljeskörű a nyugtaadási kötelezettség, amit pénztárgéppel is megoldhat a vállalkozó: bökkenő viszont, hogy egy rendelkezés értelmében idén februártól nem engedélyezik a pénztárgép vételárának ÁFA-ból történő visszaigénylését, holott korábban arról volt szó, a gép vásárlásához 1995-ig megadják ezt a kedvezményt. Az egyesület munkájával elégedett a tagság, különösen a szakmai képzéseket, továbbképzéseket tartják jónak, azt viszont kérték, hogy a banki hitelekhez jutáshoz, az adminisztrációban történő eligazodáshoz nyújtsanak az eddiginél hathatósabb segítséget. R. N. Egy milliárd fejlesztésre Most, hogy hamarosan a parlament elé kerül az akadémiai törvény tervezete, bizonyos körökben egyre gyakrabban kerül szóba a műszaki-tudományos fejlesztés sorsa. Sokan úgy fogalmaznak: nem állt meg, sőt erősödik a műszaki fejlesztésre szánt kiadások megnyirbálása, s azzal, hogy önállóvá válnak az akadémiai intézetek, talán még mostohább helyzetbe kerül a műszaki alkotó értelmiség .Dr. Pungor Ernő', tárcanélküli minisztert, az OMFB elnökét ezekről a gondokról faggattuk.- Ön is aggasztónak látja a hazai műszaki kutatások sorsát?- Ezt már hivatalból sem tehetem, de bevallom, nem is így látom. Az elmúlt két és fél évben 16 országgal kötöttünk tudományos együttműködési megállapodást, elsősorban konkrét témákban, hogy kizárhassuk az úgynevezett „tudományos turizmust”. Olyan utakra adtunk csak pénzt, amelyek mögött konkrét munka, kézzelfogható projektek állnak. Számos céggel -például a multinacionális Siemenssel - kötöttünk szerződést a közös munkára. Számos nemzetközi programhoz társultunk, ennek köszönhetően például az EK 10 millió ECU-t, azaz egymilliárd forintot biztosít hazánk tudományos fejlesztéséhez. — A munkaügyi miniszter a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a „működő tőke infrastrukturális és egyéb okokból megáll Budapesten ”. Önnek mi erről a véleménye?- Ezzel nem értek egyet. Külföldi pénzből Nyíregyházán, Szegeden is épült gyár, Miskolc térségére - igaz OMFB forrásból - 800 milliót fordítottunk. Tudni kell: pénzt csak azok kaphatnak, akik kémek. A kéréseket elbíráljuk, ha megalapozottak, kezességet vállalunk értük. Ez a feltétele minden hazai és külföldi forrásnak. Az OMFB nem jótékonysági intézmény!- Ön nem egyszer hangsúlyozta, hogy az MFB szeretne a kis- és középvállalatok mellé állni. Mit ért ezen?-Azt, amit mondtam. Magyarország ipari struktúrája lassan átalakul. Sajnos ez az átalakulás távolról sem olyan ütemű, mint szeretnénk. Nálunk ebbe a vállalati „kategóriába” az ipari üzemeknek alig 70 százaléka tartozik a fejlett országokban 98-99 százaléka. B. Szabó László MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót .......................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:.................................................... Cég neve:.............................................. C ím:..................................................... Címe:..................................................... A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a..................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. a láírás cégszerű aláírás MKMOWM FC az Új I >tuiánt úli Napló előfizetésére Új előfizetőink között értékes ajándékokat sorsolunk ki. Nem kell mást tenni, mint előfizetni és a hónap 25-ig beküldeni a hírlapkézbesítőtől kapott nyugtakönyvi hírlapnyugtát vagy másolatát. Cím: Axel-Springer Magyarország Kft. Pécs 7601 Pf.: 134.
