Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-22 / 79. szám

1993. március 22., hétfő aj Dunántúli napiö 9 Fortuna felügyelői zsákban hozták a pénzt Pénznyerő automaták Magyarország nem fenyegeti Szlovákiát Imrich Andrejcák, a szlovák kormány újonnan kinevezett védelmi minisztere úgy véleke­dett, hogy a Szlovákiát Ma­gyarország felől fenyegető állí­tólagos veszélyről érdemes lenne szemináriumot rendezni. Andrejcák már korábban, a szövetségi védelmi tárca élén is többször úgy nyilatkozott, hogy a magyarországi fenyegetett­ségről szóló felvetések alapta­lanok. A miniszter a magyar és a szlovák katonai vezetők, il­letve a két hadsereg jó kapcsola­taira hivatkozott. Visszaélés a kárpótlási hivatalnál Az ORFK Vizsgálati Főosz­tálya csalás és hivatali vesztege­tés bűntette miatt nyomozást folytat az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal egyik ügyintézője és bűntársa ellen, akiket a bíróság előzetes letar­tóztatásba helyezett. A rendelkezésre álló adatok szerint az elkövetők alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy kár­pótlásra jogosulatlan személyek nevében több millió forint ér­tékű kárpótlási jegyet vettek fel. Emberek egy lezárt konténerben Az éhségtől már teljesen le­gyengült nyolc román állam­polgárt talált a francia határren­dészet Le Havre kikötőjében egy lezárt konténerben. A ro­mánok már tíz napja bújtak el a konténerben, mert azt hitték, hogy azt azonnal felrakják egy Kanadába induló hajóra. Mikor megtalálták őket, élelmük, víz­készletük már teljesen elfo­gyott. A nyolc fiatalember semmi­képpen sem tudott volna kijutni a lezárt konténerből, s megme­nekülésüket az éhhaláltól csak annak köszönhetik, hogy a szál­lítmányozási felügyelők egy el­lenőrzés során felnyitották sajá­tos börtönüket. Elnémult a Big Ben Elhallgatott és nyolc hétre néma marad a londoni parla­ment épületének világhírű órája, a Big Ben. Az ok az, hogy az óramű szerkezete javításra szorul, miután a múlt kedden különös hangon kezdett ütni, és a mérnökök repedést fedeztek fel a 140 éves óra egyik fogas­kerekén. A pontosságáról híres Big Ben mutatói a javítás ideje alatt is mutatják az időt, de az óraütések elmaradnak. A Big Bent legutóbb 1977- ben javították. Igazság szerint Bözsimamá­nak kellett volna írni a címben szereplő hölgy nevét, ahogy a gépelt és mesterséges helyesí­rási hibákkal teletűzdelt névte­len levélben eredetileg állt. A levél egy szerdai napon érkezett a Szerencsejáték Felügyelethez, mint országos hatásköri szerv­hez. Volt benne sokminden félre­vezető külsőség, de fi- gye- lemre méltó dolog is. A más­napi, rajtaütésszerű ellenőrzés valós eredményeket hozott. A magát megnevezni nem kívánó asszony több pontos címet jelölt meg, ahol kedves férjeura ille­gális játékautomaták közremű­ködésével veri el a nyugdíját. Az ellenőrök a rendőrökkel és az illetékes önkormányzat kép­viselőivel kiszálltak a megadott címekre, és - láss uram csodát! - Bözsi mama minden címe, minden adata pontos volt. Az il­legális pénznyerő automatákat lefoglalták. Automaták 15 teherautóval Az akció csak egy volt a leg­frissebbek közül, amit a Sze­rencsejáték Felügyelet az idén végrehajtott. Mint Jávorszky József főosztályvezetőtől meg­tudtuk, idén január 13. és már­cius 13. között 487 ellenőrzést hajtottak végre. Miután a kor­mány idén úgy módosította egy korábbi szabálysértési rendele­tét, hogy az engedély nélkül ehelyezett vagy üzemeltetett pénznyerő automatát el kell ko­bozni, e két hónap alatt 371 be­rendezést foglaltak le a helyszí-- nen, s kettő kivételével el is szállították azokat. Lakossági bejelentésre tartottak március­ban ellenőrzést Szolnok me­gyében is, ahonnan 15 teherau­tónyi illegális pénznyerő auto­matát szállítottak el. Való igaz, hogy amikor a munkahely, a várható jövede­lem, a kiszámítható kiadások összege bizonytalanabbá vál­nak, megnövekszik azok száma, akik Fortunában reményked­nek. Totó, lottó, ilyen-olyan sorsjegyek: megannyi csábítás a csodában reménykedőknek, le­gyen az egy westerncsizmára áhítozó fiatal srác, vagy vil­lanyszámlás elől bujkáló nyug­díjas. Tudják, hogy a nyereségre nincs garancia. Egy dolog biz­tos csak: aki nem játszik, az nem is nyerhet. Ők pedig nyerni akarnak, lehetőleg gyorsan. Az automata pedig fizet azonnal. Nagy a csábítás 1992-ben az országban 830 játékterem-engedélyt és 3600 gépengedélyt adtak ki. A nyil­vántartások szerint 1992 végén összesen 4000 legális pénz­nyerő működött. (Az illegálisok számát viszont mintegy 20 ezerre becsülik.) A legolcsóbb gép ára 130 ezer forint. Az elő­írt hitelesítés, az engedélyek, stb. durván 325 ezer forint. Egy gép - nagyon hozzávetőleges számítások szerint, hiszen nem mindegy, hogy a főváros frek­ventált útvonalain vagy vidéki öreg csehókben működik - évente 600 ezer forintot hoz. Ennek 40 százaléka adóba megy. Az említett kiadásokon kívül ott van még a terembér, meg a többi rezsiköltség. Legá­lis körülmények között a gépet 5 év után le kell selejtezni. E számokból hamar kiderül, hogy a legális pénznyerő automata törvényes haszna és az illegáli­san működtetett gép évi csak­nem félmilliós hozama között óriási a különbség. Nem csoda, hogy nagy a csábítás. (Őszintén szólva elgondolkodtató, hogy nem hozna-e ezen a fronton na­gyobb békességet és több bevé­telt a költségvetésnek, ha az en­gedélyezés nem kerülne ugyan­annyiba, mint a legolcsóbb gép?) Az illegális üzlet valódi ha­szonélvezői a valamikor és va­lahogy becsempészett lestrapált masinák tulajdonosai, akik mély inkognitójuk megőrzésé­vel bérbe adják a gépeket, s csak a hasznot fölözik le. Az pedig nem kevés, mert míg a le­gális masináknak garantálni kell, hogy a játékosoknak 80%-os nyerési esélye legyen (persze ez nem az összeg nagy­ságára, hanem a nyert játszmák arányára vonatkozik), addig a nem ellenőrzöttek ilyen garan­ciát nem adnak, sokkalta jobban nyelik a pénzt. Befektetés nélkül is nyernek azok az alvilági figurák, akik védelmi pénzt zsarolnak ki azoktól, akik az illegális utat vá­lasztották. Akik tiszták, biztosí­tásokkal védhetik magukat, a zsarolóknak az nem üzlet. Aki pedig sáros, de nem fizet, annak összetörik a berendezését. Az sem kizárt, hogy a zsaroló Bö­zsi mamához hasonlóan névte­len levelet ír.Nyilván puszta vé­letlen lehet, hogy a névtelen be­jelentők főként az illegálisokra panaszkodnak a férjemuram és a jajszegények költekezései mi­att, holott a keresetet, a zseb­pénzt, azt a kis nyugdíjat a legá­lis játéktermekben is el lehet költeni, ráadásul nagyobb nye­rési eséllyel. A bűnözés holdudvara De akár rosszmájúak va­gyunk, akár nem, az illegális pénznyerők körül gyűrűzik a bűn. Törvényellenes a haszná­lat, az adózás kikerülése, s meg­jelenik a bűnözés veszedelmes holdudvara is a gépek körül. A Szerencsejáték Felügyelet ta­valy 43 970 000 forintos bírsá­got szabott ki, gyakorlatilag a második félévben. Ez egy zsákra való pénz, mégis csak tö­redéke annak a 6-8 milliárdos kárnak, amit az előírások meg­szegői az államnak, a költségve­tésnek okoznak. A bűnt felderí­teni, a gyanúsítottakat vádeme­lési javaslattal a törvénykezés­nek átadni elsősorban a rendőr­ség feladata. Éppen ezért kívánatos, hogy a most átszerveződő, gazdaság- védelemmel foglalkozó orszá­gos rendőri szervezet aktívan, kezdeményezően működjék együtt a jövőben Fortuna fel­ügyelőivel. Némethy Gyula Az olcsóbb gépek is több mint százezer forintba kerülnek Lángoló repülő ? Veszélyes alternatívák Oroszország jelenleg egy olyan repülőgéphez hasonlít a leginkább, amelynek már ég a motorja, senki nem tudja, merre halad, de a fedélzetén mégis azon vitatkoznak, hogy le kell-e váltani a kapitányt? A szemléle­tes - és sajnos elég találó - ha­sonlatot Moszkvában az orosz népképviselők rendkívüli kong­resszusának egyik küldötte használta. Borisz Jelcin államfő és a hatalmi ellensúlyt képvi­selő parlament állandósult kö­télhúzása a jelek szerint csak­ugyan nem kis mértékben járult hozzá a lakosság politikai csö­möréhez, ahhoz, hogy a gazda­sági nehézségektől sújtott em­berek elfáradtak és kiábrándul­tak. Személyes ellentétek? Jelcin és Haszbulatov elnök hatalmi csatározása? Az erős államfői jogkör és a kiterjedt törvényho­zási hatáskörök híveinek pár­harca? Is-is. Mi történik a kulisszák mö­gött? A moszkvai küzdelmek mélyrétegei manapság nehezen átláthatóak. Pedig a tét nagy, hi­szen az oroszországi politikai átalakulás korántsem lezárt fo­lyamat. Reális veszély egy dik­tatórikus irányvonal felülkere- kedése - bárki álljon is a „rend- csinálók” élére. A felemás, el­lentmondásos reformkurzus könnyen torkolhat antidemokra­tikus zsákutcába. Sokszor vá­dolják Jelcint is autoritárius haj­lamokkal, mások szerint viszont a gazdasági krízisen már csakis parancsuralmi módszerekkel lehet úrrá lenni. A világot nem annyira a konkrét személyek, hanem e veszélyes alternatívák foglal­koztatják. A közelebbi, de a tá­volabbi szomszédoknak, így nekünk sem mindegy, mikor kezdenek el a gépen végre a lángok oltásával, s azzal tö­rődni, merre is tart valójában az orosz repülő? Szegő Gábor Menuhin-hegedűsverseny Magyar résztvevője is van az idei Menuhin nemzetközi hege­dűsversenynek: a 21 éves Ábra­hám Márta. A Sir Yehudi Me­nuhin kezdeményezte és véd­nökségével zajló nemzetközi versenyeket 1983 óta rendezik az angliai Folkestone-ban. A március végén kezdődő zenei eseményre 166-an neveztek be a világ minden részéből, és 28 országból 50 fiatal hegedűs le­het ott Folkestone-ban. A Me­nuhin nemzetközi hegedűsver­seny az elmúlt tíz évben már sok fiatal tehetséget indított el a világhír felé. A nemzetközi zsűri - benne Perényi Eszter - döntése alapján két korcsoport­ban avatnak győztest: a 15 év alattiak közül, és a 15-22 éve­sek közül. Nemzetközi üzletember-találkozó A világ minden pontjáról jönnek Pécsre Nemzetközi üzletember ta­lálkozót rendez Pécsett szep­tember 23-25 között az Elektro­technikai Központi Szövetség a Pécsi Ipartestülettel, a Gazda­sági Kamarával és a VOSZ-szal közösen. Az első alkalommal meg­szervezésre kerülő találkozó­hoz, amelyen az előzetes felmé­rések szerint 200-250 üzletem­ber vesz részt, pályázat útján szeretnének támogatást kapni a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériumától. Hatvan százalékuk Nyugat-Európából és a tengerentúlról érkezik, de jönnek a környező országokból is többek között Szlovákiából, Csehországból, Lengyelország­ból, Horvátországból, Szlové­niából.Tajvan is képviselteti magát a budapesti irodáján ke­resztül. Az üzletember találkozó el­sődleges célja a régióban az üz­leti és kereskedelmi élet fellen­dítése, a munkahelyteremtés felgyorsítása az export-import tevékenység kiterjesztésével. Több szekcióban folyik majd a munka. Szó lesz többek között kereskedelmi és befektetési le­hetőségekről, magyar és kül­földi bankok ismertetik meg a résztvevőket a különböző fina- szírozási hitelekkel és garancia alapokkal. A rendezvénnyel egyidőben kiállításon mutatják be nyugati cégek számítástech­nikai, telekommunikációs és in­formatikai berendezéseiket , rendszereiket. Az EKSZ már megkezdte a szervezést. A meghívók elmen­tek. A strassbourgiak, az ola­szok már jelezték részvételi szándékukat, a német kamarák­kal márciusban tárgyalnak. Sze­retnék meghívni a Poitiers-ben működő Kézműves Kamarát, a skót, a portugál regionális ka­marákat és az Európai Városok Szövetségének tagjait. Szívesen bekapcsolódnának a Pécsi Na­pok rendezvénysorozatába, mert úgy gondolják, hogy hasz­nos lenne a városnak is, ugyanis az üzletembereket és idegenfor­galmi szakembereket meg kí­vánják ismertetni Baranya tu­risztikai, idegenforgalmi lehe­tőségeivel is. Sz. K. Biztonságosabbak lesznek a betétek? Egy Habsburg fejet hajt Az elmúlt két esztendőben a kisebb bank ügyfeleit érte kel­lemetlen meglepetés: a pénzin­tézet rossz üzletpolitikája miatt részben vagy teljesen elveszítet­ték a számlán őrzött pénzüket. Ez átlalában minden bank iránt megrendítette a betétesek bi­zalmát, hiszen úgy tudták, hogy az ott elhelyezett pénzt az állam szavatolja. Pedig ez a biztonság csak egyetlen bankra, a lakos­sági pénzeket kezelő OTP-re vonatkozott. De mi legyen a többi bank ügyfeleivel? Az állami szava­tosság kiterjesztéséről szó sem lehetett, hiszen ez egyet jelen­tett volna azzal, hogy minden bankvezetési mulasztásért a költségvetésnek kell jótállnia. Ezért döntött a törvényhozás az úgynevezett betétbiztosítás intézményének kodifikálása mellett. Ezentúl minden bank, amely betéteket fogad el, köte­les a pénzforgalmára biztosítást kötni. A díj ellenében a biztosító társaságok a bank fizetésképte­lensége esetén a betéteseknek személyenként egy alkalommal kifizetik az egymillió forintot meg nem haladó követeléseiket, ha azokat névreszóló betét­könyvekben helyezik el. A be­mutatóra szóló - tehát anonim - betétkönyvekre nem terjed ki a biztosítás. Ezt a korlátozást nagyon so­kan sérelmezik és a banktitok megsértéseként fogják el. Pedig egyik oldalról a bank jogos vé­dekezése van emögött: vilá­gosan szeretnék tudni, hogy egy-egy személy betétje a biz­tosítási keret összegen belül van, vagy sem. Mindez azonban nem zárja ki nagyobb vagyonok biztosítását sem, hiszen csalá­don belül a betétek összege fel­aprózható. Ez pedig megfelel a nemzet­közi gyakorlatnak is. Az Egye­sült Államokban például a be­tétbiztosításban nem alkalmaz­nak összegkorlátokat, de ott nem is ismerik a bemutatóra szóló betétek fogalmát. A pénzt - az amerikai adótörvények szellemében - nem lehet titok­ban tartnai. Mit tehetnek azok, akik a biz­tonságot is, a névtelenséget is szeretnék megőrizni? A mai bankcsődökkel tarkított világ­ban a bemutatóra szóló állam- kötvények és a viszonylag stabil nagybankok jelenthetnek némi biztonságot. A bankok kötele­zővé tett betétbiztosítása azon­ban olyan többletköltséget je­lent, amelyet vagy áthárítanak a betétesekre, vagy a betéti kama­tok csökkentésével igyekeznek ellensúlyozni, netán a nyereség rovására könyvelnekel. Bácskai Tamás Habsburg Ottó, az utolsó magyar király fia nemrégiben koszorút helyezett el az 1848-as szabadságharc egyik kegyeleti helyén ... Sokakat meglepett ez a gesztus. Igazuk van-e a kétkedőknek? - kérdeztük,ami­kor néhány napig Magyarorszá­gon tartózkodott.- Nemzeti történelmünk di­cső és fájdalmas napjaira emlé­kezni mindannyiunk köteles­sége. A múltat nem részeiben, hanem egységes egészben lehet értékelni. A Habsburgok és Magyarország között 1867-ben megkötött kiegyezés után nem véletlenül hívták Deák Ferencet a haza bölcsének. Jómagam szintén kiemelkedő államférfi­nak tartom, hasonlóképpen Széchenyi Istvánt is, akit mél­tán nevezett Kossuth Lajos a legnagyobb magyarnak. Ä 19. század, a reformkor felelős poli­tikusai is összefüggéseiben, egységes egészben vélekedtek a múltról, és szerintem most sem szabad mást tenni.- Ön nemcsak érzelmeiben, hanem nyelvében is őrzi ma­gyarságát.- Azt szoktam mondani, hogy két anyanyelvem van, a német és a magyar. Egyébként gyerekkoromban tanultam meg horvátul, angolul és franciául is.- Magyar nyelven is érettsé­gizett?- Hogyne, természetesen. Méghozzá nagyon szép iro­dalmi tételből: Nemzeti monda­kincsünk Arany János elbeszélő költészetében.- Járja egy legenda: ap­rócska korában a schönbrunni kastélyban gyakran felkereste az idős Ferenc Józsefet.- Igen, a császárnak volt egy zenélő órája, és amikor fel­húzta, csodálatos madárcsicser­gést lehetett hallani.- Talán a természet szeretete vezette korunk egyik legsúlyo- sab kérdéséhez, a környezetvé­delemhez. Evek óta díszelnöke a Nemzetközi ÖKO-klubnak. Eredményesnek ítéli az ezzel kapcsolatos tevékenységét?- Rövid távon nem lehet eredményre számítani. A kör­nyezetvédelemben évekre előre kell gondolkodni. Már mutat­koznak az ezzel kapcsolatos erőfeszítések . . .- Érvényes ez a megállapítás Magyarországra is?- Először a gazdaságban kell rendet teremteni, és ehhez sok pénzre van szükség.-A súlyos szociális gondok miatt talán kevesebb jut környe­zetvédelemre . . .- Gyerekeinkre, unokáinkra is kell gondolni, mielőtt azt mondjuk, erre most nem telik. Szabó Margit > 1 i * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents