Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-22 / 79. szám

10 aj Dunántúlt napló 1993. március 22., hétfő A hatalom sötét világa A londoni könyvpiac egyik új szenzációja ismét a történe­lem-újraírás műfaját gazdagítja. „A hatalom sötét oldala, avagy az igazi Armand Hammer” című ötszáz oldalas életrajz mondanivalója az, hogy az Oc­cidental Petroleum alapítója és tulajdonos-elnöke, az 1990-ben 92. éves korában elhunyt, jeles szovjetbarát Armand Hammer cseppet sem volt az, aminek lát­szott. A könyvet Carl Blumay írta, aki 25 éven át Armand Hammer reklám- és közkapcsolati fő­nöke volt: életét arra tette föl, hogy kidolgozza, gondozza és a külvilágnak közvetítse a Ham- merról mint üzleti zseniről, mű­értő mecénásról, emberbarát humanistáról és kelet-nyugati gazdasági-politikai hídépítőről szóló ideális nagytőkés arcula­tot. Most pedig azt írta, hogy a valóság megvesztegetésből és Hammert is leleplezték hatalmas pénzügyi vesztesé­gekből állt, a szovjet vezetőkkel - Lenintől Brezsnyeven át Gor- bacsovig - ápolt barátság főleg Hammer hatalmi mániájából táplálkozott, a Kelet felé épített hidakon pedig kevésbé busás üzletek, inkább orosz szeretők közlekedtek Nyugat felé. A volt reklámfőnök beszámo­lója szerint az Occidental Petró­leumot az olajtartalékairól szóló túlzó sajtóközlemények tették naggyá a tőzsdén, és a hírköz­léssel kapcsolatos megvesztege­tések közül csak keveset sike­rült leleplezni. Eltitkolták a közvélemény elől azt is, hogy a cég egyik leányvállalata több ezer tonna mérgező vegyszerrel fertőzte meg az Egyesült Álla­mokban a környezetet. Amikor a hetvenes,években, a Watergate-botránnyal kapcso­latban Armand Hammert azzal vádolták, hogy törvényellenes pénztámogatást adott Richard Nixon exelnök választási kam­pányához, a milliomos egyik napról a másikra abbahagyta a Szovjetunió, Líbia, Venezuela és Kalifornia közötti látványos ingázását, és beköltözött egy kórház intenzív osztályára. Ä bíróság előtt szívműszerekkel fölszerelt tolószékben jelent meg, és ügyvédei perrel fenye­gették a bírót, ha a tárgyalás alatt rosszul lesz a védencük. Csekély pénzbüntetést kapott, és utána diadalmas harci táncra perdült. Azt mondta, hogy az egészsége is olyan, mint egy vállalat. Blumay most eleve irreális­nak nevezi mindazt a sok meg­állapodást, amelyet Hammer a Szovjetunióval kötött. Ezeknek soha nem volt esélyük a sikerre, de a cég sok pénzt vesztett a kí­sérleteken. - Hammer azért imádta a szovjet vezetőket, mert ők épp olyasféle hatalommal bírtak, amilyenre a nagytőkés mindig is vágyott a maga szá­mára - írta a volt propaganda­főnök. A könyvet brit kritikusai ér­dekesnek tartják, de megjegy­zik: ha a szerző, mint maga írja, évtizedeket fordított annak fel­építésére, amit most Ham- mer-hazugságnak nevez, mi a szavatosság, hogy épp leleple­zései egy csapásra igazak? Mészáros György Károly és Diana Döntetlen az állás (MTI-Panoráma) - Még alig ülepedett le a por Károly brit trónörökös és Diana hercegnő különélésének decemberi beje­lentése után, az udvarban még suttogva is alig ejtik ki a válás szót, ám a Londonban megje­lenő Society társasági magazin már azt találgatja, hogy ki lesz a walesi hercegnő következő férje. A fogadóirodákban szokásos esélylatolgatáshoz hasonló becslésben az egyik favorit a 32 éves amerikai jogász, az ifjabb John Kennedy, a néhai elnök fia. Esélyét 4 a 9-hez adja az il­lusztrált lap, megjegyezve, hogy a sportos fiatalembert bi­zonyára megkedvelné a trónö­rököspár két fia is. Kennedyvel holtversenyben van Dániel Day-Lewis Oscar-díjas színész, akit a lap elég szexinek, de túl­ságosan aggodalmaskodónak tart. Taki Teodorakopulosz, egy elvált nemzetközi aranyifjú esé­lye 1 a 1 1-hez, míg James Gil- bey, a brit gingyáros dinasztia sarja 1 a 12-höz adott esélyével le van maradva. Ő volt az a régi barát, akivel Diana 1989. de­cemberben állítólag házasságtö­résre utaló telefonbeszélgetést folytattott - ez volt a különélés­hez vezető botránysorozat egyik döntő láncszeme. Eközben brit megfigyelők úgy vélik, hogy az alattvalók szívéért és leikéért vívott Ká- roly-Diana mérkőzés állása je­lenleg döntetlen. Úgy tűnik, az új helyzetben mindketten visz- szataláltak azokhoz a szexmen­tes tevékenységekhez, ame­lyekhez a legjobban értenek. Károly trónörökös a Jugoszlá­viában szolgáló brit ENSZ-ka- tonákat látogatta meg, és maga is egyenruhát öltött. Ugyanaz a lelkesítő, derék legény volt, mint hajdani agglegény éveiben - írta a Daily Express kommen­tátora. Dianát viszont nemiséget, anyaságot, tekintélyt és min­denhatóságot szublimáló görög istennő-típusként mutatta be épp a brit nézőknek egy főmű- soridős tévé-összeállítás, ko­runk jelképének és az egészsé­ges feminizmus győzelmének nevezve őt. Dianának ugyan­csak sokat használt, hogy újab­ban mindezt a képességét ismét az elesettek pártolására fordítja. Nemrég például Nepálban lep- rásokkal rázott kezet, kiemelve a szép és a rút megdöbbentő kontrasztját, jelezvén egyszer­smind, hogy a szívbeli meleg­ség áthidalja az ellentétet. Brit szakértők hozzáteszik: még ha az udvar megpróbálja is kipiszkálni Dianát, és nem lesz belőle királyné, anyakirálynő­ként egy napon mindenképp ott lesz a trón közelében, s erre jobb tekintettel lenni már most. Szakértők szerint a Diana-elle- nes udvari kampányt bizonyára nem is II. Erzsébet királynő su­galmazza. Az uralkodó például a napokban meghűlt, és nem tu­dott megjelenni egy ünnepsé­gen, s épp Dianát, valamint tu­lajdon legkisebb fiát, a még mindig agglegény Eduard her­ceget kérte föl, hogy együtt he­lyettesítsék és képviseljék őt. A japán trónörökös esküvője Naruhito japán trónörökös a tervek szerint június 9-én a to­kiói császári palotában hagyo­mányos szertartás keretében es­küszik örök hűséget menyasz- szonyának, Ovada Maszakó- nak. A hírt a napokban jelen­tette be a császári udvar azzal, hogy az előzetes időpontot a kormánynak még jóvá kell hagynia. Az esküvő napját nemzeti ünnepnappá nyilvánít­ják. A régi buddhista naptár sze­rint június 9-e „táján” , vagyis a „nagy béke” napja és szerencsét hoz. Értesülések szerint az esküvő időpontját kitűző császári hiva­tal három időpont közül vá­laszthatott. Május 28-a azért nem jöhetett tekintetbe, mert az Micsiko császárné édesanyja halálának napja. Június 3-ára azért nem eshetett a választás, mert 1991-ben azon a napon tört ki az Unzen vulkán, kioltva 45 ember életét. A rendőrség viszont szorgalmazta, hogy a házasságkötést június 10-e előttre tűzzék ki, mert attól kezdve megszigorítják a bizton­sági intézkedéseket a hét vezető tőkés ország július 7-én esedé­kes csúcstalálkozójára. A nem végleges program sze­rint a 33 éves trónörökös és négy évvel fiatalabb arája ősi sintó vallási szertartás szerint fogad örök hűséget egymásnak a császári palota három nagy­termének egyikéban, a „Kasi- kodokoro” csarnokban. Ezután az ifjú párt ünnepélyes keretek közt bemutatják Akihiito csá­szárnak és Micsiko császárné­nak. Végül ünnepi menetben vonulnak végig az ifjú házasok Tokió központján. Ellentétben az 1958 évi császári esküvővel, ezúttal autók pótolják a lovas hintókat. A hivatalos eljegyzést április 12-re tűzték ki. Ovada Maszako a harmadik „polgári” menyasszony a japán monarchia történetében. Fog­lalkozására nézve hivatásos dip­lomata. Tanulmányait a Har­vard egyetemen és Oxfordban végezte. Jól beszél angolul és németül. A napokban pedig elkezdte a császári ház történetének és a császári protokollnak tanulmá­nyozását. (DPA) Baudouin belga király fejét fogja, miközben látogatóit hall­gatja. A Kis Ház Barátai nevű mozgalom a hajléktalanokat és szegényeket kívánja segíteni. Mellényzsebben utazó teknőcök Másfél száznál is több élő teknősbékát próbált mellény­zsebeiben Japánba csempészni egy thaiföldi üzletember, de a tokiói repülőtér vámhatóságai éberek voltak, és őrizetbe vették az illetőt. A japán rendőrség közlése szerint a 35 éves férfi 121 tek- nőcöt egy külön erre a célra kia­lakított mellény számtalan zse- becskéjében rejtett el, 14 állatot egy whiskys üvegben, további 40-et pedig kézi poggyászában kísérelt meg a szigetországba juttatni. Japán a teknősbéka páncéljá­nak legnagyobb importőre a vi­lágon, mivel a gazdasági szu­perhatalom lakossága körében felettébb népszerű az abból ké­szült öngyújtó, cipőkanál és szemüvegkeret. Egy-egy tek­nősbéka, amely egyben a japá­nok kedvelt háziállata, 10 000 yenbe (84 dollárba) kerül. (REUTER) Világfórum a tigrisekért 12 ország 300 szakértője programot követel az indiai tig­ris védelmére. Az indiai termé­szetvédelmi miniszter, Kamal- Nath ötpontos programjában azt javasolja, hogy világfórumon vitassák meg, milyen súlyos ká­rokat okoz az emberi beavatko­zás a tigrisek életében; a vador- zás a rezervátumokban, az el­lenőrizetlen turizmus a parkok­ban és a kutatásokra szánt pénz hiánya. Indiában jelenleg 4400 tigris él. S 875 millió lakos, akik fával fűtenek, építkeznek. Ezért mind több erdőt irtanak ki, tönkretéve ezzel a tigrisek életterét. A vadorzóknak is egyre több tigris esik áldozatul, amelyek­nek csontjait Kínában, Tajva­non és Dél-Koreában adják el. A csontokat megőrlik, tinktú- rává dolgozzák fel és orvosság­ként árusítják. Egy kilogramm csontból 50 üveg gyógyszer készül. Elhunyt a szerző Parkinson törvénye Hatvan könyvet írt Nyolcvanhárom éves ko­rában elhunyt Cyril North- cote Parkinson, angol törté­nész, a „Parkinson törvényé­nek” szerzője - bár ő maga mindig állította, hogy nem feltalálta, csupán fölfedezte azt a szabályt, hogy a munka nem annyi, amennyi, hanem annyi, hogy kitöltse a rendel­kezésére álló időt. További fontos szabálya az volt, hogy a munka nem annyi embert foglalkoztat, ahány kell hozzá, hanem ahány rendel­kezésre áll, és a hivatali munka lényege, hogy a bü­rokraták egymásnak adnak munkát. * Parkinson a második vi­lágháború idején szerezte ta­pasztalatait az állami intéz­mények természetéből, ami­kor egy ideig a vezérkari fő­nökségen dolgozott.- Amit békeidőben egy ember végzett, azzal a hábo­rúban hatan foglalkoztak. Ez azért alakulhatott ki, mert a szigorú háborús időkben nem volt helye a bírálatnak - mondta később. Parkinson Cambridge-ben és Londonban szerezte dip­lomáját, majd kutatott és ta­nári állást vállalt. A háború idején tisztiiskolai tanár lett. A vezérkari szolgálat és a világháború után Szinga­púrba költözött, 1960-ban pedig az angliai Guernsey szigeten telepedett le. Tör­vényét először a The Eco­nomist című gazdasági-poli­tikai hetilapban, egy cikkben ismertette, abból a megfonto­lásból, hogy komoly gondo­latnak humoros lapban ki­sebb a hatása, mint humoros gondolatnak komoly lapban. Könyve, a bővített „Parkin­son törvénye”, 1958-ban je­lent meg először, és egycsa- pásra híressé tette nevét. A BBC rádiós musicalt készí­tett a törvénykönyvből, és filmterv is volt: Parkinson Walt Disney-vel tárgyalt. Ám vágya, hogy dramatizált formában lássa viszont mű­vét, csak 1988-ban teljesült, amikor a csehszlovák állami színtársulat Bmóban előadta a „Parkinson törvényét”. Összesen hatvan könyvet írt, köztük törvénykönyve folytatásait, novellákat, de számos olyan művet is, ame­lyet csak szakmai körökben tartanak becsben, például a távolkeleti tengerek keres­kedelméről 1793 és 1813 között, vagy a malájföldi brit beavatkozásról 1867 és 1877 között. Élete vége felé főleg a jö­vedelem- és egyéb adóztatás elszánt ellenségévé szegő­dött cikkeivel. A törvények egyik folyta­tását, a „Parkinsonné törvé­nyét” nyilván ugyancsak bő­séges tapasztalatok inspirál­ták: háromszor nősült, utol­jára 1985-ben. J «StfM ÉT* #S Nappal nézd az éjjeli pillangót! Az éjszakai pillangókat nap­pali világításnál szokták néze­getni a lepkegyűjtők... Ez a felismerés vezethette Florida vi­lághírű fürdőhelyének főbíráját. William Bollinger doktor ugyanis - miután sorozatos ve­reséget szenvedett a prostituál­takkal való mérkőzésen - a til­tás eredménytelensége helyett módszert váltott. Nevezhetjük csoportterápiának, de megfé­lemlítésnek is. Bollinger doktor ugyanis nem a hölgyekre vetette ki a jog lepkehálóját, hanem a szolgáltatást megfizető urakra. Begyűjtette őket a hölgyeknél tett látogatáskor, majd másnap reggel arra kényszerítette a két­ségkívül kényelmetlen helyzet­ben lévő klienseket, hogy most már smink, miniszoknya és diszkrét félhomály helyett az áldott napvilágnál vegyék sze­mügyre vágyaik immár lompos, kialvatlan és megviselt megtes­tesítőit. A világ legősibb mestersége mai gyakorlói vendégeinek ezenkívül meg kellett nézniük egy rövid filmet, amelyben egy, a végnapjait élő hölgy szenvte- lenül ugyan, de annál hatáso­sabban mondja el, hogy neki tu­lajdonképpen teljesen mindegy volt, hogy kinek adja tovább ha­lálos baját, az AIDS-fertőzést. Dollinger bíró azonban még mindig nem elégedett meg a sa­játos pedagógiával - leszokta- tási terápiával? - mert segítsé­gül hívott egy pszichológus hölgyet is magánháborújához, akinek tanácsára megvette a he­lyi lap egy teljes oldalát és le- közöltette azoknak a férfiaknak a névsorát, akik a leghűsége­sebb támogatói voltak az éjsza­kai pillangóknak és akiknek meg kellett nézniök nappal is a zsákmányt. A cím nem kevésbé hatásos, mint a reggeli mozi: "Ismernek valakit közülük?" A cigányok „császára”Indiában Iulian Radulescu, aki önma­gát a cigányok császárának ne­vezi, Indiába utazott. Azt tervezi, hogy összeállítja az első átfogó jelentést a cigá­nyoknak a Balkánra történt átte- lepüléséről. A kiindulási hely Pandzsáb volt. Az első csoport több mint 1000 évvel ezelőtt hagyta el In­diát. Radulescu, mielőtt egy kis kutatócsapat kíséretében elin­dult Szeben erdélyi városból, azt nyilatkozta az ÜPI amerikai hírügynökség tudósítójának: a cigányoknak meg kell ismer­niük történelmüket, hogy más európai etnikai csoportokkal egyenlő helyet foglalhassanak el.- Az igazság katonái va­gyunk - mondta -, azért van szükségünk erre az utazásra, hogy megismerjük a kivándor­lás valódi okait. Az európai országok közül Romániában él a legtöbb ci­gány, s az 54 éves Radulescu a másfél milliós romániai cigány­ság egyik vezető személyisége. Nagy vagyonra tett szert, mint „bulibasi”, azaz cigánybíró, aki hivatalos személyként tevé­kenykedik esküvőkön, temeté­seken, és igazságot tesz perl- kedő cigányok között. A csá­szár címet a múlt évben adomá­nyozta önmagának, miután Cioabát, a másik „bulibasit” hí­vei királlyá koronázták. Radulescu körutat akar tenni Indiában. Találkozókat tervez tudósokkal Új-Delhiben és Pandzsábban, hogy megkísé­relje összerakni annak a hosszú vándorlásnak az összetevőit, amely a cigányokat eredeti ha­zájukból Pakisztánon, Iránon és Törökországon át Európába ve­zette. A romániai cigányság vezetői azt remélik, hogy a misszió, amelyet Radulescu saját zsebé­ből finanszíroz, egységbe fog­hatja össze a hagyományosan széthúzó közösséget, amely nö­vekvő nyomás alatt áll romániai és más kelet-európai naciona­lista csoportok részéről.- Azt hiszem, a gondolat hasznos - mondta az amerikai hírügynökségnek Vasile Costel, a bukaresti cigány emberi jogok bizottságának egyik fiatal tagja. - Nincs elegendő információnk, nincs tudományos kutatási eredményünk. Remélem, Radu­lescu kísérlete pótolja a hiányt. A musical királya A musical-királynak, And­rew Lloyd Webbernek köszön­hető, hogy az egyik legtekinté­lyesebb angol irodalmi könyv­kiadó, a Faber and Faber nem kényszerült lehúzni a rolót. Lloyd Webber havi csekkjei nélkül James Joyce, Ezra Po­und, T. S. Eliot. Sylvia Plath és Philip Larkin kiadója aligha élné túl az angol könyvkereske­delem jelenlegi válságát. Persze Lloyd Webber nagylelkűségé­nek megvan a háttere: az elmúlt évben kb. 800 000 fontra rúgott befizetéseknél nem egy iroda­lomkedvelő mecénás adomá­nyairól van szó, hanem kény- szerűségről. A világ legnépsze­rűbb musicalje, a „Cats” ugyanis T. S. Eliot egyik műve alapján készült, amelynek kia­dói jogait a Faber and Faber bir­tokolja még-ma is.

Next

/
Thumbnails
Contents