Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-18 / 75. szám

10 üj Dunántúlt Tlaplö 1993. március 18., csütörtök Egyes műtétekhez több liter vérre van szükség Hány donor kell egy műtéthez? V érgazdálkodás Az IMF megértő, de . .. A hiány mai mértéke nem tartható A Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány képviselői­nek a közelmúltban, Budapesten lezajlott tárgyalásai a szakmai körökön túl is nagy figyelmet keltettek. Azóta is vissza-vissza- térő téma a Nemzetközi Valutaalap és hazánk viszonya, a ja­nuár végi megbeszélések sikertelenségének az okairól szóló fej­tegetések. Valójában miről is van szó, mi van a háttérben? Erre kértünk választ Kovács Almostól, a Pénzügyminisztérium he­lyettes államtitkárától. A vérellátás „véresen ko­mollyá”, sőt kritikussá vált helyzete ráirányította a figyel­met a véradók és a véradó moz­galom nélkülözhetetlen szere­pére. A vér gyűjtése, tárolása, fel- használása minden mozzanatá­nak szigorú szabályai vannak. A férfiak általában öt és fél, a nőknek négy és fél liter vérük van, s egyszeri alkalommal leg­feljebb 4 decit vesznek le. Ez az egészséges szervezet működése szempontjából nem jelent ko­moly kiesést, s körülbelül há­rom hónap alatt pótlódik. Ennek ellenére a szakemberek a vér­adó mozgalom olyan széleskö­rűvé tételét tartanák ideálisnak, hogy minden donor évente csak egy alkalommal adjon vért. De akár egyszeri, akár többszöri véradásról van szó, szigorú fel­tétel, hogy a donor hőmérsék­lete 37,2 foknál nem lehet ma­gasabb, pulzusszáma percen­ként 50-100 között, vérnyomá­sának alsó értéke 100 higany­milliméter alatt, felső értéke pedig a 100-160 higanymilli­méter között legyen. A tárolás egyébként +4 fokon három hétig biztonságos. A gyakorlatban azonban a vérel­látó központok a levett vér 95-98 százalékát azonnal fel­dolgozzák. Az így nyert ké­szítmények közül a vérplazmát hónapokig; a vörös vérsejteket 3-4 hétig tárolhatják. Két fontos alkotóelemet, a fehérvérsejteket és a trombocitákat azonban a vérvételt követően nyomban fel kell használni. A vérgazdálkodás egyik fon­tos feladata, hogy megfelelő készletek álljanak rendelke­zésre rendkívüli esetekre, eset­leges természeti katasztrófa, tömegméretű baleset sérültjei­nek ellátására. Annyi azonban tudható: albumin, plazma for­májában olyan mennyiségű vérkészítményt tartalékol az egészségügy, hogy életmentő műtéteket vérhiány miatt sem­milyen körülmények között ne kelljen elhalasztani. A donorok között nyilvántartanak olyano­kat, akik a váratlan kataszt­rófa-helyzetekben bármikor vállalkoznak az azonnali vér­adásra. Európa legnagyobb vér­bankja egyébként Brüsszelben működik - végszükség esetén onnan is igényelhetők akár kü­lönleges vérkészítmények is. A tapasztalatok alapján a szakorvosok pontosan tudják, hogy a különböző műtéti bea­vatkozásokhoz mennyi vérre, vérkészítményre van szükség. Egy-egy gyomorműtéthez pél­dául nyolc deci, csípőprotézis beültetéséhez 1,2-1,6 liter, de egy mellkas-feltárással végzett szívműtéthez már több mint 3 liter vér kell. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egyébként négy úgynevezett fővércsoportot kü­lönböztetünk meg. Az „A” vér­csoporthoz hazánk népességé­nek 42-44 százaléka, a „0”-ás vércsoporthoz 32, a „B”-hez 15-16, az „AB”-hez 5-6 száza­léka tartozik. (A fennmaradó 2-6 százalék egyéb kategóriába sorolható.) E vércsoportokon belül további megkülönböztetés alapja az Rh-faktor megléte vagy hiánya, ám a különféle összetevők alapján ma már annyiféle vércsoportot tart szá­mon a tudomány, hogy a latin ABC minden betűje foglalt a kategóriák jelölésére. Minden alkotóelemében teljesen azonos vérük csak az egypetéjű ikrek­nek van; a legközelebbi vérro­konok vérének legfőbb elemei „csak” nagyon hasonlítanak egymásra. Ezért a legjobb meg­oldás, ha egy-egy súlyos operá­ció előtt vagy a szülők, gyere­kek, testvérek adnak vért, vagy magától az operálandó betegtől vesznek előre vért.-szóma­- Itt egy folyamatról van szó, amely 1991-re nyúlik vissza. Arra az időre, amikor a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) igaz­gató tanácsa egy hároméves hi­telmegállapodást hagyott jóvá a magyar kormány gazdasági programjának támogatására. A program, ahogyan az a közvé­lemény számára a Kupa-prog­ramból jól ismert, a gazdasági rendszer átalakításával kapcso­latos célokat, valamint a mak­rogazdasági szabályozás leg­fontosabb elemeit foglalta össze és számszerű előrejelzést is tar­talmazott több alapvető gazda­sági mutató tekintetében. A hi­telmegállapodás keretében a Valutaalap 1993-ig, tehát 3 év alatt, másfél milliárd dollár hitel folyósítását vállalta. Ebből az összegből Magyarország eddig 780 millió dollárt hívhatott le, az újabb hitelrészlet, 400 millió dollár átutalását azonban az IMF tavaly felfüggesztette, mi­után az államháztartási hiány a jóváhagyott programtól elté­rően alakult. A Valutaalap szakértői számára is világossá vált, hogy a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés és a piac- gazdaság működéséhez szüksé­ges egyes törvények - pénzinté­zeti törvény, csődtörvény, számviteli törvény - elkerülhe­tetlenül a hiány növekedéséhez vezetnek, így nem is szorgal­mazták, hogy a magyar kor­mány 1992-ben évközben in­tézkedéseket hozzon a hiány csökkentésére. Azt azonban fontosnak tartották, hogy 1993-ra és az azt követő évekre a hiány fokozatos csökkentését lehetővé tevő lépésekről dönt­sön a kormány - foglalta össze az előzményeket Kovács Ál­mos. így jutunk hatról nyolcra?- Az IMF szakértői is úgy ítélik meg, hogy a magyar gaz­daság a legtöbb tekintetben a programban megjelölt irányban halad (privatizáció, magánszek­tor fejlődése, liberalizáció, a pénzügyi fegyelem javulása) és a legfontosabb makrogazdasági célok, a külső egyensúly javí­tása és az infláció leszorítása szintén a programnak megfele­lően alakult. A fizetési mérleg terén a program 1991-1992-re 1,8 milliárd dollár hiányt való­színűsített, ezzel szemben mint­egy 500 millió dollár többlet ke­letkezett, az infláció pedig az előrejelzésnek megfelelő mó­don 1992-re több, mint 10 szá­zalékkal mérséklődött 1992-hez képest. A Valutaalappal folytatott tárgyalásokon ezért a hangsúly az államháztartási hiány mérté­kével és a hiány csökkentésével kapcsolatos lépésekre, illetve azok ütemezésére került. Az elmúlt év őszén egyetértésre ju­tottunk abban, hogy a magyar gazdaság egészséges fejlődése érdekében 1993-ban ez a hiány nem lépheti túl a hazai bruttó termék 6 százalékát. Az 1993-as költségvetés egyes tételei, mint a 0 ÁFA-kulcsú gyógyszer- és ház­tartási villamosenergia-árak, vagy a közalkalmazottak bér­emelésére tervezett összegek túllépése eltérést jelentett az eredeti költségvetési javaslattól, de az ezekkel együtt elfogadott költségvetési módosító javasla­tok, az elfogadott törvények ga­ranciát jelentenek arra, hogy 1992- ben az államháztartási hi­ány jelenlegi előrejelzéseink szerint a GDP 6 százalékán be­lül marad. Ugyanakkor az 1993- as költségvetést érintő, bevétel csökkenést, illetve kia­dásnövekedést eredményező lépések hatásai értelemszerűen rontják az 1994-es költségvetés helyzetét. Ä Valutaalap szakértői ezért úgy vélik, hogy a program to­vábbi támogatásának fontos fel­tétele, hogy a magyar kormány már most döntsön olyan lépé­sekről, amelyek biztosítják, hogy 1994-re a hiány tovább csökkenjen. Fontosnak ítélik az adófizetési morál javítását, a rokkantsági nyugdíjak megálla­pítása és a munkanélküli segé­lyek kifizetése során tapasztal­ható lazaság felszámolását. Megfontolandónak tartják, hogy 1994-re a mostani 6 száza­lékos ÁFA kulcsot emeljük 8 százalékra, és hogy lépéseket tegyünk a szociális kiadások célzottabbá tétele érdekében, mivel jelenleg a nem igazán rá­szorultak is számos juttatásban részesülnek. Fejlődést hozó gazdaságpol i ti kát-Mi a magyar fél álláspontja az IMF javaslataival kapcsolat­ban?-Valóban lemaradás van az államháztartási reform végre­hajtásában és azt sem vitatjuk, hogy a mostani szociális célzatú jövedelem újraelosztási rend­szerek átalakítása elodázhatat­lan, mert csak így kerülhető el egy sor indokolatlan kiadás, ez az útja annak, hogy a valóban arra rászorulók kapjanak állami támogatást. Az egészséges gaz­dasági növekedés megindulása szempontjából mi is alapvető fontosságúnak tártjuk az állam- háztartási hiány csökkentését. De a költségvetési hiány gyors és nagymértékű csökkentése, akár a bevételek radikális növe­lésével, akár a kiadások draszti­kus mérséklésével rövid távon újabb gazdasági visszaesést ge­nerálna és szinte elviselhetetlen terheket rakna az amúgy is egyre nehezebb körülmények között élő lakosságra. A kedve­zőtlen rövid távú hatások pedig megakadályoznák a hiány csökkenéséből várható ked­vező, termelést serkentő hatá­sok kibontakozását.- Ön szerint mi várható a jö­vőre nézve?-Nem lesz könnyű a soron következő egyeztetés sem, mert önámítás volna a meglévő ne­hézségek lebecsülése. Hangsú­lyozni szeretném, hogy mind a magyar fél, mind a Valutaalap a magyar gazdaság egészséges fejlődését előmozdító gazda­ságpolitika kialakításában érde­kelt, és ez a közös szándék re­ményt ad az eredményes tárgya­lásokra - szögezte le a helyettes államtitkár. M.J. A Parlamentben december 17-én elfogadták a Magyar Köz­társaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényt. Kupa Mihály pénzügyminiszter megköszönte a kormánypártok támogatását és az ellenzék konstruktív magatartását a költségvetési vitában. Hagyományhűen és gyakorlatiasan U niformi s -reform T akaros füzetben, negyedszáz fényképpel adta közre nem­rég a Magyar Honvédség Ruhá­zati Szolgálatfőnöksége azokat a modelleket, amelyeket a had­sereg tervezett ruházati re­formja keretében, elsősorban a hivatásos állomány részére rendszeresíteni kívánnak. Történészek, iparművészek, muzeológusok és katonai szak­emberek részvételével dolgoz­tak ki különböző változatokat hadi, hétköznapi és társasági célra. Eltérőek az öltözetek a melegebb és a hidegebb évsza­kok szerint, vannak férfi és női változatok. A tájékoztatóból kiderül, hogy jó minőségű alapanyago­kat akarnak felhasználni a mo­dem öltözködési szokásokat fi­gyelembe vevő ruhákhoz, és olyan darabokat terveznek, amelyek a mai technológiákkal nagyüzemileg előállíthatok. „Az új öltözeti típusokat az anyagi lehetőségek függvényé­ben fokozatosan tervezzük be­vezetni a jelenlegi ruházatok el­használódásának ütemében” - világosít fel a brosúra.- Vajon mi változik, és mi­hez képest katonáink mundérjá­ban és mindabban, ami ehhez tartozik? - kérdeztük Salamon Ivántól, a Magyar Hadtörténeti Társaság és a Szemere Bertalan Rendvédelem-történeti Társa­ság képviselőjétől. A rendszerváltozás után a magyar egyenruhák átalakítá­sának gondolata is felmerült. A többféle elképzelés közül az egyik az 1921-ben bevezetett uniformishoz való visszatérést szorgalmazza, a másik ennek korszerűsített elemeit kívánja meghonosítani, a harmadik tá­bor pedig másfajta egyenruhát tartana célszerűnek. Lényeges újdonság, hogy - miután 1965-ben eltörölték ezt a megkülönböztetést - fegyver­nemként ismét eltérő színű egyenruha várható, a lövészek­nél például zöld, a tüzérségnél skarlátvörös, a légierőnél vilá­goskék anyagú mundér. Megváltozik a rangjelzések formája is. A váll-lap megszű­nik, a rendfokozati jelzések, itt is több lehetőséget kínálva, visszakerülnek a kabáthajtó­kára. Ismét feltűnik az ötágút felváltó hatágú jelzőcsillag, amelynek pályafutása éppen bevezetésének századik évfor­dulóján, 1949-ben szakadt meg. Új idom váltja fel a rendszer- változás előtti rombusz formájú jelvényt. A tisztikar számára a felsőfokú képzettség jelölésére már be is vezették azt a jel­vényt, amelynek egyik eleme a koronás címer. Koronás címert terveznek a sapkajelvényben is. Lehet, hogy a tányérsapkát a régi tábori sapka helyettesíti majd. Ä régi paszományok megma­radnak, a hétköznapi viselettel kapcsolatban van olyan elgon­dolás, hogy a katona neve és rangja a ruhadarab bal mellére hímezve legyen látható. Több változat is lehetséges a gomboknál. Vannak, akik visz- szakívánják a koronadíszítést, másoknak megfelel a jelenlegi jelvény, amelyen tölgyfaágak között két keresztbe tett puska fekszik. A lábbeli tekintetében nem várható jelentősebb változás, legfeljebb apróbb módosulá­sokra lehet számítani az ergo­nómiai követelményeket eddig is figyelembe vevő, bevált technológiával készülő bakan­csoknál, cipőknél. A repülőtéri szerelők például az előirányzat szerint nyárra szandált kapnak, hogy könnyebben elviseljék a betpn forróságát. Általánosságban érvényes, hogy legelőször a nagy tömeg­ben, konfekcióipari módszerek­kel előállítható gyakorlóruha cseréjére kerül majd sor, ezt kapják a fegyveres erők tagjai az elhordott öltözetek helyett. Mint' az elmondottakból lát­szik, a ruházati szolgálatfőnök­ség által vázolt elképzeléseik módot adnak a további válasz­tásra: egyes esetekben a ha­gyomány, a nemzeti tradíció szempontjai erőteljesebbek, másokban a gyakorlati köve­telmények, s vannak átmeneti formák is. Hogy az idén életbe léptetendő honvédségi egyen­ruha-reformban melyik irányzat érvényesül majd határozottab­ban, az a mindenkori anyagi le­hetőségeken kívül attól is függ, hogy a változást kezdeményező szellemi erők közül a hadsereg­ben melyik szavának lesz na­gyobb súlya - mondja Salamon Iván hadtörténész. Szilágyi P. Kevesebb támaszpont További amerikai katonai támaszpontok megszüntetését javasolta Les Aspin amerikai védelmi miniszter. - Bízom benne, hogy a jövő változásai a katonai erő csökkentését hozzák és több, nem pedig kevesebb támaszpont bezárására kerül sor annál, mint amit ez alkalommal javaslok - szólt Aspin egy me­morandumban a Kongresszus­hoz fordulva, a felszámolásra ítélt bázisok listájának beter­jesztése előtt. Les Aspin mint­egy 30 nagy amerikai támasz­pont bezárását és további 150 állományának csökkentését ja­vasolja. Ez a lépés tízezrek - ka­tonák és civilek - állásába ke­rülhet - írja a Reuter hírügy­nökség. A jövő városa A tokiói városi kormányzat által szervezett 1996-os expóra eddig mindössze három vállalat adta be jelentkezését, jóllehet március 12-e a határidő. Az el­húzódó dekonjuntúrában kere­sik a lanyha érdeklődés okát a tokiói honatyák, akik közül egyesek szerényebb, kisebb mé­retű kiállítás megrendezését ja­vasolják. Az 1996. évi japán expó a Jövő városa és a tech­nika kapcsolata” téma köré szerveződik. A városi kor­mányzat arra számított, hogy a tokiói öbölben épülő kiállítási területre 25 magánvállalat fog építőként és a pavilonok üze­meltetőjeként jelentkezni és át­vállalni a terhek jelentős részét. Eddig azonban csak a tokiói Elektromos Művek és két másik társaság jelezte vállalkozói készségét. Vasút nélkül Csütörtök óta nem közleke­dik többé vonat a csaknem há­rommillió négyzetkilométernyi Argentína hetven százalékán, tizenhárom olyan tartomány­ban, amelyik csak vesztesége­sen tudta volna tovább üzemel­tetni a vasutat, s ezért inkább megszüntette. A kormány dön­tése nagy megdöbbenést keltett, hiszen a dél-amerikai ország története szorosan összefonó­dott a vasutak történetével: száz évvel ezelőtt a franciák és a bri­tek építette sínpár lefektetése je­lezte a hatalmas patagóniai sík­ságra települő szarvasmarha te­nyésztők érkezését. Oroszország fizet Oroszország hajlandó kártérí­tést fizetni a dél-koreai légitár­saság (KAL) utasszállító gépé­nek 1983-ban történt lelövése miatt, amennyiben a polgári re­pülésügyi szervezet megálla­pítja Moszkva felelősségét. A dél-koreai hírügynökség jelen­tése szerint ilyen értelemben nyilatkoztak Moszkvában orosz illetékesek az amerikai, a japán és a dél-koreai kormány képvi­selői előtt. Oroszország mind ez ideig azzal utasította el a kárté­rítési igényeket, hogy a nem­zetközi jog szerint nem terheli felelősség. A szovjet katonai vezetők annak idején azt állítot­ták, hogy a gép kémkedés cél­jával repült be a szovjet lég­térbe. Szerb milliárdos Jezdimir Vasiljevic szerb milliárdos és bankár Izraelben keresett menedéket. Az AFP je­lentése szerint a 44 esztendős Vasiljevic feleségével és fiával érkezett Tel-Avivba. A Ben Gu- rion repülőtéren közölte: azért hagyta el hazáját, hogy meg­szabaduljon a helyi maffiától és Slobodan Milosevic szerb elnök fenyegetéseitől. Mint elmondta, hazájának hatóságai több ízben is jelentős összegeket zsaroltak ki tőle. Kijelentette, most Izraelből kíván harcot indítani a szerb ál­lamelnök ellen. * A A i f

Next

/
Thumbnails
Contents