Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-17 / 74. szám

6 oj Dunántúli napló 1993. március 17., szerda Külpolitika Csökkenőben a hadiipar Privilégiumok Lengyelországban Varsóból üresen ment le Wroclawba nyolc luxus-limu­zin, ott megvárták az ugyancsak a lengyel fővárosból tízegyné­hány emberrel a fedélzetén ér­kező, száz személyes Tu- 154-es kormánygépet. Wroc- lawban az utasok átszálltak a várakozó autókba, s azok a he­gyi üdülőbe vitték őket egyhe­tes téli üdülésre. Természetesen nem akárkik voltak az utasok, hanem Lech Walesa államfő és családja, va­lamint közvetlen munkatársai. (A család egyúttal azt is jelenti, hogy a kormánygép előbb Gdanskból Varsóba hozta a csa­ládot.) A Veto című lengyel lap az eset kapcsán az ország új veze­tése kiváltságainek nézett utána. Először is a fizetések: az ál­lamfő a múlt év végén havi 20 millió zlotys bruttó fizetést ka­pott, ami mintegy 1250 dollár­nak felel meg - ez a német kan­cellári jövedelem mintegy hu­Ismeri Ön Európát? (2) Ki mint élt... Európa országait és polgárait élénken érdekli, milyen telje­sítményt nyújtanak, hogyan él­nek a kontinens más országai­ban. A Média World által készí­tett és több világlap hasábjain most közölt összeállítást a fej­lettség illetve a jólét egyik leg­jellemzőbb mutatóját veszi szemügyre az egyes országok­ban: mennyi az egy főre jutó, dollárában kifejezett évi társa­dalmi össztermék. „Csak” 27 ország szerepel a felsorolásban, hiányzik például Albánia, amelynek múltbeli sta­tisztikái nem feleltek meg a nemzetközi közvéleménynek. Nem szerepelnek az egykori Szovjetunió területén megszüle­tett új, nemzeti államok, Cseh­szlovákia, illetve Jugoszlávia esetében az 1990-es adatok még az adott szövetségi államra vo­natkoznak. A listavezető tízeknél egy főre kivetített társadalmi össz­termék 33 ezer és 20 ezer dollár között mozog. Az élen Svájc és Liechtenstein, ezek meghalad­ták a 30 ezer dollárt, harmadik­ként a legmagasabb szintet fel­mutató EK-tag, Luxemburg kö­vetkezik 28 ezerrel. A finnek, a svédek és a norvégek után, Iz- land társaságában, Dánia és Franciaország szerepel a felso­rolásban, 22 500-22 000 dollá­ros értékkel. A második tízes csoport első helyén Ausztria áll, amely szinte súrolja, de mégsem éri el a 20 ezres határt. Az utolsó eb­ben a körben Portugália vala­mivel 5000 dollár felett. Köztük helyezkedik el az Európai Kö­zösségek hét tagállama: Hol­landia, Olaszország, Nagy-Bri- tannia és Belgium 15 000, Spa­nyolország 10 000 ezer dollár feletti szinttel, majd Írország és Görögország. Az EK-n kívüliek közül ide tartozik Málta 7000 dollárral. Magyarország a 23. helyen áll az 1990-es csaknem 3000 dolláros szintjével. Akkor - je­lentéktelen különbséggel - Csehszlovákia és Jugoszlávia előzte meg, viszont Bulgária, Lengyelország, Románia és Tö­rökország (ez utóbbi 2000 dol­láros vagy az alatti egy főre eső össztermékkel) mögötte követ­kezett. A mai valós magyar adatok­ról idehaza élénk vita folyik .Egyes szakértők - tényleges árakra hivatkozva - 6700 dol­lárra teszik a magyar GDP reá­lis értékét. Mások hozzáteszik az ún. rejtett gazdaság teljesít­ményét, s így 7 400-7 600 dol­lárt mutatnak ki. szadrésze. A lengyel miniszter- elnök, a szejm és a szenátus el­nöke 18 milliót, a miniszterek 15 milliót keresnek. Lech Wa­lesa fizetése dollárban számolva pontosan annyi, mint amennyi a lengyel államfő fizetése volt 1938-ban. Akkor azonban a Chevrolet legdrágább modell­jének ára kétezer dollár volt, a lengyel Fiat pedig 5 ezer zlotyba került. A lengyel törvények értelmé­ben az állami intézmények ve­zetőinek főosztályvezetővel kezdődően szolgálati autó jár gépkocsivezetővel, valamint a kormány kórházában gyógyke­zelhetik őket. A Varsóban ál­landó lakással nem rendelke­zőknek hivataluk betöltésének idejére szolgálati lakás jár, amit a költségvetés fizet. S itt nem kevés emberről van szó, hiszen Walesa elnökkel jelentős csapat érkezett Gdanskból, amely most kiegészült Hanna Suchocka mi­niszterelnök poznani káderei­Vancouver egy szociális ott­honában a napokban 93 éves korában elhunyt Bertha Mar­shall, az 1912-ben jéghegynek ütközött Titanic luxusgőzős ka­tasztrófája túlélőinek egyike. Utoljára 1985-ben nyilatkozott élményeiről. Édesanyjával uta­zott az akkor 12 éves kislány a hajón, és jól emlékszik, hogy anyja álmából keltette fel azzal, imádkozzék, mert jéghegynek ütköztek és süllyednek. A skó­ciai Aberdenből apjához igye­keztek Oregonba, amikor az (1) London télen is izgalmas, lüktető és világváros. Sajnos kevés magyar ember tapasztal­hatta még ezt, kévésünknek adatott az meg, hogy hónapokat töltsön a város forgatagában a brit mindennapokban. Magam azon szerencsések közé tarto­zom, akinek részben egy ösz­töndíj segítségével sikerült ez és belekukkanthattam ebbe a szí­nes kavalkádba. Természetesen nem ismertem meg a briteket (még az angolokat sem) ilyen rövid idő alatt, csak benyomá­sokat, élményeket, valódi pilla­natképeket rögzítek a következő sorokban. Szerencsém volt az érkezés­sel, mivel éppen aznap az ég­bolt kitisztult, kellemesen sütött a nap, sehol egy esőfelhő. így a repülőgépről láthattam a híres doveri fehér sziklákat, a Temze torkolatát, a csatornát és a tér­vel. „Státusszimbólum” a testőr is, mint a magasrangú kor­mányhivatalnokoknak járó Lancia. A rendszerváltás első miniszterelnöke, Tadeusz Ma­zowiecki 14 főre korlátozta azok számát, akiknek járt a kormányőrség, a BOR nyújtotta védelem. Valójában csak 13-an éltek e lehetőséggel: Krzysztof Skubiszewski külügyminiszter nem kért, sőt nem volt hajlandó elfogadni testőrt. A „szekér” Jan Olszewski kormányzása idején szaladt meg, amikor még egyes parlamenti képviselők, mint Jan Lopuszanski, a Ke­resztény Nemzeti* Egyesülés egyik parlamenti vezérszónoka is részesült e védelemben. A csúcsot azonban valószínűleg Olszewski belügyminisztere, Antoni Macierewicz állította fel. Mig az előző miniszterelnök, Jan Krzysztof Bielecki beérte egyetlen testőrrel, Macierewicz még a parlament épületében se első útját tévő és a „Kék szalag” elhódításáért versengő Titanic jéghegynek ütközött és néhány órán belül elsüllyedt. A kataszt­rófában 1500 ember vesztette életét. A túlélők száma hétszáz körül volt. Egy tavaly közzétett jelentés szerint a Titanic túlélői közül 1992-ben tízen éltek még, köz­tük Bertha Marshall. Az asszony Portlandban (Oregon) ment férjhez dr. Les­lie Marshallhoz és 1923-ban Kanadában telepedtek le. képéről már oly jól ismert szi­getkörvonalat. A megérkezés után az utazót már a reptéren két felettébb iz­galmas esemény várja. Először is, hogy beengedik-e egyáltalán az országba. Nincs sok jelentő­sége annak, hogy megszűnt a vízumkötelezettség országaink között (6 hónapnál rövidebb tar­tamú utazásnál), mivel a beván­dorlási hivatal (Immigration Of­fice) munkatársai mindenkit alaposan kikérdeznek. Miért, kihez, mennyi időre és pénzzel érkezett, a kétséges információ­kat pedig azonnal ellenőrzik te­lefonon, katalógusokból. A kér­dések konkrétak, az alkalmazot­tak udvariasan szigorúak, így csak jól előkészített utazásokat javasolok mindenkinek. A másik feszültségpont - úgy gondolom másoknak is - a csomagok megérkezése. Ha­talmas szállítószalagokra dobál­tett egy lépést sem négy „goril­lája” nélkül. Hogy hányán őrzik Lech Wa­lesa biztonságát, az a legszigo­rúbban őrzött államtitkok közé tartozik. A Veto beszámolója szerint mostani téli üdülésének színhelyétől már három kilomé­teres távolságra igazoltatták a járókelőket. Természetesen vé­delem alatt áll családja Gdansk­ban - nemcsak Danuta asszony, de hat gyermeke is (a két nagy­fiú katonai szolgálatát tölti), akiket nemcsak az iskolába, de mindenhova testőr kisér. A gdanski házat háromszoros őr­ség veszi körül - a kormányőr­ségen kívül az államvédelmi hi­vatal és a helyi rendőrség is őrzi. A privilégiumok közé tarto­zik a diplomata útlevél birtok­lása is, márpedig ez igen széles körnek jár - tulajdonképpen mindenkinek, akinek a kor­mánykórház használatára van jogosultsága. (MTI) Raisza Gorbacsova további kezelés céljából a napokban is­mét kórházba vonul - közölte a moszkvai televízióban Mihail Gorbacsov. Mint az AFP Moszkvából je­lentette, a volt szovjet államfő felesége egy időre elvesztette beszéd- és mozgásképességét, s egészségének megrendülése Gorbacsov szavai szerint az 1991. augusztusi puccskísérlet alatt elszenvedett igen súlyos megrázkódtatás következmé­nye. ják ki (szó szerint) a bőröndö­ket, szinte mindenki tetszése szerint vihet belőle. Ezt persze nem kockáztatja meg senki, s így elkerüli az esetlegesen belé­jük helyezett tiltott áruk (kábí­tószer, fegyver stb.) átvételét. A látogató közlekedni kezd. Nincs különösebb gond az egész 8-10 milliós metropolisz­ban sem, mivel a földalatti majdnem az egész várost behá­lózza. Jól áttekinthető, világos ábrák, térképek, feliratok, pros­pektusok segítik a tájékozódást. A felszínen a közismert piros emeletes buszok futnak, a kül­városi részekbe pedig (British Rail) vonatszerelvények. Szerencsés hétvégén érkezni, akkor kevésbé zsúfolt és rohanó a közlekedés és így az első be­nyomások is kellemesebbek. A jegyváltás, érvényesítés és el­lenőrzés tökéletesen szervezett. A földalatti mindkét végpontjá­nál automatákon keresztül lehet csak áthaladni az érvényes jegy behelyezésével, és mindenhol ott áll néhány közlekedési al­A világ hadiipari termelése a hidegháborús virágzás után egészben véve mintegy 25 szá­zalékkal fog csökkenni az elkö­vetkezendő öt évben - adta hí­rül a stockholmi székhelyű Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). A legnagyobb termeléscsök­kenés a volt Szovjetunió utód­országaiban várható, de az Egyesült Államokban és Nyu- gat-Európában is visszaesés ta­pasztalható majd. Ennek elle­nére azonban több országban, Dánia hivatalosan is tiltako­zott Moszkvánál, mert bizonyí­tott tény, hogy mind többen ér­keznek illegálisan az orosz föld érintésével az észak-európai or­szágba. Nemrég a dán partoknál őrizetbe vettek több mint száz kurd nemzetiségű jövevényt, akik egy felségjel nélküli hajón érkeztek. Az „emberrakomány” szerencsésen elérte úticélját, a vízijármű pedig a sötétség leple alatt távozott. A dán rendőrség és az Inter­pol rekonstruálta a menekültek útvonalát. Eszerint a kurdok Irakból először Jordániába men­tek, majd Törökországon át Moszkvába, innen Tallinba. Az észt fővárosban hajó várt rájuk, amely a modern Odisszea utolsó állomására, a dániai Bornholmba navigálta őket. Időközben sikerült fény derí­teni arra a moszkvai nemzetközi „szindikátusra”, amely azzal foglalkozik, hogy főként ázsiai­akat és arabokat Nyugat-Euró- pába és az Egyesült Államokba csempésszen. Az ügynökök Ka- racsiban, Madrászban, Kalkut­tában, Katmanduban és Colom- bóban gyűjtik be az elvágyódó­kat. Az orosz bűnüldözési szer­vek feltételezése szerint Da­maszkusz szintén a Moszkvával kapcsolatban álló embercsem­pészet központja. A Nyugat-Európába, illetve Amerikába szállítandó ügyfelek hamisított vagy valódi beutazási papírokat kapnak Oroszország­ban 500-1000 dollár fizetség el­lenében. Az orosz határőrség 1991-ben csupán hét személyt vett őrizetbe illegális határátlé­pés miatt. Tavaly, az év máso­dik felében ez a szám megha­ladta a 240 ezret. A KGB számí­tásai szerint körülbelül 250 ezer főt csempésztek Ázsiából és az arab országokból Oroszorszá­gon át Nyugatra. Jelenleg mint­egy 150 ezren várnak Moszk­vában vagy a környékén arra, hogy tovább vigyék őket Né­metországba, a skandináv or­kamalzott is. így megelőzik a „bliccelést”, nem érdemes átug­rálni az automatákat (mint pél­dául Párizsban). A büntetések tényleg elriasztók és elrémisz­tők. A dohányzás szigorúan til­tott minden tömegközlekedési eszközön, a büntetés 40 fontnál kezdődik de már 100 fontos hát­rány kilátásba helyezését is fel­fedeztem egy emeletes buszon. (Tájékoztatásul: december vé­gén 130 forint körül volt 1 font). A belvárosi buszokon kala­uzzal is találkozhatunk, aki egy idegen számára bonyolult - nyakba akasztott szíjon lógó - pénztárszerkezettel nyomtatja a jegyet, villámgyorsasággal. Ä tisztaság minden közleke­dési eszközre jellemző, ez alól néha a földalatti kivétel az elha­gyott újságok és üdítősdobozok miatt. Szinte patika-tisztaságúak a világhírű „cab”-ok, vagyis a fe­kete tradicionális taxik. Tiszta­ságuknál csak kényelmük na­gyobb, legalább egyszer min­den idelátogatónak ki kell pró­így Kínában, Japánban és Tö­rökországban is fellendülésre lehet számítani. A SIPRI jelentéséből kiderül, hogy a világon mintegy 15 mil­lió ember dogozik a hadiipar­ban. A termeléscsökkenés miatt 1998-ig 3-4 millióan veszítik el munkájukat. A szovjet utódállamok fegy­vergyártásának visszaszorítá­sára szükség van ugyan, de a munkanélkülivé váló emberek körében ismét megerősödhet­nek a „konzervatív” érzelmek. szágokba, az Egyesült Álla­mokba és Kanadába. Ez azonban újabb sok-sok zöldhasúba kerül. Általában a balti államokból folytatódik to­vább az út hajóval, s ennek ára 2500-3000 dollár. A hajó gyomrában összezsúfolva vár­ják a Keleti-tengeren bolyongó hajó kikötését, s ha megérkez­tek, sokszor azt sem tudják, hol vannak. Legtöbbször semmi­lyen okmány sincs náluk. Ki le­het persze várni valamilyen pa­pírost, ám ez akár tízezer dol­lárba is belekerülhet. A hamis útleveleket Hongkongból és Damaszkuszból hozza az em­bercsempész maffia munkatársa Moszkvába, ám ha balszeren­cséje van, úgy jár, mint a sere- metyevói repülőtéren letartózta­tott Ragyin nevű bűnöző, akinél harminc különféle útlevelet, rengeteg vízumot és egy bő­röndnyi bélyegzőt találtak, ame­lyekkel nyilván további beuta­zási vízumokat hamisítottak volna. A rendőrség 2000-5000 főre becsüli azoknak az oroszoknak a számát, akik az embercsem­pészetben részt vesznek. Kiter­jedt kapcsolatokkal rendelkez­nek a határőrség, az Aeroflot, valamint különféle - köztük nyugat-európai - konzulátusok munkatársai között. A bandafő­nökök éves tiszta jövedelme fe­jenként akár fél millió dollárra is rúghat, és a virágzó üzletágat most a jelek szerint bővíteni kí­vánják. A KGB tudni véli, hogy mind nagyobb számban próbál­nak elrabolt ázsiai és arab nőket összegyűjteni Nyugaton mű­ködő piros lámpás házak szá­mára, és kialakított láncaikat a kábítószerkereskedelemben is kamatoztatni akarják. Ez azon­ban oda vezethet, hogy meg­gyűlik a bajuk azokkal a maffi­ákkal, amelyek ezeket az ágaza­tokat saját monopóliumuknak tekintik. S akkor jönnek a gengszterháborúk - akárhol Eu­rópában. hálnia. Bőven van hely a lábak­nak, csomagoknak, és a vezetők - mint általában a britek - kész­ségesek. A taxik feketeségét megtöri egy-két fehér, rózsaszín és sárga példány. Ezeken szel­lemesebbnél szellemesebb fel­iratokat látni, amelyek általában saját eltérő voltukat pellengére- zik. A főváros hat zónára osztott, amely a belvárossal kezdődik. Korszerűen ölelik egymást a zónák, egyre távolabb haladva a centrumtól minden égtáj elé. A zónáknak a közlekedési díjak­nál van jelentősége, természete­sen a számuk növekedésével a díjak is emelkednek. Érdemes napi, heti vagy havi „kombi­nált” bérletet (Travelcard) vásá­rolni az utazónak, jelentős meg­takarítást eredményez és prakti­kus. (A heti és havi jegyhez szükséges egy igazolványfény­kép is). A távolabbi zónákba járó vo­natok gyorsak, gyakoriak és ál­talában pontosak. Dr. Fenyvesi Csaba A csúcs színhelye a Vancouver-i tengerpart és jobboldalt a Pan Pacific Szálló, ahol április 3-án a kétnapos Jelcin Clinton találkozó kezdődik Nyugat-Kanadában. Azért választották színhelyül, mivel kedvezőbb Jelcin számára, aki abban az időben Oroszország távol-keleti ré­szén tesz látogatást. Titanic-túlélő halála Raisza beteg Gengszterháborű készül - valahol Európában? t / i T nnrlnni nillsnstVpnpV vtiMiiiiiii ifiiirfiisiiix n I in k pilIUliUliVv|7 VÍV

Next

/
Thumbnails
Contents