Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-16 / 73. szám
8 aj Dunäntail napló 1993. március 16., kedd Március 15. kitüntetett)ei A 270 ágyas harkányi Gyógyfürdő Kórház nemcsak a térségben meghatározó jelentőségű, vonzáskörzete az egész ország, sőt határainkon túl is ismert. Dr. Keszthelyi Béla immár tizenhatodik éve igazgatója az intézménynek, s a vezetése alatti időben talán legnagyobb fejlődését érte meg a kórház, különböző pénzforrásokból csaknem 260 millió forintot költöttek ez idő alatt a bővítésre, korszerűsítésre. Új szárny épült, létrehoztak egy korszerű balneológiái részleget, fejlesztették a laboratóriumot. Jelentős előrelépés történt a rheumás betegek ellátásában, nagy hangsúlyt kapott a rehabilititációs tevékenység, s az igazgató kapcsolatainak köszönhetően klinikai farmakológiái feladatot (új gyógyszerek kipróbálása, tesztelése) is felvállaltak, így kapcsolatba kerültek neves külföldi gyógyszergyárakkal. Kiharcolta, hogy Egészségügyi és Szociális Díj Dr.Keszthelyi Béla az egyetemen, választott szakként, már harmadik éve rheu- matológiát is oktatnak. A kitüntetés kapcsán kis visszapillantás az életútjára: 1957-ben végzett a pécsi orvosegyetemen. Először a belgyógyászati klinikának volt orvosa 15 évig. Mivel itt izotóp laboratóriumban is dolgozott, 1973-ban „elcsalták” az uránércbánya egészségügyi szolgálatához, ahol speciális feladatot kellett ellátni. Itt találkozott először halmozottan mozgász- szervi megbetegedésekkel. A harkányi kórházi állást 1977-ben ajánlották fel, s mint mondta, új feladatnak, izgalmas kihívásnak érezte, ezért elvállalta és ezt a döntését azóta sem bánta meg. Amikor a tervekről beszélünk, dr. Keszthelyi Béla megemlíti, végre sor kerülhet a kórház első, 150 éves épületrészének a felújítására, de úgy, hogy az eredeti külső megjelenésen nem változtatnak, hiszen kevés régi, épület maradt fenn Harkányban eredeti formájában. Felvállalták a háziorvosok rhe- umatológiai képzését. Terveik között szerepel a gyógyturiz- mus fejlesztése is, ami a pár évvel ezelőtti szép fellendülés után most a déli szomszéd háborús viszonyai miatt megtorpant. Bár megemlítette, hogy ennek érdekében a községnek is sokat kell tenni a környezete alakításában. S. Zs. * Munkácsy-díj Lantos Ferenc Lantos Ferenc képzőművész, a pécsi művészeti élet évtizedek óta egyik legmarkánsabb képviselője. Jelenleg egy nem hétköznapi kezdeményezés, a Művészeti Szabadiskola egyik létrehozója és tanára.- A 60-as években, ha jól emlékszem, Ön gyakori „ vendége ” volt a rendőrségnek.- 1956 tízéves évfordulóján a Kórház téren tartottam rajzórát, amikor odajött valaki, és azt mondta, hogy vigyázzak, a műterembe október 23-a előtt senkit ne engedjek be, mert a rendőrség figyelni fog. S valóban, két hétig állandóan lestek.- Úgy tudom, az volt ennek az oka, hogy Ön, úgymond, nem a szocialista művészeteszményeket követte, sőt, még tanította is.- Kerek-perec ki is jelentették, hogy amit csinálok, az nem a mi társadalmunk művészete. Azt is mondták, hogy a szocializmus legrafináltabb ellensége vagyok. Az is probléma, hogy aktot rajzoltatok, és pornográf képek teijesztésének elősegítéséért két évi börtönnel büntethetnének. Meg akartak félemlíteni, de ez nem sikerült.-Nem furcsa, hogy valakit ugyanazért a tevékenységéért egyszer büntetik, máskor pedig megjutalmazzák ?- Ha az ember kellőképpen megalapozza a saját programját szakmailag, emberileg, és komoly időt szán arra, hogy sínre tegye feladatait, akkor igazában semmi más dolga nincs, mint az, hogy ezt végig csinálja. Tulajdonképpen, a legkomolyabb vád az volt, hogy a fiatalok jönnek utánam. De rájöttem, hogy ha az ember következetesen véghez viszi a dolgait, akkor lehet, hogy vitatkoznak vele, de egy idő után elfogadják. Az elmúlt húsz évben senki nem szólt bele, hogy mit csinálok.- Ön a pécsi művészeti életben mindig magányos volt.- Nem akartam engedményeket tenni se jobbra, se balra. Tíz-tizenöt évet szántam arra, félretéve esetleges sikert és dicsőséget, hogy nagy belső küzdelmekkel ugyan, de eljussak odáig, hogy kialakuljon bennem egy szilárd emberi, szakmai, pedagógiai alapállás, aminek a lényegén azóta sem kellett változtatni. Ez azzal járt együtt, hogy a magam útját jártam.-Az elmúlt harminc év ho- zott-e változást vagy fejlődést az Ön művészetében? Egyáltalán, létezik fejlődés a művészetben?- Ahogy az ember idősebb, úgy elnézőbb a dolgokkal szemben, szélesebb skálát tudok elfogadni, megértőbb vagyok. Saját magammal szemben, szerencsére, nem. De azt vettem észre, hogy amit annak idején csináltam, pillanatnyilag ugyanúgy izgat, ugyanúgy aktuálisnak érzem. Úgy gondolom, hogy a művészet minden korban teljességre törekedett, és akiknek ezt sikerült megközelíteni, azok elvben egyenrangúak. Tehát nem hiszem, hogy a művészetben létezik fejlődés, legfeljebb változás. De az ember kezdetben sokkal inkább a felszínről tud valamilyen megállapítást tenni, később ez fokozatosan mélyül. Bennem, úgy gondolom, annyi a fejlődés, ha egyáltalán alkalmas vagyok ennek a mérésére, hogy hosszú ideig a dolgokat kívülről befelé próbáltam közelíteni, most úgy érzem, hogy inkább belülről kifelé. Cs. L. Az önkormányzati munka színvonalának emelése érdekében végzett példamutató munkájáért ítélte Molnár Adámné, geresdlaki körjegyzőnek a Baranya Megyei Közgyűlés a Közszolgálati Díjat, aki mégis azt mondja, „polihisztort kívánna ez a munkakör, mert olyan szerteágazó és annyi feladatot ad, de magam semmiképpen sem tartom annak. ” Fiatalon csöppen az államigazgatási területre, több szerződéses próbálkozás után a mará- zai tanácsi kirendeltség vezetése volt az első állandó munkahelye és elkötelezettsége a közszolgálat iránt egy életre szóló hivatás lett. A körzetesítések révén került Geresdlakra igazgatási előadónak, majd a végrehajtó bizottság titkára lett és elfogadták pályázatát a körjegyzői posztra. Székelyszabari születésű, a pécsi Leőwey Klára GimnáAz 1948-49-es forradalom és szabadságharc pécsi hősi halottainak sírjait koszorúzták meg tegnap Pécsett, a köztemetőben Fotó: Proksza László ÉÉ Tudományos és Felsőoktatási Díj Dr. Ivancsics Imre Keveset mutat magából. Dr. Ivancsics Imre docens, a Janus Pannonius Tudományegyetem általános rektorhelyettese, az állam- és jogtudományi kar tanszékvezetője határozott, szigorú ember. Nagyon világos a véleménye a munkáról: „Nem kedvelem a hazardírozást! Szeretem azokat az embereket, akik megteszik azt, amit meg kell tenniük. Hiszek abban, hogy a siker nem jön magától, az eredményért pedig meg kell küzdeni ...” A közigazgatási jogtudomány a számára nemcsak kutatási terep, és nem is csak az oktatás tárgya.-Megtanultam, hogy ezt a tudományt csak a gyakorlattal való állandó kapcsolattartással lehet művelni - mondta el. - A jelenlegi időszak a tudományos kutató, de az egyetemi oktató számára is hallatlan izgalmas, és rengeteg szakmai kérdést vet fel. A kormány elfogadott egy közigazgatás-korszerűsítési programot, kezd a szakmai megbecsülésünk is kialakulni, keresnek minket, és mi meg is találjuk a kapcsolódási lehetőségeket. A tanszék törekszik arra, hogy az önkormányzatok partnerévé váljon, hiszen manapság nagyon is sok múlik azon, milyen, és mennyire működőképes a jogrendszerünk. Én a joggal foglalkozókat mindig valahogy az igazság letéteményeseinek véltem. Ivancsics Imre is úgy gondolja: nincs „kis” törvénysértés, mert Közszolgálati Díj ✓ Molnár Adámné zium német tagozatán érettségizett, mint mondja „falusi lány létemre nem igazán tudtam, hogy milyen lehetőségeim vannak. ” Végül is a továbbtanulást a munkahely adta, a tanácsakadémiát végezte el. Nem panaszképpen sorolja a falvakban dolgozó körjegyző nehézségeit, a késve érkező jogszabályokat, a szükséges magyarázatok elmaradását, a nehezen megteremthető kapcsolatot a főhatóságokkal, és a középszint hiányát. Összefogtak a környező falvakban dolgozó jegyzők, körjegyzők és segítenek egymáson. Megteremtették maguknak a kölcsönös továbbképzést, ugyanis rendre találkoznak Bolyban, Somberekén, Lánycsókon, legközelebb Himeshá- zán, vagy éppen Geresdlakon. Fazekasboda január elsejétől önálló lett, de nem haraggal váltak el, az ottani jegyző a hivatalba lépése előtt másfél hónapot töltött a geresdlaki hivatalban, tanulmányozta az ottani munkát. A szétválás ellenére is sok területen együtt dolgoznak, közösen tartanak fenn intézményeket. A geresdlakiak pedig Himesházáról hozták át az adócsoportot, így került a körjegyzőségre hosszú idő után új munkatárs, mert ahogy a körjegyző asszony mondja „szerencsém van, és ez a községek jellemzője is, hogy nagy tapasztalatokkal rendelkező évtizede együtt dolgozó gárda intézi az ügyeket. ” Gáldonyi M. Közművelődési és Közoktatási Díj Dr. Sántha Attiláné Dr. Sántha Attiláné, a megye Közművelődési és Közoktatási Díjában részesült a kistelepülések iskoláit segítő szakmai munkájáért. Szigetváron gyógypedagógiai osztályban állt először a katedra elé. Fiatal házasként került Kehi- dára, ahol egy szolgálati szobában, száradó pelenkák alatt kuporogva tervezték jövőjüket, ahol a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet kollégiumának nevelője lett, s ahol az agrárközgazdász férj - most a JPTE Agrárközgazdász és Környezetgazdálkodási Tanszék vezetője - tanított. Sőt, a kul- túrház vezetését is elvállalták. Az egyben-másban még ro- matikus hatvanas évek, amit a helyi értelmiség összefogása, zsíroskenyérrel ízes esti találkozások koronáztak? Szerencsénk volt, hogy baráti közösségekre leltünk szinte mindenütt - hagyja helyben a kérdező szónokias visszarévedését a múltba, ahol - mint mondja - egy még különösebb igazgató dirigálta, sőt, menedzselte a nála tehetségesebbeket, ö volt az, akiről Sántha Ferenc a Húsz órának a hősét, az amúgy korrupt és iskolázatlan „elnök-Jós- kát” formázta.- Ez még nagyon kemény valóság volt - mondja ahol az egyetlen televízió még összehozott bennünket, és szolgálati szobánk faláról egy festmény, a gazdaképzőt alapító Deák Ferenc portréja nézett le ránk. Pécsre kerülve Pécsbányateleha a törvényesség sérül, az az egész életet átjárja. És hogy milyen személyes tulajdonságokkal lehet mindezt kivédeni?- Jó, ha van egy tágan értelmezett nyugalom, kiegyensúlyozottság. Kellenek a tisztességes, korrekt emberi kapcsolatok is. És persze egy még jobban működő közigazgatás.. . A Tudományos és Felsőoktatási Díj 55 éves kitüntetettje lélekben fiatalabb a koránál. Nem is lehet másként, hiszen diákok közt van, akikkel együtt dolgozik, és akikre hat, talán legalább úgy, ahogyan őrá hatottak tanárai: Bihari professzor, és dr. Száméi Lajos. Azóta sem ingott meg, és az igazság az, hogy szabadidejében is csak elképzeli, milyen lenne, ha horgászna, vagy ha egy álombéli kertet művelne. Valójában a hobbija is az, ami a munkája: a jog. Hodnik I. Gy. pen kezdtem tanítani, majd 1973-tól egy évtizedig a Berek utcai Általános Iskolában voltam alsótagozatos tanító, ahol csökkentett óraszámban ugyan, de most is tanítok éneket.-A Baranya Megyei Pedagógiai Intézethez, az akkori vezető, Tasnádiné Rónaki Edit hívott, alsótagozattal foglalkozó munkatársnak. Máig nagyon nagy segítségre van szükségük a kisiskoláknak, noha Baranyában több kisiskola túlélte a körzetesítést, néhányat pedig visz- szaállítottak - hogy csak Kóróst, Sátorhelyet, Székelysza- bart, Csányoszrót említsem. Korábban az Országos Pedagógiai Intézet kiemelten segítette őket. 1985 után, a tantervi reformmal helyzetük lehetelenné vált. Ahol lehet, meg kell erősödniük, hogy a gyerekek ne utazzanak és a tehetségesek városi társaikkal azonos eséllyel induljanak az életbe. B. R. A v\
