Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-16 / 73. szám
1993. március 16., kedd üj Dunántúli napló 7 Évente 100-180 tonna pontyot értékesít a sumonyi halgazdaság A halászok télen is dolgoztak Felvételeink a sumonyi halastónál készültek Fotó: Kóródi G. Felgyorsítják az építkezést Autópálya Szinte forr, pezseg a víz a Sumony melletti halastavak telelőjében, ahogy Kovács Zsolt üzemegység vezető belementi a hálót a vízbe. Néhány pillanattal később kiemeli, gyönyörű 3 kilogramm körüli ponty ficánkol benne. Ponty, csuka, süllő és harcsa- Ebben a telelő medencében vannak a piaci pontyok, ezek általában 3 év körüliek, súlyuk 1-3 kilogramm között változik. Igazán ennek a halfajtának van kereslete a piacon, például decemberben, karácsony előtt alig győztük a szállítást, akkora mennyiségben fogyott az üzletekben és a kereskedőknél egyaránt. A pontyot az év minden szakában keresik és vásárolják, de igazi dömping általában csak egy-két alkalommal van évente. A piaci pontyból évente összesen 100-180 tonnát termelünk és értékesítünk a vásárlói igényekhez alkalmazkodva. Ezeknek általában 1-3 kilogramm a súlyuk, vegyesen szállítjuk a kisebbeket és a nagyobbakat, mert mindegyikre van igény, attól függően, hogy milyen halételt készítenek belőle. A pontyon kívül ragadozó halakat - csukát, süllőt és harcsát - is tenyésztenek eladásra, azonban ezekből jóval kevesebbet, ezért kisebb tétel kerül az üzletekbe is, éves szinten mintegy 10-50 mázsa. Ezen kívül a közel 160 hektáros nagy tóban előfordul amur és kárász is, ezek vad halak, a tavat tápláló vízfolyásból kerülnek ide.- Tenyésztéstechnikai okok miatt sem lehet több ragadozó halat termelni, mert ha ennél többet tartanánk, az már káros lenne. Általában azonos méretig, nagyságig lehet a halakat együtt tenyészteni, mert ekkor nem annyira veszélyesek a ragadozók a többiekre. A Bikali Állami Gazdasághoz tartozó sumonyi halgazdaságban összesen 220 hektárnyi területen foglalkoznak a tenyésztéssel, a ’30-as években mesterségesen kialakított nagytavat az Okor-Bükkösd csatorna táplálja. A halgazdaságban három éves üzemi ciklusban termelik a halat, ez gyakorlatilag annyit jelent hogy külön kis tóban nevelik az ivadékokat, a tenyészállományt és ezt követően, csak a harmadik évben kerülnek a halak nagytóba.- Természetes és mesterséges szaporítással egyaránt foglalkozunk, fő profilunk a ponty, elsősorban erre értendő a három éves termelési ciklus. A kishalak 1 éves korukig ivadékok, súlyuk 2-5 dekagramm között van, egy külön kisebb tóban tartjuk őket. Egy év elteltével átkerülnek egy másik tóba, ez a tenyész tó, itt elérik a 20-30 dekát. A harmadik évben kerülnek a pontyok a nagytóba, itt teljesen kifejlődnek, elérik a piaci súlyukat. Általában ősszel halásszuk le a nagytavat, ez a munka úgy kezdődik, hogy fokozatosan elkezdjük leereszteni a vizet. A nagy tó problémája, hogy lassan eliszaposodik, maximális vízállásnál is alig van I méternél mélyebb része. A lehalászást elősegítő halágy (ez a tó legmélyebb, medence szerű része, a vízszint csökkenésével itt gyűlnek össze a halak) is fokozatosan eliszaposodott, ma már szinte használhatatlan. Ezért alakítottuk ki évekkel ezelőtt a külső halágyat, amely a tavon kívüli 2 méter mély medence. Ezt egy zsilippel zárható árokrendszer köti össze a nagytóval. Lehalászáskor kinyitjuk a zsilipet a víz feltölti ezt a medencét, illetve megtelik hallal is. A zsilip elzárása után ebből az aránylag kis medencéből kell kihalászni a halakat. Ezt követően fajta, nagyság és egyéb szempontok szerint válogatjuk a kifogott halakat, és elkülönítve a telelő medencékbe kerülnek. Természetesen a lehalászással egyidő- ben beindul a jelentősebb értékesítés is, folyamatosan szállítják el a kifogott zsákmány egy részét. Összesen tizen dolgoznak állandó jelleggel a halgazdaságban, azonban az őszi lehalászáskor, két hónapig 20-25 alkalmi munkást is foglalkoztatnak.- Az itt dolgozók leginkább a téli hónapokban vehetik ki szabadságukat, azonban állandó ügyeletet kell tartanunk még ekkor is, éjjel-nappal. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a tavak jegesedését, mert ha befagynak, lékelnünk kell a levegőztetést miatt. Ügyelni kell arra is, hogy a zsilipeket és az egyéb műtárgyakat nehogy megrongálja a jegesedés. Folyamatosan vannak megrendeléseink, a telelőkből kifogjuk a megrendelt mennyiségű és fajtájú halat. Felügyelni kell a szivattyú működését, az esetleges halpusztulást. Ezen túlmenően a halászok klasszikus téli foglalkozása a hálófoltozás, szák kötés és egyéb halászati eszközök, berendezések karbantartása. 870 hektár vízfelület Mint Tóth István, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója elmondta, halászati ágazatukhoz összesen mintegy 870 hektárnyi vízfelület tartozik, ez 4 {területre tagozódik. A privatizációval kapcsolatos törvény kimondja, hogy az önálló életre, gazdálkodásra képes ágazatokat, egységeket értékesíteni kell, az ebből befolyó pénz a gazdaságnál maradhat. A vagyonértékelést követően háromszor hirdették meg a pályázatot többek között a sumonyi területre is, azonban eddig nem jött létre az adás-vétel. Első alkalommal nem volt érdeklődő, másodszor formai hibák miatt hiúsult meg az üzlet, illetve a harmadik alkalommal azt kérték a pályázótól, hogy javítson a vásárlási kondíciókon. A kft. amennyiben megkapja a területet, tovább folytatná a haltenyésztést. A tavak szomszédságában, a gazdaság területén évek óta működik egy madárgyűrűző tábor, illetve a Magyar Madártani Egyesület kérte, hogy a környéket nyilvánítsák nemzetközi jelentőségű vadvízzé. Vevők lennének a területre is, azonban állami tulajdonú föld nem idegeníthető el a kárpótlás befejezéséig. A gazdaság a rendelkezéseket és a lehetőségeket figyelembe véve ezt a területet jelölte ki a dolgozói földalapnak. Ezzel kapcsolatban fejezték ki nemtetszésüket a madártani egyesületnél, ezért az illetékes minisztériumhoz és egyéb hatósághoz fordultak panaszaik orvoslásáért. Ennek eredményeként minimális korlátozásra lehet számítani a jövőben halászati és vadászati szempontból a terület hasznosítását illetően. Hajdú Zs. Fel kell gyorsítani a magyar- országi autópályáépítkezéseket, különös tekintettel az MO-ás körgyűrű újabb szakaszára, illetve a Győrt elkerülő autópályára. Amennyiben ez többlet- költséggel jár, meg kell vizsgálni, miképp lehet a rendelkezésre álló pénzösszegeket átcsoportosítani - jelentette ki Schamschula György közlekedési miniszter. A tárca vezetője elmondta: Dél-Budapest túlterheltsége hosszú ideig már nem tartható, mielőbb szükség van a nehézforgalom elterelésére. Az MO-ás gyűrű MI-M5 közötti szakaszával az ország egyik legjelentősebb beruházása valósul meg. A mintegy 30 kilométeres út az országon átmenő forgalom nagyobbik részét a főváros tehermentesítésével vezeti el. Az építkezés pénzügyi megfontolásból két ütemben valósul meg, elsőként az M5-Ö& és a 6-os út közötti 15 kilométeres szakaszt helyezték forgalomba 1990. novemberében. A 6-os úttól - az M7-es autópályát érintve - az M1 -esig terjedő szakasz építése 1991 -ben kezdődött meg, a jelenlegi átadási határidő pedig 1994. októbere. A beruházás az Útalapból, illetve a Világbank és az EBRD által biztosított kölcsönökből valósul meg. Üzleti filozófiát váltott a Hungexpo: a nagy általános vásárok helyett a jövőben szakkiállításokat rendeznek a kőbányai központban. Miért kellett megszüntetni a hagyományos BNV-t'! Vajon maradnak-e látnivalók a nagyközönség számára is? kérdeztük Kovács Istvánt, A HUNGEXPO elnök-vezérigazgatóját.- Két éve érlelődik a döntés, hogy változtassunk a hazai vásárok rendjén. A nagy általános árubemutatókról át kell térni a témájában szűkebb, idejében is rövidebb kiállításokra, mert ez jobban megfelel a termelők igényeinek. A kiállítások mindenütt sokba kerülnek, a szakemberek ideje pedig talán még a helypénznél is drágább. Figyelembe kell venni bizonyos üzleti szempontokatis: ricsaj, tömeg nélkül csendben eredményesebben tárgyalhatnak egymással a partnercégek. A vásároknak az a feladatuk, hogy a szakemberek megismerjék egymást, a piac újdonságait és kapcsolatok szövődjenek. Ettől remélhető csak a gazdasági élet megpezsdülése.- A változtatás szándékai már korábban is érződtek. „SoA 30 kilométeres déli elkerülő út csak egy része lesz az összesen mintegy 100 kilométeresre tervezett budapesti körgyűrűnek. Ez a I (X) milliárd forintot felemésztő beruházás valószínűleg ebben az évtizedben nem készül el egészében, aminek pénzügyi és számos egyéb oka van. Már a jelenleg építés alatt álló szakaszon is komoly gondot okoz például a lakosság és az önkormányzatok ellenállása, vagy az ingatlanok kisajátítása. A gyűrű keleti - az M5- M3-as autópályák közötti - szakaszának építése azért késik majd, mert a nyomvonalban a mai napig nem sikerült megállapodni az ott lakókkal. így nagy valószínűséggel a 10-es, 11 -es út és az M3-as közötti északi szakasz építése hamarabb kezdődik majd meg, amit a forgalmi viszonyok és az újabb Duna-híd építése is indokolttá tesz. A körgyűrű legkritikusabb része mégis a nyugati: itt nagy harc várható a környezetvédők- * kel a nagy forgalmú autópálya budai hegyeken keresztül vezetése miatt. Kálnoki Kis Sándor államtitkár szerint ezért itt nem is autópályáról, hanem inkább egy körgyűrű-funkciót is betöltő tehermentesítő útról kell beszélni. (MTI) ványították" a tavaszi BNV-két, bizonyos iparágak kiváltak, önállósultak. Hogyan tovább?-A kiállításoknak önálló „életük” van. Amikor növekszik a szakmai érdeklődés valamelyik iparág iránt, akkor akár évente is meg lehet rendezni egy-egy szakkiállítást, ha csökken az érdeklődés, ritkítani lehet a kiállítások számán. Most a Hoventa iránt nagyon nagy az érdeklődés, minden évben megrendezzük, a Construma, az építőipari szakkiállítás, évekig halódott, most feltámadni látszik, mert közeleg az EXPO ideje.- Mi lesz a nagyközönség által kedvelt őszi BNV-k sorsa?- Megmaradnak, sőt erősítjük a vásár jelleget.- Mindezek ismeretében miként alakul a kőbányai vásárprogram ?- A tavalyi huszonöttel szemben az idén 35 kiállítást rendezünk annak ellenére, hogy a szakmát némi visszaesés sújtja. A kiállítók igyekeznek takarékoskodni, a jövedelem nagyobbik felét a termékek fejlesztésére fordítják, mégis szükség van a megmérettetésre. És Budapest erre alkalmas helyszínnek tűnik. (koós) Az üzletek nem az égben köttetnek A városszépítők pályázata Polgárok a tiszta, szép Pécsért A városszépítők az elmúlt év folyamán hirdették meg pályázatukat „Polgárok a tiszta, széj) Pécsért” címmel, amit az Üj Dunántúli Napló két alkalommal is leközölt. Mindegyik újságcikkben szóba került Pécs történelmi múltja, hazánk életében elfoglalt jelentős szerepe, és hogy a tisztaságáért az itt lakóknak kell elsősorban olyan magatartást és viselkedést tanúsítani, hogy Pécs ne csak a gyönyörű fekvése, patinás középületei, mutatós új épületei miatt legyen vonzó az ide látogatóknak, hanem rendezettsége, tisztasága és üde volta miatt is. A pályázati kiírás tartalmazta, hogy „a pályamunkában a résztvevők lényegretörően írják meg friss szemléletű, illetve újszerű alkotó szellemű a. / tapasztalataikat, b. / javaslataikat eredményt hozó teendőkre, c. / lakosság szemetelő, rongáló rétege tudatának, magatartásának megjavítására alkalmas teendőkre, d./ elgondolásaikat a tisztaságot kedvelő többség közreműködését segítő módszerekre.” A pályázatokat 1992 december 31-ig kellett beadni a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. címre, amit 19 pályázó pécsi polgár meg is tett. A pályázatok tartalmuk, kiállításuk, terjedelmük vonatkozásában széles skálát mutattak be, de valamennyi azonos nevezőn volt atekintetben, hogy Pécs tisztaságára ráfér egy megújulás, egy új közösségi szemlélet kialakítása. A pályamunkákat zsűri értékelte, majd a Városszépítő Egyesület elnöksége is megtárgyalta. A többlépcsős értékelés eredményeként megállapítható, hogy a pályázók közül 17-en valós, de nem új hanem közismert tényekre is rámutattak, 14-en újszerű észrevételeket is tettek, míg 18-an voltak azok, akik fontos és jól használható javaslatokat tettek. A hiányosságok feltárása, az újszerű észrevételek és a használható javaslatok alapján a pályázati kiírás elérte célját, mert valós helyzetfelmérés és probléma megoldási csokor gyűlt össze. Néhány gondolatot a pályamunkákból, mint érdekességet közreadunk.- A sajtó, a rádió és a helyi tévé foglalkozzon a város tisztaságának pozitív és negatív jelenségeivel.- A tisztasági rendelkezéseket megsértők büntetésben részesüljenek.- Már az óvodákban kezdődjön el a rendre és tisztaságra vonatkozó nevelés.- A munkanélkülieket mint közhasznú munkásokat az önkormányzat tisztasági feladatok megoldására is alkalmazza.- Több parkőre és több meghatározott utcákra kinevezett utcaseprője, azaz ilyen vállalkozója legyen a városnak.- Ä rendszeres házi szemét- szállítás ne csak látszólagos, ne csak kapkodó, durva kényszermunka, hanem lelkiismeretes legyen, és a kukák mellett elszórt szemét üsszegyűjtésére is terjedjen ki. Többen voltak azok, akik javasolták, hogy- az önkormányzat részletesebben szabályozza és tudatosítsa a köztisztaságra vonatkozó rendeletéit,- meg kell szervezni a hasznos hulladék szortírozott gyűjtését,- nyilvános wc több legyen a városban,- büntessék azokat, akik a szökőkutak medencéjében lubickolnak, lábat mosnak, vagy fürdetik a kutyájukat,- legyenek területfelelős utcaseprők. A Városszépítő Egyesület elnöksége úgy határozott, hogy a pályamunkákban ismertetett a./ közismert tényeket, bJ az újszerű észrevételeket, és a c./ fontos és jól használható javaslatokat egy csokorba összefoglalja, és úgy terjeszti Pécs Város Önkormányzatához, valamint az egyéb érdekelt szervekhez, hatóságokhoz. Az ünnepélyes eredményhirdetésre, és a pályadíjak átadására a közeli napokban kerül sor. Dr. Marton István Magyarország és Csehország a favorit Nyugati vállalatvezetők szerint Magyarország és Csehország a legjobb hely a kelet-európai vállalkozásra - írta a Financial Times-ban Nicholas Denton budapesti tudósító. Az American Express felmérésében megkérdezett üzletemberek 48 százaléka szerint Magyarországon az üzleti környezet jó vagy kiváló, s 43 százalékuk ugyanezt mondta Csehországról. Magyarország, ahol a piac- gazdasági reformok először kezdődtek el, az üzletemberek szemében vezet a távközlésben, az alapvető közszolgáltatásokban, a munkaerő minőségében és az üzleti kereskedelmi szabályozásban, Csehország, ahol régebbi az üzleti hagyomány, szoros második a legtöbb elemben, és vezet a pénzügyi szabályozásban. // k
