Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-10 / 68. szám
1993. március 10., szerda uj Dunántúli napló 3 Még üres a színidirektor széke „Mielőbb legyen igazgató!” Új pályázatot írnak ki? - A színháziaknak elegük van a várakozásból - A bizonytalanság miatt tömeges elszerződés várható - Balikó Tamás és Moravetz Levente sürgetik a döntést Kevesebb határsértő Az év első két hónapjában 25 százalékkal csökkent az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekmények száma. Januárban és februárban összesen 2900 határsértés történt, ezerrel kevesebb az elmúlt év hasonló időszakához képest. Az osztrák határon 30, a román szakaszon pedig 60 százalékkal csökkent a jogellenes cselekedetek száma. Ugyanakkor a jugoszláv határon majdnem megkétszereződött az illegális forgalom. A magyar-ukrán szakaszon pedig ötszörös a növekedés, de mindössze 100 határsértéssel még mindig ez a legnyugodtabb határszakasz. Két hónap alatt a határőrök több.mint 60 ezer külföldi beléptetését tagadták meg a beutazási feltételek hiánya •miatt. Majdnem 300 hamis útlevelet fedeztek fel ä határőrök, és elfogtak 32 embercsempészt. Veszprém a művészetben Országos pályázat a Gizella Napokra Veszprémben tavaly májustól, minden évben Gizella királyné névnapjához kötve „Gizella Napok” címmel kulturális rendezvénysorozatot szerveznek, ehhez kapcsolódik a Magyar Honvédség Veszprémi Helyőrségi Klubja „Veszprém a művészetben” pályázatával. Mint Domokos József alezredes, igazgatóhelyettese elmondta, a pályázat kiírásával az volt a céljuk, hogy felmérjék és bemutassák, hogyan jelenik meg Veszprém a mai képző-, ipar- és fotóművészetben. Céljuk volt az is, hogy megörökít- tessék e történelmileg jelentős város arculatát, illetve teret nyissanak a nehéz helyzetben lévő művészek más országrészben történő bemutatkozásához. A pályázaton részt vehetnek azok a művészek, akiket a város történelmi hangulata inspirál, akik a település történetével, “környezetével, építészetével kapcsolatos alkotásokat készítenek. A pályázatra levélben lehet jelentkezni március 22-ig a Veszprémi Helyőrségi Klubnak címezve (8200 Veszprém, Zalka M. tér 1.), amelyben fel kell tüntetni a mű alkotóját, lakcímét, a mű címét, műfaját, méretét, technikáját. Nevezési díj alkotásonként 100 forint. Négy kategóriában lehet nevezni: festészet, grafika; szobor, kerámia, kisplasztika, érem; textil, illetve egyéb iparművészeti ágak és fotó. Kategóriánként 3 díjat adnak ki, a legjobb fotókból képeslap készül. A pályaműveket zsűrizés után a helyőrségi klubban állítják ki május 5-30. között, s az alkotók engedélyével árusítják is. Képernyő előtt A kisebbik gyerek már délután föl kuporodott a he verőre és elaludt. Pedig már azt hittük, túl van rajta. Mondtam, hogy visszaesik, szólt oda a gyerek anyja a jegyzetírónak, légyszíves halkítsd le!, tette hozzá; inkább keresd elő a biztosítási kártyákat. De a megszólított maga is levert és unott volt, a megengedettnél önzőbb, képmutató módon harákolni kezdett, mert fogalma se volt hogy hova tette a kártyákat. Azon az estén egyébként is úgy érezte, hogy nemes gondolatai szabad szárnyalásához az a koradélutáni napfény most különösen és fájón hiányzik - akárcsak a biztosítási kártya -, amely ilyenkor már be szokta aranyozni, föl szokta ébreszteni az alvórügyeket, (ahogy a biztosítási kártya az orvosokban a hivatásérzetet), hogy apró, élénkzöld kis tölcsérekké patFinisébe érkezett a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói posztjára kiírt pályázat elbírálása. A javaslattevő bizottság két ülésben tárgyalt a jelöltek alkalmasságáról, a múlt pénteken személyes meghallgatásra is sor került. A bizottság döntését meghozta, ezt a Városi Közgyűlés elé terjeszti. A végső szó holnap, a csütörtöki közgyűlésen mondatik ki, de olyan hírek is lábra kaptak, hogy új pályázatot írnak ki.- A színházigazgatói pályázatok beérkezése után a négy pályázó közül ketten nyilatkoztak két hetet. Bagossy László és Tasnády Márton saját programjukról is szóltak, Balikó Tamás azonban „kedvetlenül”, Moravetz Levente pedig „felháborodottan” szólt arról, hogy nevük- az érvényes rendelkezések ellenére - nyilvánosságra került. Az utóbbi két művész azonban most újra megszólalt, de nem saját programjuk népszerűsítése, hanem a színházi ügymenet zavartalansága érdekében. Balikó Tamás évekig a Pécsi Nemzeti Színház művésze volt, majd Budapesten folytatta pályáját. Péccsel azonban sose szakadt meg a kapcsolata, rendezőként vissza-visszatér, most éppen Sárosi István „Rákfene” című darabját állítja színre.- Mindenképpen rossz, ha most nem születik döntés; egye- seg az új igazgató személyéről. Én Pécsett is rendezek, s érzékelem, hogy a színházi embereknek elegük van a várakozásból. Aki egy kicsit is ismeri a színház alaptörvényeit, tudja, hogy akárcsak az iskola, a színház is keresztféléves, tehát szeptemberben kezdődik az év, de arra már februárban el kell kezdeni a felkészülést. Ha a felügyeleti szerv, legyen az tanács, önkormányzat, párt csak annyi figyelmet, tapintatott szentel a színház ügyének, hogy erre nem gondol, s nem teszi lehetővé a A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány pályázatot hirdet közművelődési céltámogatás elnyerésére. A pályázatokat művelődési- és művészeti táborok támogatása iránt, népfőiskolák, iskolarendszeren kívüli ifjúsági és felnőttképzés segítése, valamint nemzetközi, országos, regionális közművelődési rendezvények megtartása iránt lehet benyújtani. Az igényeket 1993. április 15-ig kell postára adni. A nevezési díj 50 ezer forint összegű támogatás tanjanak, kinyíljanak, egyre testesebbé és mohóbbá válva. Csakhát hol a tavasz? Ez a Larry Hagman is hogy megöregedett. Talán majd a magyar túlélési koffer - az uszodabérlet, a halasbicska és a betyárkalap segít. Egy politikamentes show-műsor kofferba zárt identitástudata, amiből csak a hazai betegbiztosítási kártya hiányzik. Télvégi depressziónkon viszont valami vidám, tavaszias műsor segítene, mormogta meggyőződés nélkül, egy velejéig kormánysemleges, ami ennél fogva nem hordoz veszélyeket, irányítani sem kell különösebben, nem kell gyanúba keverni és leváltani benne senkit, műsor az influenza ellen, amit mondjuk, egy minden gyanú felett álló, vírusmentes vállalkozó nyitna meg, mondjuk egy vállalkozó pártelnök, amiből egy hülye se következtethet ki színház egy igazgatói koncepció általi működését, az szerintem a szeretetlenség jele, s ráadásul mindenki így jár a legrosszabbul.- Múlt héten volt a pályázók meghallgatása, amelyen ön is jelen volt. Milyen érzésekkel távozott?-Én beadtam a pályázatot, nem tudtam, hogy személyes beszélgetésre is sor kerül. Kérdéseket tettek fel - válaszoltam rájuk, aztán hazautaztam. Ha én is minősíthetek, azt mondom, több hozzáértést és alaposságot vártam volna. Az volt az érzésem, hogy a bizottság többre tartja saját döntésének fontosságát, mint a színház gondjait. Mirólunk mindent tud mindenki, de a pályázat a színházzal kapcsolatban semmi információt nem közöl: hány évre pályázható az igazgatóság, milyen dotáció mellett, egyáltalán, milyen helyzet uralkodik a színházban? Az ember egyszerűen egy karosszékre pályázott, ezek szerint. De mindegy, a fontos valóban az, hogy legyen gazdája ennek a széknek. Moravetz Levente ragaszkodik a városhoz és a színházhoz, ahol idestova hét évet töltött, a következőket mondta:- Én nagyon jó ötletnek tartottam a személyes meghallgatást, a pályázat „megvédését”. Még egyszer mindenki el- mondhtatta terveit, kiegészítve koncepcióját, felelve a kérdésekre.- Mi lesz, ha mégsem születik döntés?- Megmondom őszintén, én kizártnak tartom, hogy új pályázatot írjanak ki, ha a bizottság így is döntene, ezt a közgyűlés nem fogja jóvá hagyni. Ezt az optimizmusom mondatja velem, mert tudom, hogy ha nem születik döntés, az a pécsi színház életében a legtragikusabb következményekkel járna. Már most késésben van minden, keliránti kérelem esetén 600 forint, ennél nagyobb összegnél előbbi duplája. Pályázati űrlap és csekk a Művészeti és Szabad- művelődési Alapítvány titkárságán, Pesti Vigadó 1051. Bu- dapaest V. Vigadó tér 2. alatt személyesen vagy megcímzett és felbélyegzett A/4-es válasz- boríték csatolásával, levélben szerezhető be. A pályázatokat a szakkuratóriumok 1993. május 15-től június 15-ig értékelik, az eredményről mindenkit értesítenek. (MTI) többet, mint hogy a kormány vállalkozásbarát. Legyen ez egy üde, tavaszias fesztivál, adta meg magát a jegyzetíró a vágyainak, hőmérőt dugva a hóna alá, például a MITAX-ORGAN-é, ami valószínűleg egy rovarirtó vegyszer neve, de azt is jelzi, hogy nem magyarkodunk, hogy zenei életünkben is jótékonyan helyet követel magának a vegyestőke. Az ilyen tőke, akár a mag hó alatt, virágot bont a télben, a visszafordíthatatlan tavasz jele, előhírnöke a sokad- hervadását élő Padödövel és a csacska csinibabákkal együtt, akiknek lehet a hangjuk kevéske, de ez csak technikai hátrány egy olyan ügyben, ahol az ügy horderejének megfelelően éppolyan titkosan pontoznak, mint a választási harcok idején. Egyébként sem lehet mindig csak színvonalat követelni, amikor jól tudjuk, hogy ebbe a lene szerződtetni, műsortervet kialakítani. A bizonytalan, félmegoldásokra alapozott helyzetben tömeges elvándorlás várható, sok színészkollégáról tudok, akiknek ott van a biankó szerződés a zsebükben, csak még várnak. Rendezők kellenének a színházba, jelenleg szerződtetett rendező egymagám vagyok. Félévre, de még egy évre senki nem fog idejönni, főleg, hogy megvan a veszélye, hogy egy majdan mégis megválasztandó igazgató nem tart igényt a munkájára - és ennek anyagi vonzatai is lehetnek. A színház amúgy sem egyetlen évad, amit majd egy másik követ, hanem folyamat. Egy színházat, egy társulatot hosszú munkával kell felépíteni, egy év kimaradás évekre visszavetheti a munkát. Ezért nem is az a fontos, hogy ki lesz az igazgató, hanem az, hogy legyen! Én bízom abban, hogy a bíráló bizottság és a közgyűlés is átlátja ezt a helyzetet. Tudom, hogy eddig is sok gondot fordítottak a színházra, s ha voltak-is harcok, akkor azért voltak, hogy kapjon a város, a megye egy jobb színházat. Nem hiszem, hogy ezt a sok munkát egyetlen rossz lépéssel tönkre tennék. Megkérdeztük Úz Évát is, a Városi Önkormányzat Kulturális Bizottság elnökét, aki a javaslattevő bizottságot is vezette: - Lehet-e valami közelebbit mondani a lezajlott ülésekről, illetve arról, mi történik, ha végülis egyik jelölt sem nyeri el az igazgatóságot?- Sajnos, nem lehet. Sem hivatalosan, sem magánemberként nem közölhetek semmit, s remélem, hogy a bizottság többi tagja is ilyen korrekt lesz. Találgatni lehet, annak nincs akadálya. A képviselők is csak a közgyűlésen kapján meg az anyagot, s végülis ők fogják meghozni a végső döntést. M.K. Sikeres próbaidő A Nemzetközi Gyermek- mentő Szolgálat pécsi irodáját ideiglenes jelleggel létesítették az elmúlt évben. Az intézmény sikeresnek bizonyult. Ez idő alatt a szociálisan rászorultak segítése mellett több száz menekült gyereket sikerült különféle rendezvényekre, Pécsre, Budapestre, Orfűre elvinniük. Az egyszemélyes iroda a nagyon sok segítőkész támogatónak is köszönheti a jól sikerült rendezvényeket. követelőzésbe rokkant bele az ország. Az ízlés és annak hiánya ma már demokratikus, piacorientált szubsztancia, és a giccsa- dót, ami most rendszerspecifi- kusan a gyártóké marad, a letűnt' ízlésdiktatúra eszelte ki ördögi agyafúrtsággal, hogy a könnyűzenei életünket mára tönkretegye. Végre a saját kontónkra lazíthatunk, kifújhatjuk a levegőt, hogy leeresszünk, majd belégzés következik, először csak néhány másodperces légzésvisszatartással, ki kell tárni az ablakainkat a tavaszra, hol Nyugatra, hol Keletre, hallgatni, ahogy az új szelek nyöge- tik az ősmagyar fákat. Teltek a napok, múlt az idő, zúgtak az ősmagyar fák, már mindenki szavazott és nyilatkozott volna, és ez a mese is tovább tart, ha a jegyzetíró nem indul el megkeresni a biztosítási kártyákat. Bóka Róbert Közművelődési céltámogatás Mi van a túlélési kofferban? Többszáz féle szobanövényt, cserepes virágot kínálnak kedvezményes áron a hét végéig a pécsi Ifjúsági Házban. A nőnapi akciót a Marantha virágkereskedés szervezte. Fotó: Szundi „Le kell ülni a közös asztalhoz” A kisebbségek közérzetéről, másképpen Közel egy éve alakult meg a Közép-Európa Intézet, mely részben a Magyarságkutató Intézet tevékenységét folytatja.- Mit jelent a névváltoztatás az intézet státusában, tevékenységében?. — kérdeztük Kiss Gy. Csabától, az igazgatótól.- Pontosabban úgy fogalmaznék: a Magyarságkutató Intézet úgy fejezte be működését, hogy bekapcsolódott egy új intézet munkájába. A különbség, hogy elődje tárcaszintű intézmény volt, míg a Közép-Európa Intézet a Teleki László Alapítvány keretében tevékenykedik. így nagyobb önállóságot, kedvezőbb kutatási feltételeket teremthet a tudományos munkának anyagilag és tudománypolitikai szempontból is. Intézetünk folytatja azt a tevékenységet, amelyet elődje végzett, folytatjuk a határokon túli magyar népcsoportok kutatását, de tevékenységi területünket kibővítettük. Ez a problémakör nem választható el más kisebbségektől, hiszen a kisebbségi kérdés általános probléma egész Közép-Európában, és a felbomlott Szovjetunió egyes területein. Gondoljunk csak a húszmillió oroszra, aki kisebbségi sorsba került. Most készítettünk egy kézikönyvet a közép-európai térség kisebbségeiről, amelyben Csehország, Szlovákia, a délszláv köztársaságok, Bulgária, Románia és Albánia kisebbségei is szerepelnek. Összefoglalva azt lehetne mondani: az intézet Közép-Eu- rópa kisebbségeinek, társadalom- és eszmetörténetének kiemelt nagy témaköreivel szeretne foglalkozni, interdiszciplináris megközelítéssel, összehasonlító szempontok figyelembevételével, megfelelve a nemzetközi tudományosság mércéjének. Közép-európai látószögből- Említene néhány témát, kiemelt kutatási területet?- A közép-európai látószög tágabb szemléletet tesz lehetővé. Összehasonlítva kívánjuk megvizsgálni a nemzeti identitást, azt, hogy miképpen látják egymást. Mint említettem, folytatjuk a határon túli magyar népcsoportok vizsgálatát. Egyik legfontosabb kérdés: milyen valójában a kisebbségi tudat? Hogyan lesz valaki nemzetiségivé? Azt mondhatja erre valaki: a családban. Igen, de összetettebb a helyzet. A családon kívül a helyi közösség, az iskola, az egyház mind-mind alakítja a kisebbségi tudatot. Azt hiszem, ebben az összefüggésben az oktatási intézmények a legdöntőbbek, de az egyházaknak is igen nagy társadalmi szerepük van abban a szocializációs folyamatban, amelyben^valaki végül magyarnak vallja magát. Emellett nem hanyagoljuk el a szórványok és a multi-kulturális, határmenti térségek vizsgálatát. Foglalkozni szeretnénk a migráció kérdéskörével, a lakosságcserék, a kitelepítések több szempontból feltárásra várnak.- Émlítette szándékukat a nemzetközi tudományos együttműködésre. Milyen formában és mely témakörökben kívánnak együttműködni a külföldi kollégákkal? Szükséges a közös kutatás- A közeljövőben megbeszélésre várjuk az új kelet-kö- zép-európai intézetek vezetőit Prágától Minszkig, Lublintól Lembergig. Szeretnénk megvizsgálni az együttműködés lehetőségeit. Szemináriumot tartunk a magyar kisebbségek történetéről, s előadássorozatot' tervezünk a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarán a nemzeti mitológiákról. Szükség van a közös kutatásra, összehasonlító elemzésre, párbeszédre, mert a közép-európai mítoszok, nacionalizmusok feltételezik egymást, fogaskerékként kapcsolódnak egymásba. Egyszerre kellene tehát fellépni mindenféle nacionalizmus ellen. S azzal az illúzióval szemben is, amely a felvilágosodás eszméiből kiindulva tévesen kiiktatandónak véli a nemzeti dimenziót, gyanakodva tekint a nemzeti identitásra.- Korábbi műsora a televízióban, az Indulási oldal, az év eleje óta rendszeresebbé vált, kéthetente, jelentkezik. Milyen szerepet vállal, mit kíván képviselni a műsor ebben a nem igazán békés Közép-Kelet-Euró- pában?- Szándékunk változatlan: fő törekvésünk, hogy a párbeszéd szellemében készüljön a műsor. Szeretnénk megszólaltatni a szomszéd országok neves személyiségeit, tudósokat, politikusokat, művészeket a térség legégetőbb gondjairól, kérdéseiről. Az egyik téma például az öngyilkosság, amely nemcsak magyar társadalmi jelenség, hasonló gond Ausztriában, Szlovéniában, Csehországban is. További témáink a migráció, az egészen kis szórvány népcsoportok bemutatása, vagy a volt "szocialista városok" gondjai. Tehát egyrészt neves személyiségeket mutatunk be, másrészt egy-egy probléma megvitatására szervezzük a műsort, amlynek mottója, szellemi üzenete röviden: párbeszédre van szükség; minden ellentét, konfliktus ellenére le kell ülni a közös asztalhoz beszélgetni. Angyal János
