Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-24 / 54. szám

1993. február 24., szerda uj Dunöntült rtapiö 7 Magyarországon évente harmincezren halnak meg rákban Rákkeltő környezetünk Márciusban lép hatályba (3.) Mi az új a KRESZ-ben? Itt a tiszta szén Cseh tudósok olyan tiszta szenet fejlesztettek ki, amely ti­zedannyi ként tartalmaz, mint az eddigiek és elégetése során nem ad le kéndioxidot. Előnye az is, hogy a fűtőértéke ötször jobb a hagyományos szénénél és csak öt százalék benne az ás­ványi anyag. Emiatt elégetéskor jelentősen csökken a keletkező hamu mennyisége. A Selfint nevű norvég cég cseh üzemekkel közösen dol­gozta ki a vegyi eljárást. Cseh­országban most építik az első finomítót, ahol a hazai szenet „Gravimelt” néven tiszta „fe­kete arany”-nyá változtatják. A finomítót 1996-ban helyezik üzembe. Egészségesebben termelik az energiát Merőben új energiatermelési technikától várják a jövőben a széndioxid-kibocsátás csökken­tését. Bizonyos karbonát tüze­lőanyag-cellák segítségével az éghető gázok (földgáz, biogáz, világítógáz stb.) energiáját köz­vetlenül és igen jó hatásfokkal tudják elégetés nélkül, csen­desen és környezetbarát mó­don, mindent együttvéve egész­ségesebben árammá és hővé alakítani. Az eljárás alapvető elemeit az amerikai Energy Ressearch cég fejlesztette ki. Az EK-bi- zottság, a német kormány, va­lamint egy sor dán tudományos intézet támogatja a programot, amelyet 1999-re kívánnak teljes egészében megvalósítani. V igy ászát, oldalszél! Minden autós észrevette már, milyen kellemetlen lehet, ha menet közben egy hirtelen széllökés oldalról meglöki a kocsit. Az oldal­szél hatását sok minden befolyásolja, elsősorban a kocsi alakja, tömege, se­bessége, futóműve. Egy vizsgálatnál érde­kes dologok derültek ki. Például az, hogy az Audi 100-as utánfutóval együtt (!) kevésbé reagál az ol­dalszélre, mint a nagy Mercedes 500 SEL, vagy akár a kis Fiat Cinque­cento. A sorrend első néhány (legjobb) tagja: Mercedes 250 Td, Audi 100 + után­futó, Fiat Cinquecento, Audi 100, Mazda 626, Porsche 928. A sor vége (15 kocsiból): Renault Es- pace, Mitsubishi Pajero, VW T4 California. A méréseket 84 km/h oldalszélnél és 100 km/h sebességnél végezték. Magyarországon évente harmincezren halnak meg rák­ban, s ez sajnos azt jelenti, hogy az öngyilkosságokhoz, az alko­holizmushoz és néhány negatív mutatóhoz hasonlóan hazánk e tekintetben is magáénak mond­hat egy nemkívánatos világel­sőséget. Ez esetben azonban a magya­rázat bonyolultabb, ugyanakkor racionálisabb is, mint amikor az öngyilkosságokról van szó. A magyar onkológia ugyanis tá­volról sem tartozik az utolsók közé. Országos onkológiai há­lózat működik, melynek felsze­reltsége, színvonala talán hagy kívánnivalókat maga után, de nem marad a nemzetközi átlag alatt. A rendszeres szűrővizsgá­latok eredményeként a rák bi­zonyos formáit, például a női daganatos megbetegedéseket nálunk jó hatásfokkal gyógyít­ják. És mégis világelsők va­gyunk a lakosság számához vi­szonyított rákos elhalálozások tekintetében. Miért? A szakér­tők egybehangzó véleménye szerint az ok a hazai környezet különleges szennyezettsége. Kipufogók A magyar ipar az utolsó fél évszázadban mintha csak azzal a céllal épült volna, hogy rák­keltő anyagokat termeljen, a nagy fejlesztések a vas- és acél­iparban, az alumíniumiparban, a vegyiparban, a gyógyszer- iparban csak rontottak a helyze­ten. Környezetünk tele van rák­keltő anyagokkal. Erről pontos adatok nincsenek, de valószínű, hogy mintegy félmillióan dol­goznak közvetlen rákkeltő anyagokkal. És sokmillióan vannak kitéve olyan közvetett környezeti ártalmaknak, ami­lyen például a kelet-európai módra végrehajtott „automobi- lizálás”. Egy közelmúltban megjelent tanulmánykötet, mely a környe­zeti ártalmak és a rákbetegség közötti összefüggéseket vizs­gálja, külföldi kísérletekre hi­vatkozva megállapítja: a leg­több rákkeltő anyag a benzo-a-pirénben található. A kipufogógázok benzo-a-pirén tartalmát tekintve pedig a Wart­burg tekinthető legveszélyesebb gépkocsinak. Utána közvetlenül a szintén kétütemű és Magyar- országon még mindig vészesen gyakori Trabant következik. Ezeket követi a Skoda és a Lada. Ha egy hegyre felfelé ka­paszkodó Ikarusz busz képét idézzük magunk elé, ha meg­próbáljuk felérni ésszel, hogy ebben a kis országban ma már két és félmillió gépjármű ontja a kipufogógázokat, s ezek túl­nyomó többsége semmiféle korszerű tisztítóberendezéssel nincs ellátva, ha hozzátesszük ehhez a gáztüzelésű kazánokból áradó égési termékeket, akkor nincs mit csodálkozni azon, hogy ez a sunyi betegség otthon érzi magát nálunk. Általánosítani persze nem le­het. A vidékiek és főként a falu­siak valamelyest előnyt élvez­nek a városiakkal szemben, de ezen belül is óriási a szóródás. Egy 1986-ban készült tanul­mány például kimutatta, hogy Budapesten belül a Rózsadom­bon élő férfiak átlagéletkora öt évvel meghaladta a VII. kerü­letben lakó férfiakét. .. Vezet Nógrád Sajnos a helyzet nem javult, inkább romlik. Részben a hasz­nált autók sokaságának üzem- beállítása, részben az egészség- védelem rendszerének felbom­lása miatt. A nagyüzemek, nagyvállalatok privatizálásának lehetnek pozitív gazdasági kö­vetkezményei a jövőben. Egye­lőre azonban a munkahelyi egészségvédelem az első dol­gok egyike, amik „kiesnek a szitán”. A munkások pedig ezekben az években nem attól félnek, hogy szennyezett kör­nyezetben kell dolgozniuk, ha­nem attól, hogy egyáltalán nem lesz hol dolgozniuk. A masze­kolás, fusizás és a feketemunka rohamosan teljed, s mindezek kisérőjelensége, hogy a fel­használt anyagok ellenőrizhe­tetlenné válnak a hatóság szá­mára. Nő a benzol alapú ragasz­tóanyagok és oldószerek fel- használása, holott ezeket a rák­keltő anyagokat már régen betil­tották. Az ipari környezetszennye­zés és a rákos megbetegedések közötti összefüggés nem kitalált dolog. Egy 1977-1989 között elvégzett felmérés megállapí­totta, hogy az ipari megyékben gyorsabban nőtt a rákos elhalá­lozások száma, mint a többiek­ben. Ebben az időszakban Nóg- rádban 51 százalék, Borsodban 38 százalék volt a növekedés, míg másutt átlagosan csak 12-24 százalék. Kimutatták azt is, hogy a vegyiparban és a ne­héziparban is sokkal magasabb a rákos megbetegedések aránya, mint a mezőgazdaságban. A műanyaggyártásban alkalma­zott vinilklorid bizonyíthatóan rákos elváltozásokat okoz a májban. Veszélyeztetettek a gyógyszeriparban dolgozók, még azok is, akik rák ellenes szereket állítanak elő ... Az egyén lehetőségei E szomorú képet, s a beveze­tőben említett negatív rekordot nem lehet egy-két év alatt meg­változtatni, állítják a szakértők, akik táplálkozási szokásainkan is ki tudják mutatni a rákbeteg­ség elhatalmasodásának ked­vező mozzanatokat. Mindazo­náltal, míg a társadalom a maga feladatait e téren csak olyan többéves céltudatos munkával végezhetné el, az egyénnek vannak lehetőségei. A változa­tos étkezés, a növényi eredetű táplálkozás, a rendszeres, de nem túlzó étkezés sokat számít. Az alkohol, a kávé, a dohányzás ártalmassága közhely ugyan, de ettől még igaz, tartózkodjunk az égetett, pirított ételek fogyasz­tásától, a használt olaj újrafel­használásától, gyógyszert csak akkor szedjünk, ha nagyon mu­száj, - ajánlják azoknak, akik nem akarnak egy ijesztő statisz­tika részévé válni. Rékássy Zoltán Sok szó esett már a tavasszal életbe lépő közlekedési sza- bály-mósodításokról, de az új KRESZ pontos szövegét vi­szonylag kevesen ismerik. Nekik próbálunk segíteni szabály gyűjteményünkkel. 8. paragrafus A R. 40 paragrafus (5) be­kezdésének i. pontja: (Tilos megállni. ) „(i) Autóbuszöbölben és au­tóbusz forgalmisávban, kivéve a kijelölt megállóhelyeken megálló autóbuszt (trolibuszt), továbbá a személytaxit.” 9. paragrafus „ (1) A megkülönböztető jel­zéseket (villogó kék fény jelzést és szirénát, vagy váltakozó hangmagasságú más hang jel­zést) használó gépjármű, illető­leg minden ilyen gépjárművel kisért (közrefogott) zárt cso­portban haladó, megkülönböz­tető fényjelzést használó gép­jármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan to­vábbhaladását - félrehúzódás- sal és a szükséghez képest meg­állással - lehetővé kell tenni.” 10. paragrafus A R. 44. paragrafusa a követ­kező (8) bekezdéssel egészül ki: (A forgalomban résztvevő járművek kivilágítása) „(8) Autóúton és lakott terü­leten kívül főútvonalon a forga­lomban részt vevő gépkocsit - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.” 11. paragrafus „A R. 48. paragrafusának (5) bekezdése: Néhány hónappal azután, hogy az osztrák Meinl-cég többségi érdekeltséget szerzett a Csemege Vállalatnál, megkezd­ték Pécs egyik legpatinásabb élelmiszer üzletének, a Király utcai „nagycsemegének” a fel­újítását. Az elmúlt évtizedekben ala­posan elhasználódott boltra rá­fér a rekonstrukció. Nem csu­pán a vevők által is látott beren­dezések nem felelnek meg a korszerű vásárlás körülményei­nek, de a háttér, a raktár, az árumozgatás, a fűtés is igen el­avult. A Stabil Kft. a minap kezdte el a rekonstrukciós munkálato­kat, azóta a bolt zárva van. A felújítás során teljesen átalakul az eddigi kereskedelmi mód­szer, a leglátványosabb változás az lesz, hogy eltűnnek a fal előtt lévő pultok, a gondolákat a falba süllyesztik. Ez azt jelenti, • „(5) Olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felsze­relni, továbbá olyan gépkocsi­val, amelynek hátsó üléseit biz­tonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közle­kedni, ha a biztonsági övvel fel­szerelt ülésen utazó személy biztonsági öve be van csatolva. Nem vonatkozik ez a kötele­zettség a lakott területen közle­kedő gépkocsi hátsó ülésen utazó személyre. A taxiüzem­ben közlekedő gépkocsi veze­tője és a hátsó ülésen tartózkodó utas a biztonsági övét nem köte­les becsatolni.” 12. paragrafus A R. 1.számú Függeléke II. fejezete a/ pontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép: (II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak) „A mozgáskorlátozottak köz­lekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kere­kes szék - ha sík úton önerejé­ből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a ta­licska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalo­gosnak minősülnek.” (2) A R. 1. sz. Függeléke III. fejezete a/ pontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép: (III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak) „A gépkocsivezetés és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek az oktató minősül.” hogy az üzlet árukínálatának döntő többségét önkiszolgáló rendszerben értékesítik. A ki­szolgálás azonban nem szűnik meg, hiszen a bolt közepén a sajtokat, édesipari árukat, cuk­rászati termékeket hagyomá­nyos módon adják el. Érdekesség, hogy a kávézó, amely igazi színfoltja volt a „nagycsemegének” - megma­rad, s a kertvárosi Cse- mege-Meinl ABC-áruházból már jól ismert saláta-bárt is kia­lakítanak. Az üzlet korszerűsí­tésekor javítják a raktározás kö­rülményeit, a világítást, a fűtést, s áruliftet szerelnek be. A beru­házás teljes költsége megköze­líti a 20 millió forintot. A tervek szerint tavasszal nyitják meg újra a megszépült Király utcai boltot, amely a ko­rábbinál jóval nagyobb válasz­tékkal várja a betérő vásárlókat. R.N. A negatív listát a Wartburg vezeti Fotó: Szundi György Kiszolgálás és önkiszolgálás Megszépül a pécsi Meinl-bolt Városi vetélkedő időseknek Nyitott ajtók az Apáca utcai klubban Az a bizonyos „kamatpiramis” Az előrelátók felkészültek. Térképeket, helységnévtárakat, több oldalas, kézzel írt "puskát” hoztak magukkal. Az első for­dulóban ugyanis az ország, vá­ros, növény, állat, fiú, lány játé­kot játszották, az ABC betűivel. A tét az volt, hogy melyik csa­pat tud több olyan nevet írni amelyek a többiek listáján nem szerepelnek. Városi vetélkedőt hirdetett Pécsett, az idősek klubjainak, a pécsi III-as számú. Apáca utcai klub. A három for­dulós, sokkal inkább játékos, mint komoly próbát jelentő ve­télkedő első részét február ele­jén tartották. Hat klub, 3 fős csapatai versenyeztek a kísérő gondozónők aktív segítségével. Tea és sütemény mellett töl­tögették a feladatlapot, jó han­gulatban drukkolva a pontokért.-A következő alkalommal a „ Van benne valami” tv-s vetél­kedő mintájára játszunk- mondja Kakas Lászlóné. a klub vezetője. -A látható nyeremé­nyek egy szék ülőkéjén, a meg­lepetések mögötte lesznek, A harmadik forduló lesz a far­sang, amikoris a jelmezeket és a műsort „zsűrizzük”, s ekkor hirdetjük ki az eredményt is. Az Apáca utcai klub a téli, hideg napok közös programja­ként találta ki ezt a városi vetél­kedőt, amely a jövőben remél­hetőleg szélesebb körben is kedvező fogadtatásra talál, még többen kapcsolódnak a játékba. Jó lehetőség ez a találkozá­sokra, a rendszeres programra. Ez utóbbi azért is fontos, mert amióta érzékelhetően csökken­tek a klubok, egyáltalán az ilyen jellegű szociális intézmények pénzügyi keretei, nem engedhe­tik meg maguknak a többszöri, vagy több napos kiránduláso­kat. Az Apáca utcai klub nem csak ezzel a kezdeményezéssel hívta fel magára a figyelmet, hanem egy olyan módszerrel, amelynek eredményeként az utóbbi hónapokban egyre több idős ember lépett a klub tagjai közé. A lényege, hogy minden idős ember előtt nyitva van az ajta­juk, bárki, bármikor szívesen lá­tott vendég, s ha megtetszik neki a hely a gondoskodás for­mája, akkor be is léphet. Ennek a módszernek is köszönhető, hogy a nyolcvan személyes klubba napjainkban több, mint hetvenen járnak. T. É. Akinek akár csak egyetlen forintja is pihen valamelyik bank számláján, tudja, hogy a pénze „dolgozik”: kamatot ter­mel. Egyik számlán magasabb kamatot, a másikon kevesebbet. Ha hitelért folyamodik, jóval többet kell fizetnie, mint amennyit a saját pénze után kasszírozhat a banktól. Sokan méltatlankodnak is ezen, hiszen igazságtalannak tartják, hogy a betétes sokkal „olcsóbban” kénytelen hitelezni a banknak, mint amennyiért ő vehet fel pénzt ugyanott. Mi ennek az oka? A kamatpi­ramis. Az egyes bankok kamat­lábaikat nem tetszésük szerint határozzák meg, hanem az or­szág legnagyobb bankja, a Nemzeti Bank által meghatáro­zott alapkamatokból vezetik le. A Nemzeti Bank kamatlábai sem egységesek. Az első cso­portba a refinanszírozási hitelek tartoznak, azoknak a pénzeknek a kamatai, amelyek valamely pénzintézet kihelyezéseit „pó­tolják”, illetve bizonyos költ­ségvetési kiadásokat előlegez­nek meg. E hiteleknél általában a jegybanki alapkamatot számít­ják fel. Ez a piramis egyik leg­fontosabb sarkköve, hiszen számos hitelfajta, értékpapír kamatlábát ehhez igazítják. Ez történik például a kárpótlási je­gyek kamatszámításakor is. De ezen a kamatszinten „fialnak” a i bankok által devizában a jegy­bankban elhelyezett betétek, va­lamint a 60-90 napos lejáratú váltók is. De a jegybanki alap­kamat sem egy olyan mutató, amelytől lefelé, vagy felfelé nem lehetne eltérni. Vannak olyan refinanszirozási hitelek, amelyek bizonyos gazdasági te­vékenységeket próbálnak ösz­tönözni, s ebben az esetben nem egyszer a bank az alapkamat feléért, harmadáért is szívesen hitelez a felhasználóknak. Gyakran jutnak ilyen pénzhez az exportálók, az idegenfor­galmi beruházók, az újonnan induló vállalkozók, az állami vagyon privatizálok Másik kamatfajta az úgyne­vezett jegybanki betéti kamat, amelyet a bankok önkéntes be­téteiért és a költségvetési in­tézmények betéteiért fizet az MNB. Ezen a kamatlábon keze­lik a kereskedelmi bankok köte­lező tartalékait is a központi nagy „páncélszekrényben”. S hogy miként lesz a keres­kedelmi bankoknál, a lakossági pénzintézeteknél elhelyezett be­tétek ára annyi, amennyi? Azt a pénzpiacon mozgó forintok mennyisége - a piac törvényei szerint - határozza meg, de közben a bankárok kicsit min­dig odakacsintanak az MNB ár­táblájára is. Bácskai Tamás I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents