Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-24 / 54. szám
8 aj Dunántúli napló 1993. február 24., s/erda Az TJj Dunántúli Napló politikai vitafóruma Újból a szövetkezetekről Tiszta vizet a pohárba! Tőkés László püspök Washingtonban A román demokrácia három év után sem váltotta be az egyháznak tett ígéreteit, ezért vált szükségessé, hogy az Egyesült Államokban, angolszász egyházaknál keressen támogatást az erdélyi magyar református iskoláknak - mondotta Washingtonban Tőkés László. Tőkés háromhetes amerikai útjának utolsó állomása Washington. Korábban Floridában, a texasi Houstonban, a michigani Grand Rapidsben, Clevelandben és New Yorkban tett látogatást magyar és angolszász protestáns egyházközösségeknél, hogy tartós támogatásukat kérje a három erdélyi magyar református középiskola és a nagyváradi főiskola munkájához. Amint a washingtoni magyarok előtt hangoztatta: a magyar iskolarendszer kritikus helyzetben van, mert az új román kormány ígéretei, miszerint visszaadják az annak idején elkobzott épületeket, rendezik a tulajdonjogi kérdéseket, törvényekben biztosítják a szabad vallásgyakorlást, eddig nem váltak valóra. Mint elmondta, az Egyesült Államokban nagy megértéssel és rokonszenvvel kísérik a helyzetet, és kérése jelentős támogatásra talált. Azt mindenki tudta, minden termelőszövetkezeti tag és minden vezető, hogy az úgynevezett termelőszövetkezeti modell tovább nem vihető, alkalmatlan, korszerűtlen. A legfontosabb a tulajdonosi szemlélet hiánya. Aki dolgozott szövetkezetben, az tudja, hogy a szövetkezeti tulajdon elherdálása, ellopása, térítésnélküli használata - mindennapos, és nem bűntett, vagy szabálysértés kategóriájába tartozó cselekmény. A mérték a hierarchiában betöltött szerep szerinti. Vagyis a rendszer úgy működött, hogy a tsz-elnökök - tisztelet a kivételnek - mérhetetlenül legtöbbet ’’profitáltak” a közös vagyonból. Magyarán szólva a magukénak érezték a tsz-t. Természetesen a kisember, az egyszerű tsz-tag is megtalálta a maga számítását. Van-e hatékony érdekképviselet? A termelőszövetkezetek úgy ahogy, de átalakultak. De milyen átalakuláson ment keresztül ezt megelőzően a Tsz-szövetség? TESZÖV-ből MOSZ-á alakult, nevébe felvette a mezőgazdasági dolgozók megnevezést, tágítva a kört. Immár nemcsak a tsz-tagok, hanem a mezőgazdasági dolgozók érdekképviselete. Tisztelt gazdák, mezőgazdaságban dolgozók, tegyék fel a kérdést: miben segítette önöket a MOSZ? Miben védte érdekeiket, ott helyben, esetleg épp a betartó tsz-elnök ellenében? Milyen tájékoztatást kaptak a sarkalatos törvények ismertetésében tőlük, ha kaptak egyáltalán? Ugyanezt a kérdést feltehetik a szövetkezeti dolgozók is. Mikor képviselte őket, akár az egyéni problémák felmerülésekor a MOSZ? Fordulhattak, illetve fordulhatnak a TE- SZÖV-höz, illetve a MOSZ-hoz olyan problémával, mely épp a tsz felső vezetése érdekeibe ütköző volt? A MOSZ „edzőtáborokat” szervezett a sarkalatos törvények ügyében a vezetőknek, sajátos értelmezésük szerint. Baranyában Harkányban volt a tréning. Az egyszerű tagokat ki tájékoztatta? Úgy is feltehető a kérdés, hogy kik tájékoztatták félre?! A termelőszövetkezetek zömében a tagoknak fogalmuk sem volt, és még ma sincs a felsorolt törvényekről. Van egy másik agrárérdekvédelmi szervezet vagy párt, az Agrárszövetség. Baranyában az egyik képviselője, Buzássy Lajos ezt írta az Új Dunántúli Napló 1992. novemberi számában: „Az Agrárszövetség megyei szervezete részéről egyetlenegy előadást sem szerveztünk az egyébként igencsak magyarázásra szoruló szövetkezeti törvény megmagyarázására, mert úgy gondoljuk, hogy az átalakulás a szövetkezeti tagság dolga. Nem a pártoké. A megyében egyetlenegy ilyen törvénymagyarázásról tudunk, ez Geresdlakon történt, de ott az MDF alelnöke, dr. Farkas Gabriella volt az, aki a törvényt félremagyarázta, feltehetően nem tévedésből.” Az idézet másik fele egy nagysikerű mezőgazdasági fórumról szólt, 2-300 ember előtt valóban az MDF alelnökasszo- nya tartott tájékoztatást Szent- páli László, a Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal helyettes vezetőjével. A fórum a tsz-törvényekről szólt, egyetlenegy szó nem esett pártpolitikáról. Mindezt tanúsíthatja a nagyszámú közönség Véménd- ről, Himesházáról, Marázáról, Fazekasbodáról, Geresdlakról, Nagypallról és Pécs váradról. Tisztelt tsz-tagok! Ki tájékoztatta Önöket környezetükben? Tegyék fel ezt a kérdést magukban. Van-e hatékony érdek- képviseletük? A termelés szinte minden szintjén már felálltak hiteles érdekképviseletek, csak a mezőgazdaságban nincs erre mód? A tájékozatlanság áldozatai Alakítsák meg ott helyben minden átalakult szövetkezetben önszerveződőén, mert e nélkül védtelenek maradnak! Milyen munkaszerződéseket kötöttek a napokban, beleszólhattak a szerződésük egyetlenegy pontjába is? Tudok olyan szövetkezetről, ahol csupán egy tételt garantáltak a dolgozók részére, az 52 Ft-os minimál órabért, amit egyébként is a törvény előír. A tsz-átalakulások során és azt megelőzően, sok tsz-ben az embereket hitegették, ne váljanak ki, lesz mindenkinek állása. Nos, nem váltak ki a hitegetettek, és mi is történt egyes helyeken az átalakulás után? Elbocsátások. Hogy mi az erkölcstelen mindebben? No nem az elbo- csájtás maga. Nem, hiszen lehet az gazdasági döntés is. Az az etikátlan, hogy ezeket az embereket átvágták, az elbocsájtás- kor vagyonukat már nem vihették ki, kisemmizettek lettek. A tisztesség azt követelte volna, hogy az elküldendő embereknek felajánlják a kiválás lehetőségét, nem megfosztva őket vagyonuktól. A tájékozatlanságnak és a félretájékoztatásnak vannak vesztesei, kárvallottjai. Kik ezek az emberek? Akiket becsaptak és áz átalakulás után munkanélküliek lettek vagyonukat elvesztve. A másik csoport a tájékozatlanok csoportja, kik emiatt nem éltek lehetőségeikkel. Egy harmadik kategóriába tartoznak a kívülálló üzlet- résztulajdonösok. Az ő számukra a törvény nem tette lehetővé - hibásan - a vagyonukkal való rendelkezést. Tisztességes rendezést! Mindezen emberek problémájának orvoslására az MDF hatodik országos gyűlésén született egy politikai határozat, mely szerint a szövetkezeti törvényt még ez évben módosítani kell úgy, hogy a fent említett emberek még egy időintervallumon belül rendelkezhessenek vagyonukkal. Valószínű, hogy a parlamentben még a tavasszal napirendre kerül ez a téma. Sok tsz-elnök a hír hallatán már megint ördögöt kiált, és a tsz-ek szétveréséről beszél. Nem! A végleges, és tisztességes tulajdonrendezés a cél. A tényleges és önszerveződő szolgáltató szövetkezés létjogosultsága vitathatatlan. A 92-es év utolsó napjaiban született még két fontos törvény. Az egyik a megyei földművelésügyi hivatalokat ruházta fel felügyeleti hatáskörrel a szövetkezeti átalakulások tekintetében, akár visszamenőlegesen is. Éljenek ezzel a lehetőséggel és jelentsék be a Földművelésügyi Minisztérium Bm. Hivatalához, ha úgy érzik, hogy becsapták önöket és az átalakulások során visszásságokat és törvénytelenségeket tapasztaltak. A másik a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvény, mely korrektül rendezi a részarány-földtulajdonosok számára a földhözjutás lehetőségét úgy, hogy a termőföldek folyamatos mezőgazdasági hasznosítása is biztosítva lesz. Habjánecz Tibor MDF, Geresdlak A német kitelepítés 1945-47 A II. világháború egyik legszomorúbb következménye lett az újkori kényszerű népvándorlás! A vesztes Németország keleti szférába eső népi németéit milliószámra telepítették vagy nyugatnémet zónába, vagy Németország keleti zónájába. Ez a kegyetlen intézkedés nemcsak a németeket érintette, hiszen Benes és Molotov már a háború alatt paktumot kötöttek nyolc- százezer magyar kitelepítéséről, amely szerencsére nem valósulhatott meg a nyugati hatalmak, különösen az Amerikai Egyesült Államok ellenkezése miatt. így is azonban több, mint kétszázezer szerencsétlen magyarnak kellett elhagyni ősi szülőföldjét. Ezzel párhuzamosan ment székelyek és csángók kitelepítése Romániából, és délvidéki magyarok egyes egyedei- nek kitelepítése Jugoszláviából. Ennek jogosultságát akkor az érintettek közül senki sem tudta elvitatni. Ezt az intézkedést az illető győztes államok hatóságai hozták az erősebb jogán. VAE VICTIS, jaj a legyőzőiteknek! A nemzetközi jogilag is alátámasztott intézkedést ebben a szomorú ügyben egyedül 1946-os potsdami konferencián hozták a szövetséges hatalmak a népi németek kitelepítésének ügyében! Mivel a németség kitelepítése 1945-46-47-ben jórészben a volt kisgazda kormányok, különösen Tildy Zoltán, Nagy Ferenc miniszterelnök ideje alatt folytak le, egyes személyek be próbálták beszélni, sajnos sikerrel, a német lakosságnak, hogy a németek kitelepítését a kisgazda kormány kezdeményezte! Ez természetesen szemen- szedett hazugság! Tudjuk azt, hogy ami Magyarországon 1945 után történt, minden a kommunisták nyomására történt. Hiába volt a Kisgazdapártnak 57%-os többsége a parlamentben, a belügyminiszter Rajk László volt, aki kiépítette a magyar ÁVO-t és a kommunista rendőrséget. Ez a rendőrség intézte a kommunista párt kíméletlen módszereivel a németek kitelepítését. Kétségtelen, hogy az úgynevezett demokratikus pártok szinte összes vezetői hangoztatták a már sovinisztának hangzó nyilatkozatokat a német kérdésben, de a kitelepítés durvaságáért szinte teljes mértékben a kommunista párt a felelős. Nem nehéz belátni, hogy 1945 után a kommunista párt, függetlenül a létszámtól, mindenütt Magyarországon döntő befolyással bírt. Az a beállítás, amely szerint, hogy a kitelepítésért a kisgazdapárt a felelős, teljesen hamis. Kétségtelen, hogy a szó szoros értelemben kényszerpályán mozgó kisgazda kormány egyes vezetői írtak alá a német kitelepítéssel kapcsolatban rendeleteket, így Tildy Zoltán, Nagy Ferenc. Ezek a kisgazda vezetők azonban olyan rettenetes kommunista nyomás alatt álltak, hogy szinte meg voltak fosztva szabad akaratuktól. Nem kívánjuk ismételni, hiszen egy egész könyvre való anyag lenne, hogy Rákosi és társai milyen fondorlatokkal és nyílt erőszakkal erőltették rá akaratukat az FKgP-ra és a magyar nemzetre. A német kitelepítést lényegében a Rajk László által irányított kommunista rendőrség intézte. A FKgP és a szociáldemokrata párt a későbbiek folyamán mindent elkövetett, hogy a magát a hitlerizmussal nem azonosító német lakosságot a kitelepítéstől mentesítse. A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt Baranya megyei Szervezete A Hantarex cég vezetőségének véleménye Február 5-én jelent meg egy tudósítás lapunkban, melyben a Hantarex cég pécsi gyárában előző nap megtartott szakszervezeti gyűlésén elhangzottakról tájékoztattuk olvasóinkat. A cég vezetősége az alábbiakban reagál: A „Hantarex: semmibe vett munkavállalói érdekek” címmel megjelent cikk tényállításai a következőket illetően nem felelnek meg a valóságnak: Valótlan, hogy a munkabérek a Hantarex cégnél rendkívül alacsonyak, továbbá, hogy az olasz cég pécsi vezetői - fittyet hányva a törvényben garantált szakszervezeti jogokra - nem hajlandók érdemben tárgyalni a gyár dolgozóinak érdekképviseletével. Valótlan, hogy a Hantarex főnöke, az őskapitalizmus körülményei között dolgoztatja alkalmazottait, s minimális fizetésért nyugati munkatempót és minőséget követel. Valótlan, hogy egy négyszáz főt foglalkoztató üzemegységre egyetlen működőképes WC jut, hogy nincsenek öltözők és, hogy alapvető jogszabályok betartását sem tudják kiharcolni a munkavállalók. Valótlan, hogy a vezetés a szakszervezeti gyűlés időpontjára az átlagosnál sokkal jobban fizetett túlórázási lehetőséget hirdetett meg. Fentiekkel szemben való tények az alábbiak: A bérek - a magyar ágazatot figyelembevéve - az átlag körüliek ill. megfelelő munkaintenzitás mellett meghaladják azt. Az olasz tulajdonban lévő gyár pécsi vezetői kezdettől fogva a hatályos magyar jogszabályok legmesszebbmenőbb figyelem- bevételével jártak és járnak el, így a Munka Törvénykönyvében biztosított munkavállalói és szakszervezeti jogok tekintetében is. A cég vezetősége, még a magát teljeskörű dolgozói érdekképviseletnek feltüntető és a vállalat munkavállalói előtt, a korábbi rendszerből jól ismert Vasas Szakszervezeti Szövetség ill. annak vezetőivel is bármikor hajlandó és a múltban is hajlandó volt természetesen - a Munka Törvénykönyvének és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek keretein belül - érdemben tárgyalni. A Hantarex cég közel egy éves jelenléte alatt a felszámolás alatt álló Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat Pécsi gyáregységének helyén - annak valamennyi dolgozóját átvéve, akik a Hantarex cégnél kívántak a továbbiakban dolgozni - több milliárd forintos beruházással teljesen új, a fejlett európai színvonalnak megfelelő csarnokokat épített és jelenleg is épít, felszerelve azokat korszerű gépekkel és a kényelmes munkavégzést szolgáló berendezési és felszerelési tárgyakkal. Ennek valóságtartalmáról - tekintettel arra, hogy a cég üzletpolitikájához tartozik a jelentős számú alkalmazotti létszám miatt az állandó kapcsolat Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzata képviselőivel - a Közgyűlésben helyet foglaló pártok frakcióvezetői is meggyőződhettek, akik a Hantarex eddigi eredményeiről csak elismerőleg szóltak. Egyébiránt a Hantarex cég vezetősége meg kívánja jegyezni, hogy ameny- nyiben a jelenlegi állapotokat egyes - az újságnak nyilatkozó - szakszervezeti vezetők őskapitalizmusnak tartják, mit szóltak, vagy nyilatkoztak a Mech- labornál a rendszerváltást megelőző években uralkodó állapotokról. Nem hisszük, hogy azt az ún. szocializmusban - a hasonlatot figyelembevéve - kőkorszaknak merték volna nevezni - bár lehet, abban jobban érezték magukat - tekintettel arra a tényre, hogy itt azóta csak fejlesztések történtek, amit nehéz lenne tagadni.. .Valljuk továbbá, hogy az őskapitalizmusban komolyabb és megfontoltabb szakszervezetek működhettek, mint a cikkben említett. A Hantarex cég vezetése - mely szintén tényekkel bizonyítható - a szakszervezeti gyűlés időpontjára semmilyen az átlagosnál sokkal jobban fizetett túlórázási lehetőséget nem hirdetett meg, ezzel ellentétben a délutános műszakon lévőknek, aki élni kívánt a lehetőséggel, kilépőt adtunk a szakszervezeti gyűlésen való részvételre - amit legjobb tudomásunk szerint két fő vett igénybe - így az, hogy a cikkben említett szakszervezetre ill. azok képviselőire a gyár dolgozói közül csak eny- nyien kíváncsiak, nem hisszük, hogy a Hantarex cégnek felróható lenne. A Hantarex cég ezúton is tájékoztatja a közvéleményt, hogy a közeljövőben a tényeknek megfelelő állapot tisztázása végett, sajtótájékoztatóval egybekötve, közös üzem- látogatásra meghívja Pécs Megyei Jogú Város politikai és gazdasági vezetőit, a Közgyűlésben képviselettel bíró pártok frakcióvezetőit valamint a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek pécs-bara- nyai vezetőit. Végül meg kívánjuk jegyezni, hogy a világ több országában jelentős befektetésekkel jelenlévő - és az olasz kormány által is elismert és támogatott - Hantarex Vállalat- csoport nevében a helyreigazítást szükségessé tévő cikkben foglaltakat annak kifejezés- módja, valótlansága és az újságírói tárgyilagosság durva megsértése miatt a leghatározottabban visszautasítjuk! A Hantarex cég vezetősége.” * Ha a legutolsó mondatban szereplő félreértés nem szerepelne a Hantarex cég vezetőségének véleményében - hiszen levelük nem állítja, hogy a szakszervezeti gyűlésen a tudósításban megjelentek nem hangzottak el, mégis a tárgyilagosság megsértéséről értekeznek - egy szavam se lenne. így is csak annyit jegyzek meg: vitatkozzanak inkább a szakszervezettel, velük kell. Hiszen nem az újságíró álláspontja az, ami a február 5-i tudósításban megjelent, hanem a cégnél dolgozó szak- szervezetieké. Egy tudósításnak különben sem feladata, hogy igazságot tegyen, vagy állást foglaljon - mint ahogy az említett írás sem tette azt -, egy célja van csupán, mégpedig, hogy egy eseményen történtekről tájékoztassa az olvasót. (A vezetőség véleménye pedig eddig is megjelenhetett lapunkban - kár, hogy a gyűlésen elhangzottakról szóló tudósításnak már nem örülnek ennyire.) A Vasas Szak- szervezetről írtakról csak annyit: ha akarják, majd megvédik magukat, minden eszközük megvan hozzá. A Hantarexnek pedig a vezetőség által leírt sikerekhez hasonlóakat kívánok a továbbiakra is - és kevesebb elégedetlennek tűnő dolgozót. Pauska Zsolt I Lakiteleki Népfőiskola A Lakiteleki Népfőiskola felnőttek részére 1993. májusában kétéves Széchenyi-tagoza- tot indít. A felvételt nyert hallgatók negyedévente egy alkalommal 3 napos, hétvégi bentlakásos foglalkozásokon vesznek részt. A nyári időszakban egyhetes bentlakásos konzultációkat, előadásokat szervezünk. Témakörök: az ipar és a mezőgazdaság története, a kereskedelem fejlődése, vállalkozási lehetőségek, szociális piacgazdaság, korszerű kisüzemi gazdálkodás, privatizáció, hitel- konstrukciók, farmergazdálkodás, számítógépek, valamint alapfokú nyelvismeretek. Áz érdeklődőknek levélben tájékoztatót és felvételi lapot küldünk. Postacímünk: Lakiteleki Népfőiskola, 6065 Lakitelek, Pf.: 40. Jelentkezési határidő: 1993.március 31. A felvételről a Népfőiskola felvételi bizottsága dönt. Lezsák Sándor
