Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-18 / 48. szám

1993. február 18., csütörtök aj Dunäntait napiö 9 Titus császár vesztesége A jó császárok névsora arc­képeikkel együtt elfér egyetlen­gyűrűbe vésve - emlékezik Claudius császár udvari bolond­jának megjegyzésére Flavius Vopiscus, a História Augusta fiktív életrajzírója. Aztán elme­reng azon, a rosszak mitől lettek rosszak. Felemlegeti a féktelen­séget, a bőséget, a lelkiismeret­len barátokat, s nem utolsó sor­ban a közügyek nem ismeretét. Titus császárt a kevés jó kö­zött tartják számon. Pedig kez­detben egy új Nérót sejtettek benne, ami mai magyar adósa­nyargatott szemléletünknek azért is furcsa, mert éppen ő volt, aki az illemhelyek meg­adóztatása ellen emelt szót aty­jánál. Vespasianus a fia orra alá dugta az adóból befolyt pénz egy maroknyiját: van-e szaga? Azóta tudjuk, hogy bizony nincs, ám ettől teljesen függet­lenül, körülötte forog majdnem minden. Például ma a közgyű­lés vitája az önkormányzat ez évi költségvetésének meghatá­rozásakor. Ha van olyan meg­különböztetett jelentőségű nap az év során, amikor az önkor­mányzat testületének leginkább igyekeznie kell, hogy jó csá­szára legyen a városnak, akkor az éppen a mai, amikor eldől, hogy mire telik a városnak 1993-ban, s mire nem. Kétség kívül a „testületi csá­szár” szükségképpen tudatha­sadásos, hiszen nemcsak párt­frakciók eltérő véleményei üt­köznek benne, hanem a szakte­rületi érdekek is egymás rová­sára érvényesülve. Ettől azon­ban még lehet ez a testület a vá­ros jó császára. Féktelensége eddig legfeljebb a viták túlter- jengősségében mutatkozott meg, s nem az adókban. A „lel­kiismeretlen barátok” csak ab­ban a vonatkozásban említhe­tők, ha a parlamenti vitákat hangszerelnék át önkormány­zati zenekarra. Erre mutatkozott korábban is hajlandóság, a pár­tok szempontjából nem is feles­leges, csak éppen a konkrét ügyet nem segíti révbe. A kö­zügyek nem ismeretére két és fél év után már gondolni sem .szabad. (Más kérdés, hogy ezt az ismeretet eddig olykor-oly­kor sikerült eltitkolni.) A bőség veszélye pedig szóba sem jöhet. A költségve­tésijavaslat ugyan 8 milliárd fo­rintot meghaladó összeget tar­talmaz, de ennek forrásai nomi- nál értékben 10 százalékkal el­maradnak a tavalyi költségvetés tényleges bevételeinek összegé­től. A javaslatban 300 milliós hitelfelvétel szerepel az infra" strukturális beruházásokra, de például ezzel együtt is csak 39 millió jut az útfelújításokra. A szűkösség veszélye fenye­get tehát. Nehezen remélhető, . hogy a közgyűlés is legjobb szándéka ellenére, s mi, pécsi polgárok - elégedetlenkedő, de mégiscsak elválaszthatatlan ba­rátai - nem fogunk majd túlzó igényességgel úgy vélekedni a költségvetés tárgyalásáról, ahogy .Titus császár szomorko- dott hasonló esetben, vissza­gondolva az eltelt nap eredmé­nyeire: Senkivel sem tudtam igazán jót tenni. Barátaim, el­veszítettem ezt a napot! Dunai Imre Mind nehezebb helyzetben a közterület-takarítás és parkfenntartás A pénzből sohasem jut elég A takarítandó közterület nem csök­kent a városban, a közparkok felülete pedig inkább csak nőtt, az önkormányzat költségvetési forrásai viszont a tavalyi­akhoz képest is szűkösebbek. Aligha emelkedhet tehát a Városgondnokság költségvetési kerete, amelyben nagyjá­ból egynegyednyi rész jut a közterületek tisztítására, a parkok gondozására. Az önkormányzati költségvetési irá­nyelvek szerint az intézmények pénz­ügyi báziskeretéből 10 százaléknyit visszatartanak és ezt az összeget megpá­lyáztatják közöttük. Jellege miatt ez a Városgondnokságot nem érinti. De ha a tavalyi mintegy 300 milliós költségkere­tével is számolunk, az máris nem tartal­mazza az idei inflációt, s azt sem, hogy idén a közterület-tisztítást 6 százalékos ÁFA sújtja, ahogy a közvilágítást is. Ezek a körülmények, vagyis a pénzte­lenség azt vetítik előre, hogy a közterüle­tek tisztításánál és a parkok gondozásá­nál az óhatatlan színvonalcsökkenés mi­att megszaporodnak a gondok. A Városgondnokság már négy, illetve három éve igyekszik a monopolhelyze­tek megtörésével, a vállalkozók pályáz­tatásával, versenyeztetésével olcsóbbá tenni a közterületek gépi és kézi takarítá­sát, valamint a parkfenntartást. A kézi közterület-takarítás alá vont felület 358 787 négyzetméter a város­ban, amelyet hat körzetre osztottak. A február 1-jétől jövő év január 31-ig ter­jedő időszakban négy vállalkozó, illetve társaság osztozik a 6 körzeten. Az egyes területeken eltérő a takarítás gyakori­sága: a naponta elvégzendőtől a kéthe­tente egyszeriig terjed a hely forgalmas- sága, jelentősége szerint. Egy négyzet- méter takarítási ára 1—1,5 forint. Az egésznek a báziskerete pedig 15 millió. Ha megkurtítják a Városgondnokság költségvetését, akkor a takarítások gya­korisága csökkenhet csak. A gépi közterület-tisztításra és a park- fenntartásra is versenyt írtak ki, ám ezeknek elmaradt az eredményhirdetése, mert felmerült, hogy átszervezik a közü­zemi vállalatokat. A téma azonban egye­lőre leült, a Városgondnokságnak pedig futnia kellett a pályázók után: elvállal- ják-e a feladatot ideiglenesen március 31-ig szóló, de meghosszabbítható, mó­dosítható szerződéssel. A gépi takarítás­nál csak egy volt erre hajlandó a 9 millió forintos kereten belül, amelyért 385 000 négyzetméter útfelületet kell géppel ta­karítani, és 725 000-et mosni. Ezzel szemben a parkfenntartásért pá­lyázók mindegyike vállalta a bizonytala­nabb szerződéses helyzetet. A város nyugati részében mintegy 1 millió négy­zetméteren két magánvállalkozó, a „ma­radék” 2 millión pedig a Kertészeti és Parképítő Vállalat végzi a közparkok gondozását. A bázis költségkeretet fi­gyelembe véve egy négyzetméter park fenntartására 14 forint jut Pécsett. A szakemberek szerint a közelmúltbeli szint tartásához is legalább 26-27 forint kellene! A különbség következményeit alighanem hamarosan láthatjuk. D. I. „Ruhát” a pőrén szemérmetlenkedő tűzfalakra! Az Állami Biztosító reklámja a Szabadság úton Fotó: Läufer Amikor vonaton Pécsre érke­zik az utas, először is ugyan mi­vel találja szemközt magát? Egy hosszú liláspirosra festett, egyébként nem a legjobb álla­potban lévő tűzfallal. Vélhetően alig hat rá lelkesítőén ez az első benyomás, és ne lepődjünk meg, ha ez befolyásolja későbbi benyomásait. Pedig ... Pedig csak az kellene, hogy a hosszú falat szép simára vakol­ják, aztán kezdjenek is vele va­lamit. Például be lehetne festeni ízléses reklámokkal, de mint­hogy ezek nem igazán időt ál­lók, sokkal tetszetősebb lehetne a tagolt oromzatú felületet épü- letkonturokkal kifesteni. Akkor egy hosszú épület - muskátlis ablakokkal, ajtókkal, emberek­kel - nézne szembe az „Utas­sal”. Mi több, még a hajdani népszerű Ketterert - utóbb Lo­komotív - is oda lehetne fes­teni. Ugyan mibe is kerülne mindez? S lenne-e e piktor­munkára vállalkozó? Ennek bi­zony érdemes lenne utánanézni. Ezt a tűzfalproblémát - amúgy általánosságban - a Du­nántúli Napló hasábjain nem is egyszer feszegettük már az el­múlt években. Még példákkal is előhozakodtunk. A nyugati or­szágokban - hasznosítható tűz­falakkal ott is el vannak látva, de akadnak vállalkozókedvű és fantáziadús piktorok is szép számmal - rengeteg remekül dekorált tűzfalat látni. Az USA-ban pedig különös divatja van olyanra festeni az ilyen fel­ületeket, hogy az megtévesztő módon egy épület tökéletes ké­pét mutassa. Példálózásunk lassan fogant meg. Megszületett a Szabadság úton az ÁB felhőhabos nyug- díjkiegészítő-biztosításos deko­rációja a hatalmas szürke beton­falon. Aztán a MERUKER és a DÉDÁSZ jelentkezett a Rákó­czi úton, majd a HB az akkor még Lenin - ma Indóház - té­ren. És nemrégiben fedezhet­tünk fel egy az egyszerűségében is igazán ötletes tűzfaldíszítést a Szabadság úton, a tízemeletes mögött: az ajtóval, ablakokkal megnyitott, sárgára festett falon a nyílászárók köré kerekítettek bástya és toronyszerű ékít­ményt, s íme máris más lett a fal. És hány ilyen hely van még! Például naponta sokezren „élvezhetik” az Árpád-híd fel­hajtó ágán busszal, autóval ha­ladva az alanti 25-30 méternyi vakolatja vesztett pucér falat immár csaknem két évtizede. Az eléje ültetett fák lombja - már amíg van lomb - úgy, ahogy eltakarja a csúfságot, de amikor csak pőre ágak vannak, mint most is... Hát, nem ép­pen szívderítő látvány. Példálózásunknak volt egy másik, említésre méltó hatása is. Évekkel ezelőtt a Művészeti Szakközépiskolában Erdős tanár úr feladatba adta reklámgrafi­kus növendékeinek néhány frekventált pécsi tűzfal dekora­tív kifestését, persze rajzpapí­ron. Mondhatni, szebbnél szebb ötletek öltöttek testet. E sorok írója számára egy kü­lönösen emlékezetes maradt, ta­lán mert a DN volt székházának az északi faláról volt szó. Nos, e falra az ifjú művészpalánta olyan utcáképet ajánlott festeni, mintha régi, évszázadokkal ko­rábbi utcán néznénk le a főtér felé a házsor végén kikandikáló dzsámira. Persze - mondhatná bárki - egy ronda tűzfal eltüntetésének a legjobb módja mégis csak az, ha épül eléje valami. Ez való­ban így is van. De a példákban említetteknek éppen az a sajá­tosságuk, hogy feltehetőleg elé­jük soha semmi nem fog épülni. Hanem lehet más megoldás is. Például az, hogy lebontják a falat alkotó épületeket. Es ha mégsem? Hársfai István Behajtási engedélyek a történelmi belvárosba Az önkormányzat rendelete értelmében március 1-től bővül a történelmi belváros forgalomcsillapított övezete. A Papapnö- velde, a Megye, a József, a Mária, a János,. a Szent Mór, a Nagy Flórián, a Kis Flórián, a Bástya, a Meredek utcába, a Megye közbe és a Flórián térre is csak engedéllyel lehet gépkocsival behajtani. Díjmentesen kaphatnak ilyen engedélyt az ott állandó lakcímbejelentéssel lakó polgárok, az övezetben lévő intézmények, amennyiben járművüket saját udvarukon vagy garázsban el tudják helyezni és terü­letileg illetékes családi orvosok. Térítés ellenében juthatnak engedélyhez az ott állandó lakcímbejelentéssel lakó ál­lampolgárok, valamint az övezetben lévő intézmények a működéshez szükséges da­rabszámban, amennyiben járművük parko­lását csak közterületen lehet megoldani; il­letve a területen lévő vállalatok, intézmé­nyek és üzletek működési feltételeit bizto­sító járművek idő és helykorlátozással. Bármely jármű használója díj fizetése ellenében az övezetbe szóló eseti behajtási engedélyt vásárolhat. A korábbi, a Szent István tér környéki övezetre szóló behaj­tási engedélyek február 28-áig érvényesek. A behajtási engedélyeket a Városgond­nokságon munkanapokon 9 és 14 óra kö­zött lehet váltani. Éseti behajtási engedé­lyeket szintén a Városgondnokságon az éj­jel-nappali ügyeletén, valamint a fizető parkolókban lehet váltani. A díjtételek várhatóan márciustól változni fognak, de mértékükről még nem született döntés. Városvédő őrjárat Egy magasztos dolognak is megvan a maga visszája, de hogy ezek egymás közvetlen közelében legyenek, arra ritkán akad példa. Hosszú évtizedek óta először volt tiszteletadás a Széchenyi téren található két első világháborús emlékműnél, amelyeknél az illetékes szervek koszorúztak is. Ezt ábrázolja az első fényképünk. Közvetlenül mellette a pázsiton azonban gátlástalan szeme­telés nyomai találhatók folyamatosan. Ezt tanúsítja - igaz, a nagyobb távlat miatt a fűben megbújó apróbb szemétdarabokat „kozmetikázva” - a második fotó. Kérdés: ha a város főterének közepén, kegyeleti hely mellett ilyen kép fogadja az arra járót, akkor vajon mit gondolhat, mi lehet a külvárosokban? Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Útjavítások Az elmúlt napokban kezdő­dött el a Kisposta völgy alsó út gödreinek kátyúzása, javítása, az Akác utcai árok és a Megyeri út nyugati árkának tisztítása, va­lamint a Szabó Ervin téri gyalo­gösvény zuzalékolása. A Vá­rosgondnokság további utcák kátyúzását rendelte meg az Út­javító Kft-től. Ezek közé tarto­zik a Szőlő, a Vak Bottyán, a Felsőmalom, a Sörház, a Király (a Felsőmalom utcától végig), az Édesanyák, a Bálicsi, a Nagyszkókó, a Bárány, a Mik­száth Kálmán, a Donátusi, a Csurgó tető, a Fábián Béla, a Nagydeindol, a Mecsekszent- kúti, a Jakabhegyi, a Patak, a Pázmány Péter, a Fő, a Kodály Zoltánba Szigeti, a Kürt, a Fo- garasi, a Batsányi, a Koksz, az Ady Endre, a Katona József, a Görgey, a Barázda és a Felső- vámház utca, illetve út. Illegális szemétlerakóhelyek Februárban több illegális szemétlerakóhelyet szüntetett meg vállalkozókkal a Város- gondnokság. Ilyen várost csú­fító halom volt a Havihegyen, a Melinda utcai kutyafuttatónál, a Verseny utcában, de még a bel­városban is, a Szabadság út 34. szám alatt. Ároktisztítás Pénzügyi fedezet hiánya mi­att a város területén található csapadékelvezető árkok tisztítá­sát csak a legkritikusabb álla­potú helyeken tudja elvégez.- tetni a Városgondnokság. A je­lenlegi lakossági kéréseket megvizsgálják és ütemezik: ezek megvalósítására csak az ez évi pénzügyi keret ismeretében kerülhet sor. Fapótlások A Kertészeti és Parképítő Vállalat 11 utcában összesen 22 darab koros fát ültetett ki a kö­zelmúltban a kipusztult, meg­rongált fák helyébe. Pályázat telekingatlanok hasznosítására Az Önkormányzat pályá­zatot íf ki kereskedelmi, il­letve kisipari szolgáltatási célú üzletek elhelyezésére az Illyés Gyula út, kisposta környékén. A területet az önkormányzat szeszesital, erotikus cikkek árusítása és erotikus szolgáltatás céljára nem kívánja hasznosítani. Építhető: 1 darab 50 négy­zetméteres és 1 darab 30 négyzetméteres üzlet, föld­szint plusz tetőtér szint­számban 150 plusz 90 négy- ; zetméteres telken. A Pályá­zatot Pécs Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelő és Hasznosító Irodájához (Pécs, Széchenyi tér 1.) kell benyújtani 1993. március 20-áig. Pécsi Körkép

Next

/
Thumbnails
Contents