Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-18 / 48. szám
10 ű) Dunántúli napló 1993. február 18., csütörtök Ha a himnuszok történetét tanítanák Nemzeti imádságunk A Rádió Gyermekkórusa énekli a Himnuszt Egy évforduló alkalmából Gróf Apponyi Albert Himnuszunk szövegét 1823. január 22-én írta Kölcsey Ferenc, Csekén. A 170 esztendős sorok nem avultak el. Erkölcsi igazságát nem kezdte ki az idő és ellenállt minden elnémítási kísérletnek a zene. Illyés Gyula írja, hogy Rákosiék új himnuszt akartak, s Kodály lakonikusan visszaüzent: Nem helyettesíthető . . . Himnuszok párthatározatra Az ünnep és az évforduló kapcsán üssük fel a nemzeti himnuszok sorstörténetét. Annál is inkább, mert több is magán viseli a kor nehezen levakarható bélyegét, bár a zene néhol jótékonyan elfedi a politikailag disszonáns szöveget. A bolgárok például egy évtizede még azzal erősítették magukat az ünnepeiken, hogy: „Bolgár testvér, összefogj! / Béke? Harc? Moszkva velünk / Hős párt vezet győzelemre, / diadalmas rendszerünk.” (Majté- nyi Z. fordítása) A román himnusz utolsó változatában - csupán a szocialista korszakban három volt - egy versszak évszám nélkül is utal a nehezen feledhető korra: „Szép román hazánk nagy pártja / hirdeti: itt élni jó / s élni szép a nép javára, / vallja minden dolgozó” (Szabó M. fordítása) Mindez úgy került be a nemzeti imádság strófáiba, hogy 1978. októberében határozatot hoztak arról, hogy a himnusznak a szocialista célokat is ki kell fejezni. A leghívebben azonban a volt NDK állami himnuszának születése érzékelteti, hogy milyen szempontok szerint rendelték, szerkesztették a magasztos fogyasztási terméket. Három nappal az NDK megalakulása után, 1949. októberében Wilhelm Pieck himnusz megírására adott megbízást két szövegírónak. Az egyikük - Johannes R. Becher költő - versét ketten is megzenésítették és november 5-én, Pieck lakásán a Politikai Bizottság el is döntötte, hogy melyik dallamot kell énekelni. Grotewohl miniszterelnök még aznap a kormány elé terjesztette a javaslatot, s az NDK himnusza megszületett. Hivatalosan 1949. november 7-én, az októberi forradalom tiszteletére rendezett ünnepségen hangzott fel először. A szöveg elavult és gyűlölködő Voltaképpen minden európai himnusz őrzi az idők nyomát. Például hamisnak bizonyult próféciával: Hát éljen a szovjet hatalma, egysége ... Másutt a fegyverfogás szépségéről, a harcra hívó dobokról énekelnek a békés vasárnapi istentiszteleten is. Nem véletlen tehát, hogy egy pap, Pierre abbé 1989-ben javaslatával szíven ütötte a múltra büszke franciákat. Híveket toborzott annak érdekében, hogy változtassák meg a nemzeti himnusz, a Marseillaise szövegét. „Az 1792-ben írt szöveg elavult, és egyébként is gyűlölet vezérelte a szerzőt, Rouget de Lisle kapitányt” - hirdette elszánt békeharcosként és arra is hivatkozott, hogy az egységes Európának megértésre és nem harci készenlétre van szüksége. Pierre abbénak tulajdonképpen igaza volt. Rouget de Lisle, az ifjú hadmérnök azon az 1792. évi áprilisi éjszakán csakugyan a forradalmi kormány falakra ragasztott kiáltványának szavait emelte a halhatatlanságba: „Aux armes, Citoyens! Fegyverbe, polgárok!” Mert az első köztársaság élet-halál küzdelmére kívánta buzdítani a népet. Tette ezt olyan sikerrel, hogy egy tábornok üzenetére ma is szívesen hivatkoznak a történészek: „Küldjenek ezer embert és a Marsejllaise-ből egy példányt és biztos a győzelmünk.” A dal 1795. július 14. óta hivatalosan is Franciaország himnusza, noha Napoleon újat rendelt, s éppen a Marseillaise szerzőjétől. Aki meg is írta a Csaták dalát - és meg is bukott vele. A nép nem fogadta el. Mi több, az orosz hómezőkön hadakozó császár a Marseillaise-t vetette elő, hogy bátorítsa katonáit. Miről énekelnek még az európaiak a himnuszaikban? A király, vagy a királynő iránti hűségről, a zászlóról, a hegyekről-völgyekről, tengerekről. Érzelmes leltár lenne? Egy svéd számára nem az, amikor énekli, hogy „üdvözöllek téged, világ legszebb országa”. Nem az a dánnak, amikor az erdők zöldjére emlékezik. Gondolhat-e másra, mint amiről énekel a finn halász, ha felcsendül a dallam az emelkedett, költői szöveggel: „Nincs bérc, egekre felnyúló / Se völgy, se part oly bá- joló / Sehol, mint itten északon / Öledben, ősi hon.” (Bán Aladár fordítása a svéd eredetiből) Nem tévedés! A finnek himnuszát svédül írták, a 19. századi költő, Runeberg ugyanis svéd nyelven, de a finn haza szerete- tével fogalmazta meg a nemzeti öntudat vágyát. Mert a finnek nem használhatták a nyelvüket a kultúra terjesztésében. Svéd szöveggel énekelték először a diákok 1848. májusában Pacius zenéjével, aki viszont német származású volt - ám nagy szerepet vállalt a finn zene megteremtésében. Erkel harangzúgást komponált A magyar diákokról pedig azt jelentették a titkosrendőrök a múlt század harmincas éveiben, hogy „tüntetőleg némák, amikor a királyhimnuszt kellett volna énekelni”. A Gott erhalte csak hivatalosan váltotta fel a 18. századi néphimnuszt; A Boldogasszony anyánkat ugyan nem felejtették el, de a hivatalos ünnepeken a császárhimnuszt kellett tudni - németül. Erősödött az igény - Toldy Ferenc szavaival - hogy: „megszülessen egy bármely ünnepélyes alkalommal énekelhető nemzeti dal”. A Nemzeti Színház igazgatója - jegyezzük meg a nevét: Bartay Endre - két költői művet is alkalmasnak vélt; 1843-ban Vörösmarty Szózatára, egy év múlva pedig az 1828-ban nyomtatásban közölt Kölcsey-vers, a Hymnus megzenésítésére írt ki pályázatot. A Szózatot, Egressy Béni első dallamával akkor már himnuszként tartották számon és ez a rang erősödött azzal, hogy Egressy egy másik dallamával megnyerte a pályázatot és vele a 20 aranyat. A Hymnus-pályázatot viszont Erkel Ferenc nyerte. Gárdonyi Géza később, Erkelre hivatkozva írta, hogy a zeneszerző nem is akart pályázni, Bartay azonban betuszkolta egy szobába, ahol zongora is volt és rázárta az ajtót. Erkel elolvasta a Hymnust és elgondolkodott. Eszébe ötlött első mesterének a tanítása: ha valami szent zenét komponál, először a harangok szava jusson eszébe. így komponált harangzúgást a himnusz zenéjébe. A'bemutatón harangzúgás vezette be a zenét, áhítatra késztetve a közönséget, a végén pedig „a tapsolásnak és éljenzésnek orkánja rázta meg a színházat”. Tehát most már két szent melódiája is volt a nemzetnek. Ám ahhoz, hogy az egész magyarság énekelje, hogy nemzeti imává váljon, hosszabb út, évek kellettek. A Honderű nyomon követte, s cikkeiből kitűnik, hogy melyik vásáron, milyen ünnepeken, miféle összejöveteleken hangzott el - a Szózattal együtt. A reformkorban ugyanis népszerűbb volt a Szózat. Talán azért, mert a felegyenesedő nemzet számára több biztatást adott Vörösmarty, mint az Istenhez fohászkodó Kölcsey. A Kölcsey-vers nem udvarképes Hogyan fogadt az udvar? Erre is van utalás. Petriche- vich-Horváth Lázár szerint kár, hogy nem élteti a királyt, ehelyett a nemzetet emeli fel. így a Kölcsey-vers nem udvarképes ... Ugyanis, ha a katonák és a hivatalnokok énekelnék, akkor szembekerülnének a dinasztiával. Toldy Ferenc mindezek után felkérte Vörösmartyt, hogy írjon királyhimnuszt. A költő megírta a maga Hymnu- sát, anélkül, hogy dicsőítette volna az uralkodót. A verssel együtt a zene is megbukott, a nép Kölcsey versét és Erkel zenéjét fogadta el, annak ellenére, hogy 1854-ben a Gott erhalte hivatalosan is kötelezővé vált. Sőt, még ezt kellett volna énekelni a monarchia utolsó évében, 1918-ban is. Nemzeti imádságunk a maga külön életét élte, hol búvópatakként, hol harsonaként erősítve éneklőinek hitét: „Meg- bünhődte már e nép . ..” Kár, hogy a himnuszok történelmét nem tanítják. Ez nehezebben manipulálható. És - mint tudjuk - nem helyettesíthető. Király Ernő Nagyapponyi gróf Apponyi Albert doktor, minden idők legműveltebb magyar politikusa 60 éve húnyt el. 1846-ban született. Édesapja, Apponyi György főkancellár, aulikus politikús volt és nem tartozott a legnépszerűbb magyarok közé. Albert jóhírű iskolákat végzett és jelentős műveltségre, tudásra tett szert. Köszönhető ez néhány kiváló jezsuita szerzetesnek a középiskolában, néhány nagyszerű professzornak az egyetemen, és saját szorgalmának, tudásvágyának. Már ifjú korában sokat utazott. 7 nyelvet beszélt és mivel csodálatos szónok volt, ezt a képességét egyformán használta akár magyarul, franciául, latinul vagy más nyelven tartott előadást. Liszt és Wagner baráti köréhez tartozott, de a romantikus muzsikán kívül nagyon kedvelte Mozartot is. Politikai pályafutásának kezdete is a zenéhez kapcsolódott. 26 évesen lett parlamenti képviselő, és a szűzbeszédét a Zeneakadémia felállításának fontosságról tartotta. Eredményesen, hiszen az országgyűlés azt elfogadta. Keresztény konzervatív nézeteket vallott. Előbb a báró Sennyey féle konzervatív párt, majd a mérsékelt ellenzék tagja, később vezére lett. Vallás- és közoktatásügyi tárcát 1906-10-igés 1917-18-ig viselt. A népoktatás ingyenessé tétele, a tanítók fizetésének emelése, a madarak és fák napjának bevezetése pozitív lépés volt. A tragikus I. világháború után Magyarország köztársaság lett,így hazánk 918 éves államformáját elveszítette. Apponyi legitimista álláspontra helyezkedett. A mának Apponyi gróf jelleme adhat aktualitást. A vörös terror elől menekülni kényszerült Apponyi a bolsevikok bukása után nem követelt megtorlást, hanem megbékélésre intett. Egyik parlamenti felszólalásában a munkásság védelmére kelt: „ .. .A munkások a tőkével állnak szembe, és tőke elleni harcuknak van létjogosultsága. Mert a munkásság csak a megélhetésért küzd ...: szocialisták képviselőit be kellene vonni a nemzetgyűlésbe.”)!*) Érvelt még az általános és titkos választójog és a nők választójoga mellett is. Konzervativizmusa a val- lásrerkölcs alapján a nemzeti értékek és hagyományok védelmét jelentette. Apponyi és más kiválóságok, mint pl. gróf Zichy Nándor, herceg Batthyány Strattmann László dr., stb. nyitottak voltak mások nézetei felé Az Apponyi család címere és józanul tudtak vitatkozni és érvelni. Ettől a konzervatív felfogástól a nyers megnyilatkozás és az erőszak minden formája távol állt. 1920-tól Versailles-ban, majd Genfben, mindent megtett az országért, amit egy hazáját szerető európai gondolkodású politikus megtehet. Hiába kért népszavazást a vitás területeken, a Kis-Antat minden javaslatát megvétózta. Apponyi Albert nagysága abban rejlik, hogy az ellenzékben eltöltött 50 év sok kudarca, eredmények és sikertelenségek ellenére sem lett sértett, hatalmával visszaélő, indulatos ember. Jelentősége és egyéniségének nagysága lelkiéletével magyarázható. Élmény olvasni kétkötetes emlékiratait, ahol a családi otthon melegéről, házasságáról ír, vagy ahogy barátait, főleg az arisztokratákat bemutatja. Persze ellenfeleiről is megemlékezik, mindezt tisztelettel teszi. A 20-as években pártokon felül állt és a kommunistákon kívül mindenki becsülte. A jóindulatú Károly király halála után annak fiát, Ottó főherceget várta a magyar trónra a legitimitás elve és alkalmassága miatt is. Jelentős közéleti funkciókat töltött be a gróf,pl. a pécsi Egyetem díszdoktora, a Kisfa- ludy-Társaság és a MTA tagja, a Szt.István Akadémia elnöke stb. volt. A gondviselés 87 évet adott neki egészségben, 1933 február 7-én hunyt el Genfben. Magyarország és a Népszövetség őszintén gyászolta a külföldön „The great old marí’-ként emlegetett politikust. A budapesti Mátyás templomban helyezték örök nyugalomra. Czeininger Tamás hitoktató Koromszó Egy letűnt monostor nyomában M áza község a Mecsek északi előterében egy hosszan elnyúló völgyben fekszik. A népi emlékezet azt tartja, hogy a falu „Koromszó” nevű dűlőjében valamilyen vár állott, amely a török időkben elpusztult. Egyed Antal paksi plébános statisztikai összeírásában (1829) a következőket olvassuk: „ .. . a Falutól Négy Nyilnyi Lövésre volt egy Koromszó Névü 'Klastrom Dél felé építve, Mellynek Omladékjai most is tsudálkozást indíttatnak, jól lehet a Vár már elpusztult, de a fundamentomát most is ásván a Lakosok az abból ki szedett Kőveket Épületnek használják ...” Ettől a területtől nem messze egy templom alapköveit említi a leírás, ahol 3 kocsi terhének való embercsontot találtak. A „klastrom” és a szerzetesek emlékét tartotta fenn a Koromszó dűlőterületet keletről határoló domb elnevezése: a „Barátok háta”. A koromszói monostor legkorábbi írásos említése egy 1235 évre keltezett hamis oklevélben fordul elő. Ez arról tudósít, hogy Bertalan pécsi püspök (1219-52) II. András királynak tett követjárásai jutalmául megkapta Mázát, Bodát és Nyárá- dot. Az oklevél záró része leírja ezen falvak határait (e határleírások valószínűleg csak a XIII. század második felében készültek). Máza territóriuma „Koromszó nemeseinek monostorával” határos. Ez a nemesi család lehetett a szerzetesház alapítója illetve kegyura. Egy 1276. évi oklevél szerint a Csák nemzetségbeli István bán fia Imre eladja a Baranyában fekvő „Kurumzow” nevű birtokát. E birtokkal keleti oldalon a következő egyházi földek szomszédosak: Báta, Titel és Zebegény bencés, valamint Ci- kádor cisztercita apátságok tulajdonában. Ebből úgy véljük, hogy ezen apátságok valamelyikéből érkeztek a szerzetesek Koromszóra, rendi hovatartozásuk vagy bencés, vagy ciszter lehetett. 1332-ben pápai követek jártak hazánkban, akik a viennei zsinat által elrendelt papi jövedelemtized begyűjtését kezdték meg. Az adólistáikon 1333-1335 között két Koromszó név is előfordul. Koromszói István apát és Koromszói László plébános fizet kü- lön-külön csekély tizedet. Tehát ekkor egymás mellett létezett itt az apátság és Koromszó falu temploma. Az apátság bizonytalan időben áttelepült Szászvárra. Szerzetesei, amint Brüstle József „Recensio ...” című művében kifejti: „ . . . az akkori idők különböző betörései és jogtalanságai ellen saját magukat és vagyonukat védeni akarván Szászvárra mentek, mint amely akkor már meg volt erősítve ...” Itt egy újabb monostort építettek fel, amely a mai Újiskola mellett állott. Éz a terület később a „Papkert” elnevezést kapta. A török 1543-ban elfoglalta Szászvárt. Az apátság működése legkésőbb ekkor szűnt meg, szerzetesei elmenekültek. A monostort - akárcsak a koromszói elődjét - elpusztította a kitartó enyészet. A templomáról a Visita Canonica-okmány (1721) ezt a szomorú képet festi: „ . . . falainak harmad része hever romokban, a szentély a középső részben, végül pedig kápolnái és a sekrestyéje teljesen. Mivel hiányzik a teteje, az időjárás szeszélye folytán nap, mint nap újabb részei lesznek további romokká.” Az elpusztult szászvári monostor emlékét az apáti cím adományozása őrizte meg. Az első szászvári apáti kinevezés 1716-ból való. Ujfalussy Tóbiás váci kanonok viselte 1739-ig, majd váci, esztergomi és zágrábi kanonokok következtek. A jakobinus mozgalomból jól ismert Martinovics Ignác is megkapta a „címzetes szászvári apát” kitüntetést. 1792. februárjában II. Lipóttól a siklósi apátság adományozását kérte, de ez nem volt üresedésben. Mivel időközben a király meghalt, utóda, I. Ferenc nevezte ki Martinovicsot szászvári apátnak (1792. okt. 8.). Az apáti cím napjainkig fennmaradt. Az 1981. évi egyházmegyei Sche- matizmus szerint Domosvay Lajos hosszúhetényi plébános viselte. A hazánkban működő szerzetesházak - mégoly kicsinyek voltak is, mint a koromszói - parányi lámpásként a keresztény Európa kultúrhatását sugározták. A koromszói és a jogutód szászvári monostor feltárása a régészet egyik jövőbeni feladata lehetne. Patton Gábor
