Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-02 / 1. szám
1993. január 2., szombat üj Dunántúli napló 7 Mit hoz és mibe kerül a privatizáció? Negyvenkét milliárd 1993-ban Tizennégy milliárdot elvisz a hivatal, az előkészítés, a garancia- és a kezességvállalás Törvény a magzati élet védelméről Január 1-től lép életbe A privatizációval kapcsolatos kérdésekről a legátfogóbban az Országgyűlés az úgynevezett Vagyonpolitikai Irányelvekben dönt. Ezt a dokumentumot elvileg minden évben el kellene fogadnia a Parlamentnek, de az eddigi gyakorlat szerint ez gyakran csak késéssel születik meg. Az ezévre vonatkozó irányelveket is csupán az év második felében sikerült elfogadniuk a képviselőknek, ugyanakkor - habár az országgyűlésnek már benyújtotta a kormány az 1993. évi vagyonpolitikai irányelvek tervezetét - annak elfogadására már nagy valószínűséggel csak a jövő évben kerül sor. Az 1993. évi privatizáció egyes kérdéseiről mégis döntött az Országgyűlés mégpedig az 1993. évi költségvetési törvényben, amelynek fő számait már elfogadta a Ház. A költség- vetési törvény két fő kérdést szabályoz a privatizációval kapcsolatban. Az egyik az Állami Vagyonügynökség tevékenysége, legalább is ami annak szervezeti finanszírozását illeti. A másik pedig annak eldöntése: a privatizációs bevételekből, mennyit és mire használhat fel a költségvetés. A Hivatal ára Az Állami Vagyonügynökségnek 1,35 milliárd forintos működési költségvetést szavazott meg a T. Ház, 150 millió forinttal kevesebbet, mint amennyit a szervezet szükségesnek tartott megnövekedett feladatainak ellátására. Az eredeti elképzelés szerint 1993-ban a Vagyonügynökség átlagléö- száma eléri a 400 főt. (Az AVÜ 1990- ben 56 fővel alakult, 1991- ben már 126-an voltak a vagyonügynökségen. A létszám 1992- ben elérte a 300 főt és jövőre ennek 100 fővel történő emelését tartják szükségesnek.) Béralapjára 811 millió forintot szántak, ami 2 millió forintos bruttó átlagbért jelent. A dologi kiadásokra pedig 235 millió forintot terveztek be. A létszám- emelés egyébként az ÁVÜ vezetői szerint szükséges ahhoz, hogy a szervezet eleget tudjon tenni az elé állított elvárásoknak - a privatizációs folyamat fel- gyorsításában. Az Állami Vagyonügynökség kiadásai között a legnagyobb tételeket nem a működés közvetlen költségei adják, hanem .a különféle privatizációs költségek. A vagyonkezeléssel és a privatizáció előkészítésével kapcsolatos kiadások rohamosan emelkednek. 1992-ben a tervezett 2,125 millió forint helyett, ennek csaknem a dupláját 5,125 millió forintot költött el ezen a címen a Vagyonügynökség. Jövőre pedig a tervezett költség eléri a 7 milliárd forintot. Jelentős kiadási tételt jelentenek az eddig szinte egyáltalán nem jelentkező garanciavállalással, szavatossággal, jótállással és kezességvállalással kapcsolatos kiadások, amelyek jövőre 6 milliárd forintot tesznek majd ki. Mi kerül a költségvetésbe? Az Állami Vagyonügynökség bevételeit teljes mértékben a privatizáció révén befolyt pénzből fedezi. Ez azt jelenti, hogy a privatizációs bevételekből eleve 14 milliárd 350 millió forintot költ el az ÁVÜ, illetve az állami költségvetés. Ezen kívül az elfogadott költségvetés rendelkezik arról is, hogy további 5,15 milliárd forintot fordítsanak a Vagyonügynökség bevételeiből a belföldi államadósság törlesztésére. A privatizációs bevételekből újabb 20 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés hasonló célra. Ez az összeg azonban Kupa Mihály, pénzügyminiszter közlése alapján nem az ÁVÜ, hanem az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság értékesítéseiből fut majd be. Az eredeti javaslatban nem szereplő 20 milliárd forint beállítására azért volt szükség, hogy ellensúlyozni lehessen a kormány és az érdekvédelmi szervezetek közötti megállapodások miatt keletkező bevétel-kiesések egy részét. Az ÁV Rt. egyébként még 14 milliárd forinttal járul hozzá a költségvetéshez, amit a tervek szerint osztalékként fizet be a részvénytársaság a költségvetésnek. Az Állami Vagyonügynökség privatizációs bevételeiből még 22 milliárd forintról döntött az Országgyűlés. Ez a pénz három elkülönített pénzalapba kerül, név szerint a Foglalkoztatási, a Területfejlesztési, valamint a Mezőgazdasági Alapba. Ez azt jelenti, hogy a jövőre elő- rejelzett mintegy 41,5 milliárd forintnyi privatizációs bevételnek a teljes egészét elosztották már. Sőt, ha ehhez hozzávesz- szük azt a 20 milliárd forintot, amelyet az Állami Vagyonkezelő Részványtársaságtól kívánnak a költségvetésbe átirányítani, akkor a költségvetésbe jutó pénz furcsa mód meghaladná a teljes privatizációs bevételt. 100 milliárdos értékesítés Ez persze lehetetlenség, csupán arról van szó, hogy az ÁV Rt.-től nem számítottak privatizációs bevételre. Az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás azonban további költségekkel terhelte meg az államot, s mivel a pénzügyi kormányzat semmiképpen sem Jcí- vánta megemelni a tervezett 185 milliárd forintos hiányt, ezért az ÁV Rt.-t is arra ösztönzi, hogy mintegy 100 milliárdos vagyonának egy részét értékesítse még a jövő év folyamán. P. P. A Parlament még karácsony előtt elfogadta a magzat életvédelméről szóló törvényt. Előterjesztői szándékosan nem abortusz törvénynek hívják, mert ez a törvény annál több. Azt mondja ki, hogy az életet a kezdettől védeni kell. Ebben mindenki egyet is értett, csupán abban voltak filozófiai megítélésbeli eltérések, hogy mikortól számítható az élet kezdete? A fogantatás pillanatától, vagy a magzati fejlődés egy későbbi időszakától? (Ebben a világon még egy országban sem jutottak egységes állásfoglalásra) A benyújtott tervezethez csak nagyon kevés módosító javaslat érkezett, s végül 72,8 százalékos arányban fogadták el, amire mostanában nemigen volt példa. A törvény január 1-től lép életbe! Várandóssági pótlék A törvény három fő részből áll. Az egyik a megelőzéssel foglalkozik. Előírja, hogy rövid időn belül be kell építeni az iskolai tantervbe az egészségtan oktatását,’ s ezen belül a megfelelő korosztály számára a megelőzési tudnivalók ismertetését. Fel kell készíteni az ifjúságot, hogy védekezzen a nem kívánt terheség ellen, ne a terhességmegszakítást tartsa megoldásnak. A törvény második ^része azokkal foglalkozik, akik meg akarják szülni a gyermeküket, a harmadik rész pedig azokkal, akik különböző okok miatt meg akarják szakíttatni a terhességet. 1993. január l-jét követően a gyermeket váró nők, a terhességük 12. hetétől várandóssági pótlékban részesülnek, amelynek célja a gyermeket váró nő életkörülményeinek könnyítése, a magzat egészséges fejlődését biztosító korszerű táplálkozás elősegítése. A várandóssági pótlékra jogosultságot a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos igazolja, amelyet a gyermeket váró nő választása szerint vagy a munkáltatójánál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen, vagy a megyei társadalombiztosítási igazgatóságon adhat le. A várandóssági pótlék annak a hónapnak az első napjától jár, amelyben a terhesség 12. hetét betöltötte, s amennyiben a várandós nőt ezideig terhesgondozásba vették. Amennyiben a gondozásba vételre későbbi időpontban kerül sor, a pótlék a gondozásba vétel hónapjának első napjától jár. A várandós- sági pótlék tulajdonképpen megelőlegezett családi pótlék, összege azzal azonos. Ha a terhesség spontán megszakad, vagy halva szülés következik be, a pótlékot nem kell visszatéríteni. Amennyiben ikerszülés következik be, akkor a szülés után egy összegben megkapja az anya a második gyermek utáni várandóssági pótlékot. Január 1-jétől állampolgári jogon minden gyermeket váró nőt térítésmentes terhesgondozás illet meg, amelyet az általa választott, szakellátásra jogosult intézményben, illetve orvosnál vehet igénybe. A terhesgondozás során elvégzik azokat a szűrővizsgálatokat, amelyek a gyermeket váró nő és magzat egészségét, illetve egészséges fejlődését kontrollálják. Családvédelmi Szolgálat A törvény harmadik része a terhességmegszakítással foglalkozik. Ha valakinél az orvos megállapítja a terhességet, s az illető nő az életkörülményei miatt, vagy lelki okokból válság- helyzetben van, s ezért nem kívánja kihordani magzatát, január 1-jétől a Családvédelmi Szolgálatot kell felkeresnie. A szolgálat is január 1-jétől indul, ahol speciálisan képzett védőnőket alkalmaznak. Ők adnak felvilágosítást arról, milyen egészséget károsító, a következő terhességeket kedvezőtlenül befolyásoló következményei lehetnek a terhességmegszakításnak. Amennyiben a nő mégis a terhességmegszakítás mellett dönt, a Szolgálat védőnője kitölti a kérőlapot, s azt a nőnek alá kell írnia. A kérelem aláírását követő 8 napon belül ezzel jelentkezhet az általa választott egészségügyi intézményben, de az abortusz a jelentkezéstől számított 3 napon belül nem végezhető el. Ennyi gondolkodási időt hagynak a terhes nőnek. Az abortusz térítési díja 5000 forint, de szociális helyzettől függően az összeg csökkenthető, amit a Családvédelmi Szolgálatnál lehet kérvényezni. Örökbefogadás A törvény kimondja, hogy azokban az esetekben, ha a terhesség vagy az anya egészségét, vagy az anya egészségi állapota miatt a magzat egészséges fejlődését veszélyezteti, vagy ha a terhesség bűncselekmény következménye, az abortusz térítésmentesen és kérelmezés nélkül elvégezhető. A törvény kitér arra a speciális esetre is, amikor valaki élethelyzete miatt semmiképp nem tud gyermeket vállalni, viszont mély vallási meggyőződése összeférhetetlen az élet megszakításával, az abortusszal, akkor a Szolgálat védőnői ismertetik és felkínálják az örökbeadás körülményeit, lehetőségeit. A Családvédelmi Szolgálat működési helyei január 1-jétől: Siklóson az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál, Dózsa György u. 19. sz. alatt. Mohácson a Kórház-Rendelőintézetben, Szepessi tér 7. Szigetváron a kórházban, József A. u.69. sz alatt. Pécsett a Munkácsi utcai Rendelő Intézet 3. emeletén lévő nővérszobában. S. Zs. A privatizáció egyik szülötte a pécsi PENTA Kesztyűgyár Kapitány lesz Derrick? A német szövetségi parlament egyik kereszténydemokrata képviselője, Klaus Riegert beadvánnyal fordult a tisztelt házhoz. A honatya, aki egyébként maga is rendőr, szeretné elérni, hogy Derrick főfelügyelőt előléptessék. A derék nyomozó igazán rászolgált arra - érvel Riegert -, hogy húsz éves szolgálat, azaz a sorozat kétszáz epizódja után előrehaladjon a szamárlétrán és megkapja kapitányi kinevezését. A megtiszteltetés 400 márka fizetésemeléssel jár, ám nem tudni, hogy a felügyelő előléptetésével emelkedne-e a kedvelt filmalakot megformázó színész, Horst Tappert gázsija is. Megváltozik az E-hitel feltételrendszere A kamat legfeljebb 7 százalék Az oly sokat dicsért-birált privatizációs folyamat egyik sarokpontja: kinek, mekkora tőke áll rendelkezésére az állami vagyon megvásárlására? Hajlandók-e a bankok pénzt adni a frissensült vállakozók- nak, s ha igen, milyen feltételekkel? A kormányzat az E-hitelnek nevezett egzisztencia hitellel próbálta vállalkozásra biztatni az új megélhetési lehetőséget keresőket, de az inflációs körülmények között a tőkére nehezedő kamatterhek szinte elfogadhatatlanná tették ezt a pénzt.- Eddig az egzisztencia hitel futamideje 6-8 és 10 év volt, 1-2 év türelmi időt adtak a törlesztés megkezdésére - tudtuk meg dr. Hegedűs Évától, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjétől. — Igen nagy terhet jelentett a törlesztés. A kormány egyik legutóbbi ülésén úgy döntött, változtat az E-hitel folyósításának feltételein: a türelmi időt egységesen 3, a futamidőt 15 esztendőben jelölte meg.- Ezek az új szabályok csak az új kérelmekre vonatkoznak?-A rendelkezés visszamenőleges hatállyal lépett életbe és kiterjed a korábban kötött hitelszerződésekre is. A korábban befizetett összegeket természetesen nem fizetik vissza, de a kormányhatározat életbelépést követően mindenkitől az új feltételek szerint várják el a törlesztést. Úgy gondoljuk, azáltal, hogy a tőkerész törlesztését egy évvel későbbre, a határidőt pedig csaknem a kétszeresére emeltük, a vállalkozókra kisebb terhek hárulnak, egyenletesebb, arányosabb terheket kell vállalniuk.-Az infláció igen magasan tartotta az E-hitel kamatszintjét is. Várható-e ennek a csökkentése?- A kormány egyetértésével a pénzügyminiszter felkérte a Nemzeti Bank elnökét, hogy vizsgálja felül az E-hitel és a hozzá kapcsolódó úgynevezett kamatrés ügyét. Ebben ugyanis egyedül a bank jogosult dönteni. A jelenlegi szabályozás szerint az E hitel kamata két- részből áll. Egyrészt az alapkamatból, ami a hivatalos jegybanki kamat 60 százaléka (12,6%) és az erre ráépülő kamatrésből (4%). A kormány álláspontja szerint a privatizáció gyorsítása érdekében célszerű volna a kamat csökkentése, a mi javaslatunk szerint azt 3 százalékban kellene meghatározni. A négy százalékos kamatrést is magasnak érezzük, hiszen számos tényező miatt a bankok kockázata kisebb lett, de nem lehet teljesen megszüntetni, mert ez a hitellel szemben ellenérdekeltséget szülne.-Milyen százalékot tartana elfogadhatónak a kormányzat?- Ebben a kérdésben nem dönthet a kormányzat, mert úgy gondoljuk, hogy ez a bankokkal folytatott tárgyalásokon alakulhat ki. Várhatóan azután kezdődhetnek meg ezek a tárgyalások, ha a jegybank elnöke jóváhagyja az alapkamat csökkentésére vonatkozó javaslatot.-A számok nyelvére lefordítva milyen változást jelent a mostani kormánydöntés?- Sokféle számítást végeztünk erre vonatkozóan. Egy biztos: a hitelt legfeljebb 7 százalékos kamat fogja terhelni. Ha valaki' 10 millió forint hitelt vesz fel, csupán a kamatváltozás miatt reálértékben 3,1 millióval csökken a terhe, a futamidő meghosszabbodása pedig további 1,6 millióval mérsékli a törlesztés értékét. Tíz millió hitel után tehát - hangsúlyozom: reálértéken - összesen öt milliót kell majd a vállalkozónak visszafizetnie. Somfai Péter
