Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-30 / 29. szám

10 üj Dunántúli napló 1993. január 30., szombat Pécs várad városi múltjából A helyreállított polgármesteri hivatal Fotó: Proksza László Pécsvárad helyre akarja ál­lítani régi városi címét - ol­vashattuk a lapokban - hisz városi létének előzményei visszanyúlnak az államalapí­tás korába: a települést a Szent István által 1000-ben alapított monostor tette an­nak idején országos jelentő­ségű állam- és egyházszerve­zési központtá. Pécsvárad ezer esztendeje szerves köz­pontja egy kisebb tájegység­nek, a Keleti-Mecseknek, és városi funkcióitól csak ne­gyedszázada, járási székhely szerepének eltörlésével fosz­tották meg - ezért tett most lépéseket az önkormányzat Pécsvárad városi címének és jogosítványainak helyreállítá­sára. Állam- és egyház­szervezési központ Pécsváradon fejedelmi ud­varház és két templom állott a mai vár területén már Géza fe­jedelem korában. Ezt a feje­delmi, később királyi birtokot adta át az 1000. évben István ki­rály a bencés rendnek két piac jogával és mintegy 40 falu bir­tokával együtt. A monostor fel­adata a déli országrész állam- és egyházszervezése volt. Ezzel az alapítással kialakult hazánk első ismert középkori nagybirtoka, melynek központja Pécsvárad volt. A nagyobb királyi egyházak, pl. Pannonhalma, Pécsvárad, Szekszárd városképző szereppel bírtak: az apáti palotát, a temp­lomokat, a szerzetesházat a vár fogadta be. Kívüle éltek a vár szolgálónépei és külön a szabad polgárok. Szent István korában még nincs városi polgárság, 1258-ban Pécsváradon viszont már a szabad polgárok peres­kednek az apát földesúrral füg­getlenségük érdekében. Elérik, hogy külön városi bíróval, es- küdtjeikkeX és önkormányzattal irányítsák életüket - Pécsvárad két piacának vámja azonban to­vábbra is az apáté marad. E két piac mintegy 30-40 kilométer sugarú körből vonzotta az ipa­rosokat , kereskedőket. Helyben is jelentős számban éltek iparo­sok, kereskedők, vállalkozók a középkorban. Szent István ala­pítólevele vasas, kovács, kádár, esztergályos, pék, fazekas, tí­már, ötvös, ács, molnár szolgá­lónépeket említ a monostor né­pei között. A felső piac körül (ma Kossuth tér) jelennek meg az első polgárházak; szabó, szíjgyártó, bognár, varga, mol­nár, kovács, pék lakosokról szólnak a XIV. századtól az ok­levelek. Megjelenik ekkortól a kereskedő-vállalkozó, aki sző­lők vásárlásával, malombérle­tekkel szaporítja vagyonát. A szőlőkultúra napjainkig, a vízi­molnárság hagyománya a kö­zelmúltig fennmaradt Pécsvá­radon. A helynév kialakulása A települést a monostorról és a Vashegyről (a Zengő közép­kori neve) nevezik meg 1212-ig. A Pécsváradról fenn­maradt első hiteles adat a helyet így nevezi: monasterium Sancti Benedicti (Szent Benedek mo­nostora; 1038. Pozsonyi év­könyvek, Pray kódex). Monas­terium S. Benedicti ad radicem Fend Montis (Szent Benedek monostora a Vasas hegy lábá­nál: 1158-1230). WARAD = vár(acska), kis vár, írják le 1212-ben először egy peres iratban. Pechwaradról keltezi egy levelét 1316-ban Anjou Ká­roly Róbert. Ugyanis volt a helynek egy Új Pécs nevű tele­pülésrésze, ahol valószínűleg Pécsről érkezett vendégnépek laktak. Ekkor olvad össze a Vá­rad és a Pécs helynév, ezzel is megkülönböztetve helységün­ket pl. a partiumi Váradtól (ké­sőbb Nagyvárad). A Várad elnevezés azt jelzi, hogy 1212-ben, a tatárjárás előtt már várszerű volt a monostor, hiszen térítés céljára alapították, és ezért várszerűen megerősítet­ték. Az önálló helynév arra is utal, hogy a monostor körül egységesültek a Csigerkútja, Gyulakútja (Királygát). Váralja (Mosó, Vár utca) körül levő kis települések. Ezek egyesüléséből született meg Pécsvárad. Civitasként, azaz városként 1333-ban említik először Pécs- váradot, majd az 1394, 1400, 1439. években. Oppidumként, azaz mezővárosként 1439-ben és a XV-XVI. század fordulóján szerepel az oklevelekben. A monostorban folyó hiteles­helyi azaz közjegyzői műkö­désre 1250-től vannak adatok. Vagyis a hitélet, a térítés, az ok­tatás, a betegek gyógyítása mel­lett a monostorban folytak a bir­tokvásárlások, tanúvallomások, területek feletti viták ügyinté­zése is. Idővel tanult világi em­berek, pl. ügyvédek szegődnek az apát szolgálatába, hogy a jogi és pénzügyieteket intézzék. Képzésükben a monostor is sze­repet játszhatott. A 15. század­ban a bécsi egyetemen tanuló pécsváradi diákokról is vannak adatok. A török hódoltság (itt 1543-1686) idején is él Pécsvá­rad mellékközpont szerepe: az 5 baranyai náhie (bírósági szék­hely) egyike Pécs, Szentlőrinc, Szászvár, Szentmárton mellett. Az adóbevallások szerint 111 ház van a városban, ami az el­fogadott számítások szerint 777 lakost jelent. A virágzó közép­kori város azonban a török időkben lehanyatlik. Többé nem cikk az addig fő bevételi forrást jelentő bor, a szarvas­marha-kivitel útjai elkerülik Pécsváradot. Vámja, adói a tö­rök kezébe kerülnek, szűkül a magyar bírák autonómiája, a mezőváros jogköre. A kereskedelmet a hódoltság idején szerbek és görögök bo­nyolítják, ez teljesen kicsúszik a magyarság kezéből. A közép­korban lakatlan hegytövi nagyút mellé a török időkben szerbek települnek (Baranya antant szerb megszállása után távoz­nak innen 1920-ban). Az őslakosság elszegénye­dik, majd az 1686-os felszaba­dító háborúk idején teljesen tönkremegy. Pécsvárad faluvá süllyed vissza. Templomai, monostora romokban állnak, népe megfogyatkozott. 1696-ban 18 (12 magyar, 4 szerb és 2 német) családot írnak össze az adószedők. A magya­rok közül a Béna, Dékány, Ki­rály, Szép, Szabó és Kis csalá­dok leszármazottai ma is itt él­nek Pécsváradon és környékén. A magyarság Pécsváradon, Zengővárkonyban, Nagypallon, Hidason stb. a török időkben veszi fel a kálvini vallást. A mezőváros 1689-től a pécsváradi apát megkezdi a németek betelepíté­sét, akik 1711-1721 között ér­keznek tömegesen. A pécsvá­radi németség katolikus vallású, leszármazottaik ma is itt élnek. A török után a pécsváradi apátok újraszervezik a szentist- váni nagybirtokot. Bár szerzete­sek ide többé nem költöznek vissza, a pécsváradi apáti címet az egyház a mai napig adomá­nyozza. A nagybirtokot Mária Teré­zia * 1778-ban közalapítványi uradalommá alakítja. Célva- gyon lesz, feladata a budai egyetem fenntartása. Működé­sét a királyi kamara irányítja. Mint kincstári birtokot példa­szerű jobbágyvédő politika, korszerű technológia jellemzi, így Pécsvárad és környéke di­namikusabban fejlődik mint környezete, és a török kori visz- szaesés után esélye nyílik a me­zővárosi fejlődésre. A pécsváradi uradalom ez­után egyike a történelmi Mar gyarország 5 főtiszti kerületé­nek. Az uradalom alkalmazot­tain kívül gondoskodik a ke­gyúri egyházközségek templo­mairól, iskoláiról. Tisztviselői­nek házakat épít a város terüle­tén (ma is állnak a XVIII. szá­zadból . való erdészházak, tsz-épületek, volt Arany Ló fo­gadó). A hiteleshely 1778-ig működik a várban. 1848-ig itt van az úriszék, a földesúri tör­vényszék. Elnöke a táblabíró, tagjai uradalmi főtisztek, ügy­védek, tisztviselők. A jobbá­gyok a várban adják le a dézs- mát, ide szolgáltatják a robotot. Az uradalom rendelkezik az italmérési, téglaégetési, vám- és halászati jogokkal is. 1793-tól fogva Pécsvárad egyszersmind katonai állomás­hely, ahol laktanya és kórház van a Hardegg vasas lovasok számára. A katonák a múlt szá­zad végéig tartózkodnak itt. Épületeik ma is állnak. (A volt Mezőgép és a Kollégium épüle­tei és telkei, valamint a volt Mozi.) 1840-ben Herry József pati­kát épít a főút mentén, leszár­mazottai másfél századon ke­resztül gyógyítanak Pécsvára­don, egy közülük ma is itt él. A járási székhely 1848 fontos közigazgatási változást jelent Pécsvárad éle­tében is: május 5-én megszűn­nek az úri székek, a megyei tör­vényszékek veszik át a polgári és büntetőperek intézését, há­rom törvényszéket alakítanak ki Pécsett, Pécsváradon és Sikló­son, Börtönükül a megyei, a püspöki, a káptalani és a pécs­váradi börtönöket jelölik ki. Az 1848. júniusi népképvise­leti választások alkalmával első ízben alakul Pécsváradon is önálló választókerület 21 falu­val, a mohácsi járás északi ré­szén. Pécsvárad a mezőváros ügyvédje, Hegedűs Imre szemé­lyében országgyűlési képviselőt választ. Baranya új, hetedik já­rása alakul meg nagyjából e vá­lasztókerület területén 1849. ok­tóberében a pécsváradi járás­sal, amely 1966-ig állt fenn. Pécsvárad mezővárosi státu­szát 1871-ben szünteti meg egy központi intézkedés, s ezzel az 1333 óta folyamatosan viselt, csak a török által megszakított városi jogokat is. Központi sze­repe járási székhelyként mégis megmarad 1966-ig, és intézmé­nyeivel városi funkciókat lát el, közigazgatási, oktatási és kultu­rális szempontból közvetítő sze­repet játszik egy városhiányos területen. A pécsváradi járás megszűn­tével a körzetet a pécsi járáshoz csatolják. 1970 július 1-jén nyilvánítják nagyközséggé Pécsváradot. 1978-ban, a pécsi járás megszűntével Pécsvárad a komlói járáshoz, majd Komló városkörnyékhez kerül- egy nagymúltú település egy mes­terségesen felpumpált iparvá­roshoz, amihez a közlekedés is teljesen megoldatlan. 1962-ben gimnázium alakul Pécsváradon, 1975-ben azonban megszünte­tik. A sorozatos leépítések elle­nére megmaradt Pécsvárad központi tudata. Számos kör­nyékbeli lakos talál itt munkát, egészségügyi, kulturális szol­gáltatást. Ivóvíz-, földgázellá­tottsága teljeskörű, útjai 90 szá­zalékban aszfaltosak, a tavasz- szal elkészül a távkapcsolásos telefonhálózat. Polgárai nagy­múltú egyesületekbe tömörül­nek: 1988-ban volt száz éves a helyi iparosság szervezete, 1990-ben az Önkéntes Tűzoltó­testület. A helyi sportegyesület hagyományai a két háború közti időkre nyúlnak vissza. 1981-ben alakult a Pécsváradi Várbaráti Kör a helyi emlékek, hagyományok ápolására. 1992 májusában az önkormányzat visszaállítja Pécsvárad újkori mezővárosi címerét, amely Sár­kányölő Szent Györgyöt ábrá­zolja. „Pécsváradért” néven alapítványt tesz közös célok fi­nanszírozására. 1992 szeptem­ber 1-jén újraindítja a gimnázi­umi oktatást. 1992. szeptember 14-i ülésén az önkormányzati testület úgy határoz, megteszi a várossá válással kapcsolatos lé­péseket. Gállos Orsolya Pécsváradon a múlt építészeti emlékei ötvöződnek jelenkorunk városias képével Dr. Lenkei Péter Fotó: Proksza László Öt és fél évvel ezelőtt pá­lyázta meg a pécsi Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola főigaz­gatói posztját dr. Lenkei Péter, s több ciklusban vezette az in­tézményt. Most, hogy a sza­bályzatok értelmében új főigaz­gatót kellett választani, néhány hét óta mint „fapados” oktató dolgozik a főiskolán.- Milyen változásokat tart az elmúlt öt év leginkább említésre méltó eredményének?- A főiskola tantervei meg­Öt évi „főigazgatás99 után „Oktatni, kutatni szeretnék” újultak, számos új szakot indí­tottunk, amelyek a műszaki szakterületeket szélesebben át­fogják. Baján például a környe­zetvédelmi képzést említeném, Pécsen, többek között, az urba­nisztikai szakot. Igen örülök, hogy sikerült elkezdenünk az angol és a német nyelven tör­ténő szakoktatást több tantárgy­nál. Nemzetközi kapcsolataink fejlődtek. Hallgatóinknak igyekszünk a változó elvárá­soknak, követelményeknek megfelelő, használható új isme­reteket adni, gondolok például a menedzser képzésre vagy a vál­lalkozói szemlélet kialakítására- Célul tűzték ki a képzés ide­jének növelését, illetve egyes szakoknál az egyetemi végzett­ség megszerzésének lehetősé­gét. Hogyan sikerült ezt megva­lósítaniuk?- A Pécsi Universitas kere­tein belül, a Janus Pannonius Tudományegyetemmel olyan szakmai kapcsolatot alakítot­tunk ki, hogy például a terület- fejlesztési, urbanisztikai képzé­sünk náluk folytatódik és egye­temi diplomát ad. Nem tudom, nálunk marad-e a német példa követése, nevezetesen, hogy vannak műszaki főiskolák és műszaki egyetemek külön, de fontosnak tartom, hogy aki akar, szerezhet egyetemi kép­zettséget, mert a Műegyetemen is folytathatja tanulmányait.- Az elmúlt években elsősor­ban dlint a főiskola főigazgató­járól esett Önről szó, s keveseb­bet beszéltünk arról, mit sze­retne dr. Lenkei Péter oktató, kutató. Most viszont erre is sor kerülhet.- Én a „főigazgatást” mindig szolgálatnak tekintettem, és mindig a főiskola érdekeit he­lyeztem előtérbe. Az oktatásról, kutatásról azért nem mondtam le az idő alatt sem, csak keve­sebbet foglalkoztam velük. Ko­rábbi munkásságom főként az Építéstudományi Intézethez és a Műegyetemhez kötött. Kutatá­saim középpontjában a tartó- szerkezetek viselkedésének, va­lóságos tulajdonságainak vizs­gálata, azoknak megfelelő szá­mítási, mérési módszerek kiala­kítása állt. Száraznak tűnő téma, de igen fontos abból a szem­pontból, hogy az épületek biz­tonsága minél jobban megítél­hető legyen, csakúgy, mint a leggazdaságosabb számítási módszerek alkalmazása. A vas­beton lemezek, gerendák vizs­gálata terén nemzetközileg is visszhangot kiváltó eredmé­nyeket publikáltam, ezeknek is köszönhető, hogy ma is számos nemzetközi szakmai szövetség­nek, szervezetnek vagyok fel­kért, megválasztott tagja. Ré­gebben egy évet töltöttem az Amerikai Egyesült Államokban kutatóként, illetve vendégpro­fesszorként is dolgoztam Toron­tóban. Ma is több külföldi meg­hívásom van.- Oktatója marad a pécsi fő­iskolának?- A Szilárdságtan - és tartó- szerkezetek tanszékén vagyok oktató, s ha számot tartanak a munkámra, szívesen dolgozom ott továbbra is. Oktatni és ku­tatni szeretnék. Amikor elnyer­tem a főigazgatói beosztást, fe­leségemmel Pécsre költöztünk, mert meggyőződésem, hogy „lejáró” vezetőként nem lehet minden feladatot jól ellátni. Pécs kedves volt a számunkra akkor is, mert fiatal mérnökként éveken át dolgoztam az ércbá­nya tervező részlegénél. B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents