Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-30 / 29. szám
10 üj Dunántúli napló 1993. január 30., szombat Pécs várad városi múltjából A helyreállított polgármesteri hivatal Fotó: Proksza László Pécsvárad helyre akarja állítani régi városi címét - olvashattuk a lapokban - hisz városi létének előzményei visszanyúlnak az államalapítás korába: a települést a Szent István által 1000-ben alapított monostor tette annak idején országos jelentőségű állam- és egyházszervezési központtá. Pécsvárad ezer esztendeje szerves központja egy kisebb tájegységnek, a Keleti-Mecseknek, és városi funkcióitól csak negyedszázada, járási székhely szerepének eltörlésével fosztották meg - ezért tett most lépéseket az önkormányzat Pécsvárad városi címének és jogosítványainak helyreállítására. Állam- és egyházszervezési központ Pécsváradon fejedelmi udvarház és két templom állott a mai vár területén már Géza fejedelem korában. Ezt a fejedelmi, később királyi birtokot adta át az 1000. évben István király a bencés rendnek két piac jogával és mintegy 40 falu birtokával együtt. A monostor feladata a déli országrész állam- és egyházszervezése volt. Ezzel az alapítással kialakult hazánk első ismert középkori nagybirtoka, melynek központja Pécsvárad volt. A nagyobb királyi egyházak, pl. Pannonhalma, Pécsvárad, Szekszárd városképző szereppel bírtak: az apáti palotát, a templomokat, a szerzetesházat a vár fogadta be. Kívüle éltek a vár szolgálónépei és külön a szabad polgárok. Szent István korában még nincs városi polgárság, 1258-ban Pécsváradon viszont már a szabad polgárok pereskednek az apát földesúrral függetlenségük érdekében. Elérik, hogy külön városi bíróval, es- küdtjeikkeX és önkormányzattal irányítsák életüket - Pécsvárad két piacának vámja azonban továbbra is az apáté marad. E két piac mintegy 30-40 kilométer sugarú körből vonzotta az iparosokat , kereskedőket. Helyben is jelentős számban éltek iparosok, kereskedők, vállalkozók a középkorban. Szent István alapítólevele vasas, kovács, kádár, esztergályos, pék, fazekas, tímár, ötvös, ács, molnár szolgálónépeket említ a monostor népei között. A felső piac körül (ma Kossuth tér) jelennek meg az első polgárházak; szabó, szíjgyártó, bognár, varga, molnár, kovács, pék lakosokról szólnak a XIV. századtól az oklevelek. Megjelenik ekkortól a kereskedő-vállalkozó, aki szőlők vásárlásával, malombérletekkel szaporítja vagyonát. A szőlőkultúra napjainkig, a vízimolnárság hagyománya a közelmúltig fennmaradt Pécsváradon. A helynév kialakulása A települést a monostorról és a Vashegyről (a Zengő középkori neve) nevezik meg 1212-ig. A Pécsváradról fennmaradt első hiteles adat a helyet így nevezi: monasterium Sancti Benedicti (Szent Benedek monostora; 1038. Pozsonyi évkönyvek, Pray kódex). Monasterium S. Benedicti ad radicem Fend Montis (Szent Benedek monostora a Vasas hegy lábánál: 1158-1230). WARAD = vár(acska), kis vár, írják le 1212-ben először egy peres iratban. Pechwaradról keltezi egy levelét 1316-ban Anjou Károly Róbert. Ugyanis volt a helynek egy Új Pécs nevű településrésze, ahol valószínűleg Pécsről érkezett vendégnépek laktak. Ekkor olvad össze a Várad és a Pécs helynév, ezzel is megkülönböztetve helységünket pl. a partiumi Váradtól (később Nagyvárad). A Várad elnevezés azt jelzi, hogy 1212-ben, a tatárjárás előtt már várszerű volt a monostor, hiszen térítés céljára alapították, és ezért várszerűen megerősítették. Az önálló helynév arra is utal, hogy a monostor körül egységesültek a Csigerkútja, Gyulakútja (Királygát). Váralja (Mosó, Vár utca) körül levő kis települések. Ezek egyesüléséből született meg Pécsvárad. Civitasként, azaz városként 1333-ban említik először Pécs- váradot, majd az 1394, 1400, 1439. években. Oppidumként, azaz mezővárosként 1439-ben és a XV-XVI. század fordulóján szerepel az oklevelekben. A monostorban folyó hiteleshelyi azaz közjegyzői működésre 1250-től vannak adatok. Vagyis a hitélet, a térítés, az oktatás, a betegek gyógyítása mellett a monostorban folytak a birtokvásárlások, tanúvallomások, területek feletti viták ügyintézése is. Idővel tanult világi emberek, pl. ügyvédek szegődnek az apát szolgálatába, hogy a jogi és pénzügyieteket intézzék. Képzésükben a monostor is szerepet játszhatott. A 15. században a bécsi egyetemen tanuló pécsváradi diákokról is vannak adatok. A török hódoltság (itt 1543-1686) idején is él Pécsvárad mellékközpont szerepe: az 5 baranyai náhie (bírósági székhely) egyike Pécs, Szentlőrinc, Szászvár, Szentmárton mellett. Az adóbevallások szerint 111 ház van a városban, ami az elfogadott számítások szerint 777 lakost jelent. A virágzó középkori város azonban a török időkben lehanyatlik. Többé nem cikk az addig fő bevételi forrást jelentő bor, a szarvasmarha-kivitel útjai elkerülik Pécsváradot. Vámja, adói a török kezébe kerülnek, szűkül a magyar bírák autonómiája, a mezőváros jogköre. A kereskedelmet a hódoltság idején szerbek és görögök bonyolítják, ez teljesen kicsúszik a magyarság kezéből. A középkorban lakatlan hegytövi nagyút mellé a török időkben szerbek települnek (Baranya antant szerb megszállása után távoznak innen 1920-ban). Az őslakosság elszegényedik, majd az 1686-os felszabadító háborúk idején teljesen tönkremegy. Pécsvárad faluvá süllyed vissza. Templomai, monostora romokban állnak, népe megfogyatkozott. 1696-ban 18 (12 magyar, 4 szerb és 2 német) családot írnak össze az adószedők. A magyarok közül a Béna, Dékány, Király, Szép, Szabó és Kis családok leszármazottai ma is itt élnek Pécsváradon és környékén. A magyarság Pécsváradon, Zengővárkonyban, Nagypallon, Hidason stb. a török időkben veszi fel a kálvini vallást. A mezőváros 1689-től a pécsváradi apát megkezdi a németek betelepítését, akik 1711-1721 között érkeznek tömegesen. A pécsváradi németség katolikus vallású, leszármazottaik ma is itt élnek. A török után a pécsváradi apátok újraszervezik a szentist- váni nagybirtokot. Bár szerzetesek ide többé nem költöznek vissza, a pécsváradi apáti címet az egyház a mai napig adományozza. A nagybirtokot Mária Terézia * 1778-ban közalapítványi uradalommá alakítja. Célva- gyon lesz, feladata a budai egyetem fenntartása. Működését a királyi kamara irányítja. Mint kincstári birtokot példaszerű jobbágyvédő politika, korszerű technológia jellemzi, így Pécsvárad és környéke dinamikusabban fejlődik mint környezete, és a török kori visz- szaesés után esélye nyílik a mezővárosi fejlődésre. A pécsváradi uradalom ezután egyike a történelmi Mar gyarország 5 főtiszti kerületének. Az uradalom alkalmazottain kívül gondoskodik a kegyúri egyházközségek templomairól, iskoláiról. Tisztviselőinek házakat épít a város területén (ma is állnak a XVIII. századból . való erdészházak, tsz-épületek, volt Arany Ló fogadó). A hiteleshely 1778-ig működik a várban. 1848-ig itt van az úriszék, a földesúri törvényszék. Elnöke a táblabíró, tagjai uradalmi főtisztek, ügyvédek, tisztviselők. A jobbágyok a várban adják le a dézs- mát, ide szolgáltatják a robotot. Az uradalom rendelkezik az italmérési, téglaégetési, vám- és halászati jogokkal is. 1793-tól fogva Pécsvárad egyszersmind katonai állomáshely, ahol laktanya és kórház van a Hardegg vasas lovasok számára. A katonák a múlt század végéig tartózkodnak itt. Épületeik ma is állnak. (A volt Mezőgép és a Kollégium épületei és telkei, valamint a volt Mozi.) 1840-ben Herry József patikát épít a főút mentén, leszármazottai másfél századon keresztül gyógyítanak Pécsváradon, egy közülük ma is itt él. A járási székhely 1848 fontos közigazgatási változást jelent Pécsvárad életében is: május 5-én megszűnnek az úri székek, a megyei törvényszékek veszik át a polgári és büntetőperek intézését, három törvényszéket alakítanak ki Pécsett, Pécsváradon és Siklóson, Börtönükül a megyei, a püspöki, a káptalani és a pécsváradi börtönöket jelölik ki. Az 1848. júniusi népképviseleti választások alkalmával első ízben alakul Pécsváradon is önálló választókerület 21 faluval, a mohácsi járás északi részén. Pécsvárad a mezőváros ügyvédje, Hegedűs Imre személyében országgyűlési képviselőt választ. Baranya új, hetedik járása alakul meg nagyjából e választókerület területén 1849. októberében a pécsváradi járással, amely 1966-ig állt fenn. Pécsvárad mezővárosi státuszát 1871-ben szünteti meg egy központi intézkedés, s ezzel az 1333 óta folyamatosan viselt, csak a török által megszakított városi jogokat is. Központi szerepe járási székhelyként mégis megmarad 1966-ig, és intézményeivel városi funkciókat lát el, közigazgatási, oktatási és kulturális szempontból közvetítő szerepet játszik egy városhiányos területen. A pécsváradi járás megszűntével a körzetet a pécsi járáshoz csatolják. 1970 július 1-jén nyilvánítják nagyközséggé Pécsváradot. 1978-ban, a pécsi járás megszűntével Pécsvárad a komlói járáshoz, majd Komló városkörnyékhez kerül- egy nagymúltú település egy mesterségesen felpumpált iparvároshoz, amihez a közlekedés is teljesen megoldatlan. 1962-ben gimnázium alakul Pécsváradon, 1975-ben azonban megszüntetik. A sorozatos leépítések ellenére megmaradt Pécsvárad központi tudata. Számos környékbeli lakos talál itt munkát, egészségügyi, kulturális szolgáltatást. Ivóvíz-, földgázellátottsága teljeskörű, útjai 90 százalékban aszfaltosak, a tavasz- szal elkészül a távkapcsolásos telefonhálózat. Polgárai nagymúltú egyesületekbe tömörülnek: 1988-ban volt száz éves a helyi iparosság szervezete, 1990-ben az Önkéntes Tűzoltótestület. A helyi sportegyesület hagyományai a két háború közti időkre nyúlnak vissza. 1981-ben alakult a Pécsváradi Várbaráti Kör a helyi emlékek, hagyományok ápolására. 1992 májusában az önkormányzat visszaállítja Pécsvárad újkori mezővárosi címerét, amely Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja. „Pécsváradért” néven alapítványt tesz közös célok finanszírozására. 1992 szeptember 1-jén újraindítja a gimnáziumi oktatást. 1992. szeptember 14-i ülésén az önkormányzati testület úgy határoz, megteszi a várossá válással kapcsolatos lépéseket. Gállos Orsolya Pécsváradon a múlt építészeti emlékei ötvöződnek jelenkorunk városias képével Dr. Lenkei Péter Fotó: Proksza László Öt és fél évvel ezelőtt pályázta meg a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola főigazgatói posztját dr. Lenkei Péter, s több ciklusban vezette az intézményt. Most, hogy a szabályzatok értelmében új főigazgatót kellett választani, néhány hét óta mint „fapados” oktató dolgozik a főiskolán.- Milyen változásokat tart az elmúlt öt év leginkább említésre méltó eredményének?- A főiskola tantervei megÖt évi „főigazgatás99 után „Oktatni, kutatni szeretnék” újultak, számos új szakot indítottunk, amelyek a műszaki szakterületeket szélesebben átfogják. Baján például a környezetvédelmi képzést említeném, Pécsen, többek között, az urbanisztikai szakot. Igen örülök, hogy sikerült elkezdenünk az angol és a német nyelven történő szakoktatást több tantárgynál. Nemzetközi kapcsolataink fejlődtek. Hallgatóinknak igyekszünk a változó elvárásoknak, követelményeknek megfelelő, használható új ismereteket adni, gondolok például a menedzser képzésre vagy a vállalkozói szemlélet kialakítására- Célul tűzték ki a képzés idejének növelését, illetve egyes szakoknál az egyetemi végzettség megszerzésének lehetőségét. Hogyan sikerült ezt megvalósítaniuk?- A Pécsi Universitas keretein belül, a Janus Pannonius Tudományegyetemmel olyan szakmai kapcsolatot alakítottunk ki, hogy például a terület- fejlesztési, urbanisztikai képzésünk náluk folytatódik és egyetemi diplomát ad. Nem tudom, nálunk marad-e a német példa követése, nevezetesen, hogy vannak műszaki főiskolák és műszaki egyetemek külön, de fontosnak tartom, hogy aki akar, szerezhet egyetemi képzettséget, mert a Műegyetemen is folytathatja tanulmányait.- Az elmúlt években elsősorban dlint a főiskola főigazgatójáról esett Önről szó, s kevesebbet beszéltünk arról, mit szeretne dr. Lenkei Péter oktató, kutató. Most viszont erre is sor kerülhet.- Én a „főigazgatást” mindig szolgálatnak tekintettem, és mindig a főiskola érdekeit helyeztem előtérbe. Az oktatásról, kutatásról azért nem mondtam le az idő alatt sem, csak kevesebbet foglalkoztam velük. Korábbi munkásságom főként az Építéstudományi Intézethez és a Műegyetemhez kötött. Kutatásaim középpontjában a tartó- szerkezetek viselkedésének, valóságos tulajdonságainak vizsgálata, azoknak megfelelő számítási, mérési módszerek kialakítása állt. Száraznak tűnő téma, de igen fontos abból a szempontból, hogy az épületek biztonsága minél jobban megítélhető legyen, csakúgy, mint a leggazdaságosabb számítási módszerek alkalmazása. A vasbeton lemezek, gerendák vizsgálata terén nemzetközileg is visszhangot kiváltó eredményeket publikáltam, ezeknek is köszönhető, hogy ma is számos nemzetközi szakmai szövetségnek, szervezetnek vagyok felkért, megválasztott tagja. Régebben egy évet töltöttem az Amerikai Egyesült Államokban kutatóként, illetve vendégprofesszorként is dolgoztam Torontóban. Ma is több külföldi meghívásom van.- Oktatója marad a pécsi főiskolának?- A Szilárdságtan - és tartó- szerkezetek tanszékén vagyok oktató, s ha számot tartanak a munkámra, szívesen dolgozom ott továbbra is. Oktatni és kutatni szeretnék. Amikor elnyertem a főigazgatói beosztást, feleségemmel Pécsre költöztünk, mert meggyőződésem, hogy „lejáró” vezetőként nem lehet minden feladatot jól ellátni. Pécs kedves volt a számunkra akkor is, mert fiatal mérnökként éveken át dolgoztam az ércbánya tervező részlegénél. B. A.
