Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-30 / 29. szám
6 uj Dunántúli napló 1993. január 30., szombat Miért vannak a bőrfejűek? Bőr és gyűlölet Járőrszolgálatra indul az akciószázad a pécsi hatátőr laktanyából Fotó: Hajdú Zs. Elit alakulat a Határőrségnél Az élet igazolta az akciószázadok szükségességét Ok nélkül semmi nem történik a világban, oka van a I „bőrfejűség” terjedésének is. | Emberek csinálják emberek I között - tehát egyszerre lélektani és társadalmi jelenség. Próbáljuk elemezni! A skinhead mozgalom fő jellemzői a másság hangsúlyozása, a másfajta emberek kirekesztése és az agresszív megnyilvánulások. Örökérvényű társadalmi jelenség, hogy bizonyos eszmék, divatáramlatok vagy mélyebb változások az előzőnek az ellenhatásaként születnek meg. így váltott át a békés jellegű és nőies külsejű hippik divatja a külsejében is teljesen ellentétes, öltözékében hangsúlyozottan férfias és erőszakos skinheadek mozgalmává. Tagadás - kisebbrendűségből A másság lélektani mozgatórugója a lázadás, az elődök (szülők) értékeinek elvetése. Ez minden korban és minden családban megfigyelhető bizonyos mértékig. Ha őszintét- lenebb a kapcsolat, ha feszültebb a viszony apák és fiúk között, akkor erősebben kiütközik a másságot hajszoló lázadás, vele a nonkonformista, meghökkentő, másokat bosz- szantó külső jegyek viselése. Ezeken túl az egyénben élő rejtett kisebbrendűségi érzés is tudattalanul arra ösztönzi, hogy vélt vagy valós hiányosságait, gyengeségét külsőségben (öltözködésében) pótolja. Mintegy belső biztonságot nyújt számára a kemény bakancs, a másokat megfélemlítő sötét és fémveretű öltözék. Amikor egy embercsoport más csoportokat kirekeszteni vagy támadni igyekszik, emö- gött lélektanilag a csoportidentitás (azonosságtudat) hiányossága tételezhető fel. Ha az ember (szintén főleg a serdülő) nem talál jól meghatározott, vonzó, biztonságot nyújtó csoportot, amelyhez tartozhat, akkor megpróbál ilyet tömöríteni a laza tömegből. Ez úgy a legkönnyebb, ha a többiektől való eltérésüket hangsúlyozzák (pl. bőrszín, vallás alapján). Ilyenkor sajnos lábrakaphat a többiek lenézése, sőt gyűlölete is. Ha egy ilyen csoport éppen nacionalista eszméket hangoztat, megint nem véletlen. Társadalmi háttere az, hogy Magyarországon évtizedeken át nem lehetett a magyarsággal „dicsekedni”, sőt még ma is nacionalista címkét kaphat bárki, aki magyarságát hangsúlyozza. A sokáig kényszerűen visszafojtott nemzeti öntudat sajnos úgy robban ki bizonyos emberekből, hogy túllő a célon. A fajgyűlöletet táplálja még egy olyan társadalmi szintű érzés is, miszerint a hatalom bizonyos népcsoportokat talán érdemtelenül is előnyökben részesít a „hazaiak” kárára. A lélektani gyökerekhez az is hozzátartozik még, hogy az ember (ha csökkent önértékelése miatt szüksége van ilyen pótlásra) akkor érezheti, hirdetheti magát „különbnek”, ha egyidejűleg másokat lenéz, megbélyegez. Az agresszió a frusztrációkból (kudarcokból, akadályokból, meghiúsulásokból) táplálkozik. Fiataljainkat sok ilyesmi éri manapság. Igazán pozitív és hiteles értékrendet nem állítottunk eléjük, az utóbbi években minden érték összezavarodott, miközben a jövő szinte kilátástalan. Mindennapi agresszióink Az agresszív elintézési módok mintáját sugározza következetesen a tömegkommunikáció, meg egyes (szintén elégedetlen és értékvesztett) felnőttek. A hírközlés, a manipuláció sem kedveznek annak, hogy megszilárduljon az erkölcsi értékrend. Régi társaslélektani tapasztalat az is, hogy csoportban, tömegben („arctalanná” válva) csökken az agresszió gátlása, köny- nyebben feltüzelődnek és elszabadulnak az indulatok. Abban a családnak is szerepe van, hogy milyen „megoldásmódokat” gyakorol be a gyermek a különféle problémáira. A „bőrfejű” és a velük szimpatizáló fiatalok lehetnek sokaknak ellenszenvesek, netán gyűlöletesek, de nem szabad megkerülnünk a tényt, hogy ők nem idegen bolygóról idecsöppent csodalények, hanem a mi gyermekeink, tanítványaink, szomszédaink, a mi tankönyveinken, tömegkommunikációnkon nevelkedtek. A mi mai viszonyaink szítják indulataikat, a mi hatásaink alakítják viselkedésüket ilyenné. Dr. Ignácz Piroska pszichológus Több, mint egy évvel ezelőtt, kormányzati döntés alapján állították fel elsőként a déli határőr igazgatóságokon a rövid idő alatt hadra fogható akciószázadokat. A páncélozott szállító harcjárművek (PSZH) azóta is folyamatosan járőröznek a déli határon, figyelemmel kísérve a túloldali eseményeket. Mint Lovász József ezredes, a Pécsi Határőr Igazgatóság vezetője elmondta, az élet igazolta az akciószázadok felállításának szükségességét. A hatalmas, kétszárnyú kapu lassan kinyílott a menetoszlop előtt, az ügyeletes tisztelgett. Elsőként az oszlopot felvezető Niva terepjáró gördült ki a határőrség pécsi laktanyájából, majd sorba egymás után a gumikerekes harcjárművek, a pi- ros-fehér-zöld zászlóval és a „Határőrség” felirattal az oldalukon. A felső kibúvó nyílásban a harcjárművek parancsnokai, ők innen segítik a vezetőket, akiknek túl kicsi a 15x25 centiméteres nyílás a tájékozódásra a városi forgalomban.- Nincs visszapillantó tükör a harcjárművön, oldalra szinte lehetetlen tájékozódni, a vezető csak akkor venné észre a balesetet, amikor már ledöccent a jármű az elgázolt személyautóról, ezért van szükség a külön irányításra - mondja Gál Gyula százados, a pécsi akciószázad parancsnoka. A menetoszlop az ilocskai őrs felé vette az irányt, azon a határszakaszon teljesítenek járőrszolgálatot.- A két akciószázadot az országban az elsők között állította fel a Határőrség a pécsi igazgatóságnál, 1991. november 15-én - tájékoztat Lovász József. Ez egy hosszabb távú elképzelés része, amelynek az a lényege, hogy a jövőben határrendészeti szervvé alakul át a Határőrség, ez részben új és az eddig megszokottól eltérő feladatokat is jelent. Többek között a déli szomszédunknál kialakult polgárháborús konfliktus miatt vált szükségessé az akciószázadok azonnali felállítása. Ezek az egységek elsősorban a lakott területek és a határvonal közti szakaszon teljesítenek járőr- szolgálatot, biztosítják a falvak déli részeit. Az egységek felállítása elérte célját, mert érezhetően megnyugtató hatással volt a határ menti lakosságra az akciószázadok jelenléte. Mint a kerületigazgató elmondta, a határ közelében zajló háborús cselekmények következtében esetleg fegyveres csoportok kerülhetnek át magyar területre, az akciószázadokat felkészítették ezen kisebb egységek, vagy egyes fegyveres személyek elfogására, adott esetben harcképtelenné tételére, azonban ilyen jellegű esemény még nem történt. Feladataik közé tartozik egy esetleges nagyobb menekültáradat esetén a meghatározott területek biztosítása, az emberek összegyűjtése, elirányítása. Folyamatos járőr- szolgálatot látnak el az egységek, elsősorban az általunk veszélyeztetettnek ítélt határszakaszokon. Ezen kívül egyéb speciális feladatokat is képesek elvégezni, esetleges terrorcselekmények esetén is bevethetők, valamint egyéb biztonsági feladatoknál.- Már a sorozásnál igyekszünk kiválogatni a megfelelő fizikai és pszichikai adottságokkal rendelkező fiatalokat. A szolgálat jellege megköveteli, hogy szociális problémáik se legyenek. Nagyon komoly elméleti és gyakorlati felkészítést, önvédelmi kiképzést kapnak, többet járnak terepre és lövészetre, mint más egységek. Szeretnénk elérni, hogy a jövőben az akciószázadok magas kiképzettségi fokú, feladataikat jól ismerő védelmi alakulatok legyenek az államhatáron, nevezhetjük őket elit egységnek is. A pécsi és siklósi akciószázadok a Siklós környékén lévő lőtérre járnak éleslövészetre és gyakorlatozni. Gál Gyula százados és Csák Árpád főhadnagy elégedettek az állománnyal, a lövészet eredményével. Nem véletlenül, mert a Határőrség akciószázadainak nemrég megrendezett háromtusa bajnokságán a második helyen végzett a csapat.- Magas kiképzési óraszámmal dolgozunk, a legfontosabb tárgy a testnevelés, a harcászat és a lövészet. Minden hónapot beosztottunk, ebből egy hét a kiképzés (szombat, vasárnap is), egy hét a szolgálat, a következő hetet otthon töltik, míg ezt követi ismét egy hét szolgálat. Keményebb a kiképzés, mint a többi alakulatnál, viszont ese- ménydúsabb. Talán ez a magyarázata, hogy egyre több fiatal szeretné az akciószázadokban letölteni a sorkatonai szolgálatot. Hajdú Zsolt Multinacionális cégnél dolgozom! Míg az Egyesült Államokban és Kanadában -egy multinacionális cég átlagosan 16 dollárt és 66 centet fizet az alkalmazottainak, Kínában egy ottani nemzetközi vállalat már óránként 1 dollár 29 centért talál munkatársat. Az európai átlag - ha létezik ilyen - egy multinacionális vállalatnál több mint 2 dollárral kevesebb, mint Amerikában. Sokkal bonyolultabb kérdésről van itt szó, mint pusztán arról, hogy az amerikai munkaerő értékesebb-e, mint az európai, netán az ázsiai. Föl sem lehet vetni így ezt a kérdést. Különösen annak fényében nem, hogy az Egyesült Államok ma is nyitott kapuval fogadja - bizonyos szakmákban - az európai szellemi tőke tulajdonosait (a kiváló matematikusokat, számítógép-mérnököket, orvosokat, stb.) Ma Magyarországon vegyesvállalatnál, vagy még inkább multinacionális cégnél dolgozni sikk, s gyakran anyagilag is előnyös. A sznobizmus mögött azonban vannak reális meggondolások is: a legtöbb multinacionális cég Magyarországon az anyaországból hozza az induló gárda vezetőit, hogy megtanítsák azt a technológiát, munkatempót és munkamorált, amit a jó termelés illetve szolgáltatás érdekében otthon megkívánnak. A multiktól ezért sokat lehet tanulni, de ez nem mindenkinek tetszik. Magyarországon az elmúlt (a rendszerváltás előtti) évtizedekben mindenki „az államnak” dolgozott. Általánosan bevett gyakorlattá vált, hogy a nők munkaidőben jártak bevásárolni, fodrászhoz, orvoshoz, vagy csak szimplán „ügyin- tézni”. A telefonmizéria folytán mindenki természetesnek tartotta, hogy a telefonjait a munkahelyéről intézi. Mivel a vállalatnak nem volt - a kapitalista szisztéma szerinti - szigorú értelemben vett tulajdonosa, mindenki elnézte a másiknak a lógást, a telefonálgatást, a délutánokba nyúló kávészünetet. Nos ezt a stílust a multinacionális vállalatok nem csupán nem értik, nem is tűrik. Általános vélemény a Magyarországon működő nemzetközi vállalatok magyar alkalmazottainak körében, hogy a munkaidő „gumiból van" és addig tart, amíg van munka. Sok helyen (s ezek a cégek szánnak rá pénzt!) számlálógép jegyzi, hogy ki hova és meddig telefonál. Sok helyen a szombat-vasárnap is munkanap - főleg azért, mert a multinacionális cégek külföldi dolgozói magánprogram és ismerősök híján a „telefonmentes” időt használják fel az elmaradt munka bepótlá- sára. Persze a nemzetközi cégek jobban is fizetnek, mint a magyar vállalatok. (Ez alól is van kivétel). S akiben van akarat és szándék, az gyakran tökéletesítheti a nyelvtudását, sőt, új szakmát is tanulhat, illetve bővítheti a főiskolán-egyetemen szerzett elméleti ismereteit. Azok a nemzetközi cégek, amelyek termékeiket illetve szolgáltatásaikat Magyarországon értékesítik, hozzák a saját marketing (értékesítési) elképzeléseiket. Bár a magyar piac sokkal kisebb, mint az anyaországé, ezek az elgondolások több-kevesebb változtatással alkalmazhatóak. A multik magyar alkalmazottai megismerkedhetnek a cég rövid- és hosszútávú befektetési elképzeléseivel, a fejlesztési stratégiával, az értékesítési politikával. Még az sem elképzelhetetlen, hogy néhány évvel később ők veszik át a vezetést az anyaországból idekül- dött „nyitó” csapattól. Mint ahogy az sem kizárt, hogy a kiemelkedő teljesítményt tanúsító magyar munkatársakat visszaviszik magukkal az anyaországba, ahol elhelyezkedhet a nemzetközi osztályon. A perspektíva tehát óriási. Szokatlannak és érthetetlennek tarthatják a nemzetközi vállalatokhoz aspiráló fiatal diplomások, hogy a „multik” alapszintű állásokra is közülük várnak jelentkezőket. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is szokás, hogy az egyetemről frissen kikerült fiatalokat titkárnői szinten alkalmazzák - ez amolyan „gyakorlati államvizsga”, ahol gépelni, telefonálni, gyorsírni, tolmácsolni kell. A magyar diplomások közül sokan meghökkennek, sokan el is kedvetlenednek attól, hogy nem kapnak azonnal komoly feladatokat - de meg kell érteniük, hogy a külföldi főnök sem alelnöki címmel és feladatkörrel kezdte tíz-húsz évvel ezelőtt. A multinacionális cégeknél nemcsak a munkahelyen kötelező az udvariasság és a diplomatikus, toleráns magatartás, hanem a privát érintkezésben is. Tisztelik és meg is ajándékozzák munkatársaikat a külföldi vezetők - vannak multi cégek, melyek kifejezetten politikát csinálnak abból, hogy minden évben megünneplik a vállalat születésnapját - s elsősorban azokat, akiknek a sikereket köszönhetik, a magyar dolgozókat. De nagyon rosszul, sőt inkább egyáltalán nem tűrik a bizalmas információk kifecsegését, a vállalaton belüli piszkáló- dást, a hatalmi harcot. Azt mondják: ha valakinek sok az energiája, töltse azzal, hogy dolgozik. Sőtér Erika Az £V molekulája A vegyészek szemében a nit- rogénmonoxid (NO) általában csak szokványos anyag. Biológusok és orvosok számára azonban ez a gáz a közelmúltban rendkívül érdekessé vált. A „Science” amerikai szakfolyóirat a nitrogénmonoxidot, amely mindössze egy nitrogén- és egy oxigénatomból áll, az 1992-es esztendőben „az év molekulájává” választotta. Legfőbb érdeme, hogy egész sor élettani funkciót szabályoz, köztük a vérnyomást, az agyban lejátszódó tanulási folyamatokat, a szervezetbe behatolt kórokozók elpusztítását és talán még a rákos sejtek felszámolását is. Bár még sok kutatás hátra van, de az tény, hogy sokkos állapotban lévő pácienseken, akiknek a vérnyomása életveszélyesen csökkent, az NO felhasználásával néhány perc alatt tudtak segíteni. A Super 301-essel a japánok ellen Válaszlépésre kényszeríti Japánt, ha az új amerikai vezetés beveti a „Super 301-est”, vagyis azt az 1988-ban született kereskedelmi törvényt, amely retorziókra hatalmazza föl az amerikai elnököt - közölte a tokiói Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium vezér- igazgatója. Japánban széles körű sajtóvisszhangot váltott ki Richard Gephardnak, a képviselőház többségi vezetőjének kijelentése arról, hogy a japán rekord mérlegtöbbletnek cselekvésre kell késztetnie az Egyesült Államokat. Tavaly a szigetország 107 milliárd dolláros többletet, a múlt évinél 37 százalékkal többet halmozott föl a külkereskedelemben és az aktívum az Egyesült Államokkal szemben 14 százalékkal, 44 milliárd dollárra növekedett. Kínai nukleáris technológiák, zöldség- termesztésre Több mint kétezer kínai vállalat állít elő és használ nukleáris technológiát békés célokra - jelentette az Új Kína hírügynökség alapján az AFP. A kínai nukleáris energiaipart felügyelő nemzeti vállalat igazgatója, Csiang Hszin-hsziong szerint az ország immár nyolcszáz izotóp előállítására képes. Felhasználója az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy, a tudományos kutatás és a védelmi szféra. Kínában négyszáz féle zöldséget és gyümölcsöt termesztenek nukleáris sugárral. Az új eljárásnak köszönhetően a termény tovább marad friss. Az egészségügy is egyre gyakrabban alkalmaz izotópot és nukleáris besugárzást. A népek közötti érintkezés nyelve Kazahsztánban A kazah parlament úgy döntött, hogy az orosz nyelvet az ország népei közötti érintkezés nyelvének ismeri el. Ezzel a döntéssel elhárult az egyik legfőbb akadály a volt szovjet tag- köztársaság új alkotmányának kidolgozása elől. A parlament nagy többséggel a kazahot választotta a nemrégen függetlenné vált orzság hivatalos nyelvévé. A képviselők ugyanakkor 276:19 arányban fogadták el az új alkotmány azon cikkelyét, amely az oroszt a „népek közötti érintkezés nyelvének” ismeri el. A döntés egyben tükrözi Nurszultan Nazarbajev kazah elnök kívánságát, hogy ne idegenítsék el az ország ipari munkásságának gerincét alkotó orosz népességet. 1
