Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-28 / 27. szám
1993. január 28., csütörtök üj Dunantült napló 7 míJLALKOZASOK T iWT x?rp VJ M;á. ft J Fj H Vállalkozók érdekközössége Garancia kassza Kozármislenyben Amit a termékfelelősségről tudni kell Csökkent Pécsett a magánszemélyek vállalkozói kedve Az elmúlt évben 3879 egyéni vállalkozó váltott ki Pécsett vállalkozói igazolványt, melynek birtokában a választott tevékenység költségeinek egy része leírható az adóból. Ez a szám több mint 10 százalékkal kevesebb, mint az 1991-es csúcsidő- szakban volt az igénylőké. A sláger foglalkozásnak azonban továbbra is az ügynöki munka tekinthető, hiszen négy emberből három ezt jelöli meg egyik, vagy egyedüli működési területének. Mérsékli kamatait az MKB Február 1-jétől átlagosan 3 százalékkal csökkenti betéti és hitelkamatait a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. A kamat- csökkentés a különböző vállalkozóknak nyújtott forinthitel-, illetve betétállományt érinti. A vállalkozók számára nyújtott folyószámlahitel kamatlába a 3 százalékos csökkentést követően 24 százalék, a rövid lejáratú hiteleké - szintén 3 százalékos mérséklést követően - 23 százalék lesz. Svájci építészek Baranyában A Baranya Megyei Építőipari Egyesülés (BÉÉ) pécsi és baranyai tagszervezeteinek munkájával és a náluk dolgozó német nemzetiségű dolgozók életével ismerkedik február 3-ától a kétnapos szakmai tanulmányútra megyénkbe érkező Svájci Építőmesteri Szövetség és a magyar Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) delegációja. Sympathy Club Budapest belvárosában felavatták a Symphaty Clubot. Göncöl András klubvezető megnyitójában elmondta: a hazai üzleti, politikai, kulturális és sportélet vezetői számára kíván találkozási és kikapcsolódási lehetőséget teremteni. A tulajdonos, Rácz Gábor nagyvállalkozó saját forrásból több millió forintos beruházással hozta létre a 450 négyzetméter alapterületű klubot. A Sympathy Club nemcsak fogadások, zárkörű rendezvények és sajtóértekezletek rendezését vállalja, de televíziósarokkal, sakkasztallal valamint a bel- és külföldi napi- és hetilapok széles választékával várja az odalátogatókat. Magánszemélyek 50 ezer forint, cégek 70 ezer forint évi díj ellenében válthatják ki a tagsági igazolványt. (VG) Cégbírósági gyorsmérleg A Baranyai Megyei Cégbíróságon a tavaly és az azóta is folyamatosan bejegyzett cégek között továbbra is a betéti társaságok (bt) vezetnek, azokat a korlátolt felelősségű társaságok (kft), majd a részvénytársaságok (rt), szövetkezetek és vállalatok követik. Folyamatosan jegyzik be a 260 baranyai szövetkezet átalakulását (ezek maradhatnak szövetkezeti formában, vagy átalakulhatnak más társasági formává). A cégbíróknak a gazdasági munkaközösségek (gmk) átalakulása is munkát ad, mert ezeknek 1993. végéig át kell alakulniuk közkereseti társasággá (kkt) vagy más társasági formává. Baranyában az elmúlt évben több mint 1500 új cég alakult, míg a végelszámolással történő megszűnések száma nem érte el a százat. Kozármislenyi vállalkozók egy csoportja egyesületet alapított a héten Kozármislenyi Vállalkozói Érdekközösség (KÉK Egyesület) néven. A Pécs közeli településen fellendült a vállalkozókedv, a statisztikák szerint 253 helyi állampolgár foglalkozik az üzlettel. Az egyesületet alapítók számos szakmát, mesterséget képviselnek az építőipartól, fuvarozástól kezdve, a nyomdászaton keresztül vegyes vállalat vezetésében, vagy külföldi cégben. Az egyesület alakítását azért határozták el, mert képviselni kívánják a helyi vállalkozók érdekeit információcserével, ha kell jogi, vagy adó tanácsadással is. Az önkormányzat gazdaságpolitikai döntéseinek előkészítésében felajánlják szakmai tudásukat, véleményüket. Szeretnének részt venni a település Gazdaságunkban ismert az a körülmény, hogy a piacot a monopol és erőfölényes piaci szereplők nagy száma jellemzi. Ez a helyzet nem a piaci verseny következtében jött létre, hanem a korábbi gazdaságirányítási rendszer vállalat-összevonásainak az eredménye. Egy gazdasági erőfölénnyel való visszaéléses ügy vizsgálatánál elsődleges kérdés az eljárás alá vont fél piaci pozíciójának tisztázása, nevezetesen, hogy erőfölényes helyzetben van-e, majd azt követően annak vizsgálata, hogy azzal visszaélt-e? Önmagában ugyanis a gazdasági erőfölény nem alap a felelősségre vonásra, hanem csak az azzal való visszaélés. A törvény tehát a szankciót a visszaélésszerű magatartáshoz köti. A törvény különbséget tesz a gazdasági erőfölényes helyzet elbírálásánál a nagy piaci részesedéssel bíró szervezetek, valamint a kis- és középgazdálkodók között. Abból indul ki, hogy a szállító (eladó), de a megrendelő (vevő) is lehet erőfölényes helyzetben. Meghatározza azt, hogy különösen az a szállító (eladó) van erőfölényes helyzetben, akinek áruját máshonnan nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni. A megrendelő (vevő) pedig akkor kerül ugyancsak ilyen erőfölényes helyzetbe, ha a fenti körülmények az értékesítés során merülnek fel. A törvény a gazdasági erőfölény meghatározásáEurópa ismert vállalkozási kutatóintézete, a hollandiai EIM főmunkatársa, Jaap Docter közgazdász irányításával egy team kezdte meg munkáját Zalában. A szakmai körökben jól ismert holland szakember Zala megye vállalkozásfejlesztési üzleti tervét dolgozza ki. A három évre szóló, s a holland kormány 80 ezer ECU-s támogatását élvező program áprilisra készül el. A megyei közgyűlés, majd az EK brüsszeli központja által is jóváhagyandó terv végrehajtásától a zalai gazdaság élénküléberuházásaiban is, időben értesülni a helyi pályázatokról, mert az egyes vállalkozók által elnyert munkáért az egész érdek- közösség garanciát vállal, úgy, hogy a vállalkozó bevétele bizonyos százalékával gyarapítja a garancia kasszát. Az alapítók ötezer forintos belépőt szavaztak meg, és évi háromezer forintos tagdíjat. Az egyesület tőkéjének felhasználásáról több elképzelést is megfogalmaztak: szakembereket alkalmazhatnak, vállalkozói irodát nyithatnak, kölcsönözhetik az egyesületi tagoknak, de a későbbi elképzelések között szerepel egy faluház megvalósítása. A további csatlakozók számára egyfajta etikai kódexet is kidolgoznak, amelyet az érdekközösség tagjai betartandó feltételnek tekintenek a belépőknek. nál a fentiektől függetlenül egy olyan piaci részesedést is meghatároz, amelynek elérése (30 százalékos mérték) önmagában erőfölényes helyzetet teremt. (Az érintett piacot a, korábban vázoltak szerint kell meghatározni.) Ezenkívül gazdasági erőfölényes helyzetként kell megítélni azt is, amikor a piacon szállítói (eladó), illetve vevői (megrendelő) oldalon csak kevés versenytárs szerepel. így erőfölényben vannak azok a vállalkozók, akik között a vizsgált időszakban nincs verseny, a piacon egyensúlyhiány mutatkozik. Erős túlkereslet fennálltakor előfordulhat, hogy a piaci szereplők között nem alakul ki, vagy megszűnik a verseny. így a kis piaci részesedésű vállalkozó is erőfölényes helyzetbe kerülhet, valamint az a három vállalkozó is, akiknek az érintett piacon az együttes részesedése a vizsgált időszakban az 50 százalékot meghaladja, míg a többiek összes részesedése csak ennél kisebb hányadot tesz ki. (Oligopol helyzet.) Ezért ebben az esetben erőfölényes helyzetűnek minősíthető az a kis részesedésű vállalkozó is, aki két másik versenytársával együtt 50 százalék feletti piaci uralommal rendelkezik. A törvény rendelkezik arról is, hogy a kartelltilalom alól mentesített, vagy a tilalom alá nem eső kartellek vállalkozóit a gazdasági erőfölényes pozíció meghatározása során együttesen kell figyelembe venni. (MTI-PRESS) sét várják a szakemberek. Mindenekelőtt az üdülő-, gyógy- és zöldturizmus előretörését, a gazdasági és társadalmi szempontból hátrányos letenyei, lenti és zalalövői térségek felzárkóztatását, a hatalmas favagyon magasfokú feldolgozását és az élelmiszeripar hatékonyabb működtetését látják reális célnak. Számításba veszik az olyan jól prosperáló iparágak továbbfejlesztésének módjait is, mint a kőolajfeldolgozás, a konfekció- ipar, vagy a csempe- és cserép- kályhagyártás. Gazdaságunkban, ahol még néhány évvel ezelőtt is a „nincs” számított a leggyakoribb kereskedelmi kifejezésnek, nemcsak hogy eljutottunk a dús kínálatig, de legújabban már a fogyasztó jobb kiszolgálása, vásárlási biztonságának növelése érdekében a termékfelelősségi törvény szankciói fenyegetik a gyártókat, kereskedőket. Nézzük meg hát, mi is a termékfelelősség! Sokan összetévesztik a gyártó szavatossági felelősségével, ami azt jelenti, hogy a termék hibájából, magában a termékben keletkezett kárért felel a gyártó. A garanciális időn belül - amennyiben javítható a termék - díjtalanul köteles a terméket kicserélni. Vevő, fizess? A termékfelelősség szerencsére viszonylag ritkább esetekre vonatkozik, azokra, amikor a termék hibájából emberek testi épségében, életében, vagy más anyagi dolgokban keletkezik kár. A piacgazdaságban a termék hibájából bekövetkező káresetek miatt - azon kívül, hogy rendkívüli módon ártanak a gyártó és forgalmazó üzleti jóhírének - hatalmas összegű kártérítéseket kell fizetni. A törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a károsult 3 éven belül bármikor érvényesíthesse kárigényét. Hogyan védekezhet ez ellen a gyártó, a kereskedő? A kereskedőnek - különösen, ha magyar terméket árusít - talán valamivel könnyebb a dolga, egyrészt ő viszonylag egyszerűen a gyártóra háríthatja a felelősséget, másrészt - hogy ez elő se fordulhasson - olyan cégektől vásárol, amelyek termékeinek jó minőségét a márkanév szavatolja. Az importőr helyzete - a törvényjavaslat szerint - a magyar vásárlóval szemben a gyártóéhoz hasonló. A gyártó helyzete nehezebb. Látszólag két megoldás kínálkozik számára. Az első a termékminőség javítása és folyamatos biztosítása. A második: termékfelelősség-biztosítás kötése. Ez a második megoldás azonban nem helyettesítheti az elsőt, a biztosítóknak ugyanis eszük ágában sincs olyan cégekkel biztosítást kötni, ahol nincs jól működő minőségbiztosítási rendszer. Első látásra úgy tetszik, ez végre egy igazán a fogyasztók érdekeit védő intézkedés lesz. A gyanakvóbbak azonban rögtön felteszik a kérdést: jó, de ki fogja ezt megfizetni? A válasz eléggé kézenfekvő: természetesen a fogyasztóval fizettetik meg a megnövekedett gyártói felelősség költségeit. Mindezek ellenére a törvény hatálybalépése nem egyértelműen rossz hír a fogyasztók számára, hiszen a bevezetendő termékminőség-biztosító rendszerek nemcsak a költségeket növelik és a gyártó kártérítési és szavatossági felelősségét csökkentik, hanem végső, soron javítják a termék minőségét is. Ezzel a fogyasztó is jól jár. A károsultnak nem azt kell bizonyítania, hogy a termék már a forgalombahozáskor hibás volt, elegendő azt bizonyítani, hogy a kár bekövetkezése és a termék hibája között ok-okozati összefüggés van. Kockán a jó hír A törvény nagyvonalúan fogalmazza meg, mikor tekinthető egy termék hibásnak. Kiindulási alap: a termék rendeltetész- szerű és ésszerű használata esetén nem okozhat kárt. Persze a gyártó és a fogyasztó nem mindig ugyanazt érti e fogalmak alatt, így nem lesz könnyű dolga a termékfelelősségi perekben eljáró bíróságoknak. A hiba lehet tervezési, gyártási hiba, sőt a hiányos, pontatlan, elégtelen használati utasítás következtében jelentkező káreset is e felelősségi körbe tartozik. Ráadásul a károsult közvetlenül a gyártótól követelheti a kártérítést, ami tovább rontja a gyártó helyzetét, hiszen előfordulhat, hogy jogtalan keresetet támasztanak ellene, a pert megnyerheti ugyan, de - mivel közben a sajtó megszellőztethette az ügyet - elveszítheti vásárlói egy részét és cége jó hírét. Érdekes megkötése a törvénytervezetnek, hogy a felelősség csak a forgalomba hozott árura vonatkozik. A forga- lombahozatal előtt tárolt, vagy az esetleg jogtalanul eltulajdonított árura nem vonatkozik. A kárfelelősség megosztható, de ha a károsult maga is közrehatott abban, hogy a termék meg- hibásodjon és a kár bekövetkezzen, de nem osztható meg abban az esetben, ha más személy közrehatása segítette elő a kár bekövetkezését. A drágát válaszd! Milyen hatása lehet gazdasági életünkre a termékfelelősségi törvény hatálybalépésének? A gyártók oldaláról nézve a dolgot, nyilvánvalóan megnövekszik a piacról kiszoruló termékek köre. Azok a cégek, amelyek nem tudnak megfelelő minőség biztosítási rendszereket bevezetni, amelyek termékeinek ára - a termékfelelősségi biztosítás költségeivel megnövelve - már nem versenyképes a liberalizált importtal szemben, kiszorulnak a piacról és valószínűleg felszámolásra kerülnek. így a törvény közvetett módon a szerkezetátalakítás céljait szolgálja. Azok, akik képesek rá, hogy állják a versenyt, megerősödnek a hazai piacon és kijuthatnak az EK piacára is. A kereskedők kénytelenek lesznek változtatni beszerzési gyakorlatukon. A névtelen, de olcsó áruk helyett a márkás termékek értékesítése jelent majd megfelelő biztonságot - még akkor is, ha ezek értékesítésén esetleg lényegesen kisebb a haszon mivel egy viszonylag szerény tőkeerejű kft-t, akár egyetlen termékfelelősségi per elvesztése is tönkre tehet, hiszen az ismeretlen, nem fellelhető gyártó helyett neki kell helytállnia. A vásárló pedig kénytelen lesz változtatni vásárlási szokásain, ha azt akaija, hogy termékfelelősségi ügyekben eredményesen léphessen fel (szavatossági). Problémái eddig is voltak, a bizonytalan eredetű, számla nélkül beszerzett, olcsó áruk vásárlása esetén. A törvény - a tervek szerint - 1994. január 1-jén lép hatályba és rendelkezéseit csak az ez után forgalomba hozott termékekre kell alkalmazni. (A Kontakt vállalkozáspolitikai hetilap cikke nyomán.) Mit mond a jog? A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról Hollandok a zalai vállalkozásfejlesztésért
