Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-28 / 27. szám
8 új Dunántúli napló 1993. január 28., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Az 1992. évi társasági adóbevallások benyújtásának rendje Az APEH tájékoztatója Az adózás rendjéről szóló 1991. évi LXXXV. törvénnyel módosított 1990. évi XCI. törvény - átmeneti rendelkezésként - előírja, hogy valamennyi társasági adóalanynak az 1992. évre esedékessé vált, általa megállapított, illetve fizetési meghagyásban közölt társasági adó előlegének és a társasági adóról szóló törvény rendelkezései szerint számított adó ösz- szegének különbözetéről 1993. február 28-ig adóbevallást kell adni. A bevallás benyújtására a társasági adóról szóló, módosított 1991. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó adózók kötelezettek. Nem kell bevallást benyújtaniuk az e törvény 2. §. (2) bekezdése szerint külföldi vállalkozóknak. Az egyszeres könyvvitelt vezető adózók a 24-es számú (APEH 79. r. sz.) nyomtatványon, míg a kettős könyvvitelt vezető adózók a 25-ös számú (APEH 80. r. sz.) nyomtatványon tesznek eleget fenti kötelezettségüknek. A bevallás-garnitúrák a nyomtatványellátó boltjaiban vásárolhatók meg, az APEH nem küldi ki azokat az adóalanyoknak. Mind a 24-es, mind a 25-ös bevallás-garnitúra tartalmaz kitöltési útmutatót, melynek gondos áttanulmányozását az adóalanyok figyelmébe ajánljuk. A bevallásokat az 1992. december 31-én érvényes adószám és az adózó neve feltüntetésével kell beadni. Munkánk megkönnyítése érdekében kérjük, hogy az ügyintéző telefonszámát (ez lehet a lakásának telefonja is) a borítólapon minden esetben tüntessék fel. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóbevallást abban az esetben is be kell nyújtani, ha az adózó éves, fentiek szerint megállapított adófizetési kötelezettsége 0, illetve az adót (adóelőleget) az esedékességkor megfizette, vagy később fizetheti meg, valamint ha adómentességet élvez. A bevallás-garnitúra valamennyi nyomtatványát és mellékletét be kell adni, még akkor is, ha az adatot nem tartalmaz. A bevallásokon az adatokat ezer Ft-ban kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak alkalmazásával. A kitöltött bevallásokat 1 példányban kell benyújtani. A kettős könyvvezetésű adóalanyoknak a leadás időpontjáról értesítést küldünk ki. A kiértesített adóalanyok az értesítés szerint járjanak el. Kérjük, hogy azok az adóalanyok, akik a leadás időpontjáról február 12-ig értesítést nem kapnak, lehetőség szerint február 15-19-ig adják le, illetve küldjék be a bevallás-garnitúrákat. Az átvétel helye személyes leadás esetén a KSH SZÜV (Pécs, Szántó Kovács J. u. 3. sz. alatt lévő) köz- | pontja, postán az APEH Baranya Megyei Igazgatósága (Pécs, Rákóczi u. 54-56. sz.) címre kérjük feladni. Február 28-ika után bevallást csak igazolási kérelemmel veszünk át. Amennyiben az igazolási kérelmet az adóhatóság elutasítja, mulasztási bírságot szabunk ki. Weilerné Solt Éva Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Vita a Kamarai Törvényről A Magyar Kereskedők és Vendéglátók Kamarájának dunántúli tagszervezetei tanácskozáson vitatták meg a Kamarai Törvény tervezetét Kaposváron a Somogy megyei tagszervezet kezdeményezésére. A Baranya megyei, a Komárom-Esztergom megyei Kereskedők Egyesületének, a Kereskedők Somogy és Fejér megyei Szervezetének, a Kereskedők és Vállalkozók Veszprém megyei Egyesületének, a Kereskedők Vasi Kamarájának, a Kereskedelmi Vállalkozók Zala megyei Kamarái Szövetségének és a Kereskedők és Vállalkozók Tolna Megyei Szervezetének képviselői egyetértettek abban, szükség van a Kamarai Törvényre. Az 1990. évben megalkotott, egyéni vállalkozásról szóló törvény nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A vállalkozói réteg felhígult, ami kedvezőtlenül érintette a gazdaság valamennyi területét. A kamarák szerepe A hármas tagozódásé kamara felállítását indokoltnak tartják a tanácskozás résztvevői, azonban szükségesnek érzik, hogy az Ipari- és Kereskedelmi, az Agrárkamara mellett Kisvállalkozói Kamara alakuljon, ami jobban kifejezi az egyéni vállalkozók szakmai sokrétűségét. Ezt indokolja az is, hogy a magán és társas vállalkozások jogi és gazdasági szabályozása napjainkban eltér és várhatóan ez hosszú távon is így marad. A kamara köztestületi jogállásával, non-profit jellegével egyetértettek, de véleményük szerint helytelen lenne, ha a szolgáltatásokat közvetve, elkülönült szervezetek létrehozásával, működtetésével, támogatásával végeznék. Indokolt lenne, hogy ezeket a funkciókat továbbra is az érdekképviseleti szervezetek lássák el, együttműködve a kamarával, törvényi garanciák mellett. Éppen ezért szükség van az érdekképviseleti törvény mielőbbi megalkotására is. Meg kellene határozni azt is, hogy az a vállalkozó, aki tevékenységei miatt több kamarához is tartozna, maga dönthesse el melyikhez csatlakozik. A kamarai törvény mielőbbi megalkotására, törvénybe iktatására szükség van. Gyakorlati végrehajtásának minél hatékonyabban kell szolgálnia a működő piacgazdaság kialakulását. Érdekképviseletek jogai A gazdasági érdekképviseleteknek jogot kell kapniuk, hogy képviselőket delegálhassanak a kamarai testületekbe és a szakmai, gazdasági döntéseknél a véleményüket érdemben vegyék figyelembe. A kamara vegyen részt a a vizsgaszabályzatok kidolgozásában, a képzés követelményeinek felállításában, az ellenőrzésben és vizsgáztatásban, de a konkrét szakmai oktatás gyakorlati szervezése, lebonyolítása a szakmai érdekképviselet hatásköre legyen. A vállalkozói infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges források kerüljenek át a kamarai önkormányzat hatáskörébe, mert így érvényesülhet az érdekképviseletek beleszólási joga. Elképzelhető, hogy a kamarai törvény megalkotásával egyidőben szükséges lesz az Alkotmány és a PTK egyes paragrafusainak a módosítására is. ✓ Érdekképviseleti szervként kívánnak működni Kiáltvány az iparosokhoz Az Ipartestületek Országos Szövetsége-Magyar Kézműves Kamara felhívással fordult a magyar iparosokhoz, hogy minél többen lépjenek be a helyi, illetve a szakmai ipartestületekbe, vegyenek részt a saját maguk és iparostársaik érdek- védelmében. Az IPOSZ fő feladatának tartja a kisipar társadalmi, gazdasági elismertségének, a tisztes ipar tekintélyének helyreállítását, együttműködve a gazdasági érdek- képviseletekkel, az országgyűlési képviselőkkel, az önkormányzatokkal, amelyek segíthetnek ezek megvalósításában. Az IPOSZ-Magyar Kézműves Kamara ezentúl a kisipar, a kis- és középvállalkozások érdekképviseleti szerveként kíván működni. Adózás A közel 130 000 iparos érdekeit képviselő szervezet két évvel ezelőtt dolgozta ki és tette közzé gazdaságpolitikai téziseit, s azóta is következetesen munkálkodik ezek megvalósításán. A szövetség szeretné elérni, hogy a gazdaságpolitika alakítói olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek megszünA tisztes ipar tekintélyének helyreállításáért tetik a kisipart hátrányos helyzetbe szorító működési feltételeket, más vállalkozásokéval azonos gazdálkodási környezetet teremtenek részükre. Szükség lenne ennek érdekében arra is, hogy a parlament visz- szaállítsa az egyéni vállalkozók adózási formák közötti választási lehetőségét. Ezt nem sikerült elérni, ezért az IPOSZ az Alkotmánybírósághoz fordul. Az eddig folytatott tárgyalások egyik jelentős eredménye, hogy az 1993. évi személyi jövedelemadó törvény lehetőséget ad arra, hogy az egyéni vállalkozók gép- és berendezésvásárlásaikat, illetve ezek felújítását, előállítását teljes egészében,.értékhatár nélkül költségként számolhassák el. Ezeket a beszerzéseket nem terheli társadalombiztosítási járulék, valamint, a működésükhöz szükséges, az adott gazdasági éven belül felhalmozott beruházási tartalékaik nem képeznek adóalapot. Új szabályok Az elmúlt évben sikerült kiharcolni a kormányzattól a korábbinál kedvezőbb adóelőleg-fizetési rendszer kialakítáletek, valamint az IPO§Z-Ma- gyar Kézműves Kamara. A szorosan vett érdekképviseleti munka mellett a szövetség a mindennapi gazdálkodásban jól hasznosítható szolgáltatások sorát - tanácsadás, üzletszervezés, oktatás, továbbképzés, széleskörű információk - is nyújtja az iparosoknak. Szakmai képzés A szakképzés, a szakmai színvonal növelése mindig is elsőrendű feladata volt az iparostársadalomnak. A jelenlegi szabályozás azonban szinte ellehetetleníti ezt a tevékenységet. A tanulónkénti havi 1000 forintos adóalapcsökkentési lehetőség önmagában is nevetségesen alacsony, a költségek fedezésére ’ messzemenően nem elegendő, de diszkriminációt is tartalmaz az „állami” szakmunkásképzéshez képest. Éves szinten az egyéni iparosok ugyanis 1,5 milliárd forintnyi költségtérítéssel kevesebbhez jutnak hozzá a szakképzési tevékenységük után, mintha az állami szakképzési rendszerben működnének. Terjed a faktoring Tevékenységet finanszíroznak Mit tegyen egy vállalkozó, ha felépítette, berendezte kisvendéglőjét, mégsem tudja megnyitni? Pénze elfogyott, árut már nem tudott venni, a rossz kalkuláció miatt a csőd elkerülhetetlen. Sajnos, hosszú évtizedeken keresztül az emberek nem szokhattak hozzá a vállalkozói magatartáshoz, közgazdasági ismereteik a minimális szintet sem érték el. így azután a gazdasági rendszerváltás a legtöbbjüket felkészületlenül érte, úgy gondolta, vállalkozni egyszerű dolog, csak bele kell fogni valamilyen tevékenységbe, s megy minden, mint a karikacsapás. Hogy ez nem így van, arról tanúskodik a csődbejelentések növekvő száma, a tönkrement vállalkozók hosszú sora. Pedig a kétségtelenül sok, rosszul megszervezett, kellően nem átgondolt, üzletpolitikai- lag megfontolatlan, ennek következtében menthetetlen vállalkozás mellett többen elkerülhették volna a felszámolást, ha tudnák, hogy a szokványos banki hitelek mellett létezik még néhány pénzügytechnikai megoldás az anyagi gondok áthidalására. Ilyen például a faktoring tevékenység. Pénzintézetek egy része direkt erre specializálódott, s ha jól csinálja, természetesen tisztességesen meg is tud élni belőle, a felhasználó és a hitelnyújtó is jól jár. A cikk elején emlegetett vállalkozó is ezt vette igénybe, egy év után ragyogóan működik üzlete, holott ha ezt a lehetőséget nem használja ki, már rég a munkanélküliek táborát szaporítaná. Egy pénzintézettől hitelt kapott az áru beszerzésére, forgalma bőven fedezte a felvett hitelek törlesztését, a bolt és családja eltartását. A faktoring annyiban különbözik a hagyományos hitelezéstől, hogy ebben az esetben nem a céget, hanem a tevékenységet finanszírozzák. Vagyis ha valakinek nem kellő időben áll rendelkezésre pénz az áru vásárlására, ilyen tevékenységgel is foglalkozó pénzintézethez fordulhatnak, aki a vevő helyett kifizeti az áru ellenértékét. így a vevő fizetési haladékhoz jut, vagy ideje marad az értékesítésre anélkül, hogy a szállítói fizetési kötelezettség szorítaná. Már Magyarországon is terjedőben van a faktoring alkalmazása, erre szakosodott például az Első Hazai Faktorház Rt., amelynek fiókja két év óta Pécsen is működik. A hat dél-dunántúli megyét átfogó pénzintézeti vállalkozás igen szép eredményeket ért el az elmúlt évben, ez azt bizonyítja, igen jó üzleti lehetősé- get-kínál ez a különleges hitelezési módszer. Jelenleg Pécsett, a Megye utcában irodát bérelnek, de még ebben az évben - minden valószínűség szerint kora ősszel - a Mária utcában, Tillai Ernő tervei alapján a MODULUS kivitelezésében felépülő új székházba költözhetnek. Folytatódnak a tárgyalások Az IMF szakértők tájékozódnak A jövő hét végéig folytatódnak a magyar kormányzat és a Nemzetközi Valutataalap szakértőinek megbeszélései Budapesten. A tárgyalások elsősorban a nemzetközi pénzügyi szervezet tájékozódását szolgálják a magyar gazdaság helyzetéről - mondta Kovács Almos a Pénzügyminisztérium államttitkára az MTI kérdésére. A jelenlegi tárgyalások tematikája kettős. Egyrészt a Valutaalap minden évben informálódik a'tagországok gazdaságpolitikájáról, tehát a rendszeres kapcsolattartás részét képezik a szakértői tárgyalások. Másrészt Magyarország esetében megvizsgálják a szakértők az 1991— ben kötött három éves hitelszerződés feltételeinek teljesülését. A szerződés értelmében ezt évente kétszer kell megtenniük a szerződő feleknek. Magyarország az elmúlt időben szüneteltette az esedékes hitelrészietek felvételét, mert a szerződésben előírt feltételek egy részének nem tudott eleget tenni. A tárgyalások eredményeként Kovács Álmos szerint nagyon valószínű, hogy a hitel- szerződés hatályát meghosz- szabbítja az IMF azzal az idővel, ameddig a magyar fél nem vette igénybe a hiteleket, vagyis csaknem háromnegyed évig. Pályázati felhívás A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) Baranya Megyei Szervezete elnöksége pályázatot hirdet irodavezetői tevékenység ellátására Pályázati feltételek:- felsőfokú végzettség- vállalkozások jogi, közgazdasági, irodaszervezési feladatainak ismerete-vállalkozói képességek- idegen nyelvet beszélők előnyben Jövedelem megegyezés szerint. Pályázatokat Dr. Hős Tamás elnökhöz kérjük benyújtani (Pécs, Borostyán u. 3. Telefon: 72/26-758) (->87) sát is. Az új szabályok lényeges előrelépést jelentenek a megkülönböztetések mérséklésében, de az IPOSZ szeretné elérni, hogy a negyedévenkénti 20 százalékos adóelőleget az iparosoknak abban az esetben ne kelljen megfizetniük, ha a jövedelmük az adómentes sávba esne. Az 1992-es évben folytatott tárgyalások másik jelentős eredménye volt még, hogy a társadalombiztosítási-járulék fizetési-kötelezettség egyéni vállalkozókra érvényes összegét valamelyest csökkentették. A szövetség kiemelt célja továbbra is az adóterhek csökkentése, a célorientált, szelektív támogatási rendszer bevezetése. A személyi jövedelemadó-bevételek elosztása is megváltozott a helyi önkormányzatok hátrányára, az 50 százalék helyett, most 30-at kapnak, ezért várhatóan a helyi adók nőnek. A lakosságnak csak egy igen szűk köre terhelhető tovább, feltételezhetően a vállalkozókra hárulnak az ilyen jellegű kötelezettségek. A reális mértékek kialakításához nagyban hozzájárulhatna az önkormányzatokkal egyeztető tárgyalásokat folytató helyi és szakmai ipartestü-
