Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-26 / 25. szám

8 új Dunántúli napló 1993. január 26., kedd Gyümölcstermesztés - korszerűen Július elején érik a Springcrest barack Fűtetlen fóliasátrak - több és olcsóbb zöldség télen Az általánosan ismert és termesztett Dixired előtt érő Springold és Blazing Gold faj­tákat lehet kiváltani a Spring- crest (kiejtve: szpringk­reszt)-el, mivel érési idejük azonos, de az előzőeknél lé­nyegesen jobb minőségű ter­mést ad. Ebből már kiderül, hogy érési ideje júlis elejére, esetleg közepére esik, termesztési kör­zetünkben számottevő fajta le­het, de a sík termőtájakra (Duna-Tisza köze) nem való. A Springcrestet az USA-ban állították elő, szülői a Spring­time és egy Elberta származék, a kaliforniai termesztésben so­káig fő fajta volt, a franciaor­szági és olaszországi termesz­tésben is a vezető fajták közé tartozik. Méltán, hiszen középnagy méretű gyümölcse - melynek formája szinte szabályos gömb - nagyon mutatós, sárga alap­színű, de majdnem teljes fel­ületét sötétpiros fedőszín ta­A Kertészeti Népfőiskola programja A Kertészeti Népfőiskola idei programja keretében - délutá­nonként fél 5 órai kezdéssel - négy előadásra kerül sor az Áfész Szövetség pécsi székhá­zában (Bem u. 5.), továbbá gyümölcsfa- és szőlőmetszési bemutatókra. Február 1-jén: A fontosabb gyümölcsfajták betegségeiről és a védekezés lehetőségeiről tart előadást dr. Glics Márton, a bu­dapesti Kertészeti és Élelmi­szeripari Egyetem tanszékveze­tője. Február 8-ikán: Almater­mesztés világszínvonalon. Elő­adó: Méhes Vilmos, az Europ- lan (Zalaegerszeg) igazgatója. Február 15-én: Az intenzív gyümölcstermesztés, különös tekintettel a csonthéjasok ter­mesztésére. Előadó: dr. Sipos Lajos osztályvezető (Budapest). Február 22-ikén: A csemege­szőlő-termesztés lehetőségei és korszerű fajtái. Előadó: dr. Si­pos Lajos. Március 1-jén a gyümölcsfák metszési bemutatóját tartja Bu- zássy Lajos, az Agrárszövetség baranyai elnöke. A bemutató helye megközelíthető a Budai buszvégállomástól az A/l-es laktanya előtt, Mátrai József te­lepén. A szőlőmetszési bemuta­tót március 8-ikán dr. Diófási Lajos tartja a Kutató Intézet szentmiklósi telepén. Megköze­líthető az uránvárosi végállo­mástól, a délután 1 órakor in­duló 26-os autóbusszal. A Kertészeti Népfőiskola rendezvényeiről további felvi­lágosítást ad dr. Horvay Viktor a TESZ pécsi székházában (Apáca u. 15.). Telefon: 10-675. Kistermelők oldalunkkal legközelebb február 9-én jelentkezünk. karja. Felülete finoman szőrö­zött, néha világospiros csíko- zottságú. Gyümölcshúsának színe sárga, félmagvaváló, bő- levű, finoman rostos, jóízű. Kőmagja kicsi, a hozzá ha­sonló időben érő fajtákhoz vi­szonyítva kevesebb a nyílott magvú gyümölcs. Termelőjének számítani kell azzal, hogy a gyümölcs mérete gyakran kicsi a nagy terhelés­től, vagy esetleg az időjárási viszonyoktól, de ilyenkor is kiegyenlített a méret. Meghá­lálja a gyümölcsritkítást. A metszésnél figyelembe kell venni, hogy a termőrügye­ket főleg a vesszők alsó két­harmadában hozza és növeke­dési esélye közepes. Öntermé- kenyülő. A tavaszi fagyok miatt cél­szerű termőhelyét gondosan megválasztani, mert rövid a téli mélynyugalmi állapota. A levélfodrosodás betegségre ha­sonlóan érzékeny, mint a többi sárgahúsú fajták. A magyar konyha elképzel­hetetlen vörös- és fokhagyma nélkül. Már csak azért is, mert mindkettő a legegészségesebb táplálékok közé tartozik. Erős szaguk azonban, amely min­denhova beveszi magát, sokakat visszatart fogyasztásuktól. Pe­dig néhány egyszerű fogással mérsékelhető vagy teljesen ki­küszöbölhető a „szagártalom”. % Tisztításakor és méginkább daraboláskor rendszerint meg- ríkatja a háziasszonyt a vörös­hagyma. A könnyfakasztó ha­tást már azzal is enyhíthetjük, hogy metéléskor nem hajiunk a „munkadarab” fölé, így az illat­felhő sűrűjét eleve elkerüljük. De száraz szemmel darabolha­tunk úgy is, hogy közben egy korty vizet tartunk a szánkban. Hajunkat az átható szagtól egy szoros gumizású, de laza zuhanyozó-sapkával védhetjük meg. Kezünket pedig könnyen szagtalaníthatjuk, ha közvetle­nül a pucolás, szeletelés után nedves sóval lemossuk. Az evő- és vágóeszközök gyors „hagymátlanításának” A Springcrestnek vannak fajta-változatai, de ezek még a kereskedelemben nem kapha­tók, vizsgálat alatt állnak, ilyen pl. a Maycrest, mely kb. öt nappal érik korábban az alap­fajtánál, vagy a Starcrest, amely már június végén beé­rik. Ezeknek a fajtáknak a maj­dani bevezetése a vizsgálatok eredményétől függ. Világfajtának ismerték ed­dig a termesztők - és ezt a ha­zai tapasztalatok is igazolták - az Elberta, az I. H. Hale és a Redhaven fajtákat, úgy gondo­lom, a Springcresttel egy új, ilyen „világfajta” született. Ér­dekes, hogy a pécs-meszesi termőtájon a Redhaven nem nagyon terjedt el, nagyon re­mélem, hogy a Springcrest nem fog így járni, a termesztők a fogyasztókkal együtt meg fogják kedvelni. Megérde­melné. Buzássy Lajos titka: két-háromszor nyílt láng fölött húzzuk át őket. (A késsel vigyázzunk, ha hosszabban éri a láng, nemcsak a szagát, ha­nem az élét is elveszti.) Csökkenti a szaghatást, ha a meghámozott hagymát felaprí­tás előtt hideg csapvíz alá tart­juk, illetve ha nem sürget az idő, aprítás előtt hidegvízben áztatjuk. A fokhagyma szaga is szelí­debbé válik, ha zöld csíráját el­távolítjuk a gerezd közepéről. Könnyebb a vágás, a szeletelés, ha előzőleg enyhén megsózzuk a gerezdeket. Enyhíthetjük a szaghatást azzal is, ha a fokhagymát kés­pengével lapítjuk szét, pépszerű formában kistányérba tesszük, vizet öntünk rá, majd ezt szűr­jük az ízesítendő ételbe. A fok­hagymával való foglalatosság után néhány csepp citromot dörzsöljünk a kezünkre, hideg vízzel öblítsük le - így nyom­ban mentesíthetjük kezünket a szagtól. Napjainkban, az energiahor­dozók egyre emelkedő fogyasz­tói ára szinte lehetetlenné teszi a fűthető fóliasátrak üzemelteté­sét. Egyre inkább az a tendencia érvényesül, hogy csak azt a zöldségféleséget termesztjük meg, amit a természet - a Nap - melegével elő lehet állítani. Természetesen, ezzel a téli, kora tavaszi étrendünk szegé­nyedik, de a drága fűtőenergiá­val előállított paradicsomra, zöldpaprikára stb. egyre keve­sebb a fizetőképes kereslet. Ma­rad tehát a fűtetlen sátrak hasz­nosítása, amelyekben a külön­böző termesztéstechnikai fogá­sokkal igyekszünk a nappali felmelegedést éjszakára tárolni. Ezzel némileg pótoljuk a fűtést, és a növények számára az opti­mális hőmérsékletet megközelí­tőleg biztosítjuk. Az első lépés tehát a fóliasá­tor elhelyezése. A hely kivá­lasztása rendkívül fontos. Na­gyon előnyös az enyhe déli lej­tőn, szélámyékban való elhe­lyezés, és hogy fa vagy épület ne akadályozza a napsugarak behatolását. Ilyen elhelyezés esetén előbb felmelegszik a ta­laj, ami gyorsabb csírázást, erő­teljesebb gyökeresedést, ezáltal korábbi és bővebb termést eredményez. A sátrak elhelye­zése Észak-Dél irányban történ­jék, hogy a felkelő nap sugarai egészen napnyugtáig érvénye­sülhessenek. Erősen kötött, hideg talajra ne telepítsünk fóliasátrat, mert itt nem számíthatunk a fóliata­karásból eredő koraisággal. A mély fekvésű, hideg talaj ugyanis nehezen és csak később melegszik fel. Ugyancsak nem ajánlatos a szélnek nagyon ki­tett területen fóliasátrat telepí­teni. Igaz ugyan, hogy egy jól megépített vázszerkezetre szak­szerűen - dobhoz hasonló fe­szesre - kifeszített fóliapalást 100-120 km/óra szélsebességet is kibír, de gyakran előfordul­nak építési hibák, rossz szellő­zőnyílások, ajtók stb., amelyek a sátor hőmérsékletét - főleg nagy szélben - hátrányosan be­folyásolják, az egyéb, szél A növényvédelem hatékony­sága elsődlegesen nem a nö­vényvédő szertől függ. Megfe­lelő időben alkalmazott bármely azonos hatóanyagú készítmény közel azonos hatást produkál. A készítmények hatékonysá­gát meghatározóan befolyásolja az őszi, téli és koratavaszi me­chanikai és agrotechnikai mun­kák elvégzése. Mechanikai vé­dekezési lehetőség a kis- és hobbikertekben megoldható, könnyen kivitelezhető. Legis­mertebb mechanikai védekezési mód a beteg növények illetve növényi részek eltávolítása, megsemmisítése (elégetése, vagy 40 cm mélység alá forga­tása). A téli, melegebb napokon a gyümölcsfákról kéregkapa- rással eltávolíthatjuk a betele­pedett pajzstetveket, a kéregre­pedésekben megbúvó bábokat vagy hernyókat, lisztharmatos, varasodásos vesszőket, gallya­kat és az atkával erősen fertő­zött fás részeket. A kaparékot és a levágott fás növényi marad­ványokat távolítsuk el, semmi­sítsük meg. E munka elvégzése után a lemosó permetezés sok­kal hatékonyabbá válik. Az agrotechnikai védekezést okozta károsodásról nem is be­szélve. Mindig szem előtt kell tartani, hogy az állandó szellő­zési lehetőség, az éjszakai taka­rás ás az éjjel-nappali ügyelet biztosított legyen. Éppen ezért a hétvégi telkeken, nyaralók kert­jében, ahol az elmondottak nin­csenek biztosítva, nem javasol­ható a fóliasátor telepítése. További kívánalom, hogy a sátor közelében öntözésre al­kalmas minőségű víz legyen. Mivel a vízvezeték-rendszerről biztosított öntözővíz nagyon drága, ajánlatos a forrásvíz, vagy ásott kútból az öntözővíz biztosítása. A sátor légterének magasabb hőmérséklete dupla palásttal megvalósítható. A sátorpalást alatt, attól 10-15 centiméterre, a belső légtérben egy újabb palás­tot húzunk föl. Természetesen ez már gyengébb vázzal és vé­konyabb (0,06 mm) fóliával is megoldható. A dupla takarás 4-5 C fokkal emeli a sátor belső hőmérsékletét. A belső légtér hőmérsékleté­nek további emelésére nagyon jó technikai megoldás alakult ki, az úgynevezett árnyékoló ta­lajtakarás. Ez abból áll, hogy a talajtakaró fóliát a tekercsen a sortávolságnak megfelelően, a kívánt méretre levágjuk, majd a hengeren szeggel kilyuggatjuk, az öntözővíz talajba juttatásá­nak biztosítása céljából. A lyu­kak méretére vigyázzunk, ha ugyanis azok nagyobbra sike­rednek, a gyomnövények köny- nyen kibújhatnak rajta. Négy­zetméterenként 15-20 lyuk ké­szítése elegendő. A fóliacsíkok lerakását óvatosan végezzük, mivel a takaró fólia háromszor, négyszer vékonyabb a palást vastagságánál, így könnyen szakad. A gondosan kezelt fólia viszont három-négy évig is használható. A fóliacsíkokat a sorok végén egy ásónyomra a földbe ássuk. A helyesen lefek­tetett fólián a ráncok keresztben helyezkednek el. Az árnyékoló talajtakarásra különböző színű fóliát használ­nak. Leggyakrabban használa­tosak a színtelen (fehér, a fe­mindenki alkalmazza, több-ke­vesebb sikerrel. Agrotechnikai védekezéssel a növény egészsé­ges fejlődéséhez szükséges fel­tételeket biztosíthatjuk. Ennek szerves része a termőhely meg­felelő megválasztása és a vetés­váltás elvének okszerű alkalma­zása. Egy-egy növény évről évre ugyanazon helyen való termesztése folyamatos termés- csökkenéshez vezet és a terület- károsítók gyűjtőhelyévé válik (pl. hagymánál és gyökérzöld­ségeknél). Nagyon fontos továbbá a ká­rosítok leküzdésében a fertő­zésmentes szaporítóanyag használata. Ez nemcsak a ter­mesztés további kimenetelére meghatározó, hanem az elkö­vetkezendő években is érezteti hatását. Beteg növények ülteté­sével, vetésével olyan károsító- kat hurcolhatunk be, amelyek korábban még soha nem veszé­lyeztettek. A helyes tápanyag­utánpótlás jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a jól fejlődő növény bizonyos károsodásokat termésveszteség nélkül ki tud heverni. Valamely tápanyag hiánya vagy túladago­lása viszont a betegségekhez kete, és a szürke vagy füstszínű fóliák. A talajhőmérséklet növe­lése szempontjából legmegfele­lőbb a színtelen fólia. Ez ugyanis a látható és ultraibolya sugarakat átengedi de az infra­vörös sugarakat nem, ennek kö­vetkeztében jó üvegházi hatás alakul ki alatta. Az átlátszó fóli­áknál a felmelegedés mértéke elérheti az 5-6 fokot is, szem­ben a fekete fóliával, amelynél ez a különbség legfeljebb 1-2 C fok lehet. A fekete színű fóliák ugyanis elnyelik a fényt, maguk felmelegednek, de a hőt nem engedik át a talajnak. Újdonság a POLISZVET AN kertészfólia, amely tartósabb a POLIVINIL (PVC) fóliánál, igaz, drágább is. Kár, hogy nem terjed a fóliás kertészetekben. Nagyon jó hatásfokkal hasz­nosítható az úgynevezett „vízs- zsákos” hőtárolás. Kár, hogy ez sem terjedt még el. Ez abból áll, hogy a 30 centiméter átmérőjű fóliazsákot a sátor hosszának megfelelő méretűre vágjuk. A 40 cm sortávolságra kiültetett növények - paradicsom, pap­rika - közé görgetjük a zsákte­kercseket és megtöltjük vízzel. A sorok végén a zsákok végét egy-egy méteres karóhoz rögzít­jük. Nappal, a hőmérséklet és a napfény hatására a víz 25-30 C fokra is felmelegszik, és éjjel ezt a meleget adja le környeze­tének. Ebben az esetben nem kell a talajtakaró fóliát hasz­nálni, mivel a vízzsákok ezt a célt szolgálják. Az így kialakított „természe­tes” fűtési rendszer - dupla fe­delű sátor, vízzsákos melegítés - 15-17 C fokkal is megemeli a sátor belső hőmérsékletét. Ez annyit jelent, hogy egy mínusz 5 C fokos hidegben a sátor bel­sejében 10-12 fokos hőmérsék­letet lehet biztosítani a növé­nyek számára. Ez a természet adta energia- forrás. Itt már lehet olcsóbban, a fizetőképes kereslet számára is elfogadható zöldségféléket elő­állítani. A magvetésre a következő számunkban visszatérünk. Dr. Tamcsu József hasonló tünetekben nyilvánul- Tiat meg (hiánybetegségek). A túlnitrogénezett, túlhajtatott nö­vények fogékonyabbak a beteg­ségekre is. Hasonló veszélyeket rejt magában a szakszerűtlen öntözés is. Meghatározó továbbá a nö­vény fejlődéséhez szükséges ta­lajállapot, talajszerkezet. A tö- mődött, levegőtlen talajokon a kijuttatott szerves- és műtrá- .gyák kevésbé érvényesülnek. A folyamatos rotációs talajműve­lés következtében a talaj szer­kezetnélkülivé, porossá válik, könnyen tömődik, '„eketalp” képződik. Ennek következmé­nye, hogy a művelési mélység alatti talajréteg elsavanyodik, lejtős területeken az erózió ve­szély növekedik. Az elsavanyo- dott talajréteg levegőtlenné vá­lik, a mélyen gyökerező növé­nyek alsó gyökérzónájának pusztulását okozza. Nyári, aszá­lyos időszakban a növényállo­mány hervadása, pusztulása, ki­száradása ezeken a területeken kezdődik. Ez a talaj szerkezet­romlás csak a mélyebb talajmű­velések évenkénti folyamatos alkalmazásával állítható meg. Czigány Csaba Ferenczy Europress MTZ TRAKTOROK A PÉCgi AGROKER RT-től! Plusz GARANCIA VEVŐSZOLGÁLAT ALKATRÉSZELLÁTÁS MTZ 550 E 543.280 Ft+ÁFA MTZ 552 E 639.200 Ft+ÁFA MTZ 80 647.200 Ft+ÁFA MTjZ] 82 751.200 Ft+ÁFA A gépek vizsgáztatás után telephelyünkön átvehetők. PÉCSI djWL Pécs, Megyeri.út 64. Telefon: 72/26-255 WjM Fax: 72/33-490 AGROKER (531) „Szagtanácsok” - hagymakedvelőknek Növényvédelmi tanácsadó Mechanikai, agrotechnikai növényvédelem

Next

/
Thumbnails
Contents