Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-26 / 25. szám

1993. január 26., kedd üj Dunántúli rtapiö 9 Albérlők háza a volt legényszállón Komlói körkép Közmeghallgatás Komlón Az elmúlt héten vitatta meg az önkormányzati testület az idei költségvetés tervezetét. A helyi önkormányzatról szóló törvény szerint ennek elfoga­dása előtt a város érdeklődő polgáraival közmeghallgatáson kell ismertetni a költségvetés tervezetét, de megvitatásra ke­rülnek egyéb közérdekű kérdé­sek is. A rendezvényre január 27-én, szerdán 17 órai kezdettel a városi múzeum és könyvtár épületében kerül sor. Emelik a garázsbérleti díjakat A krónikus bevételszűkében lévő önkormányzat igyekszik a tulajdonában lévő épületek, in­gatlanok eladásából vagy bérleti díjából kiadásainak egy részét fedezni. A legutóbbi testületi ülésen döntés született arról, hogy a garázsok bérleti díját felemelik. A 20-23 négyzetmé­teres tároló helyiségekért eddig havonta 7-800 forintot fizetett az igénybevevő. Február elsejé­től 1200 forint bérleti díjat, plusz 300 forint áfát kell fizetni a bérlőnek. A múzeum jogállása A Városi Helytörténeti Mú­zeum vezetője írásban fordult az oktatási és közművelődési bizottsághoz, támogassa az in­tézmény jogállásának megvál­toztatását. A múzeum jövőbeni feladatainak ellátásához, az új múzeum beindításához ugyanis a vezetőn kívül szükség van egy főállású ügyviteli alkalma­zottra, valamint az állandó kiál­lítás felügyelete miatt egy 4 órás teremőrre. Az önkormány­zati testület elfogadta a bizott­ság előterjesztését, miszerint támogatja a múzeum részben önálló költségvetési szervként való további működését. Bányásznap vállalkozásban Még ugyan messze vagyunk az idei szakmai ünneptől, a bá­nyásznaptól, a rendezvény elő­készületei már most megtörtén­tek. Az elképzelések szerint két társaság, a komlói TGV Kft., valamint a pécsi P-EXPO Kft. vállalta az ipari, szolgáltató jel­legű' kiállítás lebonyolítását a városi sportcsarnokban. A két vállalkozás előterjesztésében olyan arculat- és látványterv ki­dolgozása is szerepel, amely az eddig megszokott, hagyomá­nyos megoldású bányásznapok lebonyolítását jelentősen meg­változtatná. Azt is tervezik, hogy 1000 négyzetméteres sör­sátort állítanak fel, amelyben a hazai sörök mellett biztosítani kívánják a testvérvárosok által gyártott sörök, valamint a helyi jellegű borok árusítását is. Az oldalt írta: Békéssy Gábor és Grünwald Géza Hosszú évek óta nem épült sem állami, sem más szervezett formában lakás Komlón. Az otthont alapító fiatalok vagy sa­ját maguk kezdtek jelentős szü­lői támogatással családi ház épí­tésbe vagy vártak, hátha meg­ürül egy számukra megfelelő önkormányzati tulajdonú lakás, amihez kiutalással hozzájuthat­nak. Néhány hónapon belül más megoldás is kínálkozik. A rendőrségi épület elkészül­tével üresen maradt a Mecseki Szénbányák tulajdonában lévő volt legényszálló egy szárnya. A vállalat a felső szinteken kia­lakított kislakásokat és a többi szobát, amelyhez közös konyha és közös fürdő tartozik, albér­lőknek adta ki. Ehhez az ötlet­hez kapcsolódott a polgármes­teri hivatal: megfelelő átalakí­tással lakások lehetnek a volt irodák helyén. A városháza ille­Komló egyedüli idegenfor­galmi létesítménye a város hatá­rában lévő Sikonda-fürdő, va­lamint a szép természeti kör­nyezetben lévő, a nyugalomra, erdei kirándulásra vágyók szál­láshelyére alkalmas kemping. Az utóbbi években látogatottsá­guk ugyan csökkent, legfőkép­pen a fokozatos áremelések vet­ték el az évek óta idelátogatók kedvét a nyári strandolástól, a faházak nyújtotta, kényelmes kikapcsolódástól. Az önkormányzatok vagyo­nának rendezése kapcsán elő­térbe került a sikondai fürdő ügye is. A strand ugyanis a me­gyei vállalatként működő Bara­nya Megyei Vízmű Vállalat tu­lajdona volt, vagyonrendezés kapcsán kellett tisztázni a város illetékességi területén lévő fürdő hovatartozást is. Komló polgármesterét még az elmúlt év márciusában megtartott tes­tületi ülésen hatalmazták fel arra, hogy a strandfürdő ön- kormányzati tulajdonbavételé- vel kapcsolatban tegyen intéz­kedést a Baranya Megyei Va­gyonátadó Bizottságnál. A kép­viselőtestület novemberben ugyancsak a polgármestert ha­talmazta fel arra, hogy a fürdő­vel szoros egységet alkotó kemping tulajdoni helyzetét is tisztázza a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatalnál, va­lamint a vagyonátadó bizott­ságnál. Meglehetősen elhúzódott a két létesítmény tulajdonjogának tékesei, pályázatot nyújtottak be a Népjóléti Minisztériumhoz, albérlők házának létrehozására. Az ötletet hat millió forinttal dí­jazta a minisztérium, s a Szaki- tex kft. kivitelezésében már fo­lyik is az átalakítás. A pályáza­ton nyert hatmillióból és szociá­lis célú pénzek tavalyi 2 milliós maradványából, továbbá 2 mil­lió forint önkormányzati támo­gatásból összesen 15 összkom­fortos, 20 illetve 40 négyzetmé­teres egy és kétszobás lakást alakítanak ki, amelyek egy ré­sze március végére elkészül. Bár a részletes szabályozást még nem fogadták el, Hamóczy Csaba alpolgármester elmondta, hogy egy lakás bére a nagyságá­tól függően, a teljes rezsikölt­séggel várhatóan 5-8 ezer forint között lesz. A beköltözés előtt a bérlőnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy 2 év elteltével a rendezése. Az illetékes bizott­ság csak december 30-iki ülésén döntött a Baranya Megyei Vízmű Vállalat vagyonának önkormányzati tulajdonba adá­sáról, ekkor került pont a fürdő hovatartozására is. A kemping viszont továbbra is a Baranya Megyei Közgyűlés tulajdona marad, a város önkormányzata hiába jelentette be igényét, a törvényes rendelkezések értel­mében az átvételre nem volt esélye a városnak. Mindezek ismeretében, hogy a két idegenforgalmi létesít­ményt gazdaságossági, szerve­zési megfontolásokból mégis­csak együtt tudják működtetni, a két testület első számú veze­tője tárgyalásokat folytatott a közös működtetés módozatai­nak kidolgozására. Megállapod­tak abban, hogy korlátolt fele­lősségű társaságot alapítanak Sikonda Kemping és Strand Kft. elnevezéssel. Az alaptőkét 1-1 millió forintban határozták meg, apportként a megyei köz­gyűlés a kempinget, a komlói pedig a strandot viszi be a kft.-be. Abban is egyezségre ju­tottak, hogy öt évig a nyeresé­get nem veszik ki a vállalkozás­ból, a létesítmények fejleszté­sére fordítják, az esetleges vesz­teséget pedig közösen egyenlí­tik ki. A komlói önkormányzat már áldását adta a közös vállalkozás létrehozására, a megyei közgyű­lés döntésére az elkövetkező he­tekben kerül sor. kiköltözik. Ez idő alatt kötelező a takarékoskodás, hogy az ösz- szegyüjtött pénzből és az ehhez adott önkormányzati támoga­tással, no meg a pénzintézetek­nél felvehető kölcsönökkel saját lakást tudjon vásárolni. A tá­mogatási szabályokon még dol­goznak, de az alpolgármester elképzelései szerint a kötendő szerződésbe olyan adminisztra­tív szabályokat építenek be, amelyek biztosítják, hogy a bér­lők két év múlva átadják helyü­ket más lakásnélkülieknek. Az épületben a legalsó szin­ten folynak a munkák, s a befek­tetett pénz alapján az önkor­mányzat 1/7 részben tulajdon­jogot kap. Ha további anyagiak állnak majd rendelkezésre, lehe­tőség lesz a többi szinten is megkezdeni az átalakításokat, enyhítve ezzel az önálló otthon­hoz jutás nehézségeit. Kenderfoldön fektetik a kábeleket Mivel kedvező az időjárás, a kivitelezők folytathatták a tele­fonkábel fektetési munkákat. Jelenleg a Zrínyi utcában dol­goznak, s mivel még a teljes kenderföldi és somági városré­szen hátra vannak az alépítmé­nyi munkák, szükség lesz a to­vábbiakban is a jó időre, hogy a vállalt határidőt, április 30-át tartani tudják. A postai köz­pontban is gőzerővel dolgoznak a beruházáson, s amennyiben ez elkészül, megkezdődhet a vona­lak bekötése a már korábban át­adott településrészeken. Egészségügyi és szociális intézmények Egy korábbi döntés értelmé­ben megszűnik február elsejével a Berek utcai bölcsőde. A héten már nem is fogadták a gyereke­ket a város legrégebbi gyerme­kintézményében. Helyén majd egészségügyi és szociális célo­kat segítő intézmények üzemel­nek. A tervek szerint ide költö­zik az eddig „albérletben” mű­ködött Családsegítő Szolgálat és az időskorúakkal foglalkozó területi gondozó intézmény. Ki­alakítanak egy melegkonyhát is, ahonnan szintén az időskorúa­kat látják el étellel. A szükséges átalakításokat a közeljövőben megkezdi a Városgazdálkodási Rt. A beköltözés előtt álló in­tézmények dolgozói remélik, hogy a kivitelezők rövid idő alatt végeznek a munkákkal. Körtvélyesben, az új óvodában még tart a költözködés, de a gyerekek és az óvónők ennek ellenére zavartalanul élvezik az új óvoda adta lehetőségeket. Képünkön: ebéd a vegyes csoportban. Strand és kemping - gazdasági társaságban Komlón a volt rendőrség épületét albérleti lakásokká alakít­ják át. Fotó: Kóródi Gábor Lesz újabb helyi adó? Komló azon kevés települé­sek közé tartozik, ahol a la­kosságnak csak egyetlen jog­címen kell helyi adót fizetnie. Tavaly vezették be az épít­ményadót, ám annak is az enyhébb formáját, így a laká­sok továbbra is adómentessé­get élveznek, csak az úgyne­vezett egyéb épületekre kell adót fizetni. így marad az idén is? - érdeklődtünk a polgár- mesteri hivatalban Tóth Sán­dortól, a pénzügyi iroda veze­tőjétől.- Bár az idei költségvetést csak február elején, egy köz­meghallgatást követően fo­gadja el a képviselőtestület, a költségvetést már egyszer - alapos bizottsági előkészítés után - tárgyalták a képviselők. Sajnos azt kell mondanom, hogy a város üzemeltetésében eddig elért szintet nem bizto­sítják a megváltozott pénzügyi feltételek. Különösen az sújtja az önkormányzatot, hogy a személyi jövedelemadóból az eddigi 50 százalék helyett az idén csak 30-at kapunk meg, a többi marad az állami költség- vetésben. A gazdasági nehéz­ségek azt valószínűsítik, s ezt alátámasztják az előzetes számításaink is, hogy évköz­ben új helyi adónemet kell ki­vetnünk. A testületnek nem szándéka, végső esetben, ép­pen a város működőképessé­gének biztosítása miatt azon­ban kényszerűségből ehhez az eszközhöz kell nyúlnia, más bevételi forrás híján. Mégegy- szer hangsúlyozom, csak a legvégső esetben javasoljuk az újabb helyi adót. S azzal pró­báljuk elejét venni a kivetés­nek, hogy valamennyi intéz­ményünket a lehető legtakaré­kosabb gazdálkodásra ösztön­zünk. Az irodavezető nem adott arra vonatkozóan bővebb fel­világosítást, melyik adónem­ről is lehet szó, ám egyértel­műnek tűnik, hogy a kommu­nális adó jöhet számításba, amely a lakosságnál azt jelen­tené, hogy lakásaik után is kel­lene adót fizetniük. A többi bevezethető adónem közül ugyanis az idegenforgalmi adó „filléres” bevételt jelentene, az iparűzési adó kivetése pe­dig ellentétes lenne a képvise­lőtestület eddigi intézkedései­vel, amelyekkel a vállalkozá­sokat, a munkahelyteremtést próbálta segíteni. Új intézményvezetők A legutóbbi önkormányzati testületi ülésen titkos szavazás­sal választották meg három in­tézménybe az elsőszámú veze­tőket. A körtvélyesi óvoda ve­zetői helyére kiírt pályázatra négyen jelentkeztek: Bariczné Varga Anna, Molnár Istvánná, Moningerné Tóth Andrea, va­lamint Bakóné Harmati) Edit. A szavazás Bariczné Varga Anná­nak kedvezett. Az Egyesített Szociális Intézetek igazgatói posztját szintén négyen kíván­ták elnyerni: Nagyági Béláné, Hoffmann Györgyné, Nagy Fontos személyi kérdésekben, a pályázati előírások maradék­talan figyelembevételével hozott döntést a képviselőtestület. \ furcsa csupán az, hogy a képvi­selők többsége úgy adta le vok- sát valamelyik pályázóra, hogy a megvalósítandó programját nem ismerte. A városgondnokság vezető­jének személyére kiírt pályázat­hoz a részvevőknek csak egy bő. szakmai önéletrajzot kellett mel­lékelniük, ezt sem kapták azon­ban kézbe a képviselők, csupán egy listát a nevekről, az iskolai végzettségről, az eddigi munka­helyekről. A szociális otthon esetében már szerepelt a kiírásban a szakmai program ismertetése, s ezt meg is tették a pályázók, ám ezeket sem kapták meg írásban a döntésre jogosultak. A hivatal egy dolgozója összefoglalva is­Lászlóné és Szalay Gyula. A szavazás alapján Nagyági Bélá- nét nevezik ki igazgatónak. A Városüzemeltetési Gondnokság vezetőjének posztjára 11-en nyújtották be pályázatukat: Ba- lotay Gergely, Bujtás Jenő, Ga- lácz József, Illés János, Karnis Gyula, Kovács Gyula, Miltner Gábor, Polics József, Teleki Szilveszter, Angyal János, Wortmanné Alt Margit. Ez utóbbi két pályázó késve adta be jelentkezését. A testület kö­zülük Galácz Józsefet találta a legmegfelelőbbnek. mertette a pályaműveket az ille­tékes bizottságok tagjaival, akik ezt követően tették meg javasla­tukat. Az óvodavezetői pályázatok terjedelmüket tekintve közel száz oldalasak, ezeket már költ­séges is lett volna 25 példány­ban lemásolni, s eljuttatni a képviselőknek — nem is látta senki közülük. A döntések így is megszület­tek, s lehet ugyanezen szemé­lyek lettek volna a kinevezett ve­zetők, Ha a szakmai programok is megmérettetésre kerülnek. Azt egyébként tudták az önkor­mányzati képviselők, hogy ké­résre bármelyik pályázatot ke­zükbe kaphatják, s részletesen megismerkedhetnek velük. Nem élt senki ezzel a lehetőséggel, mint ahogy a testületi ülésen sem tett fel egyikőjük sem ilyen irányú kérdést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents