Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-23 / 22. szám
6 űj Dunántúli napló 1993. január 23., szombat Mikortól, mire és hogyan? Még eldöntésre vár a nyugdíjak emelése Milliók váiják izgalommal, mit jelent a gyakorlatban az Országgyűlés határozata, miszerint 1993-ban 14 százalékkal emelik a nyugdíjakat. A kérdések közül talán a legfontosabbak: a korábbi hagyományoknak megfelelően az idén is két részletben, tavasszal és ősszel kapják-e meg az emelést a jogosultak; a számításoknál az 1992. évi átlagot, vagy az utolsó havi nyugdíj összegét ve- szik-e figyelembe? Nem mindegy az sem, hogy a 14 százalékot milyen arányban osztják meg, illetve visszamenőleg január elsejétől lesz-e érvényes az emelés? A sokat vitatott differenciálás főleg a kisnyugdíjasokat és a legmagasabb járandóságban részesülőket érinti. A jelenlegi 6000 forintos, öregségi nyugdíjminimumból egy magányos ember már nem tud megélni. Ők tehát nagyobb emelésre számítanak. Azok viszont, akik az évek hosszú sora alatt az átlagosnál több tb-járu- lékot fizettek be, méltánytalannak tartanák, ha járandóságuk növelésének határt szabnának. Legutóbb is például 2000 forintban határozták meg az emelés maximumát. A nyugdíjas érdekvédelmi képviseleteket és szervezeteket tömörítő nyugdíjaskamara azt tartaná igazságosnak, ha az elsősorban szociális jellegű juttatásokat az államháztartás vállalná magára, és nem a társadalombiztosítás egyre kevesebb pénzből, a többi rászorult hátrányára oldanák meg a gondot. Erre most már tövényben szabályozott lehetőség van: a rövidesen hatályba lépő szociális törvény az eddiginél többféle anyagi támogatást tesz lehetővé. Például mód lesz arra is, hogy a közüzemi díjakat vagy a lakbért az önkormányzat lakhatási költségtámogatás címén kifizesse a legrászorultabaknak. E kérdésekre az érintettekkel együtt kíváncsian várják a választ a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon is. Mint az illetékesektől megtudtuk, az emelés mikéntjéről az Országgyűlésnek kell döntenie. Az egyik javaslattevő, a Népjóléti Minisztérium szerint a tavaszi 10 és az őszi 4, vagy a 9 illetve 5 százalékos emelés közül kellene választaniuk a honatyáknak. Jelenleg még a tárcaközi egyeztetés folyik, a kérdés nyitott. A következő ülésszak csak január 25-én kezdődik, csak az után jelenhet meg az a kormányrendelet illetve az a végrehajtási utasítás, amelynek alapján megkezdődhet az új nyugdíjak számfejtése. ' Az igazgatóság dolgozói felkészültek a nagy munkára, és ameny- nyiben február elejéig megkapják a szükséges információkat, úgy márciusban már a felemelt összeget postázzák az összes érintettnek. sz. m. A „fJó Estét Pécs!” produkció műhelytitkai Tudás, ötlet, érzelem A „Jó Estét Pécs!” TV-produkció stábja Fotó: Proksza László Légvonalban csak néhány száz méterre lakom a pécsi városi televízió Lánc utcai stúdiójától, mégis azon négyezer lakás egyikében, melyben adásuk nem fogható. Pécs negyvenezer otthonában azonban, sőt Siklóson, Harkányban, Barcson sincs semmi akadálya annak, hogy nézzék őket, vagy azt a produkciót, melyet ezúttal közelebbről is bemutatunk az olvasóknak: a Jó Estét Pécs! című magazin- műsort. Hétfőnként övék a terep a VTV stúdiójában. A harminc perces adás este fél 9-kor kezdődik. Amikor meglátogattam őket, egész napi forgatás után gördült az Oster Pécs Rt. kék Fiat mikrobusza a ház elé, hogy a stáb bent folytassa a munkát. A gárda a régi időkre emlékeztet, amikor még én is tagja voltam egy összetartó, elhivatott, mindig újat akaró kis szakmai csapatnak, olyannak, mint amilyennek az övékét is látom.- A televízió csapatmunka! - kezdte Szűcs Imre, a produkció vezetője. - Egy jó adáshoz gárda kell, professzionális tévések. Igényes és jó műsort akarunk csinálni, egy kis egyéni fűszerezéssel, rendszeres, folyamatos, minőségi munkával. Megpróbálunk egy kicsit mások lenni, érdekesek, hitelesek. Mi nem vagyunk olyanok, mint a lángossütő, aki egy nyáron át szeretné megszedni magát, aztán odábbáll. Mi vissza merünk menni oda, ahol már jártunk .. . Jó a hírük, s hogy ennek mi is az oka, kiderül a műsorukból. Többet is megnézek a régebbiek közül. Feltűnik az egységesség, a mívesség, az ötletgazdagság, tulajdonképpen mindaz, amit a néző amúgy nem regisztrál, csak azt érzi, hogy amit lát, az jó. Szakmailag inkább meg- komponáltnak mondhatnánk, s hogy ez tudatos, azt Bárdos Ferenc operatőr alá is támasztja:-Nekem mindig fontos az, hogy legyen egy hangulata, egy felismerhető stílusa az anyagnak. Minden részlet lényeges. Nem sajnáljuk az időt, sokszor volt már úgy, hogy egyszer csak azt vettük észre, már ránkvirradt. Rengeteget foglalkozunk a kép mellé kerülő zenével is, hiszen az a néhány másodperc is számít a műsor hangulatának kialakulásakor. A Jó Estét Pécs! saját reklámszervezővel szorgalmasan kutat szponzorok után. Önfenntartók, de a cégek mellett a VTV is támogatja őket. Műsorukban a reklám mindig több egyszerű hírverésnél, információt közölnek, szolgáltatásokról értesülünk, közérdekű ügyekről, a kisembert érintő hétköznapi problémákról, de közben megtalálják azokat a témákat is, melyektől mindez néha különleges, máskor mélyen humánus, vagy éppen elgondolkodtató lesz. Tudják, hogy a néző egyben vevő is, és nem választják el mesterségesen a kettőt egymástól. Néhány divatos műsorral szemben nem tekintik a közönségüket hülyének, se gyereknek, nem ítélkeznek, és nem keverednek politikai csatározások útvesztőibe. Tavaly június óta dolgoznak együtt. Szűcs Imre, Bárdos Ferenc, Bezdán Kati, Máté Kriszta és Schaffer Zoltán szakmabeli, akik a Magyar Televízió körzeti stúdiójában szerzett tapasztalataikat e munkában jól tudják kamatoztatni, az itteni kísérletező, újító szellem szülte eredményeket pedig amott használhatják fel. Ötükön kívül a többiek munkája sem mellékes, hiszen ahogyan mondták, ez az a rejtett háttér, amitől valami működik, életre kel, hatni tud. És ők hatni akarnak... Hodnik I. Gy. A JPTE és a város kézfogása Nehézsorsú családok segítői Meszesen A Komlói út egy része Meszesen Fotó: Proksza László Az évek sora hozta úgy: Pécs hajdan volt első kerületének meszesi részén egyre több szociális gond akad. Önhibájukon kívül - vagy önhibájukból - ellehetetlenült családok, tört családok, magukra maradt idős emberek élnek az élet peremén. Hogy kik és hányán, s főleg hogy mi okból, azt egy alapos szociológiai felmérés tudná csak megvilágítani. Mindenesetre tény, kimondva vagy kimondatlanul: nagy részük segítségre szorul. Ezt ismerte föl a város ön- kormányzata és a Janus Pannonius Tudományegyetem szociálpolitikát oktató tanszéke, amikor elhatározták, hogy közösen létrehoznak itt egy szociális és családsegítő intézetet. A városnak szükséges, hiszen nem mindegy, hogy lakói hová jutnak az oly nagyon áhított polgárosodás folyamatában. (Esetleg ellumpenesednek?) A JPTE viszont néhány éve foglalkozik elméletet ismerő illetve gyakorlati szociálpolitikát végzők képzésével, s ehhez a gyakorló általános iskolák példájára egy gyakorló intézet fölállítását határozták el. Végül is a két szándék találkozott, s így Meszesen, a Komlói út 65-ben rövidesen fölavathatják Pécs város Ön- kormányzata és a Janus Pannonius Tudományegyetem Eszter- gár Lajos nevét viselő Szociális és Családsegítő Intézetét. Minderről az intézet frissen kinevezett igazgatója, dr. Balikó Márta tájékoztatott, mondván: február 1-jén kezdik meg munkájukat hivatalosan. Mindenesetre érdemes elöljáróban leszögezni, hogy a városunk egykori, szociális érzékenységű polgármesterének nevét viselő intézet, merőben más lesz mint az eddigiek. Nem csak azért, mert egyetemi oktatást segítő bázis. Nem csak azért, mert működési területe a Budai vámtól Fehérhegyig tart, s Balikó Márta szándéka szerint az e vidéken lakó 4-5 ezer családról rövidesen szociológiai felmérést készítenek. (Az intézet e fölmérés megállapításaira szeretné elsődlegesen munkáját, tennivalóit hangolni.) A lényeges különbség a meszesiek és a már működő többi családsegítő között, hogy egy angol szisztémát, az úgynevezett settlement módszert követi, melyben az egyik legfontosabb dolog az egy-egy kolóniában élők, azaz az itt lakók szomszédviszonyait rendezni elsődlegesen. A szó tágabb jelentésében értelmezve, segítve azt. Akkor belépve a családok életébe, amikor arra a legnagyobb szükség van, s kilépve abban a pillanatban, amikor a segítség már kezdene terhessé válni. (Ugyanis az intézeti felfogás, filozófia szerint a család-gondozás, mint folyamatos tevékenység fölöttébb egészségtelen dolog. Egy idő után többet árt, mint használ.) Mint azt Balikó Márta elmondta, legfőbb feladatuk, hogy a rászorulók számára teljeskörű tájékoztatást adjanak jogaikról, lehetőségeikről. Továbbá segítsék őket eligazodni a városunkban is nagyszámú, különféle indíttatású szociális segélyhelyek labirintusában. Tehát a leendő meszesi intézet nem oszt szociális segélyeket, - nem is ez a feladata -, de ha erre van szükség, kézen fogja az ügyfelet és odavezeti, ahol azt a segélyt osztják. Ezt nevezik aktív gondozásnak. Kozma Ferenc Menekültek, menedéket keresők Szigorú önvédelmi szabályok kellenek Gyerekek a nagyharsányi menekülttáborban Fotó: Proksza László A menekültügy minden országnak, helyzetétől függően más és más, de egyre szorítóbb gondokat okoz. Vajon kiket tekinthetünk menekülteknek? - kérdeztük Morvái István belügyminisztériumi államtitkárt.- Nem egyszerű a kérdés, mert sajnos a Genfi Konvenció és a Magyar Alkotmány között különbség van. A genfi egyezmény úgy fogalmaz, hogy menekültnek tekinthető az, aki faji, vallási vagy egyéb okok miatt üldöztetéstől való félelmében hagyja el hazáját. A mi alkotmányunk viszont azt mondja, hogy befogadjuk mindazokat, akiket politikai vagy egyéb okok miatt üldöznek. A különbség nyilvánvaló; a félelem egyfajta szubjektív belső indíttatás, az üldöztetés viszont valós tényhelyzet, amit nem kell bizonyítani. A Jugoszláviából hozzánk érkezőket a nemzetközi gyakorlat például nem tekinti menekültnek.-A genfi konvenció szerint hova sorolhatók a most nálunk élő bosnyákok, albánok?- A nemzetközi gyakorlat ezeket menedéket keresőknek nevezi, mert ők haza kívánnak menni, ha a menekülésüket kiváltó okok megszűnnek! Amikor a genfi konvenció készült, erre még nem volt gyakorlat..- Mi lesz az úgynevezett gazdasági menekültek sorsa?- Hogy ők valóban gazdasági menekültek-e vagy sem, azt nehéz megállapítani! Ezekkel a kérdésekkel a nemzetközi jog nem foglalkozik, őket emigránsoknak, áttelepülteknek kell tekintenünk, akik munkahelyet keresve egy nagy nemzetközi áramlási folyamatban vesznek részt. Ez tulajdonképpen modem népvándorlás!- Ez ellen nem lehet védekeznünk?- Minden ország megfelelő eszközökkel igyekszik védekezni. A szakminiszterek bécsi migrációs értekezletén született meg a közös állásfoglalás, miszerint a szabad utazás joga nem azonos a szabad letelepedési és munkavállalási joggal.- Néhány évvel ezelőtt még szívesen fogadták ezeket az embereket, mert a kevésbé becsült munkákra a képzetlen és olcsó munkaerőt kiválóan tudták használni.- Ez igen ellentmondásos folyamatot indított meg Nyu- gat-Európában. Odáig fajult a dolog, hogy ma már az egyes nagyvárosokban török, marokkói és más negyedek vannak. Gyökeresen megváltozott a történelmi hagyományokkal rendelkező városok képe és ezért anakronisztikus helyzet állt elő. Tanulva a nyugati országok gondjaiból, igyekeztünk ezt a felénk irányuló migrációs folyamatot fékezni.- Melyek ezek a fékek?- Az érvényes útlevél mellett 30 napra, napi ezer forintnak megfelelő valutát, és ha van, kifogástalan állapotban lévő járművet követelünk. Naponta átlag 1500 személytől tagadjuk meg a belépést, mert nincsenek meg a jelzett feltételek. így is naponta 25-30 átkelni kívánó akad fenn az osztrák határon. Szerencsére ma már valameny- nyi környező országgal van tolonc-egyezményünk, s aki ahonnan jött, oda fogják vissza- toloncolni is. Ha a határállomásokat olyan számítógép-rendszerrel szerelnénk fel, amelyik összeköttetésben van a többi ország hasonló rendszereivel, akkor a belépni kívánókról úgyszólván azonnal meg lehetne állapítani, hogy hol és hányszor kért már engedélyt a belépésre és ha elutasították, miért tették azt. A legutóbb Bécsben megtartott migrációs értekezleten a szak- miniszterek elhatározták egy ilyen jellegű információs központ felállítását, ennek székhelyéül szóbakerült Budapest is. Koós Tamás
