Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-23 / 22. szám
1993. január 23., szombat üj Dunántúli napló 7 A pécsi Polláck Mihály Műszaki Főiskola Fotó: Proksza László Vállalkozói-management szakirány a műszaki főiskolán ✓ Átfogóbb ismeretek az üzemmérnöki diplomához Minden marad a régiben? 21 milliárd privatizálásból Az idén további 37 állami vállalatot adnak magánkézbe Mexikóban, s ezzel befejeződik a Salinas-kormány csaknem ötéves privatizációs programja. A privatizációs csomag a többi között tartalmazza a mexikói televízió két csatornájának értékesítését, egy színházi vállalat és a hivatalos napilap, a Nációnál eladását. Az idei második szakaszban pedig az állami biztosítóintézet, egy bányavállalat és egy tejipari kombinát kerül magánkézbe. A most közölt adatok szerint eddig összesen 362 céget privatizáltak, s ebből mintegy 21 milliárd dollárnyi bevétele származott az államkasszának. Swatch Car A Volkswagen német autógyár visszalépett attól a tervtől, amelynek alapján a Swatch néven világhírűvé vált bohókás tömegórák svájci gyártójával szövetkezve állított volna elő környezetkímélő kisautókat. A bienne-i óracég, amelynek termékeiből több mint 100 millió talált eddig gazdára világszerte, közölte: kitart a „Swatch Car” elképzelése mellett más — egyelőre meg nem nevezett - partnerekkel. A legmodernebb alapanyagú karosszériával és nem szénhidrogén-üzemanyaggal működő erőforással felszerelt autó prototípusa állítólag már létezik, de az egész programot a titkolózás homálya fedi. A svájci cég 1996-ra szeretne megjelenni a piacon az új kocsival. Új McDonald’s Újpesten A McDonald’s étteremlánc-hálózat ez évi bevétele várhatóan meghaladja majd a kétmilliárd forintot - mondta Fazekas Endre, a cég magyarországi gazdasági igazgatója annak kapcsán, hogy kedden új autós McDonald’s gyorsétterem nyílt Újpesten, a Váci úton. A cég öt évvel ezelőtt nyitotta első gyorséttermét Budapest Belvárosában, az újpesti pedig már 11-ik. A közeljövőben három új éttermet szeretnének nyitni, kettőt Budapesten, egyet pedig Miskolcon. A gyorséttermi-hálózat alapanyagainak 99 százalékát hazai szállítóktól veszi. Éttermeikben tavaly mintegy 12-14 millió vendég fordult meg. A tavalyi forgalmuk meghaladta a másfél milliárd forintot. A McDonald’s eddig mintegy 15 millió dollárt fektetett magyarországi üzleteibe. A cég felső vezetése Magyarországot jó piacnak tartja, mivel a forgalom dinamikusan nő, 2000-ben várhatóan mintegy 50 McDonald’s étterem működik majd hazánkban. Az elmúlt évtizedekben a műszaki felsőoktatás tanterveiben szinte kizárólag a szakmai tárgyak, ismeretek szerepeltek, amelyek mindössze néhány óra idegen nyelvvel, esetleg más tantrággyal egészültek ki. Ezzel szemben az ipar és a technológia rohamos fejlődése szükségessé tenné a tudományágak szélésebb skálájának oktatását. Ezt a szükségletet felismerve, idén szeptembertől vezeti be a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola az építő üzemmérnöki szakon a vállalkozói-management szakirányt. Összevont döntésrendszer Mint dr. Bársony János, az Építész és Építőipari Intézet igazgatója elmondta, az elmúlt időszak gazdasági-politikai változásai átalakuló társadalmi célokat, értékrendszereket, döntésmechanizmusokat fogalmaztak meg. Ez indokolja a társadalmilag szükséges gazdasági célok megvalósítását segítő szakemberképzés átgondolását, újrafogalmazását. A felsőoktatás intézményrendszere korszerűtlen. A túlélés egyik fő feltétele: olyan szakemberek képzése, akik a gyakorlati életben megfelelő mobilitással rendelkeznek, naprakész ismereteik vannak a körülöttük zajló folyamatokról, ennek ismeretében hozzák meg műszaki-gazdasági döntéseiket.- Az elmúlt időszak műszaki felsőoktatásának szinte kizárólag műszaki célrendszere volt, most ezen kell változtatni. A gazdasági egységek szétaprózódása és önállóságuk dinamikus növekedése feltétlenül szükségessé teszi az eddig különálló műszaki, gazdasági és pénzügyi szakvonal együttműködési formája helyett, az ösz- szevont műszaki-gazdasági-pénzügyi döntésrendszer működtetését. Míg korábban a végzősök néhány nagyobb építőipari vállalatnál kaptak biztos állást és csak a műszaki feladatok megoldásával kellett foglalkozniuk, mára jelentősen megváltozott a helyzet, mert a diákoknak állás hiányában vállalkozniuk kell, amihez a műszaki mellett, pénzügyi és gazdasági ismeretekre is szükségük van. Világbanki támogatás A JPTE, a Baukomplex Építőipari Rt., a Pécsi Vízmű és a PMMF közösen adott be egy pályázatot a Felzárkózás az Európai Felsőoktatási Alaphoz (FÉFA), amelyet a Világbank is támogat. „A Pécsi Universitas keretén belüli tényleges koordináció és kooperáció kialakításával többfokozatú képzés kiépítése” című pályázattal elnyerték az alapítvány támogatását.- Ez lehetővé tette, hogy adott mérnöki területeken a végzős évfolyamból alkalmasság és tanulmányi eredmény alapján kiválasztandó hallgatói csoportokkal, tanulókörökkel szervezetszerű és szakiránnyá fejlesztett oktatást vezessünk be. A szakirányt vállalko- zói-managementnek neveztük el, ez a modulrendszerű oktatásban a szűkebb szakosodás helyébe lép az 5.-6. félévben. Kísérletképpen tavaly szeptembertől bevezettük a közműépítés-üzemeltetés és környezetvédelem, valamint a szerkezetépítő szakirány mellett a vál- lalkozói-managementet is, a műszaki főiskola építő szakán, idén szeptembertől jóváhagyott tan terv formájában oktatjuk majd. Célunk, hogy az alapképzésben szereplő üzemgazdaságtan, építésszervezés és egyéb építési műszaki-gazdasági ismeretek mellett a végzősök eligazodjanak a fő pénzügyi-számviteli törvényekben, jogszabályokban, ezek kisvállalkozásoknál történő alkalmazásában, tudjanak pénzügyi tervet, mérleget, gazdasági elemzést készíteni, ismerjék a rájuk vonatkozó főbb jogszabályokat. Az oktatás keretében a Bau- komplex Rt. és a Pécsi Vízmű készíti elő feldolgozásra a diákoknak a konkrét esettanulmá- myokat, például, hogy dolgozzák ki a Hullámfürdő üzemeltetési tervét. Egyetemi diploma Az üzemmérnöki diploma megszerzése után a diákok a JPTE Közgazdaságtudományi Karán két éves képzés keretében szerezhetnek egyetemi diplomát. Ilyen szempontból nem tekinthető zsákutcának a főiskolai képzés, mert a megfelelő ambíciókkal és képességekkel rendelkező diákok a főiskola után egyetemi végzettséget szerezhetnek a Pécsi Universitason belül, amelyet 1991-ben a JPTE, a POTE és a PMMF alapított közösen. Hajdú Zs. Az Alkotmánybíróság is kimondta, amit a politikusok jórésze már előre jelzett: az Országgyűlés népszavazás útján nem kényszeríthető arra, hogy feloszlassa önmagát. Miért született ez a döntés? A jogállamiság védelme okán. A bíróság megerősítette, hogy bármiféle indíttatású népszavazás csak az alkotmányosan hozott törvények keretei között jöhet létre, ezért a népszavazásról szóló törvényt összhangba kell hozni a hatályos alkotmánnyal. Az állásfoglalás ugyanakkor védi az Országgyűlést is a munkájába való alkotmányellenes beavatkozástól. Népszavazás tehát törvényesen nem kezdeményezhető? De igen, csak nem az Országyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben - hangzott az Alkotmánybíróság állásfoglalása. Csupán jogászok Ugye ez? Jóval több annál. A népszavazást követelő 170 ezer aláírás A nyolcvanas évek közepén a lakosság összes kiadásaiban az élelmiszerek, az élvezeti cikkek együttes aránya 42-43 százalék volt, ezen belül az élvezeti cikkeké 14,5-15 százalék. Fűtésre, háztartási energiára kiadásainknak csak 3,7-3,9 százalékát fordítottuk. A családi költségvetés mintegy 8-10 százaléka „ment el” tartós fogyasztási cikkekre, a jövedelem 25-26 százalékát pedig a szolgáltatások emésztették fel. Napjainkra a helyzet alaposan megváltozott. Ennek egyik oka, hogy az egyes alapvető fogyasztási cikkek ára lényegesen gyorsabban nőtt, mint a ritkábban vásárolt termékeké, másik oka az életszínvonal folyamatos csökkenése. 1992-ben - ma még csak becslések állnak rendelkezsére - az ország lakosságának élet- színvonala az 1980-as évek induló színvonalának 85-86 százalékát alig éri el. A háztartások kiadási szerkezetét tehát alaposan módosítani kellett. Vannak bizonyos kiadások, amelyeken nem lehet takarékoskodni. Ilyen a fűtés, az energiafelhasználás, a közüzemi szolgáltatások díja és természetesen a közlekedési tarifák. Az alacsony jövedelmű háztartások kiadásaiban mind nagyobb hányadot tesz ki a lakás- fenntartás - a lakbér, a fűtés, világítás. Sokan nem is tudják megfizetni e szolgáltatásokat. Szeptemberi adatok szerint élelmiszerre a teljes családi jövedelem 38 százalékát fordították, 11,6 százalékát szeszesitalra, cigarettára költötték. (Ez mögött égető társadalmi gondok, feszültségek húzódnak: a létminimum alatt vegetálok elégedetlensége, a nyomasztó gazdasági helyzet, bizonyos rétegek jogos panaszai. Az aláírókról nem mondott, nem is mondhatott elmarasztaló ítéletet az Alkotmánybíróság. Mégis minden marad a régiben? Nem maradhat, két okból sem. A Parlament nyilvánvalóan levonja majd a következtetéseket a munkáját illető, az aláírások tízezreivel megerősített bírálatból. De ami mindennél fontosabb: gazdasági és szociális intézkedésekkel segíteni kell a létminimumon vagy az alatt élőkön, mindazokon, akiknek a vállára a mai jelentős átalakulások aránytalanul nagy terheket raknak. Az Alkotmánybíróság csak a módszert helytelenítette, a célt nem: cselekedni a rászorulók érdekében. P. T. utóbbiakon nem tudtak, de nem is akartak takarékoskodni.) E réteg egészségügyi célokra - gyógyszerre, mosásra, testápolásra - viszonylag keveset költ, mégis többet mint korábban, hiszen az olcsóbb termékek eltűntek a boltokból, kénytelenek a drágábbat megfizetni. Különösen kedvezőtlen a nyugdíjasok fogyasztási szerkezete. Az élelmiszerkiadások 35 százalékot tesznek ki, a lakásfenntartás 19 százalékot, a cigaretta, ital mindössze 7,2 százalékot köt le a családi pénztárból. Legfontosabb szórakozási lehetőségük a tévé, a rádió, az előfizetési díjak a jövedelem 1 százalékát viszik el. Ha azonban a készülékeket cserélni kell, a kötlségvetés azonnal felborul, hiszen egy közepes színes tévé csaknem félévi nyugdíjba kerül. Közlekedési kiadásaik viszonylag alacsonyak, újságra, könyvre szinte alig költenek. Nem lett könnyebb a több gyerekes családok helyzete sem. A 3 vagy többgyereket nevelő családok az átlagosnál többet kénytelenek ruhára, cipőre költeni, ezek a kiadások a családi jövedelem 10 százalékát is leköthetik. A lakásfenntartás költségeire a bevételek 30-35 százalékát is ki kell adniuk, ami sokaknak megoldhatatlan. A lakbérrel és közüzemi díjakkal legtöbbször ez a réteg marad adós. Tartós fogyasztási cikkekre csak esetenként és a legszükségesebbekre telik. A régi szociális háló már nem, az új még nem védi e családokat az elszegényedés veszélyétől. Nyitrai Vera Életszínvonal - 1993 Mire, mennyit költünk? Szálkák Újság Marcinak A kilenc éves Marci október derekától nem jár iskolába. Súlyos betegségén műtéttel segítette át a professzor (szavaival: Árpi bácsi), s jött a gipszágy, a gipsz, ma már két mankóval vígan közlekedik a lakásban. Szülei e néhány hónap alatt éveket öregedtek. Most már boldogok, túl vannak mindenféle veszélyen. Önfeledt mosolyuk már lassan leradírozza arcukról az átélt izgalmaktól, a rettegéstől át nem aludt éjszakák és a félelemben átélt nappalok gyötrelmeit. Marci továbbra is szótlan, igaz, korábban sem volt bőbeszédű. Gyógyulásában az orvosok, és szülei mellett harmadikos osztálytársai is főszerepet játszottak osztályfőnökük (Éva néni) vezetésével. Minden héten levelek tömegével lepték meg az eleinte nagybeteg, később már lábadozó kisfiút, s amint lehetett, meglátogatták őt a klinikán, a lakásán. Üres újságlapokból maguk készítettek nyolc oldalas lapot, fejlécén ennyi olvasható főcím gyanánt: Viccek Marcinak - Gyerekszáj. S az oldalakon olvasható kézírásukkal viccek, jókívánságok és rajzok váltják egymást. Meghatott a kilencéves gyerekek ragaszkodása beteg társukhoz, s ahogy visszavárják. S még valami: amikor osztályfőnökük megváltoztatta a tantermi ülésrendet, a gyerekek egyhangúan kijelölték Marci helyét. A kis ebadták talán ma még fel sem fogják, hogy osztálytársuk sikeres gyógyulásában és felépülésében maguk is oroszlánrészt vállaltak. Kilenc évesen emberségből máris jelesre vizsgáztak. Erdei séta Gyönyörű a januári tavasz, erdei sétára csábít. Nosza, jár- tassuk meg lábunkat, szívjuk tele tüdőnket friss levegővel, s talán még hóvirágot is találunk. Remeterét felé tartva lépés- ről-lépésre megdöbbentőbb a látvány: hatalmas fák derékba törve, tövestül kifordulva, combnyi-deréknyi vastagságú ágak lógnak alá a még sudár törzsekről. Nem hiszünk a szemünknek. Ekkora vihar lehetett ? - tanakodunk feleségemmel és két kislányommal, aztán meggyőződünk, hogy nem a vihar végzett ekkora pusztítást az erdőben, hanem az ónos eső. Ezt az avaron könnyűszerrel meg lehet állapítani, hisz oly szorosan tapad a földhöz, mint ha odabetonozták volna, bottal is nehéz feltúrni. Az utakon, a járdákon autót, bokát, lábat, könyököt, csuklót törő ónos eső itt az erdőben a fákat tépte, törte, szaggatta. Lapis felé tartva kerülgetjük az ónos eső áldozatait, a kidőlt, élettelenül is útakadályt jelentő fákat, rég lombja vesztett hatalmas ágakat, Lapisnál már a természetet pusztító ember névjegyeként otthagyott (szándékosan odahordott) háztartási és egyéb szeméttel teli nylonzsákokat, szanaszét heverő üres festékesdobozokat, műanyag flakonokat vagyunk kénytelenek kikerülni. Lehangoló látvány. Ez még az ónos esőnél is pusztítóbb! Mert az legalább csak télen gyilkosa az erdőnek! Betétlap? Nincs!- Lefogadom, hogy ezután még úgy sem hagynak betétlapot a parkolóban, egyéb helyen akár vétlenül is meghúzott autók szélvédőjén a „tettesek”, mint korábban. Mert nincs az az autós, aki a saját érdekei, azaz zsebe ellen cselekedne az új bo- nus-malus kötelező gépjárműbiztosítási rendszerben. így aztán tovább balkanizálódik a közlekedésünk - mondja egy szuszra autós barátom. Emlékszem, néhány éve beszorították kocsiját a parkolóban. Mivel már késésben is volt kapkodott, s egy óvatlan kormánymozdulattal meghúzta a mellette állót. Szidta magát ügyetlenségéért, de a késése ellenére is a világ legtermészetesebb módján kitöltött egy betétlapot, még a tetejére azt is ráírta, hogy elnézést a történtekért, berakta az általa meghúzott kocsi ablaktörlője alá, és elrobogott. Nem hagyta cserben „áldozatát”, mert tudta, bárki, ő maga is bármikor járhat hasonlóképpen, s a vétlen károsult így kártérítésben részesül az elkövető kötelező biztosítása alapján. Hallgatom tovább elkeseredett érveit:-Most vajon hányán cselekednének hasonlóképpen? Félő, nem sokan. A magyarázat egyszerű: ha beismerem, hogy másnak kárt okozok, arra ráfizetek. Ugyanis áttesznek a ma- lusba és a büntetőszorzóval növelt malus-díjat kell majd fizetnem. Az sovány vigasz, ha az adott biztosító esetleg a betétlapomon feltüntetett címemre kiértesít, hogy az általam okozott kárért ennyit és ennyit fizetett, s ha ez olyan kis összeg, akkor még mindig megéri zsebből térítenem a biztosítónak, mintsem a malus miatt annak többszörösét fizessem rá évekig. A biztosítók állítják, hogy ők eleve ráfizetnek a kötelező gép- járműbiztosításra, még a cascóra is, ezért emelik folyton a díjaikat. Ők legalább érvényt szerezhetnek elhatározásaiknak De mi, autósok mit tehetünk? Csak fizetünk, fizetünk és retteghetünk, hogy a járgányunkban akár vétlenül kárt okozó nem hagy betétlapot, és akkor aztán végképp rá is fizetünk. Ezt jól kitalálták! Murányi László
