Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-18 / 17. szám
1993. január 18., hétfő uj Dunántúli napiö 7 Szinte mindenhol látszanak a pusztítás nyomai Fotó: Szundi György Vandál pusztítás a komlói bányász emlékhelyen Falbontók, tolvajok, gyújtogatok látogatják a Kossuth 1-es légaknát Mielőtt a cöveket leverik Felgyorsult az ingatlanforgalom Leáll a Zetor gyár Leállítják a traktorgyártást, és tömegével bocsátják el a dolgozókat a bmói Zetor gyárból - jelentette a Rudé Právo című prágai lap. 1990-ben még 10 ezren dolgoztak a Zetomál, jelenleg 7 ezren. Az elkövetkező napokban azonban további 3 ezer munkás kapja meg a felmondó- levelet. Az ok: leállítják a traktorgyártást. Ezt a döntést pedig az a tény váltotta ki, hogy nem sikerült megújítani a szerződést a Zetor traktorokat eddig értékesítő Motokov részvénytársasággal. Soros tavalyi nyeresége A Soros György irányította New York-i pénzügyi csoport tavalyi profitja 2-3 milliárd dollár volt - mondta a Financial Times című brit gazdasági lapnak a Soros Fund Management (Soros Alapkezelő Társaság) egyik igazgatója, Stan Druckenmiller. Az igazgató szerint a haszonnak lényegesen kevesebb mint a fele származott a közös piaci átváltási mechanizmus (ERM) tavaly szeptemberi válságából, szétzilálódásából, vagyis az angol font pénzpiacokon kikényszerített leértékeléséből. A profit nagy része más valuták kereskedelméből és értékpapírokból származott - mondta az igazgató. Kheopsz kis piramisa A három világhírű el-gízai piramis legnagyobbika építtető- jének újabb piramisára bukkantak rá egyiptomi régészek - adta hírül a kairói Al-Ahram. - Kheopsz kis piramisa a nagynak nem egész egytizednyi mása volt eredetileg: a számítások szerint a 23x23 méter alapú gúla 14 méter magasságot ért el. A magasságból két méter maradt épségben, de megvan a gúlát záró csúcs. Négy nő a Déli sarkon Négy amerikai nő csütörtökön sítalpakon elérte a Déli sarkot. A csapat vezetője, a 35 éves Ann Bancroft sporttanámő korábban már járt az Északi pólusnál, és így ő az első nő a világon, aki a Földnek mindkét sarkára eljutott. Az expedíció tavaly november 9-től, a Ronne-jégmezőtől több mint ezer kilométert tett meg az Antarktiszon, és még csaknem ezerötszáz kilométeres út áll előttük a McMurdo amerikai kutatóállomásig. Felszerelésüket szánkón maguk húzzák. Csendes erdei környezetben, Komló központjától alig 2 kilométernyire, a Határi tető mellett található Kossuth bánya I-es légaknája. A műúton megközelíthető létesítmény még az 1920-as években épült. A 351 méter mély szellőző akna 1986-ig üzemelt, ekkor betö- medékelték, csak a 30 méter magas aknatorony, a szellőztetőberendezés és a szállítógépház maradt emlékeztetőül a feladatát betöltő ipari objektumból. Emlékhely születik Komlói lokálpatrióták, bányászok, nyugdíjasok ekkor határozták el, hogy az oly sokat látott légakna külszíni maradványait ne rombolják le, hanem a komlói bányászat emlékhelyévé alakítsák át. A szellőztető és szállítógép mellé a rakodógéptől a kézi szerszámokig különböző leselejtezett bányagépeket és egyéb kellékeket sorakoztattak fel, így modellezve a föld alatti munka eszköztárát. Nem lett ez múzeum, a tárgyakat nem rendszerezték, s nem helyezték el azokat korhű környezetben sem, egyfajta bemutató teremmé vált inkább Kossuth I. légakna, emlékhely a munkát befejező bányászoknak, s szerszám és gép ismertető a kíváncsi családtagoknak, érdeklődőknek. Mindaddig nem is volt semmi gond, amíg hozzáértő emberek őrizték a komplexumot és szakszerű tájékoztatót tartottak a kiállított darabokról a látogatóknak. 1990-től azonban a bányavállalat gazdasági helyzete már nem engedte meg, hogy évi 1 millió forintot költsön az emlékhely fenntartására - fűtésre, világításra és a személyzet bérére, ezért a személyi védelmet megszüntette. Az építészeti különlegességet ezután kalandvágyó fiatalok fedezték fel, de mindennapos látogatók lettek hamarosan a betörők is, akik a színesfém alkatrészek, alumínium és rézkábelek mellett minden mozdítható elemet igyekeztek hasznosítani. A rendőrség tetten ért a tolvajok közül néhányat, s az elkobzott eszközök visszakerültek rendeltetési helyükre, de mindez ideig óráig tartott csupán, mert újabb hívatlan vendégek ismét eltulajdonították a kiállított tárgyakat. Gazdátlan „bányamúzeum” A Mecseki Szénbányák ekkor ingyen felajánlotta a komlói önkormányzatnak az ipari létesítményt további hasznosításra. A város vezetése azonban 1992 július 14-én rövid levélben így köszönte meg az ingatlant: „Komló város önkormányzata hozzájárul, hogy a légaknai múzeum épületét a Mecseki Szénbányák Fa. ipari tevékenységre hasznosítsa, mert bányászati múzeumként fenntartani és üzemeltetni nem tudják.” Ezt követően csaknem fél évet várt még a bányavállalat hátha győz a józan ész és sikerül végül is megmenteni az emlékhelyet. Novemberben viszont elkerülhetetlenné vált az intézkedés. Ekkor ugyanis az unatkozó látogatók egy repedés mentén kibontották a gépház falát, majd felgyújtották az épületet. Bontásra ítélve Hiányzó ajtók, beszakadt padlózat, feldarabolt üszkös fémhulladékok, lemezcsonkok fogadják az ideérkezőt. A tízemelet magas aknatorony rendszeresjátszóhelye a fiataloknak, a fémtraverzeken egyensúlyoznak a sodronyköteleken lógnak a gyerekek ég és föld között, életveszélyes helyzetekben. Úgyhogy a Szénbányák a SZÉ- SZEK (Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ) engedélyével haladéktalanul nekilátott a balesetveszélyes elemek bontásához, szétdarabolásához. Amint az időjárás engedi, a munkát befejezik, s végleg búcsút mondhatnak a komlóiak az egykor nemes célokkal induló kezdeményezésnek. Csupán néhány idős bányász emlékezetében marad meg majd, hogy egykor itt állt Kossuth I-es légakna. Mészáros B. Endre Sóhajtásnyi csak a szünet a baranyai földhivatalokban. A szünet képletesen értendő: a kárpótlási törvények végrehajtása 1992-ben - de még jelenleg is - páratlanul súlyos feladatot róttak az apparátusra, ezekben a napokban pedig már az erőt gyűjtik arra az időszakra, amikor a felosztásra kijelölt tábláknak 60-70 százalékára lehet majd licitálni. Ez tavasszal elkezdődik. Nyolcvanezer ügyfél Mondhatnánk: most már aránylag könnyű nekik, hiszen számítógépeken dolgoznak ... Valóban, ám estik a múlt év végétőt mondható, hogy minden városi és a megyei földhivatalban is rendelkezésre áll a szükséges géppark. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni: maga az átállás, a computerek „betöltése” adatok tömegével, a géppark kezelésének elsajátítása éppen azokra a hónapokra esett, amikor a leterheltségük a csúcson volt. A kárpótlási törvények végrehajtásához kötődő feladataik mértéke legfeljebb a tsz-szervezések időszakával hasonlítható össze. A munka elvitte a 40 fős szakember- gárda kapacitásának 80 százalékát. 1992-ben - az előző évi 40 000-rel szemben - 80 000 ügyfelet fogadtak a földhivatalok. Ez azonban még mindig nem azonos a benyújtott kárpótlási igények számával. Igen sokan voltak, akik ugyanabban az ügyben többször is rájuk nyitották az ajtót. Gyorsított eljárás Ezzel együtt a megye hivatalaiban túl vannak az első rohamon. A Kárpótlási Hivatalban azonban ismét felpörgették a munka ritmusát: tavasztól - mint jeleztük - a jelenlegi 30 százalékkal szemben a kijelölt területeknek már 60-70 százalékára lehet licitálni. Ezeket a táblákat a földhivatalok szakembereinek kell előkészíteniük. Márpedig ez korántsem egyszerű munka. A kárpótlási hivataltól a licit napját megelőzően két hónappal már megkapják: melyik községben, mikor, melyik területre lesz az árverés. A földhivatal munkatársai a helyszínre mennek, felmérik, történt-e változás a művelési ágban. Ha igen, gyorsított eljárásban átviszik a tulajdoni lapra. Ezt követően ismét a helyszínre mennek, hogy a mérési adatokat pontosítsák, az adatokat számítógépre viszik, hogy a mágneslemezt időben megkaphassa a kárpótlási hivatal. Közbevetőleg: egy országos értekezleten hangzott el, hogy példamutató Baranyában a két hivatal együttműködése: kárpótlási ügyekben csak három megye volt hibamentes, Baranyán kívül Komárom és Szabolcs. Ráadásul ma már a szabályok szigorodtak: a külterületekre korábban soha nem kértek oly pontos felmérési adatokat, mint most. Korontos János, a megyei földhivatal vezetője sokat mondó táblázatot mutat. Eszerint a kárpótláshoz kötődően a múlt év december 31-ig 182 községben 837 táblát készítettek elő, csaknem 11 000 hektárnyi területet. Több mint 278 táblát ki is tűztek, pedig az árveréseken eddig ezekből csak 106 volt érintett. (A licitek során egyébként Baranyában december 31-ig 2 080 hektár kelt el.) Ezt a munkát 36 földhivatali szakember végezte el, mégpedig a kijelölt földalap 100 százalékán.Túl vannak a kitűzött földrészletek birtokbaadásán is. Megértéssel Mindez azonban „csak” a földmérésre-kitűzésre vonatkozik, ám terhük még az ingatlan-nyilvántartás is. Ez a feladat is alaposan megnövekedett, gondoljunk csak az önkormányzatok tulajdon- szerzésére, a tsz-ek felbomlására, az állami bérlakások eladására, az egyházak igényeire, az állami vagyon lebontására. Mindezt a hivatalokban bejegyzések, törlések tömkelegé kíséri. A mező- gazdasági ingatlanok esetében az ingatlanforgalom mintegy 10 százalékkal növekedett meg, baranyai átlagot tekintve 20 százalékos, Pécsett 60 százalékos volt a forgalom felfutása 1991-hez képest. Ennek a másik oldala: az ingatlan-nyilvántartás területén lelassult az átvezetés. Vidéken 30-35 napot, Pécsett 60 napnál is többet kell várniuk az ügyfeleknek. Ez persze nagyon kellemetlen is tud lenni, gondoljunk csak azokra, akiknél az OTP-től felvehető kölcsön egyik feltétele a tulajdoni lap másolata . .. Mégis a földhivatalok munkatársai megértést és türelmet érdemelnek: rendkívüli leterheltségüket korszakként jegyezzük majd néhány év múlva. Mészáros Attila Mit bír ki az ember? A viharos Balti-tengeren szerencsétlenül járt lengyel komphajó katasztrófája, mivel az áldozatok között magyarok is vannak fokozottan foglalkoztatja az embereket. A hideg tengerben kevés a valószínűsége, hogy a tengerben élve találjának meg bárkit. Miért - vetődik fel a kérdés, - hiszen több mint nyolcvan esztendővel ezelőtt a Titanic utasainak egy részét sikerült megmenteni. Azóta fejlődött a technika, tehát nagyobb az esély a megmenekülésre. A tengeri túlélés hazai szakértője. Hadházi László nyugállományú tengerészkapitányt kérdeztük a témáról.- Az első és a legfontosabb: a Titanicon a jégheggyel való ütközés után viszonylag sok idő telt el az óceánjáró elsüllyedéséig. Fel tudtak készülni a hajó elhagyására, meleg ruhát, polaócokat vittek magukkal a mentőcsónakokba. A lengyel komphajó utasait váratlanul, álmukban érte a szerencsétlenség, tehát nem tudták magukra venni a mentőmellényt. Az orkánszerű széllel felkorbácsolt tengeren valószínűleg lehetetlen volt a mentőcsónakok leengedése.- A SOS jelzések hívására azonnal megindult a vízi- és a szárazföldi mentés is, mégis nagyon kevés a túlélő.- A félelmen kívül valószínű a hideg víz is nehezítette a szerencsétlenüljárt emberek megmentését. A túlélés egyik kulcskérdése a testhőmérséklet, ez viszont a tenger vizének hőfokától függ. A vízbei} az ember hosszabb ideig csak akkor tud megmaradni, ha a víz hőfoka meghaladja a 25 fok Celsiust. 15-20 fok közöttiben kevesebb mint hat órán, 4-10 fok közöttiben ahg három órán, míg 2-4 fok közötti vízben nem egészen másfél óránbelül van esély a túlélésre. Mivel a Balti-tenger vízhőfoka a havaria idején nem haladta meg a 2 fokot, 40-45 percnél tovább elméletileg senki sem maradhatott életben. Fontos tényező a megmenekülésben az illető testsúlya, a bőralatti zsírpárna és bőrvastagsága. A kövérek általában alacsonyabb hőmérsékleten képesek testhőmérsékletüket stabilizálni. A soványoknak akkor van nagyobb esélyük, ha vizbemerülés előtt testüket vastagon bekenik zsírral, olajjal, Az idősek bírják a legnehezebben a test hőmérsékletének csökkenését.-Milyen körülmények között menekülhettek volna meg a komphajó utasai?- Egyszemélyes, a vízen felfújódó mentőtutajokon, amelyekbe még a hajón be lehet szállni. sz. m. MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót ..........................................................példányban. A példányonkénti lap vásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap ! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:...................................................Cég neve :.................................................... C ím:..................................................Címe:.......................................................... A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a..................................................................számú banki b etétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás
