Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-03 / 2. szám
Venni vagy eladni érdemes a kárpótlási jegyet? Nő az értéke, amíg működőképes cégeket is privatizálnak Egyre több cég vásárolna kárpótlási jegyeket, áruk is szépen emelkedik a kibocsátás óta, úgyhogy jogos a kérdés, őrizzük tovább - nagyobb haszon reményében, vagy adjuk el a birtokunkban lévő papírokat? A felhasználás lehetőségeit kutatva született ez az írás is. Több mint 80 milliárd forint értékben bocsátanak ki hazánkban kárpótlási jegyeket, hogy egyes embereket korábban elszenvedett sérelmeikért kárpótoljanak. Van kinek az államosítás, a tsz-esítés eredményezte a tulajdon vesztését, más személyi szabadsága korlátozásaként, vagy a háború utáni fogság, kényszermunka jogsérelme miatt kapja ezeket a pénzre váltható, de korántsem a sérelmekkel egyenértékű papírokat. Ami közös az érintett személyeket iE letően, hogy szinte kivétel nélkül idegenek a gazdasági életben, s többnyire fogalmuk sincs arról, hogy mihez kezdjenek égből pottyant vagyonukkal. Sokan a nagyobb áruházakban kótyavetyélik el 70 egynéhány százalékért, pedig a novemberi kibocsátású kárpótlási jegyek már 124 százalékon állnak, s tovább kamatoznak. A földárveréseken sincs az emberekben túlzott vásárlási láz (igaz, aki a földből él, jól tudja, hogy a művelésből egyelőre nem igen számíthat búsás haszonra), a kitűzött parcellák általában békés megeggyezéssel, a minimális áron kelnek el. Ilyenkor pedig ez az értékpapír nem a pillanatnyi vásárlási árfolyamát (75-77 százalék) hanem névértékét (100 százalék) éri. Nem számottevő az az a tétel sem, amit az emberek az ön- kormányzati bérlemények megvásárlására fordítanak, hiszen itt igen szigorú feltételek szerint lehet csak beszámítani a kárpótlási jegyeket. A várható legnagyobb felhasználási területen - az állami vállalatok privatizációja - is csak most indul majd be az üzlet. Persze nem kis bátorság kell ahhoz, s többnyire a szakértelem sem hátrány, hogy tulajdonrészt vásároljon valaki olyan állami cégekből, melyek szerkezeti és társasági átalakulások után igyekeznek életbe maradni a piacon. Jó döntés esetén is csak a bevitt tőke arányában szólhat bele a részvényes a vállalkozás üzletmenetébe. Abban bízhat csupán, hogy részvényei árfolyama emelkedni fog, s magas lesz az osztalék. A legbátrabbak belevághatnak teljes cégek megvásárlásába is, megfelelő saját erő, s némi egzisztenciahitel segítségével. Mindenesetre ez utóbbi „buli” az, ami vélhetően jó ideig növeli a keresletet a kárpótlásijegyek iránt. Ugyanis, ha nem is magánszemélyek, de jól működő cégek privatizációjukat megelőzve megkezdték felvásárolni olcsó pénzen - napi árfolyamon - a kárpótlási jegyeket, hogy később a felkamatozott jegyekkel vásároljanak ki jelentős tulajdonhányadot a vállalkozásból. Kérdéses azonban, hogy hány ilyen jól menő és átalakulásra váró cég van hazánkban, mert ha a jó üzletek kifogynak, akkor ismét zuhanni fog a kárpótlási jegyek ára. Mészáros B. Endre Mátyás Elemér és kezelőorvosa dr. Kincses István Imola, a dinasztiaalapító vállalkozás Magánpatika Dombóváron A dombóvári Kovács gyógyszerész házaspár három évtizednyi állami patikus múlttal a háta mögött került tavaly válaszút elé: vagy maradnak továbbra is a ki tudja mit hoz a jövő bizonytalanságában, vagy pedig elébe vágva a dolgoknak magánpatikát nyitnak. A szerencse is pártjukra állt: az önkormányzattól bérbe vehették az Arany János téri épületet, megkapták a Start hitelt, a társadalombiztosítás is megelőlegezte a gyógyszer-készletet. Már csak laboratóriumot kellett építeniük, s idén július végén megnyithatták az Imola patikát, melyet immár vállalkozóként Kovács Jánosné gyógyszerész vezet.- Arról álmodni se mertünk, hogy a „gyógyszertárak privatizációja során netán sikerrel licitálhatunk akár több tízmillió forinttal. Ennyi pénzünk honnan lenne? - kérdi szinte önmagától Kovácsné. -Patikusok voltunk, azok is szeretnénk maradni szívvel-lélekkel. Kapóra jött, hogy volt munkahelye a (11/10-es patika, melynek vezetője ma is a félje, Kovács János már korábban elköltözött a belvárosba, s a városnak ez a része ellátatlan maradt. Ezt felmérve döntöttek: belevágnak.-Egyelőre nincs semmi különlegességünk, nincs még arra pénzünk. Ha csak azt nem számítom, hogy közvetlenül Budapestről rendelek és kapok árut, így gyorsabban jutok mindenhez — mondja a patikusnő. Kovácsék lánya, a Pécsett harmadikos gimnazista Imola nagyon büszke, hogy az ő nevét viseli a szülei kényszerű magánvállalkozásában létrehozott csodaszép magánpatika, mely remélhetően neki is biztos pályát jelent majd, akár csak bátyjának, Timurnak, aki első éves gyógyszerészhallgató. S ha már szó esett az ellátatlan területről, tovább lépnek. A szomszédos Kaposszekcsőn nyitnak tavasszal fiók-patikát, melyet a férj, Kovács János fog majd vezetni. A tavasz még odább van. Egyelőre még a kölcsönöket szeretnék letudni. Ha majd anyagilag is biztosabban állnak, bevezetik a számítógépes rendelést, készletezést és zárást, állatgyógyászati termékeket is kínálnak, a gyógytermék választékukat is bővítik. Murányi L. Az elmúlt év a sikerek és kudarcok éve volt Mire futja a megyeszékhelyeken? (Folytatás az 1. oldalról) többek között a fürdő vízforgatójának beszerzéséről, és a ka- posfüredi általános iskola építéséről is. Hogyan vonhatjuk meg az elmúlt év mérlegét Szekszár- don? Kezdjük a sikerekkel - kértük Kocsis Antal polgármestert egy rövid évvégi summá- zatra.- Önkormányzati munkánk legnagyobb sikerének azt tekintem, hogy a testületi döntéseinket nem előzték meg politikai csatározások. Szekszárdon az 1992-es esztendő a kommunális beruházások éve volt: 300 millió forintot tudtunk fordítani oa- tási intézmények felújítására, tomateremfelújötásra, burkolatot kapott a belváros utolsó földes utcája, 20 millióval segítettük a fiatalok lakáshoz jutását, elkészült a tervezett gázvezetékhálózat, jelentős út és csatornahálózatbővítésen van túl a város. A csatártoroki áruház félbemaradt építését Julius Meinl vette át. Az eredeti terveknek megfelelően orvosi rendelő, nagyáruház létesül itt, a város déli kapujánál. Az áruház várhatóan 1993 júniusától áll majd a vásárlók rendelkezésére.- Az újesztendőre mit jósol?- Borúlátó vagyok, hiszen a tavalyi 1,7 millárd helyett idén már csak 1,3 milliárddal gazdálkodhatunk. Kudarcaink közé tartozik, hogy a nagyarányú munkanélküliséget - 3000 munkanélkülit tart nyilván a 38 ezer lakosú város - minden erőA pécsi Hantarex cég olasz tulajdonosai Fotó: Läufer L. feszítésünk ellenére csak egy fehérnemű gyár telepítésével tudtuk csak enyhíteni egy belga cég segítségével. Ami a támogatandó területeket illeti, abban már döntöttünk, hogy a mostani iskolabővítések, kollégiumépítés ellenére jövőre is az oktatást és az egészségügyet részesítjük előnyben. A 63 ezer lakosú Zalaegerszeg alpolgármestere, Müller Imre is elsőként a megvalósult beruházásokat könyvelte el sikerként. Végre tornatermet kapott a 108 éves Andráshidai általános Iskola, tavasszal megkezdték a peremkerületek szennyvízcsatomaépítését, bár azt is hozzátette, hogy mindezt egyúttal kudarcként is elkönyvelhetjük, hiszen mindezt akár pótlólagos beruházásoknak, a korábban elmulasztott feladatok pótléásának is tekinthetjük. Az 1993-as esztendő igaz sikere is az lenne, ha nem a meglévő, egyetlen fedett uszoda felújítására kellene majd 100 milliót költeni, hanem egy sokadik felépítésére.- Mégis optimista vagyok - tette hozzá az alpolgármester - évenként ugyanis összehívjuk a város gazdasági vezetőit, s azt tapasztalom, hogy a gazdaság élénkülés előtt áll. Itt épül előttünk az új OTP-székház, újabb útépítések kezdődnek, tomate- remépítési program előtt állunk - a gazdasági élénkülés első és legbiztosabb jele az építőipar feladatainak szaporodása. De például a Zalahús is azok közé a cégek közé tartozik, amelyik optimistán nézhet a jövőbe. Pécsett is elégedettek lesznek, ha 1993-ban sikerül megőrizni a jelenlegi vagyon állagát. Dr. Páva Zsolt alpolgármester tájékoztatása szerint nagyberuházásokra nem telik, hiszen egy milliárd forinttal lesz kevesebb pénze az önkormányzatnak, mint idén. A meglévő összeget az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. Elsősorban a nyugati városrész csatornázását folytatják, és a még ellátatlan területekre is elvezetik a vizet. A 180 ezer lakosú Pécs néhány üzemébe - például a dohánygyárba, az új kesztyűgyárba - jelentős mennyiségű tőke áramlott, míg a Mechanikai Laboratóriumot egy olasz cég vette át. P. E. - B. R. Aki legyőzte a halált Gyorsabb volt a rosszindulatú daganatnál Nyári reggelen, a szőlőben munkálkodva fogta el először a rosszullét Mátyás Elemért, aki több mint 30 évet húzott le korábban az uránbányában. A vesepanaszokról hamarosan bebizonyosodott, hogy az egyik legveszélyesebb, rosszindulatú hólyagdaganat okozza a fájdalmakat. Az eset 5 éve történt. Azóta a beteg meggyógyult, időközben született három unokája legnagyobb örömére. Nem tudni, hogy a radioaktív sugárzásnak mennyi köze volt a daganat kialakulásához. Arra sincs adat, hogy a rendszeres sugárdózisnak kitett bányászokra milyen hatással van, ha a föld alól hosszabb időre kikerülnek, a szervezet miként reagál a megváltozott körülmények között. Mindenesetre Mátyás Elemér már több éve otthagyta a bányát amikor ebbe az életveszélyes állapotba került. Kezelőorvosa, dr. Kincses István így összegez: az időbeni felismerés, a gyors műtét, valamint az ezt követő helyi és szisztematikus immunkezelés vezetett a gyógyuláshoz. Hasonló daganatos megbetegedések az utóbbi években hatványozottan fordulnak elő, s néhány hónap késlekedés a terápiában végzetes lehet. Ennek az esetnek külön sajátossága, hogy olyan ritka biológiai kifejlődésről volt szó, ahol a természetes hatóanyagú készítmények (az úgynevezett csodagyógyszerek) a szervezet általános védekező képességének fokozásával szintén segítették a gyógyulást. Az időbeni felismerésnek tehát döntő szerepe van. De mit tehetünk valójában? Pécsett már van megoldás. Az urológiai klinikán Somogyi László adjunktus rendszeresen végez cytológiai szűrővizsgálatokat, vizeletminták elemzésével. M. B. E. Sérülést okozó petárdák Szilveszter éjszakáján 22 személyt kellett ambuláns kezelésben részesíteni petárdák okozta sérülések miatt Budapesten az Országos Traumatológiai Intézetben; két embernek az ujjait szakította le ilyen robbanószerkezet. Az 1993-as esztendő első napján az oktalan, s egyébként tilos „szórakozás” további sérültjeit kényszerültek ellátni az intézményben - mondta el a baleseti kórház ügyeletes orvosa. A BRFK ügyeletén mindehhez annyit tettek hozzá: a petárdák okozta károkról egyelőre nincs összesítésük, az ilyen esetek bejelentése rendszerint az első munkanapon várható, esetleg a biztosítóknál. Amennyiben a károkozók kilétére fény derül, ellenük szabálysértési eljárást indítanak. (MTI) Ideiglenes építési tilalom a Deseda környékén Lakossági fórumot szerveznek a rendezési tervről Kaposvártól néhány kilométerre, Toponár és Kaposfüred között, a Deseda-patak völgyében található a 8 kilométer hosszú és 8 millió köbméter vizet befogadó mesterséges tó, a Deseda. A 70-es évek közepén kialakított tározót igazi horgászparadicsomnak tartják a pecások, illetve nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas 2 ezer méteres kajak-kenu pálya is található itt. Évről évre egyre több üdülni és kikapcsolódni vágyó turista keresi fel a tavat és környékét, valamint az itt található jól felszerelt kempinget. Ideális hely a vízpart és a tó északi partján kialakított arborétum a pihenésre, illetve ha valaki esténként szórakozni szeretne, mindössze néhány kilométert kell megtennie és máris beért Kaposvárra. A nyár elején még arról számolhattunk be olvasóinknak, hogy az üdülőterület további fejlesztését tervezte az önkormányzat, amihez különböző vállalkozók, cégek jelentkezését várták, akik szállás- és vendéglátó helyeket, illetve egyéb szolgáltató egységeket építettek volna a vízparton. Az üdülőterület létesítésével látszólag ellentétes az az intézkedés, amit nemrég fogadott el a kaposvári önkormányzat, ideiglenes építési tilalmat rendeltek el a Deseda partján. Mint a polgármesteri hivataltól megtudtuk, továbbra is érvényben vannak az üdülőterület fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, azonban a vízminőség romlása és a kárpótlási földárverések kapcsán kialakult helyzet miatt kényszerültek az ideiglenes korlátozásra, többen közvetlenül a tóparton szerettek volna földtulajdont szerezni. Ezzel szemben az önkormányzat a tópartot nem tervezi magántulajdonba adni, hanem továbbra is megmaradna önkormányzati kezelésben, közösségi célokat szolgálna. A vízminőség védelmét figyelembe véve elkészült az egész tó környékére a területfelhasználási terv, illetve a strandtól északra lévő részre a rendezési terv is, amelyek a polgármesteri hivatalban megtekinthetők. Január elején lakossági fórumot is rendeznek a tervekkel kapcsolatban. H. Zs. ■> A kemény hidegben, kezdődő havazásban csendes a tópart Fotó: Läufer László vasárnapi 3
