Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-13 / 12. szám
1993. január 13., szerda új Dunán tan napló 7 Határok Lassan egységesülő, példaképként emlegetett Európánkban a határok fokozatosan elvesztik jelentőségüket, „átjárhatókká”, mindinkább szimbolikussá válnak - halljuk, hisszük és hirdetjük is évek óta. Hideg zuhany lehet hát e nemes reményre az az új év első napjaiban Bonnban kiszivárgott hír, hogy a német belügyminisztérium különleges, radarral és infravörös készülékekkel kiépített automatikus védőrendszerrel akarja ellenőrizni a német-lengyel és a német-cseh határszakaszokat. Biztos, hogy erre szükség van? - kérdezték a Bild c. lapban megjelent információt olvasva sokan Némethonban is. Hát hogyne - jött a felelet, hiszen illegális bevándorlók, gazdasági menekültek százezrei veszik célba idén is a Kánaánnak tekintett Nyugatot, s a létszámhiánnyal küzdő határőrség képtelen eleget tenni feladatának. De vajon ez az igazi megoldás? - fűzhetjük tovább a meditálást, hisz a nélkülözés, a polgárháború vagy a létbizonytalanság által a zöldhatár felé kergetett embereket gyaníthatólag a szupertechnika éppúgy nem fogja önmagában megállítani, mint mondjuk a szigorúbb vízumrendelkezések elfogadása. Csak németországi gondokról van szó? Nem, hiszen nyitott kérdés, vajon a liberálisabb utazási törvény elfogadása után, talán már a közeljövőben, szabályos dagály kezdődik-e a keletről jövő menekülthullámban? Mert ha igen, vélhető, hogy hazánkat sem fogja kikerülni, bár lehet, hogy az elhúzódó útlevélkiadás miatt ez pár hónappal későbbre tolódott. Márpedig ha e sokmilliósra duzzadható menekültseregnek csupán egy része választja, akár csak kényszerű, átmeneti tranzitállomásnak Magyarországot, akkor a radarnál és infravörös sugárnál jóval többet kell kitalálnunk e kontinentális probléma megoldására. Szegő Gábor Ganz-Hunslet vonatok Ünnepélyesen átadta kedden a Gans-Hunslet Vasúti Járműgyártó Rt. a MÁV-nak azokat a másodosztályú kocsikat, amelyeket a nagyvárosok környéke közlekedésének javítására állít üzembe a MÁV. Az úgynevezett elővárosi villamosmotor vonatok Szeged körzetében fognak közlekedni. Dr. Hős Tamás a baranyai VOSZ új elnöke Erősíteni a vállalkozásokat Dr. Hős Tamás A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) országos és megyei szervezetei decemberben megtartották tisztújító közgyűléseiket. Baranyában dr. Hős Tamás, a megyei és az országos szövetség egyik alapító tagja lett az elnök. A negyvenegy éves magán- vállalkozó maga is több cég tulajdonosa, illetőleg más cégekben is érdekelt, így közvetlenül is a bőrén érzi mindazt, ami manapság a vállalkozókat, vállalkozásokat nyomasztja. Azt már a beszélgetésünk elején leszögezi, hogy a VOSZ ma Magyarországon a legnagyobb társadalmi ismertséggel rendelkező érdekérvényesítő szervezet, s ezen belül a baranyai a legszervezettebb és a legerősebb, mely az országban ez idáig az egyetlen önálló jogi státusú szervezet.- Minden társadalomban a tulajdonnal rendelkezők, a vállalkozók, a vállalattal bírók csoportja az egyik legmarkánsabb érdekcsoport. Ez így van Baranyában is?- Hazánkban a privatizáció előrehaladtával éppen a vállalkozók és érdekcsoportjaik fognak legerősebben fejlődni, erősödni. Ebből következik, hogy még igen nagyok a VOSZ előtt álló lehetőségek és feladatok. A fejlődés motoija, rugója mindenhol a vállalkozó, szövetségeik pedig mindenkiért, a gazdasági és társadalmi fejlődésért jöttek létre. A vállalkozók munkaalkalmakat teremtenek, pezsdítik a kereskedelmet, gyorsítják a tőke forgását, s mindezt a munkaerő hatékonyságának növelésével érik el. Erejüknél fogva a jogaikat is érvényesíteni tudják, ellenőrzik a rajtuk kívül álló folyamatokat. Mivel egymással is versengenek, ez egyúttal biztosítja, biztosíthatja a pártatlanságukat. E folyamatnak valójában még ugyancsak annyira az elején vagyunk, mint a privatizációnak.- Indulásakor a VOSZ még adó-, könyvelési és sokféle tanácsadással is szolgált. Azóta mennyiben változott meg a szerepkörük?- Szövetségünk megalakulásától fogva központi feladatként kezeli a jogalkotási folyamatokba való aktív bekapcsolódást, hogy olyan gazdasági környezet létrejöttét segítse elő, melyben lehetséges és érdemes vállalkozni. Szövetségünk szakmai hátterével több mint 100 törvényjavaslat, illetve törvényt módosító indítvány került a Parlament elé. Egyik ilyen 1990-es indítványunk nyomán 3 éven keresztül 50%-os VÁNYA (vállalkozási nyereségadó, ma társasági adó) kedvezményt kaptak a 100%-ban magyar magántulajdonban lévő vállalkozások. Ez a többszáz milliárd forintos eredménytöbblet fejlesztési forrásként maradt meg a vállalkozóknál és a korábban már vázolt vállalkozások megerősödését szolgálja. Ez éppúgy hasznos a társadalomnak is, mint az idén már negyedik alkalommal megrendezendő Privát Expo Budapesten és a külföldi helyszíneken, a nemzetközi találkozókon, kiállítási bemutatkozásokon, konferenciákon való részvétel, az eredményes kapcsolatok kiépítése. Kezdeményezésünkre 1991-ben lett a VOSZ teljes jogú tagja a Nemzetközi Munkaadói Szövetségnek (IOA), ezért javasolták az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) végrehajtó tanácsába tavaly a VOSZ egyik vezetőjét, dr. Szirmai Pétert.- Baranyában mit tudnak, illetve szeretnének elérni?- Szinte minden vállalkozás- fejlesztéssel foglalkozó, vagy foglalkozni akaró szervezet, alapítvány munkájában részt veszünk. Nagy eredménynek tartjuk a Pécs Város Önkormányzata és az USA kormányának támogatásával megvalósult pécsi Kisvállalkozásfejlesztési Központ létrehozását a Felsőmalom utca 13.szám alatt. Az adótanácsadási, könyvvizsgálói stb. tevékenységünket csökkentjük, mert ha ilyen területen megerősödnek a vállalkozások, sürgősen kivonulunk, hogy véletlenül se jelentsünk konkurenciát saját vállalkozásainknak, illetőleg ezt a tevékenységet a létrejövő nonprofit szervezeteken keresztül gyakoroljuk. Megyénkben a kapcsolatok és az együttműködés fejlesztését tartjuk legfontosabbnak a vidéki önkormányzatokkal és kamarákkal. Folyamatosan növelnünk szükséges a magántulajdonon alapuló munkaadói érdekképviseletet. Ezért is tartom célszerűnek a megyei elnökség munkájának átalakítását, munkacsoportok létrehozását a felelősségi rendszer kidolgozásával - mondotta végül dr. Hős Tamás. Murányi László A pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Központ Fotó: Szundi Gy. A modern gépekkel felszerelt üzemcsarnok Fotó: Szundi Német export Dunántúl legjobban felszerelt kisüzeméből A Bader Bt.- Már csak a munkabér szinte az egyetlen előnyünk a német anyacéggel szemben - tisztázza beszélgetésünk elején dr. Brachmann Antal, a pécsi Bader Bt. ügyvezetője. Hát igen, a munkabér. Ami tavalyi indulásuknál még átlagosan 140 forintos órabért jelentett, ma ez már a teljesítmény szerint 168 forintos átlagot tesz ki. Ha most csakis azt veszem alapul, hogy ez bő három márkás órabérrel egyenértékű, és a német anyacégnél ez az összeg akár tizenöt márkát is kitesz, akkor igazságtalan vagyok, mert hazai viszonyok között a 168 forintos órabér ma még ugyancsak csábító. Viszont a német Bader cég is azért fektetett be súlyos milliókat, hogy megtalálja számítását. Az is tény, hogy idehaza ugyan jóval olcsóbb ez idáig a munkabér, mint mondjuk Németországban, de az összes többi gyártással kapcsolatos költség már majd egyezik, avagy több is, mint odakint. Az ügyvezető találomra csak a fűtőolajat említi: kint ugyanannyit fizet a lakosság, mint az ipari felhasználó, idehaza az ipar jóval drágábban, 40 forintért jut literjéhez. Ami ennél is kínosabb, hogy a magyar háttéripar termékeire nem számíthatnak, így kénytelenek az utolsó csavarig mindent az anyacéggel behozatni.- Nem lenne olcsóbb és egyszerűbb export-termékeiket hazai alapanyagokból előállítani?-Eleinte próbálkoztunk hazai csavarokkal, zárakkal, zsanérokkal, lámpákkal és lemezekkel, de vagy nem érik el a termékeinktől elvárható minőséget, vagy sokkal drágábbak, mint ha az anyacég hozza be nekünk. Dél-német területen igencsak ismert a különféle kapcsoló- szekrényeket gyártó és lemezmunkákat végző Bader cég tavaly március végén kötött társasági szerződés alapján hozta létre a tiszta német tulajdonban lévő pécsi Bader Bt-t, azaz betéti társaságot. A cégtulajdonos 'Wilhelm Bader 12 ezer négyzetméteres területet, benne egy 2 ezer négyzetméteres gyártócsarnokot vásárolt a BÁ- ZIS-DÉV volt központi ipari telepén, a Pellérdi úton, s az átépítésekkel, korszerű gépekkel hozta létre Dunántúl egyik legmodernebb üzemét. Még mielőtt átvette az embereket a Mechlabortól, mintegy húsz dolgozót iskoláztatott be védő- gázas hegesztő tanfolyamra. Aztán tavaly áprilisban tizen- ketten kint, az anyacégnél tanulták ki a majdani munkát. Május végén indult a próba- gyártás, júniusban a nullszéria, s júliustól már folyamatosan termelnek. A bt. két ügyvezetője, Harald Bader és dr. Brachmann Antal közül az utóbbi avat be friss és máris sikeres vállalkozásukba.- Fekete finom- és rozsda- mentes lemezből Németországba gyártunk KHS kapcsolószekrényeket, sorszekrényeket, de újabb és újabb termékekkel bővítjük a választékunkat. Már elkészítettük a különféle méretű faliszekrények nullszériáját, műszerdobozt is gyártunk a bonyhádi Elektroszinter Kft. nyugati munkáihoz. A padlófűtések falba épített elosztó- szekrényei mellett most kezdjük gyártani ezek falon kívüli változatát is, elkészítettük az elektromos fűtőtestek tartóvázainak illetve lemezburkolatainak mintadarabjait is, ugyancsak német megrendelésre.. Jelenleg ugyan csak egy műszakban dolgoznak, de a járulékos költségek gazdaságosabb elosztása érdekében felkészültek a kétműszakos termelésre is, létszámbővítéssel. A Bader-filozófia lényege: inkább legyen egy üzem kislét- számú, stabil és elégedett dolgozókkal jó és eredményes, mint „beteg” nagy létszámmal. M. L. Reformra szorul a közigazgatás A választások óta eltelt két esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy az önkormányzati rendszer további korszerűsítésre szorul, mert ma még kicsit döcögősen, akadozva működik a gépezet. A helyi ügyekben - van-e jó ivóvíz, iskola, út és járda - az érdekelt önkormányzatok hivatottak intézkedni, területi kérdésekben - legyen kórház, telefonhálózat, diákkollégium - a megyei önkormányzatok az illetékesek, míg az országos dolgokban az országgyűlési képviselők kezében van a döntés. Vajon ez a három köz- igazgatási szint megfelelően működik? - kérdeztük dr. Ve- rebélyi Imrétől, a belügyminisztérium illetékes államtitkárától.-Feltétlenül szükség van a rendszer korszerűsítésére, mert átfedések nehezítik ma még a munkát. Térségi ügyekben például a megyei önkormányzatok volnának az illetékesek, de megengedhetetlen, hogy valamelyik testület a helyi önkormányzatok „főnökének” képzelje magát. Egy másik gyakori eset, amikor az országgyűlés foglal állást olyan ügyekben, amelyekben a megye is nyugodtan intézkedhetne. Több ezer céltámogatás dolgával ország- gyűlési bizottságok, képviselő- csoportok foglalkoznak, pedig a megyék, vagy a települések maguk is felvállalhatnák a döntést.- Várhatóan miként alakul majd az ezredforduló Magyar- országának közigazgatása?- A további reformok elkerülhetetlenek, de csak lépésről lépésre haladhatunk. Viszonylag gyorsan lehet javítani a köz- tisztviselők szakmai felkészültségén, a belső ellenőrzés rendszerén, az ügyfélszolgálati irodák működésén. Most nyertük el az Európai Közösség anyagi támogatását egy átképzési, továbbképzési programhoz, ez a pénz kétségtelenül a hatékonyabb közigazgatást szolgálja majd. Nagyobb lélegzetet kell venni a közigazgatási és közjogi rendszer megváltoztatásához, mert ehhez új törvényekre van szükség. Terveink szerint erre valamikor 1994-ig kellene sort keríteni. A harmadik lépés a legnehezebb: korrigálni a köz- igazgatási rendszernek jóné- hány olyan elemét, amit 1990-ben egy politikai kompromisszum révén kétharmados törvénybe foglaltunk, de a tapasztalatok alapján ma már nem tarthatók fenn. Ezekben a kérdésekben először is szakmai egyetértést kell teremteni, azután politikai tárgyalásokra van szükség, hogy a törvényhozásban is konszenzus teremtődjön. (koós) Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN
