Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-13 / 12. szám

8 új Dunántúli napló 1993. január 13., szerda Ünnep utáni E zzel a címszóval hirdette meg a Janus Pannonius Tu­dományegyetem Bölcsészettu­dományi Kara Pedagógia Tan­széke azt a tanfolyamot, amely nyolc hónapon át folyik a pécsi Ferences Kollégiumban. Nem véletlen a hely megválasztása, hisz Assisi szellemisége és az európai romák mai problémái találkozhatnak így. Hallgatóink felvételének köre nyitott volt, éppen a romo- lógia interdiszciplináris jellege miatt. A havonta két napra elő­adásokra és konzultációkra összejövő kollégák zömmel pedagógusok, de vannak köz­tük védőnők, szociális munká­sok, családgondozók, az ön- kormányzatoknál dolgozók is. A mintegy 60 fos csoport tagjai főleg a dél-dunántúli régióból Ciganológiai alapismeretek jelentkeztek, de jöttek óvónők Győrből, mások Szolnok térsé­géből. A Pedagógus Szakma Megújítása Projekt támogatása révén ingyenes a részvétel. A 120 órás intenzív tanfo­lyam részben alapismereteket ad a cigány kultúra világából (nyelv, irodalom, történet, zene, tánc, képzőművészet, népművészet) részben a kor­szerű pedagógiai-pszicholó- giai-szociológiai ismereteket adaptálja a cigánysággal fog­lalkozó szakemberek számára. Ez utóbbi tekintetében tehát posztgraduális képzésről van szó. A jelzett stúdiumok mel­lett találunk ilyen témákat is: vallástudományi alapismere­tek; egészségnevelés; állam- és jogtudományi alapismeretek; az ápolás, gondozás pszichohi- giénés kérdései. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy elemi nyelvismeretet kap­janak 40 órában a résztvevők szabad választással a beás il­letve a lovári cigány nyelvből. (Attól függően, hogy ki-ki mi­lyen nyelvi közegben tevé­kenykedik otthon). Előadóink főleg a helyi erőkből adódnak: egyetemi ok­tatók (JPTE, POTE), a kérdé­sek részterületeinek egy-egy szakértője. A cigány kultúra problémakörének kérdéseit el­sősorban cigány szakemberek közvetítésével nyújtjuk, de a fővárosból és más városokból jönnek nem cigány előadók is a tanfolyamra. A kurzus során hallgatóink több, a cigányság problémáival foglalkozó könyvet olvasnak, majd szabadon választva té­mát, egy-egy előadóhoz kö­tődve, vele konzultálva május­ban záródolgozatot adnak be, melyek közül néhányat publi­kálásra javaslunk. A tanfolya­mot sikeresen elvégző résztve­vők elismerő végbizonyítványt ’ kapnak. Dr. Várnagy.Elemér Jubileumra készül a „Mezőszél” Környezetvédelmi témájú rajzpályázatot is hirdetett a klub Fotó: Szundi György Környezetvédelem a tananyagban 1 991 koranyarán amiatt do­hogtam egy kis karcolatban, hogy már ismét lenyeltük a ke­serű pirulát. Képletesen és a va­lóságban is, merthogy akkor 20-70 százalékkal emelkedtek a gyógyszerárak. Azóta az emel­kedés már aligha követhető, mértéke aligha megállapítható. Ezzel kapcsolatos rövid kis tör­ténetem. Jött ugyanis a kemény tél, a gyakori infleunza, no meg némi ifjonti könnyelműség és várat­lanul kisebb fiam az ágynak dőlt, én meg sort állhattam a pa­tikában. Beárazás utáni tájékoz­tató információ a vásárolni kí­vánt egy levél kalmopyrin és egy doboz antibiotikum áráról: négyszáztizenhat forint. Majd megrökönyödésemre a szenten­ciaszerű és kételyeket oszlatni akaró büvszó következett: tő­kés. És mindez hány kapszulát tartalmaz, - tapogatóztam óva­tosan tovább, titkon egy na­gyobb mennyiségre vonatkozó válasz vigaszt és némi meg­nyugvást hozó erejében bízva. Tizenkettőt - szólt a kérlelhetet­len válasz. Ennyi egy kúra. Azaz - osztottam, szoroztam most már magamban tovább - a napi 3x1 esetében ez négy teljes napra elegendő ... Nem öntött el a megnyugvás bizsergető érzése. Sőt! Nem szabad megbetegedni - jegyez­tem meg, csak úgy félhangosan, az aprót keresgélve, a pénztá­rosnő előtt. Itt már lassan élni sem szabad - szólt az optimiz­must korántsem sugalló válasz. Igaz, ebben benne lehetett az egész újévi gazdasági-pénzügyi pakett-ről időközben felgyü­lemlett vélemény is: a pécsi közlekedési csúcstarifáról, a „fejvesztett” TV előfizetési dí­jak másfélszeresre ugrásáról, az élelmiszerek ismételt árrobaná- sáról, meg az ÁFÁ-ról, a benzi­náremelkedésről, meg a fűtőola­jéról, a gázéról, a villanyáramé­ról, a vízéről, a telefonéról, hogy a felsorolást ne folytassuk tovább. Viszont számos cikk ára - vigasztalom magam - vonzóan kúszik lefelé, szépen szaporod­nak a diszkontüzletek is, me­lyek többségében azért az ere­deti nagykereskedelmi árakon hozzá is lehet jutni a különböző árucikkekhez. Olvasom egyik A decemberben avatott má­sodik főzőkonyhával már 20 korszerű gáztűzhelyen tanulják a szabolcsi gazdaaszonyképző- sök a főzés-sütést. Szeptember­től újabb tankonyhával már 30-ra gyarapodik a főzőhelyek száma. A két varrodában húsz varrógépen folyik a munka. Az egészségügyi teremben, a tan­kertben és a növényházakban, központi és nagyformátumú na­pilapunk január eleji számában, hogy például teniszütőt már 840-től, asztalitenisz készletet már 270-től, súlyzókat már 470-től, pingpongütőket már 110-tól és - itt jön a nagy felfe­dezés - marokerősítőket már 80 forinttól vásárolhatunk. Ez az­tán a méltányos ár és a megbíz­hatóság, ahogy a Centrum rek­lámban benne áll. Bár maroke­rősítőre, ki tudja, talán már egyáltalán nem lenne szüksé­günk. E funkció gyakorlásához ugyanis már nem kell segédesz­köz, elég sok ehhez a nemes sportcélokat nélkülöző apropó is. S sajnos nem mondvacsinált ürügyekről, vagy pártpolitikai érdekek motiválta alkalmakról van szó. Hiszen ezek éppen eléggé átszövik már hétköznap­jainkat, ott vánnak apró napi küzdelmeinkben, s az ország jövőjét, meg családi, baráti és egyéni sorsunkat is latolgató aggodalmainkban. De eközben azért néha-néha némi megelégedéssel vehetjük észre a józanság és a mértéktar­tás hangját is, az ezernyi érdek által szétszakított ország lega­lább ugyanennyi szállal egy­máshoz közelítő, összeková­csoló kohéziós erejét, a családi, a baráti kapcsolatok összekötő és erőt adó szálait, az egymás­rautaltság mindennél és min­denkinél fontosabb érzetét és tudatát. Az ünnepi alkalmak meg a naptári évek fordulói - a családi örömszerzés és a mér­legkészítés mellett - arra azért mégis csak jók, - írom valószí­nűleg sok-sok naivitással -, hogy rádöbbentsenek erre njindannyiunkat. Í zlelgetjük az új esztendőt, an­nak régi és új izeit. Latolgat­juk, milyen meglepetéseket tar­togat számunkra. És kérdezzük: vajon várhatjuk-e úgy, és re­mélhetjük-e olyannak, ahogyan és amilyennek valamennyien láttuk és kívántuk egymásnak az ünnep megszépítő perceiben és óráiban? Talán igen. De csakis akkor, ha az „ünnepi ér­tékek” egyszer majd átszövik a politikailag ma még meglehető­sen zord hétköznapokat is. Az újévi állami köszöntő hangja a magyar televízióban ebbe az irányba mutatott. Remélhetően sokan hallották. Szirtes Gábor és az állattenyésztő telepeken sincs téli szünet. A szabolcsi gazdaaszony- képzőben január 15-én, pénte­ken 8 órakor nyílt napot tarta­nak. Szeretettel várnak minden pécsi és vidéki érdeklődőt. Az iskola megközelíthető a 31-es busszal a Hősök-teréig, vagy a Komlói úton a Török István u. 13. szám alatt. Jubileum előtt áll a „Mező­szél Természet- és Környezetvé­delmi Klub". Egy éve alakult meg, s talán némi meglepetést okoz, hogy egy iskola pedagó­gusaiból. Sőt: az iskolában taní­tóknak kétharmada a tagja, s a többi is csak azért nem, mert nekik is megvan a maguk, még­pedig sok dolga. Mint a klub el­nevezéséből sejthető, a pécsi, Mezőszél utcai általános iskolá­ról van szó. Az általános jelzőt most kü­lön hangsúlyozzuk, mert az itt dolgozó pedagógusoknak éppen ez volt az egyik „heppje”: vál­toztatni kell azon, hogy az ilyen oktatási intézményeket jószeré­vel csak a postacímük külön­bözteti meg egymástól. Saját arculatot akartak, felváltva az általános jelzőt, s amikor erről gondolkodtak, úgy döntöttek: az egészséges életmód és a kör­nyezet védelmének oktatására helyezik a hangsúlyt. Legyen ez a program a jellemző az isko­lára. Azóta már a környezetvéde­lem szerves része a munkájuk­nak, lett légyen szó jószerével bármelyik tantárgyról. Együtt­működési megállapodások sorát kötötte a klub különböző intéz­ményekkel, közöttük a Környe­zetvédelmi Felügyelőséggel, a Janus Pannonius Tudománye­gyetem földrajzi, állattani, nö­vénytani, fizikai tanszékével, számos cég támogatja anyagilag is munkájukat. És hogy ne csak elfogadjanak, maguk is beadtak pályázatokat. Két ízben is nyer­tek így 50 000-50 000 forintot. Az iskola tanárai a múlt év­ben 3 éves környezetvédelmi programot dolgoztak ki a JPTE oktatóival közösen. Ennek gya­korlati végrehajtása már meg­kezdődött. A program lényege: a szemlélet megváltoztatása. Annak a szemléletnek, amelyről az iskola egyik tanárnője ezt mondta:- A felnőttek pontosan tud­ják, mikor, mivel, hogyan teszik tönkre a környezetet - mégis eldobják a csikket... Ezt az iszonyatos közömbösséget sze­retnénk idejekorán elkezdett pedagógusi munkával megvál­toztatni diákjainkban, mégpedig azt a módszert választva, hogy megadjuk nekik a választás le­hetőségét. Döntsék el ők, mi a jobb: megőrizni, megvédeni, vagy tönkretenni. Ennek érde­kében építettük be minden le­hetséges tantárgyba a környezet és az egészség védelmét gya­korlatban szolgáló szemlélet ki­alakítását. Pedig ez nem könnyű. Hogy mást ne említsünk: a klubhoz tartozó pedagógusok mindegyi­kének le kellett ülnie „átboga­rásznia” saját tantárgyát, hogy megtalálja azokat a csatlakozási pontokat, ahova a környezet- és7 egészségvédelmet kapcsolni le­het. Ez pedig eleve feltételezi, hogy meg kell változzon a pe­dagógusok szemlélete is. Még­pedig úgy, hogy ennek és a gye­rekek felé való közvetítésének az érdekében végzett többlet- munkájuk nem kötelező, elma­radása számon nem kérhető és természetesen nem fizet érte senki. Rövidesen elkészül majd az egyéves munkát összefogó ér­tékelés. Sok rendezvényről, szép sikerekről, haszonnal vég­ződő tanulmányutakról, kirán­dulásokról, kapcsolataik széle­sedéséről is szó lesz majd. Ez­zel együtt Tóbiás Jánosné és dr. Kotek Lászlóné, a Mezőszél Klub két spiritus rectora úgy véli: kell még két-három év, amikor a kisdiákokba addig plántált szemlélet meghozza a gyakorlatban is első jeleit. A vé­lekedést akár nevezhetjük opti­mistának is - nem csak az isko­lában tanul a gyerek ... -, de a célt előbb-utóbb el fogják érni. Ez a döntő és a követendő példa. Mészáros A. Még nem ez a gyakorlat Útlevélügyek Az Új Dunántúli Napló ja­nuár 11-én interjút közölt a Belügyminisztérium munkatár­sával „Helyben .intézik az útle­vélügyeket” címmel. Sajnos a minisztériumi tájékoztatás csak részben igaz. Megfelel a jogi szabályozás­nak és a tényleges gyakorlatnak az, hogy az útlevél-kérelmeket a helyi önkormányzatok veszik át (Pécsett a Polgármesteri Hi­vatal Hatósági Iroda Ügyfél- szolgálati Irodája Kossuth tér 1-3). Az útlevélkérelmek to­vábbítása azonban postán törté­nik. Másfajta továbbításra az önkormányzatnak nincs is lehe­tősége. Az új útlevelet az ál­lampolgár közvetlenül a BM Adatfeldolgozó Hivatalától (Budapest VI. kér. Andrássy u. 93.) kapja meg postán, az ön- kormányzat annak elkészültéről értesítést nem kap. Elképzelhető, hogy a techni­kai és személyi feltételek bizto­sítása után az interjúban leírtak szerint történik majd az új útle­velek kiadása, jelenleg azonban még nem ez a gyakorlat. Dr. Somorjai Miklósné osztályvezető Fegyvereket banánért A Fülöp-szigetek kinevezett oroszországi nagykövete szerint banánt kellene felkínálni Moszkvának a számára felesle­ges fegyverekért. A Manilából hamarosan állomáshelyére utazó Romualdo Ong a hétvé­gén állt elő az ötlettel Fidel Ramos államfőnél tett búcsúlá­togatásán. A nagykövet az AP hírügynökség szerint kifejtette, hogy Oroszország, ahol hiány­cikk a trópusi gyümölcs, a Fü­löp-szigetek fegyverbeszerzési forrásává válhat. A szigetország fegyverigé­nyeinek kielégítésében eddig az Egyesült Államokra hagyatko­zott. Nyílt nap a pécsi Gazdaasszonyképzőben MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót ............................példányban. A példányokénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap! Előfizetési díj 1 hónapra 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETEN Név:.................................................. Cég neve:.............................................. C ím:................................................. Címe:..................................................... A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki Az előfizetési díjat a.........................................................számú banki b etétszámláról egyenlítem ki aláírás cégszerű aláírás A gazdasági fejlődés új problémái A szociális piacgazdaság el­méletének alapja az a szándék, hogy ötvözze a jóléti állammal szembeni követelményeket a piacgazdaság törvényeivel. Azokban az években, amikor a német keresztény pártok a szo­ciáldemokratákkal nagykoalíci­óban kormányoztak, ez a gaz­dasági modell működött. Az eredmény? A szociális, jóléti elemek erősebben érvényesül­tek, miközben a piaci elemek rendre háttérbe szorultak. A munkahelyek mesterséges biz­tonsága aláásta a pénzügyeket, az ország versenyképességét. Amikor a hatalomban a libe­rális párt váltotta fel a szociál­demokratákat, módosultak a gazdasági jelszavak is. „Több piac - kevesebb állam!” - hir­dette az új vezetés és egyben nagyobb teljesítményt követelt mind a munkáltatóktól, mind a munkavállalóktól. Ez azonban nem mindig esett egybe a társa­dalom értékrendjével, hiszen a mértékadó rétegek kezdtek a mennyiségi növekedés helyett- jobb életminőséget, egészsége­sebb környezetet, magasabb műveltséget és alaposabb kép­zést kívánni. A 80-as években a gazdasági növekedés már nem vezetett a munkanélküliség­csökkenéséhez, de a szociális piacgazdaság iskolájának még szembe kellett néznie azzal a közfelfogással, amely a mű­szaki haladást a munkahelyek gyilkosának tekintette. A gazdasági fejlődés soha nem tapasztalt új problémákat vetett fel. Elárasztották a vi­lágot a fel nem bomló, újra fel nem dolgozható hulladékok; egyre terebélyesedik az ózon­lyuk; emelkedik a világ átlag- hőmérséklete; az erőforrások fogytán vannak ... Mind széle­sebbre nyílik a szakadék, amely a gazdaságilag fejlett országo­kat a fejlődőktől, a lemaradók­tól elválasztja. A szociális piacgazdaság hí­veinek táborát ezek az új gazda­sági gondok csak tovább széle­sítették. Mert ez az elmélet lát­szik a legrugalmasabbnak ah­hoz, hogy magában fogadja a társadalmi értékrendben és a tu­datban végbemenő változáso­kat, tolerálja a másként gondol­kodást, valamint - megfelelő kritikával - be tudja építeni a saját elmélet-rendszerébe mindazokat az elemeket, ame­lyek a társadalom gazdasági ha­ladását szolgálhatják. Ezért van az, hogy napjaink­ban mind szélesebb körben hir­detik: össze kell kapcsolni a tár­sadalom szociális érdekeit a pi­acgazdaság érdekeivel.

Next

/
Thumbnails
Contents