Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-12 / 11. szám

1993. január 12., kedd uj Dunántúli napló 7 Romániai privatizáció Az állami tulajdon védelme mellett szállt síkra egy csütör­töki televíziós műsorban a ro­mán kormányfő. Vacaroiu elmondta: az állami tulajdont most, aki csak teheti, széthordja. Egyesek hatalmas összegeket keresnek az állami vállalatok révén, de azok kárára. Nem csoda tehát, ha van olyan réteg, amely nem érdekelt a privatizá­cióban. A bukaresti televízióban a kományfő elmondta, hogy az il­letékes minisztériumok és in­tézmények úgynevezett mene­dzser megállapodásokat fognak kötni a vállalati vezetőkkel, akiket igen széles jogkörrel ru­háznak fel. - Gyakorlatilag vál­lalataik tulajdonosaivá válnak, de az eredményekért a kor­mánynak tartoznak felelősség­gel - húzta alá Vacaroiu kor­mányfő. Három magyar program Ezekben a hetekben három magyar technikai együttműkö­dési programjához keres, illetve alkalmaz tanácsadó cégeket a londoni székhelyű Európai Új­jáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Az egyik programban a Magyar Távközlési Vállalatot és leányvállalatait mérik föl, megvizsgálják fejlesztési ter­veit, ajánlásokat tesznek telje­sítménye javítására és ötéves pénzügyi és kockázati elemzést is készítenek. E munkára 178 ezer ECU-t költ az EBRD. Egy másik, 195 ezer ECU-s program keretében a budapesti érték­tőzsde klíring-, elszámolási és letéti rendszerét vizsgálják felül, és tervet dolgoznak ki ha­tékonyabb rendszer kialakítá­sára. A harmadik program célja információs rendszer létreho­zása az országos munkaügyi központ számára a munkaerő- piac jobb szervezésére. Van ilyen ... Prospero a vízbe dobta köny­veit egy csodálatos film végén. A közönség visszahívta őket. Aki rászánta a késő este két órá­ját először vagy újra láthatta a színek és mozgás, a kép és a szöveg, képzelet és valóság, zene és tánc magával ragadó szimfóniáját. Az „Apolló-terem” minden széke foglalt a felújítás harma­dik napján is, amikor a legme­részebb és legízléstelenebb por­nók és krimik alig tucatnyi né­zőt vonzanak. A közönség túlnyomórészt huszonéves. Ez a korosztály megtalálta volna az igazi művé­szetet az intim hangulatú vetíté­seken? Tehát van ilyen is, ahol a si­ker közönsége, a közönség si­kere. K. T. A. Aszpirin a rák ellen Az Aszpirin szedése csök­kenti a vastagbélrák rizikó­ját. Az atlantai Emory Egye­temnek az amerikai kórházak­ban végzett vizsgálatai szerint heti 324 milligramm Aszpirin szedése ötven százalékkal csökkenti a megbetegedés kockázatát. A tapasztalatok sokatígé- rőek,csak a mennyiséget kell megállapítani. Az anyacég megszűnik, a kft-k folytatják Mechlabor-sirató A titkok dossziéja A sajtóban megszellőztették, s hamarosan könyvalakban is megjelentetik azt a dokumen­tum gyűjteményt, amelyet ta­valy novemberi látogatása során Boris Jelcin hozott Budapestre. Miért nem ismertük eddig ezeket a dokumentumokat? Mert sem a szovjet, sem a rendszer- változás előtti magyar vezetés­nek nem fűződött érdeke ahhoz, hogy napvilágra kerüljenek újabb 1956-os feljegyzések, je­lentések. Jelcin azonban úgy vélte, hogy a titkos moszkvai levéltáraknak többé nincs joguk elrejteni a szóbanforgó idő­szakra vonatkozó fontos infor­mációkat. Mit tartalmaz az un. Jelcin dosszié? Szovjet politikai és ka­tonai vezetők írásait, rejtjeles táviratait, jelentéseit arról, ho­gyan viselkedtek, nyilatkoztak a magyar pártvezetők és miként cselekdtek, mit fontolgattak a szovjet pártvezetők a forrada­lom napjaiban. Mi a haszna a dossziénak? Az okmányokat feldolgozó, s így a leghitelesebb tanúként nyilatkozó magyar történész, Litván György szerint hitele­sebbé teszi az időszak megítélé­sét azáltal, hogy Moszkva olda­láról is láthatjuk az eseménye­ket, a hátteret. Szükség van erre? Igen, mert e nélkül nincs valósághű törté­netírás, nem lehet pontos képet alkotni az 56-os szabadságharc eseményeiről. De az okmányok alapot adnak az eseményekkel kapcsolatos felelősség megálla­pítására is. Az IMF elégedetlen Oroszországgal Az árellenőrzés részleges visszaállítása után már végképp nincs megelégedve az orosz re­formok menetével a Nemzet­közi Valutaalap (IMF). Orosz­ország tavaly gyakorlatilag egyetlen olyan ígéretét sem tel­jesítette, amelyet az IMF felté­telül szabott számára az egymil- liárd dolláros hitelcsomag fo­lyósításához. Némi megnyug­vást jelent az IMF székhelyén, hogy az új kormány gazdaság- politikáját a hírek szerint Borisz Fjodorov, a reformok elkötele­zett híve fogja irányítani. Előre fizetnek a kereskedők Megmentik a szekszárdi húsipart Tavaly júliustól felszámolás alatti cég a nagymúltú Mechla- bor, így annak pécsi gyáregy­sége is, melyben 1972-ben kezdték a termelést. Micsoda jövő előtt álltak! A stúdiómagnetofonok és katonai híradástechnikai készülékek gyártásából még nem is oly ré­gen ezernél is többen keresték meg kenyerüket, nem szólva a nekik bedolgozókról.-Január 31-ével a jelenlegi negyvenkettünkből már csak ti- zenketten maradnak az átadás­sal és az értékesítéssel kapcsola­tos feladatokra, hogy év végéig befejezzék a felszámolást - mondja Keresztes Zoltán, aki a hónap végéig még igazgatója a pécsi gyáregységnek. Hova lett a jól felkészült mű­szaki gárda? Ki a gyáregységet megvásároló Hantarex-nél foly­tatja, ki másutt, van, aki utcára került. A mechlaborosok alapította három kft. azonban remény­kedve, önmagában és a piaci feltételrendszer javulásában bízva még jövő év végéig bér­lőként tevékenykedhet a hajdani gyárkapun belül. STM Kft.- Az STM Elektronikai, Me­chanikai Alkatrészgyártó, Sze­relő és Kereskedelmi Kft-t még 1991. decemberében alakítottuk hárman (közülük már csak ket­ten vagyunk), de valójában csak tavaly novembertől él szerződé­sünk a Mechlaborral, miszerint átvállaljuk a garanciális és fi­zetőjavítási valamint a tartalék­alkatrész szállítási kötelezettsé­geket - mondja Torma Endre ügyvezető. Tehát a Mechlaborban ko­rábban gyártott stúdiómagnók­nak ezután is lesz javító- és al­katrész háttere. Emellett min­den olyannal foglalkozni kíván­nak (műszergyártás, bármilyen elektronikus áramkör gyártása), amire igény van és találnak fize­tőképes keresletet. Jelenleg tizenegy alkalmazot­tat foglalkoztatnak. Munkájuk tehát hosszú távra is lesz, mivel az STM magnókból több tízez­ret vásároltak és üzemeltetnek a volt szocialista országokban, il­letve hazánkban. Toroid Kft. Tóth Ernő, a Toroid Ipari Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője:- Hosszú vajúdás után tavaly szeptember elején alapítottuk hárman a kft-t, majdnem kifeje­zetten munkahely-megőrző cél­zattal. Egyelőre megbízásos jogviszony alapján 5-10 szak­embert foglalkoztatunk a trafók és a különféle híradástechnikai, finommechanikai szerelvények gyártásában. Indulásnál bíztunk a német és osztrák piacban, ez azonban elmaradt. Év végére viszont olyan keresletnöveke­dést értünk meg, hogy csak nagy nehézségekkel tudtunk maradéktalanul valamennyi megrendelésünket teljesíteni. Bedolgoznak a távközlésnek, az antennarendszereknek, a ve­zérléstechnikai cégeknek, de háttéripari tevékenységként a Forsz és az STM Kft-nek is vé­geznek munkát. Készítenek tra­fókat maximum 1200 VA-ig, tápegységeket, kis készüléke­ket, és hullámforrasztással nyomtatott áramköröket.- Induláskor jó néhány volt mechlaboros kollégánktól úgy váltunk el, hogy ha megy a sze­kér, számítani szeretnénk rájuk. Egyelőre még rengeteg energi­ánkat emészti fel az indulással kapcsolatos valamennyi teendő. A napi gondok tömegében pe­dig nagyon nehéz időt, energiát szakítani a megújulásra. Pedig, ha elfogy a viasz, nincs tovább gyertya. Forsz Kft. Teljes nevén Forsz Általános Ipari Szerszám- és Műszerke­reskedelmi Kft. még 1991. de­cember 10-én alakult. Az ügy­vezető Jung Antal.- Az új vállalkozókra nyitva szerszámcentrumot szeretnénk Pécsett létrehozni, hogy ellen­súlyozhassuk a Budapest köz­pontúságot. A nemsokára ismét három tagú, és két alkalmazottat fog­lalkoztató kft. tevékenységi köre: szerszámélezés és gyártás, kereskedelem és ingyenes mű­szaki szaktanácsadás, akár a partnerjelölt telephelyén is. Pécs és vonzáskörzetének legtöbb vállalkozója már náluk élezteti a szerszámait. Sikerült máris egy olyan beszállító háló­zatot kiépíteniük, mely igen jó minőséget biztosít a lehető leg­kedvezőbb áron és rövid határ­időre. Fémmegmunkáló, he­gesztéstechnikai gépeket és be­rendezéseket ajánlhatnak a Boss, a Walter, a Denitool, a Wikus, a Tyrolit, a Seco, a Krupp-Vidia illetve a hazai Re­szelőgyártó Kft., a Kéziszer­számgyár és az MMG kínálatá­ból, s még idén a konszignációs raktárukból faipari szerszá­mokkal is bővítik egyre gazda­godó választékukat. Mit várnak az új évtől? A ha zai ipar fellendülését, hogy mi­nél több termelő vállalkozás induljon és legyen is eredmé­nyes. S ha ez nem válik be?- Bíznunk kell a fellendülés­ben, mert remény és a kitartás nélkül nem lehet, nem is érde­mes vállalkozásba kez- deni-mondja az ügyvezető. Murányi László A Szekszárdi Húsipari Válla­lat már működésképtelenné vált volna az elmúlt hetekben, ha nem sietnek segítségére a meg­rendelő kereskedelmi cégek, ugyanis a szekszárdi szu­per-korszerű - minden export­igényt kielégítő - nagyüzemnek annyi pénze sincs, hogy meg­vegye a vágnivaló állatokat. Nyolc-tíz nagyáruház, illetve ezeket fenntartó cég egy héttel előre kifizeti a szállítandó tőke­hús és a húskészítmények árát, így tud sertést venni és feldol­gozni az üzem. A rendkívüli helyzet kialaku­lásának egyik oka, hogy a Szek­szárdi Húsipari Vállalat régóta forgótőke-hiánnyal küszködik, mert a megépítéséhez felvett több milliárd forint állami hitel még mindig súlyos terheket ró a cégre, miközben a napi üzemvi­telhez szükséges újabb kölcsö­nök magas kamatai minden nyereséget fölemésztenek. A másik oka csődhelyzet közelébe kerülésüknek, hogy mostanában többnyire csak az a húsipari üzem tud vágóállatot venni, amelyik azonnal fizet érte. Megszűntek a hagyományos szerződéses kapcsolatok a tée­szekkel, állami gazdaságokkal, illetve ezeket a kapcsolatokat is átrendezte a piaci verseny, ami jórészt nem a biztonságot, a termelők és feldolgozók hosszú távú érdekeit veszi figyelembe, hanem a pillanatnyi, konjunktu­rális érdekeket. Waffenschmidt János, a Szekszárdi Húsipari Vállalat igazgatója arról tájékoztatta az MTI tudósítóját, hogy a tal- ponmaradáshoz nemcsak a ke­reskedők közvetlen pénzügyi segítségnyújtása, a megelőlege­zés kellett, hanem sajnálatos módon a dolgozók tömeges el- bocsájtása is. Az új év elejétől már csak egy műszakban termelnek, a va­lamikori 2600-as létszám mára 1500-ra csökkent. Többféle szakmai és technológiai átszer­vezést hajtottak végre, hogy ta­karékoskodjanak, másrészt vi­szont ne érje váratlanul őket az a helyzet, hogy ha a privatizáció révén tőkéhez jut majd a válla­lat, rövid időn belül ismét fej­lődhessék. A felújított csillebérci kutatóreaktor Paks háttérbázisa A mostani fizikai indítással második szakaszába lépett a KFKI Atomenergia Kutató In­tézet kutatóreaktorának fo­lyamatos üzembe helyezése. A magyar tudomány és az ország számára is nagy jelen­tőségű a felújított csillebérci kutatóreaktor beindítása. A ku­tat óreaktor az ország villa­mosenergiájának 50 százalékát adó Paksi Atomerőmű háttér­bázisa. A kutatóreaktor bizton­ságtechnikai vizsgálatai, a ki­használásra irányuló kísérle­tek, a továbbfejlesztésre vo­natkozó kutatások tették töb­bek között lehetővé, hogy a 1 paksi erőmű - nemzetközi megítélés szerint - világvi­szonylatban is a legbiztonsá­gosabban működők közé tar­tozik. A kutatóreaktorral a Közép­európai Kezdeményezés or­szágaiból eddig mintegy har­minc tudományos kutatóinté­zet jelezte együttműködési szándékát. így természettu­dományi alapkutatások egyik európai bázisaként működő Budapesti Kutatóreaktor nem­zetközi intézménnyé válásával lehetőség nyílik az európai ku­tatás vérkeringésébe való be­kapcsolódásra és a nemzetközi kutatási programokban való részvételre - hangsúlyozta az akadémia alelnöke. A kutatóreaktort 1959-ben létesítették Csillebércen a Központi Fizikai Kutatóinté­zetben. A reaktor 27 éven át zavartalanul működött, tekin­tettel azonban arra, hogy a re­aktort 30 éves üzemre tervez­ték, 1986-ban leállították és megkezdődtek a rekonstruk­ciós munkálatok. A felújítás során kicserélték a fűtőberen­dezéseket és néhány új beren­dezés beépítésével biztosítot­ták, hogy a reaktor az ezred­fordulón is megfeleljen a nemzetközileg elvárható biz­tonsági követelményeknek. Az új reaktorfelhasználói igé­nyek szükségessé tették a re­aktor teljesítményének növe­lését is. A kutatóreaktor névleges teljesítménye 10 megawatt (összehasonlításként: egy paksi blokk hőteljesítménye 1375 megawatt). A kutatóreak­tor paraméterei alapvetően kü­lönböznek az atomerőműveké­től: a hűtővíz nincs túlnyomás alatt és hőmérséklete mindösz­sze 60 Celsius fok, továbbá a hasadóanyag mennyisége alig több mint egy ezreléke az egy paksi blokkban lévőnek. Az eredetileg szovjet terve­zésű reaktort magyar rekonst­rukciós tervek szerint újították fel. A beruházás költsége mintegy 1 milliárd forintot tett ki, a felújítási költségekhez a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 200 millió forint­nak megfelelő összeggel járult hozzá. A berendezések gyártása és szerelése során az illetékesek szigorúan ellenőrizték az Or­szágos Atomenergia Bizottság által kiadott - a minőségbizto­sítási szabályzatban rögzített - követelmények betartását. A reaktorberendezés kielégíti a nemzetközi gyakorlatban al­kalmazott, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség aján­lásaiban szereplő biztonsági kritériumokat. Ä feltételezhető üzemzavarok következtében sem kell számítania arra, hogy radioaktiv anyagok jutnak a környezetbe. A kutatóreaktor­ban keletkező kiégett fűtőele­meket a telephelyen néhány évtizedig biztonságosan, szi­gorúan ellenőrzött módon tá­rolják, majd a telephelyről való elszállítás után a Paksi Atomerőműben keletkezett ki­égett fűtőelemekkel együtt ke­rülnek végleges elhelyezésre. A felújított reaktor ismét bázisa lesz a gyógyászati célú radioaktív izotópok előállítá­sának és a fizikai alapkutatá­soknak. Ugyanakkor fő felada­tuk a Paksi Atomerőmű biz­tonságos működést szolgáló kutatások.

Next

/
Thumbnails
Contents