Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-12 / 11. szám

8 üj Dunántúli napló 1993. január 12., kedd Gyümölcstermesztés - korszerűen Kerttulajdonosok kérdezték, válaszol a szakember Világfajta lehet a Springcrest barack A rovatunkat rendszeresen olvasó kerttulajdonosok kérdé­seiből is látszik, hogy a tél a tervezés időszaka, ugyanis ér­deklődésük leginkább már a ta­vaszi ültetésekkel volt kapcsola­tos és elsősorban a fajták tulaj­donságaira voltak kíváncsiak. Ezekből az egyébként telefonon megválaszolt kérdésekből vá­lasztottam ki párat, olyanokat, amelyek véleményem szerint közérdeklődésre tartanak szá­mot. * • Milyen diófajták alkalmasak telepítésre környezetünkben ? A megporzás biztonságának növelése miatt elsősorban is azt szeretném leszögezni, hogy a vegyes telepítést, tehát a több fajtával történő ültetést tanácso­lom. Nem sok, államilag elis­mert fajtánk van, ezek közül körzetünkben leginkább az Al­sószenti váni 117-es és az Alsó- szentiváni 118-as fajtákat javas­lom, több jó tulajdonságuk mel­lett azért, mert ezek a fajták elég jól tűrik a szárazságot. Alkal­mas még a Pedro, amely korai termőrefordulásával és viszony­lag kis koronájával, valamint jó termékenyülésével tűnik ki. Igényesebb, jó termőhelyekre, megfelelő vízellátottság mellett tepeíthető a Tiszacsécsi 83-as, a Milotai 10-es és a Fertődi E. 1-es, de utóbbinál meg kell je­gyeznem, a dióhéj színe a táro­lás alatt bebamul. A dió ter­mesztésére rovatunkban még részletesebben visszatérünk. • Legutóbbi cikkemben nem ír­tam a Braeburn (ejtsd: brébörn) intenzív almafajtáról, holott a telefonon érdeklődőnek első­sorban ajánlottam. Miért? A kéziratban természetesen szerepelt, valószínűleg helyhi­ány miatt maradt ki. Elnézést kérünk érte. A Braeburn főbb jellemzői: október közepén-vé­gén érik, téli alma. íze kiváló, húsa nagyon kemény, kiválóan tárolható. Színe halványpiros, de azért mutatós. Fája nagyon gyengén növekszik, ezért is, és még a különösen jó terméke­nyülése miatt is az egyik legki­válóbb fajta az intenzív műve­lésre. Fontos fajtának tartom. • A Kertészet és Szőlészet 1992. évi 44. számában cikk je­lent meg „Oszlopos almafák” címmel. Az abban leírtak azo­nosak-e az általam ismertetett intenzív almatermesztéssel? Nem, de sok szempontból nagyon közel áll a kettő egy­máshoz, főként a termesztési technológia tekintetében. Az ott leírt fajták további nemesítésre szorulnak, mert a piaci igé­nyeknek jelen állapotukban még nem felelnek meg. Érde­mük viszont - és ez a nemesí­tésnél igen fontos - a reziszten­cia készségük. • Mi a véleménye a Springcrest őszibarack fajtáról? Régi vesszőparipám, hogy fel kellene adni az őszibarack és kajszibarack elnevezéseket, már csak azért is, mert az őszibarack fajták már a legkevésbé ősziek. Legyen az őszibarack csak ba­rack, a kajszibarack pedig csak kajszi! Ezért jutott eszembe ez megint, mert a Springcrest is jú­lius elején - esetleg június vé­gén - érik. Egyelőre csak any- nyit, hogy nagy jövőt jósolok ennek a fajtának, rovatunkban később részletesén fogom is­mertetni, mert úgy gondolom, „világfajta” lesz. • Van-e értelme mandulát ül- tetvényezni köztesen mogyoró­val? Külön-külön a mandula és a mogyoró termesztéssel is érde­mesnek tartom a foglalkozást - de köztes műveléssel a leghatá­rozottabban ellenzem. A hazai ellátás mandulából és mogyo­róból is csak importtal fedez­hető, igy hosszú távon is érde­mesnek látszik termesztésük. A mandula eredményesen ter­meszthető kevésbé igényes terü­leteken is, de óva intek minden­kit, ez nem azt jelenti, hogy tel­jesen „külterjesen”, alig-alig tö­rődve vele, gazdaságos lehet a művelése. Olyan gyümölcsfajta nem létezik, amit csak eltelepí­teni kell és utána már csak szü­retelni! Ez vonatkozik a dióra is, sőt méginkább, mint a man­dulára! Buzássy Lajos Uj szaktanácsadási forma a mezőgazdaságban Nagy érdeklődés mellett tar­totta meg a közelmúltban a me­zőgazdasággal kapcsolatos be­számolóját dr. Szerdahelyi Pé­ter helyettes államtitkár. „Az agrárágazat gazdálkodásának 1993. évi feltételrendszere” címmel. Az előadást a Fejér, Somogy, Tolna és a Baranya Megyei Földművelésügyi Hiva­talok szakembere és a mező- gazdasági érdekképviseletek küldöttei, valamint a különböző gazdálkodó egységek képvise­lői hallgatták végig. A nagy ér­deklődésre jellemző, hogy a bonyhádi Művelődési Ház nagyterme zsúfolásig megtelt hallgatókkal. Ez talán érthető is, hiszen addig amíg nyugaton a foglalkoztatottak 2-3 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, nálunk ez az arány még mindig jóval 20 százalék fölött van. Ezért az ágazat mind a foglal­koztatás, mind pedig nemzeti össztermék előállításához való hozzájárulás tekintetében jelen­tős tényező volt és marad. Természetes, hogy az átala­kulással kapcsolatos ipari mun­kaerő fölöslegnek nem lesz be­fogadója a mezőgazdaság, hangzott el a beszámolóban. Az iparban felszabaduló munkaerő fölösleget a szolgáltatásban és egyéb új munkaterületeken kell elhelyezni, mert a munkaterme­lékenység növekedésével a me­zőgazdaságban is munkaerőfö­lösleg lesz. Az átalakult szövet­kezeteknek ugyanis nem köte­lező a munkaerő állandó foglal­koztatása. A beszámoló szerint az aszály ellenére is megnyugtató a hazai ellátás. Gabonából 10 millió tonna termett. Ez a mennyiség mind az étkezés, mind pedig a takarmányigénye­ket fedezi. Örvendetes, hogy a 960 ezer hektár őszibúza vetés- területe 112 ezer hektárral meg­haladja az előző évi vetésterüle­tet. A kikelt gabonavetések ál­lományminősítése: jó. Ez bíz­tató a jövő évi ellátásban. A jövőt illetően - már az idén - a hazai termékek védelme ér­dekében szigorítani fogják az importot. Ezen túlmenően sok­kal szabályozottabb lesz az ex­port is. Az export támogatáso­kat nemcsak a kereskedelmi szervek kapják majd meg, ha­nem a termelőket is érdekel­tebbé kívánják tenni anyagiak­ban, az export növekedése ér­dekében. Az egyes termények forgalmazása területén sokkal nagyobb szerep vár a termékta­nácsokra. Rajtuk keresztül érte­sülhetnek a termelők az egyes termények termelési és kiviteli „kvótáit” illetően. Az ágazat támogatására 50 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az összeg elmarad a nyugati tizenkettek mezőgazdaságának támogatásától, de a nemzetgaz­daság teherbíró képessége na­gyobb mérvű támogatást nem tesz lehetővé. Tervezik továbbá a földadó eltörlését, vagy pedig ha a pénzügyi kormányzat eh­hez nem járul hozzá, úgy a föld­adónak a mezőgazdaságba tör­ténő visszaforgatását. A földművelésügyi tárca ter­vezi egy új típusú szaktanács- adási rendszer kiépítését. Ez nagyon hasznos gondolat. A megváltozott tulajdonviszo­nyok mellett ugyanis nagyon sok új gazdálkodó kezdi meg a mezőgazdasági - kertészeti stb. - tevékenységét. Ezek a gaz­dálkodók még nem ismerik, így járatlanok a termesztéstechni­kai, az értékesítési, adózási, hi­telfelvétel és pénzügyi művele­tek lebonyolításában stb. gya­korlása terén, ezért tanácsadásra szorulnak. A megváltozott kö­rülmények között ugyanis nem elég a terményt megtermelni, azt „áruvá” át kell alakítani és el is kell adni. Ehhez kell a cso­magolási technika, a szabvány és a piac stb. ismerete. A szak- tanácsadás ezek ismertetésén kívül kiteljed majd termesztés­technológián túl arra is, hogy a termelő mit, miből és mennyit termeljen, és azt, hol, mennyiért tudja értékesíteni. A tervezet szerint az állami szaktanácsadási szolgálat há­rom nagy régióban, részben önálló egységként működne. A három agrártudományi egye­temre alapozva (Gödöllő, Debr récén, Keszthely), esetleg min­tafarmok és bemutató üzemek közreműködésével fejtenék ki igen hasznos tevékenységüket. Remélhető, hogy ez az új szak- tanácsadási forma hatékonyan segíti majd a most induló gaz­dák - termelők, vállakozók - termelési és értékesítési tevé­kenységét. Dr. Tamcsu József Az elmúlt évben szinte minden pincében csordulásig teltek a hordók. A téli hónapokban a szőlős­gazdák egyik legfontosabb feladata az újbor megfelelő kezelése, fejtése. Fotó: Läufer László Növényvédelmi tanácsadó A növényvédő szerek forgalmazása, vásárlása, felhasználása Az új év kezdetén egyes nö­vényvédő szerek forgalmazási kategóriája megváltozott. A DANADIM 40 EC a tavalyi szabad forgalmú kategóriából feltételes forgalmú kategóriába került. Ez várhatóan az üzletek­ben kisebb-nagyobb nézetelté­résekhez vezet. A Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzései során ki­derült, hogy a növényvédő szert forgalmazó üzletek egyrészé- ben minimális képesítéssel sem rendelkeznek az eladók. Né­hány üzletben leállították a nö­vényvédő szer forgalmazását a fentiek miatt. A helyzet javítá­sára az Állami Népegészségü­gyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya Megyei Intézete, a Ba­ranya Megyei Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi Állo­más, a Szentlőrinci Mezőgazda- sági Szakiskola szervezésében január 20-án a növényegész- ségügyi állomáson (Pécs, Csár­dakörnyék 21., a pellérdi elága­zásnál) 16 órai kezdettel tanfo­lyamot indít. A tanfolyamra je­lentkezni lehet a fenti időpont­ban helyszínen, (érdeklődni tan­folyam ügyekben a 72/25-299-es telefonszámon). A jelentkezők számától függően méregkezelői (toxikológiai) és feltételesforgalmú tanfolyamot is indítunk. A tanfolyam bér­munkák végzésére, árusításra nem ad képesítést! Sokan érdeklődtek a Kerté­szet-Szőlészetben megjelent növényvédő szer csoportosítás iránt, mely a növényvédő sze­reket a környezetvédelmi szem­pontok szerint kategorizálta. Ez a csoportosítás (zöld, sárga, pi­ros kategória) nem forgalmazási kategória, hanem a környezet­barát növényvédelemhez nyújt útmutatást. Jelenleg a növényvédő szere­ket három forgalmazási kategó­riába sorolták: 1. A nagyüzemi csak nagy­üzemben, vagy növényvédelmi felsőfokú képesítéssel rendel­kező mérnök, szakmérnök, szaküzemmémök felügyelete mellett juttatható ki. 2. A feltételes forgalmú nö­vényvédő szerek csoportja, mely tanfolyamhoz, vizsgához kötött. Az ú. n. „zöld könyv” csak saját célú vásárlásra és sa­ját területen történő felhaszná­lásra jogosít. A szabad forgalmú kategóri­ába tartozó növényvédő szerek­hez bárki hozzájuthat, az árusító helyeken megvásárolhatók. A FELTÉTELES FOR­GALMÚ SZEREK: Gombaölő szerek: Afugan, Alto, Bravo 500, Buvicid F, Clortosip 75 WP, Clortosip L, Daconil W-75 WP, Efuzin 500 FW, Efuzin Extra, Folpan 50 WP, Kolfugó 25 FW, Kupfer-Phaltan, Mikai 75 WP, Mycostop, Ortho-Phal- tan, Ridomil combi, Rubigan Plus, Solvochin Extra, Sporgon 50 WP, Sumilex 30 GF, Trimi- fol. Atkaölő szerek: Fentoxan, Sanmite 20 WP. Gázosító szer: Szénkéneg. Rovarölő szerek: Actellifog, AIM 120 EC, Anthio 33 EC, Applaud 25 WP,'Nomolt 15 SC, Talstar 10 EC, Cascade 5 EC, Consult 100 ÉC, Danadim 40 EC, Danitól 10 EC, Decis Quick, Ekalux 25 EC, Hosta- quick 50 EC, Karate 0,5 ULV, Orthene, Padan 50 SP, Satisfar, Sumi-Alpha 5 EC, Supration 20 EC, Thiodan 35 EC, Thiodan 50 WP, Thionex 35 ÉC, Thionex 50 WP,Trebon 30 EC, Ultracid 40 WP. Talajfertőtlenítő szerek: Co­unter 5G, Dazomet 90 G, Durs- ban 5 G, Garvox 3 G, Ipam 40, Vydate 10 G. A felsorolást a következő Növényvédelmi tanácsadó ro­vatban folytatjuk. Czigány Csaba Villányi bor amerikai repülőgépeken Miután a repülőgép felszáll New Yorkból és eléri a megfe­lelő magasságot, a kapitány hangját hallják az utasok. Be­mutatja a személyzetet, közli az útirányt, a repülési adatokat, a meteorológiai viszonyokat, majd így szól: az étkezés előtt engedjék meg, hogy egy pohár magyar borral kívánjak mind- annyiuknak kellemes utazást! Míg ezt mondja, a légikisasszo­nyok töltenek az utasoknak, s ezzel vélhetően megalapozzák a vidám hangulatú utazást... Mindez nem egy jövő századi mese. Hamarosan az amerikai Delta légitársaság valamennyi Magyarországot érintő járata így fogja megkezdeni az útját. S erre a nagyrédei és a villányi szőlősgazdák lehetnek különö­sen büszkék. Megkérdeztük a két kiválasz­tott bor termelőjét: hogyan fo­gadták a hírt, hogy boruk ilyen jelentős nemzetközi sikert ért el. Nagy András, a nagyrédei Szőlőskert Mgtsz elnöke nagy örömmel és megelégedéssel nyugtázta boraik újabb elisme­rését. A rédei szőlősgazdák ál­dozatos munkájukkal évtizedek óta a magyar szőlészet és borá­szat meghatározó egyéniségei. Mivel régóta a minőségi terme­lést részesítik előnyben, a piaci válság nem érintette őket any- nyira, mint a többi szövetkeze­tét. Jelentős mennyiségű bort exportálnak az idén is Németor­szágba, Angliába, Finnországba és Svédországba. A Deltával egyelőre 0,75 lite­res, palackozott bor szállításáról egyeztek meg. Mennyiségi megállapodás még nem jött létre, ezt majd az igények isme­retében később tisztázzák. Ugyancsak örült termékük sikerének Bakonyi Antal, a Vil­lányi Szőlő-Bor Kft. exportme­nedzsere. A kft. az utóbbi idő­ben egyre jobb eredményeket ért el á külkereskedelemben. Európán kívül Észak-Ameri- kába is szállítanak boraikból. A magyar történelmi borvidékek közül kétségkívül a Villá­nyi-hegység gazdái alkalmaz­kodtak leghamarabb a megújuló piaci viszonyokhoz, s egyre-másra érik el sikereiket. Számos oka van ennek, a szem­léletváltáson kívül az érdekelt­ségi viszonyok rendezettsége és a célratörő marketingmunka. A Szőlő-Bor Kft. különösen ang­liai eladásaira büszke. Elsősor­ban vörösborokat exportálnak, fő fajtájuk a Merlot és a Caber­net Sauvignon, ez utóbbi került a légitársaság kínálati listájára is. (Kertészet-Szőlészet) Kistermelők rovatunkkal legközelebb 1993. január 26-án jelentkezünk

Next

/
Thumbnails
Contents