Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-11 / 10. szám

1993. január 11., hétfő új Dunántúli napló 5 Rótt Ferenc Máriakéménd új polgármestere Polgármesterválasztást tartot­tak tegnap Máriakéménden. Az előző polgármester, Németh László ugyanis arra hivatkozás­sal, hogy nem tud együttmű­ködni a képviselőtestülettel, ok­tóber elsején lemondott tisztsé­géről. Ugyancsak jelöltként sze­repelt az eddigi alpolgármester, Rótt Ferenc, aki októbertől el­látta a faluirányítás teendőit. A 427 választásra jogosult 62 szá­zaléka ment el tegnap szavazni, s a többség Rótt Ferencre vok­solt, így ő lett a falu polgármes­tere. A szavazatok arányáról nem adtak információt. Cserkész­születésnap A Magyar Cserkészszövetség 1912-es megalakulásának tisz­teletére szombaton ünnepséget tartottak Budapesten, amelyen egyértelművé vált: a cserkészet nem az úttörőszövetséghez ha­sonló tömegmozgalom kíván lenni. Jelenleg legnagyobb problémájuk, az anyagi forrá­sok és a vezetők hiánya, mivel u taglétszám igen gyorsan bővül, országszerte mintegy félezer szervezetbe körülbelül 25 ezer cserkész tevékenykedik. Kábítószer az Orienten Négy csomag heroint találtak a határőrök pénteken az éjsza­kai órákban a Hegyeshalomnál kilépő Orient nemzetközi gyorsvonat egyik kocsijának mosdójában. Az összesen 405 grammnyi kábítószert ismeret­len személy rejtette el. A hegyeshalmi vámhivatal a kábítószert lefoglalta és megin­dította az eljárást. Közoktatási fórum Kétnapos, országos közokta­tási fórumot tartottak Kecske­méten a Haza és haladás Ala­pítvány, az MDF Pedagógus Kollégiuma, valamint a TIT he­lyi egyesületének szervezésé­ben. A szombati megnyitón Kál­mán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium poli­tikai államtitkára szólt a peda­gógus munkanélküliségről, amelyet - véleménye szerint - nem szabad tragikusnak tekin­teni, hiszen a képesítéssel ren­delkező munkanélküli pedagó­gusok száma 2500 körül van, ugyanakkor közel 4000 nyugdí­jas dolgozik az iskolákban, s megközelítőleg ennyi a betöltet­len állások száma is. Vasárnap, Andrásfalvy Ber­talan tartott előadást a közokta­tás szerepéről a rendszerválto­zásban. A művelődési miniszter egyebek között szólt arról, hogy a minisztérium olyan közokta­tási intézményrendszer kialakí­tásán dolgozik, amely megvédi a nemzeti értékeket. Dobos Krisztina, a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium helyettes államtitkára a Regionális Oktatásügyi Köz­pontokról szólva kifejtette: mi­után az önkormányzati törvény nem definiálta a kormány és az önkormányzatok felelősségét, feladatait az oktatásügy terüle­tén, ezért a ROK-oknak egye­bek között közvetítő szerepet kell betölteni a minisztérium és az iskolák között. Ezenkívül feladataik közé tartozik majd a tanügy kérdéseivel foglalkozó tanfelügyelet, valamint a szak- felügyelet ellátása. A regionális oktatásügyi központok főhiva­tású dolgozói mellé szakértői hálózat kialakítását is tervezi a minisztérium. Ebbe a hálózatba pályázat útján választják a leg­kiválóbb pedagógusokat. Megemlékezés Pécsett a doni áttörésről (Folytatás az 1. oldalról) Balikó Zoltán evangélikus esperes többek között egy em­lékképet idézett a múltból. Bátyja doni hősi halálát, mely révén ő megmenekült: hazajö­hetett a frontról. Hiszen ér­vényben volt az a rendelkezés, amelyik családnak hősi halottja van, annak több fiút nem kell a frontra adnia. Ez a halál őt az élethez segítette, megfogal­mazva ki tudja hányadszor a krisztusi mondás igazát: Áldozat nélkül nincs élet. Dr. Páva Zsolt Pécs város alpolgármestere be­jelentést tett: rövidesen a köz­gyűlés elé kerül az a javaslat, mely Pécs második világhábo­rús hőseinek emlékművére vo­natkozik. Egy erre szervezett szakértői csoportot, művésze­ket, építészeket, történészeket hívnak majd segítségül az ötlet megvalósításához. Ehhez kap­csolódik a Honvéd Hagyomá­nyőrző Egyesület nevében szó­laló Felcser László kérése: állít­tassák majd fel az emlékmű méltó helyen a Széchenyi téren, az első világháborús emlékmű közelében. A doni áttörés ötvenedik év­fordulójára emlékező ünnepség koszorúzással ért véget. A hely­reállított emléktáblákat koszo- rúzták meg a Honvéd Helyőrség parancsnokai, Dancsházy M. Gusztáv ezredes, Bányai La­jos alezredes és Lovász Józsej határőr ezredes, valamint Bánó Elemér és Szilágyi Jenő a Hon­véd Hagyományőrző Egyesület nevében. K. F. A résztvevők megkoszorúzták a Széchenyi téri emléktáblákat Fotó: Proksza László Bridzs, négy napon át A harmincadik helyezett is díjat kapott 1963-ban indult be Pécsett szervezett formában a bridzs. Akkoriban csak Budapesten rendeztek versenyeket, ma már 15-20 versenyt rendeznek az or­szágban. A város bridzséletében a legnagyobb esemény a Me­csek Kupa, amely idén 30. alka­lommal került megrendezésre. Az elmúlt hét csütörtökén és péntekén bonyolították le a csa­patversenyt tizennyolc csapat­tal, a hét végén pedig a páros­versenyt, amelyen 54 pár indult. A verseny eredetileg nemzet­közi lett volna, de tekintettel arra, hogy Budapesten egy hét múlva rendeznek egy nagy bridzsfesztivált, a külföldiek inkább arra neveztek. Csapat­győztes a budapesti Welker, Ke­len, Szilágyi, Jakab összetételű Jácint csapat, a legjobb pécsiek a 7. helyen végeztek. A Páros versenyben a Bánki-Hajdu ösz- szetételű budapesti pár győzött, itt szintén 7. helyen végzett a legjobb pécsi páros, a Harsá- nyi-Árvai kettős. Tekintettel arra, hogy ez volt a 30. Mecsek Kupa, a verseny harmincadik helyezettjét is díjazták. Cs. L. A lakossági vízórák beszerzésének, beszerelésének támogatása Pécsett Szilveszteri lapszámunkban már írtunk Pécs Közgyűlésének arról a döntéséről, hogy a lakos­sági vízórák beszerelésének tá­mogatására tartalékolt 15 millió forintot az önkormányzat által alapított Környezetünkért Ala­pítványnak utalta át. Azért an­nak, mert a pénzösszeg felosz­tását a várható nagy ügyszámra tekintettel a hivatali apparátus nehezen tudta volna megoldani igazgatási funkciójának megfe­lelő formában. Arról is írtunk, hogy a támo­gatásra rászorulóknak nem kell kérvényt írniuk a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájának, mert nem az államigazgatás bü­rokratikus formájában történik majd a pénzösszeg szétosztása. Ennek ellenére sokan félreértet­ték ezt az információt. Ezzel kapcsolatban a követ­kező nyilatkozatot kaptuk dr. Sohár Endrétől, a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodájának vezetőjétől:- A testület az alapítványnak kizárólagos célként jelölte meg, hogy ezt az összeget csak vízó­rák beszerzésének, beszerelésé­nek támogatására fordíthatja szociális rászorultsági alapop és együttműködve a közgyűlés szociális és foglalkoztatási bi­zottságával, valamint a Népjó­léti Irodával. A 15 millió forint szétosztásának pontos feltétel- rendszerét rövidesen az alapít­vány, a szociális bizottság és a Népjóléti Iroda közösen dol­gozza ki. Erről a lakosságot a sajtóban értesíteni fogjuk. Ad­dig jelentkezéseket nem tudunk elfogadni. A következő tájékoz­tatóig a lakosság megértését és türelmét kérjük. D. I. • • S Ot éves a pécsi Értelmiségi klub További kiadványok és összejövetelek várhatók Az elnevezés persze megté­vesztő, márcsak azért is, mert nehezen határolható be manap­ság, kit is hívunk értelmiségi­nek, no és azért is, mert a pécsi Értelmiségi klub rendezvényei mindig is nyitottak voltak bárki számára. Öt éve, az úgynevezett rend­szerváltozást megelőzően indult a klub tevékenysége. Akkortájt, amikor még sokszor némi fenn­tartással fogadták az értelmiségi klub elnevezést. Emlékszem, volt egy szép tábla az elején, amelyre a vendégek ráírhatták nevüket. Emlékszem, nem oly rég be is törtek a pécsi Vasutas Művelődési Házban helyet ka­pott és egyesületté is alakult klub dokumentumtárába, do­kumentumokért. Akárhogy is, joggal volt büszke a szombat este tartott jubileumi találkozón dr. Hor­váth Csaba, a klub vezetője. Természetesen ő csak köszöne­teket mondott azoknak, akik se­gítették eddigi munkájukat. A jelenlévők között láthattuk Hanns Rehfeldet a pécsi német főkonzult, a megyeszékhely két alpolgármesterét, a helyi sajtó vezetőit, több középiskola igaz­gatóját. Dr. Horváth Csaba a sikeres, és többnyire telt házakat vonzó rendezvények folytatását ígérte, rövid értékelésében megemlí­tette, hogy kiadványsorozatuk, az ÉK-könyvek bővítését is tervezik. Jé Hozzá kell tegyem: mindig szí­vesen jártam eddig is az Értel­miségi Klub programjaira, nem azért, mert régóta ismerem a szervezőket, nem is azért, mert esetleg sikk oda járni, hanem, mert olyan rendezvényeket hir­dettek, amelyek engem személy szerint érdekeltek. Ha más is hirdet hasonlókat, oda is szíve­sek megyek. Megyünk. Bozsik Egyesület Málomban? Nagy siker az Óz a Pécsi Nemzeti Színházban Jó és rossz boszorkányok közt Vidékről zarándokolnak a gyerekek az előadásokra Tegnap délelőtt úgy látszott, mintha egy kisebb hadsereg foglalta volna el Pécsett a ka­maraszínház előcsarnokát. Ezek a „kis megszállók” a meséket szerető gyerekek seregének ár­talmatlan, ám annál kíváncsibb tagjai voltak.,. Nagy sikerrel játsszák Pécsett Frank L. Baum világhíres törté­netét, az Óz, a nagy varázsló-t. Úgy látszik, még a televízió ka­rácsonyi kínálatában felvonulta­tott régi változat sem tántorít­hatta el a látogatókat, akik saját szemükkel, testközelből is látni akarták a csodát a hétvégén, há­rom előadásban. A Pécsi Nem­zeti Színház nemrég bemutatott gyerekdarabja már túl van a ne­gyedszázadik előadáson. Egy kétszázfős iskolából, Aparhantból jöttek két busszal több, mint százan, hogy ők is megnézhessék a kedves, de va­rázslónak csak épp hogy jó me­sebeli Ózt, hogy szurkoljanak a halhatatlan Dorkának és ret­tenthetetlen útitársainak, a sze­retet és a barátság győzelmé­nek, no és a varázslatos jó bo­szorkánynak. Csak a gonosz banyának kívánta vesztét min­denki. ..- Rendszeresen járunk szín­házba - mondta el az aparhanti iskolásokat kísérő pedagógusok egyike, Solti Józsejhé. - Eddig Bonyhádra mentünk, de ott mostanában egyre kevesebb az előadás, így elzarándokoltunk ide. Már ősz óta készültünk rá! Nagyon fontosnak tartjuk, hogy itt lehetünk, hiszen a gyerekeink csodálatos élményekkel térhet­nek haza. A színházlátogatás költséges, de ez olyan áldozat, melyet szívesen hozunk meg. Az eldugott kis faluban, Nagyvejkén sincs semmilyen különösebb szórakozási lehető­ség. Sisa Józsefié és Cseke Fe­re ne né onnan jöttek gyerekeik­kel. Elmondták, ők is csak így kerülnek színház közelébe. Rit­kán jutnak színielőadáshoz a pécsi, Megye utcai gyermekott­hon lakói is. Tegnap 12 állami gondozott gyerek láthatta az otthonába kétségbeesve vissza­vágyó Dorka történetét. Ezek a gyerekek manapság már egyre ritkábban kapnak kedvezményt, az anyagi helyze­tük kevéssé engedi, hogy ha­sonló intézményeket látogassa­nak. A színház mindenesetre kedvezményes jegyekkel tett minden kis látogatója kedvére. A szinte teltházas előadásokon hatvan forintos helyárral szá­moltak, ez egy hétköznapi mo­zijegynél is kevesebb. A gyerekeket tegnap Paál László, Koszta Gabriella, Un­ger Pálma, Bánky Gábor, Ma- toricz József, Pilinczes József, Krizsik Alfonz és Varga Péter szórakoztatta a Tasnádi Csaba rendezte produkcióban. Hodnik I. Gy. Málomban a helybeliek an­nak idején maguk építettek is­kolát, kultúrházat. A falut Pécs­hez csatolták és az őslakosok azóta is sérelmezik, hogy elvet­ték tőlük ezeket az épületeket. Két évvel ezelőtt 256 aláírással kérvényt nyújtottak be a pécsi önkormányzathoz, amelyben visszakérték a település kultúrá- lis intézményeit. Nemrég meg­érkezett a válasz, lehetőség van rá, hogy visszakapják azokat. Megkezdték a Málomi Kultúrá- lis Egyesület szervezését, amelynek elsődleges célja a környék kultúrális, szociális, környezet- és természetvédelmi gondjainak megoldása. Tegnap délután alig néhá- nyan jöttek el az alakuló ülésre. A csaknem másfél órás megbe­szélésen abban mindenki egyet­értett, hogy szükség van egy olyan helyre ahol összejöhetnek a falubeliek. Kérdés azonban, hogy miből tartanák fenn? Volt, aki úgy gondolta jobb lenne el­adni, mert akkor nem fájna töb­bet az iskola elvesztése. Munkahelyet keres? Munkaerőt kölcsönöz? Keressen bennünket! Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (DOMUSÁ.) Telefon: 36-861 (49)

Next

/
Thumbnails
Contents