Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-29 / 357. szám

1992. december 29., kedd üj Dunántúli napló 7 Csernobil leáll A csernobili atomerőművet az ukrán parlament döntése ér­telmében a jövő év végén leál­lítják - közölte az ukrán atom­energia-ipar vezetője egy sajtó- értekezleten. Mihail Umanyec ugyanakkor annak a magánvé­leményének is hangot adott, hogy a létesítménynek az év­század végéig kellene működ­nie. Umanyec volt a csernobili atomerőmű igazgatója 1986-ban, azaz amikor az ed­digi legkomolyabb atomerő- művi baleset bekövetkezett - emlékeztet az AP. Mesterséges folyó Irakban Mesterséges folyót avattak föl Irakban, s vele együtt a Kö­zel-Kelet legnagyobb öntöző- rendszerét - jelentette a Reuter. Az új folyó a Tigris és az Eufrá- tesz között helyezkedik el, Bagdadtól csaknem Bászráig nyúlik, és az államfő, Szaddám Húszéin nevét viseli. Az iraki vezetés gazdaságpolitikai győ­zelemnek értékeli, hogy a szi­gorú ENSZ-embargó ellenére sikerült befejezni a nagyszabású tervet. A folyó mentén élelmi­szertermelő területeket alakíta­nak ki. Csatorna­alagút Megint veszélybe került a brit-francia csatomaalagút 1993 végére tervezett megnyi­tása, mivel megszakadtak a tár­gyalások az építtető Eurotunnel brit-francia magán-részvény­társaság és az építő Transman- che Link konzorcium között. Az Eurotunnel szerint ez veszé­lyezteti a részleges megnyitást - először csak tehervonatok köz­lekednének az alagúton -, kö­vetkezésképp az első bevétele­ket. Az építő konzorcium 1,2 millárd font töbletet követel az Eurotunneltől azért, mert a ter­vezettnél drágább az alagút be­rendezése. Az Eurotunnel csak 980 milliót hajlandó készpénz­ben fizetni, a többi fejében pe­dig részvényeket kínál. Repülőgéphordozó Indiának Moszkva egy 458 millió dol­lár értékű repülőgép-hordozó eladását ajánlotta fel Indiának. A hírt az indiai védelmi minisz­térium közölte.Az orosz ajánla­tot megelőzően Ukrajna is fel­ajánlotta Indiának egy hasonló hajó eladását a Fekete-tengeri Flottából,amely feletti ellenőr­zés még vitatott a két állam kö­zött. Dr. Zsíros Géza, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke: Vállalni kell az agrár-lobbyzást! Minap népes hallgatóság előtt dr. Zsíros Géza országgyű­lési képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke számolt be Pécsett ag­rárpolitikánk időszerű kérdései­ről, majd előadását és a konzul­tációt követően válaszolt lapunk kérdéseire. A tulajdon elsődleges- Az emberek kezdik érteni és érezni a lehetőségeiket, de az útját-módját még kevésbé tud­ják. Miközben nagyon sok min­denkinek igyekeznek a nyakába varrni, hogy ők miért nem lép­ték meg azt, ami számukra a le­gelőnyösebb lett volna, az ese­tek legnagyobb részében bebi­zonyosodik, hogy nem merték felvállalni még akkor, jó fél év­vel ezelőtt ezt a döntést, és most már egyre inkább megbarátkoz­nak az önálló élet és a vagyon­nal való bánás felelősségével és lehetőségével. - kezdte Zsiros Géza.- Miért vesz részt ilyen ag­rárfórumokon?- Egyrészt azért, hogy segít­sek, másrészt azért, hogy nekem is segítsenek: információt kap­jak az alapvető gondokról és problémákról. Fontosak ezek a találkozások, mert nem igehir­detések, hanem a rövid beve­zető előadás után konkrét gya­korlati kérdések sora merül fel több órán keresztül.- Önt tsz-ellenességgel ille­tik. Vállalja ezeket a kemény vádakat?- Bebizonyosodott, hogy mi­ről szól a történet, és kiderült, merőben másról van szó. Jó né- hányan, akik még az emberek nyakán szeretnének ülni és to­vábbra is belőlük élni, és nem az emberek érdekeit szolgálni, azok az összes lehetséges esz­közt felhasználva másként pró­bálják önmagukat bemutatni, il­letve másokat, akik a szabad és alkotó állampolgárok dolgát igyekeznek védeni, az ellen meg beszélni. Ezen nincs mit csodálkozni.- Hogyan értelmezi az agrár­lobbyzást?- Aki elfogadja a mai körül­mények között, hogy a tulajdo­nos és a tulajdon elsődleges eb­ben az ágazatban, és erre az alapra építkezve alakítsunk egy egészséges agrárpolitikai, gaz­daságpolitikai és gazdasági ér­dekképviseletet, azzal én part­ner vagyok mindenkor. Viszont azok, akik továbbra is a haszná­latban gondolkodnak és a tulaj­donos érdekeit kisemmizve, őt a vagyonától még mindig elsza­kítva, azzal nem azt és úgy téve, ahogy a tulajdonos érdekeit szolgálná, azok nekem nem vol­tak barátaim, és nem is lesznek. Ha egészséges agrár-lobbyról beszélünk, az előbb elmondott rendezőelvek szerint mindenki­vel kész vagyok együttmű­ködni, aki szakmában és a szakmáért dolgozik.- Előadása elején azt is meg­említette, hogy nemrég vásá­rolta vissza kárpótlási jeggyel apja és testvérei még 1917-ben vásárolt 340 holdas birtokát. Azzal is vállalkozásba kezd?- így igaz. Negyven évig én nem mentem vissza a faluba. Most hihetetlen nvusalom vett Tudom, ez hosszú folyamat, és ezért nagyon jó dolgozni.-Hitvallása, hogy az agrár- profit maradjon meg az ágazat­ban. Az ön által vezetett Békés Megyei Malomiparnál ezt mi­ként valósítják meg?- Úgy, hogy vertikumban goldolkozunk. Az export-ha­szon felét már ebben az évben közvetlenül azoknak a terme­lőknek adtuk vissza, akik ezt a formát választották búzánál is, kukoricánál is. Reménykedem abban, hogy a bérőrlés a mal­mokban meg fog nőni, tehát a gazdák nem eladják a malomi­Dr.Zsíros Géza erőt rajtam, megnyugvás, és egy olyan érzés, amit nagyon nehéz átadni másnak. Érdekes módon még azt is tudtam, hogy az épü­letek és a fák, és milyen fák hol álltak. Persze már nincs meg semmiből semmi. Édesanyám­mal együtt megtettük ezt, mert sajnos édesapám már nem él. Ez a legkevesebb, amivel tar­toztam az előttem járóknak. Úgy vagyok vele, ha akár hol­nap elveszíteném az egészet, már nem lennék szomorú, mert teljesítettem a kötelességemet. Megtettem azt, amit ember megtehet: megvédtem az ál­lampolgárt és a tulajdonát, tehát sikerült megmutatni ebben az országban, hogy a tulajdon az szent és sérthetetlen, és ha ismét sikerül ezt az emberi lelkekbe beültetni, akkor nem csak a tu­lajdon és a tulajdonos lesz sike­res, hanem az itt élő állampol­gárok és ez az egész ország. párnák a búzát, hanem megőr- lik, és azt adják el. Termeltetési feladatot is egyre nagyobb mér­tékben vállalunk, kukoricával kezdtük ez év tavaszán, most ősztől a búzával folytattuk ti­zenötezer hektáron. Ézt folya­matosan bővítjük, ahogy a pén­zünk majd megengedi.-Azt állítja, hogy fölösleges a vészharang kongatása a me­zőgazdaság felett.- A károgók önmagukról be­bizonyították a hiteltelenséget, mert kiderült, hogy soha eny- nyire szép és jól előkészített bú­zavetés nem volt az elmúlt tíz évben, mint ami az idén van, és területben öt év óta is az egyik legnagyobb területet vetették be őszibúzából. Tehát a jövő évi kenyerünk biztosított lesz, s ha a természet is úgy akarja, lesz elegendő exportra is - mondotta végezetül dr. Zsiros Géza. Murányi László Köszönet Eszékről A város főterén csillognak a fenyőfák, az utcák fényárban úsznak. Egy évvel ezelőtt más volt a hangulat. Szilveszter nap­ján gránátok félemlítették Eszék polgárait. Az új évet nem a terí­tett asztalnál, hanem penészes pince padján várták. A szeren­csésebbek idegenbe költöztek. Az idei év végén a vendég- szerető háziakra gondolunk. A pécsi, a mohácsi, a villányi, a máriagyűdi, a siklósi, a zánkai, a harkányi és a többi jószívű emberre, akik a legnagyobb megértéssel lemondtak ké­nyelmükről és otthonukat meg­osztották a menekültekkel. Együtt fohászkodtak velünk a békéért, együtt gyászoltuk az áldozatokat. Az ajándékosztás­nál sem volt különbség a befo­gadottak és a családtagok kö­zött. Szerény, jelképes tárgya­kat nyújtottunk egymásnak, de annál értékesebbek voltak az ajándékhoz fűzött gondolatok. Akkor még arról álmodoz­tunk, hogy hamarosan lecsen­desedik a csatazaj. A rokon há­rom szobájából kettőről lemon­dott, hogy minél otthoniasabban érezze magát a menekült. Jöttek a szomszédok, mind mély ag­godalommal kísérték az eszéki eseményeket. Voltak vidám óráink is, és ezt a környezet azért tette, hogy feledjük napi gondjainkat, hogy ne gondol­junk bizonytalan jövőnkre. Köszönet a nyugalmazott fő­szerkesztőnek és feleségének, akiknél leányunk talált ott­honra. És mily szép volt az ügyvédnő gondoskodása, köl­csönadta varrógépét a teljesen ismeretlen varrónőnek, hogy az így enyhíthesse anyagi gondjait. Meg kell említeni azt á villányi házaspárt, amely a harasztiak tragédiájának hallatára több mint húsz embernek viselte gondját. Az Új Dunántúli Napló szer­kesztőségében már munkatárs­ként kezeltek, habár mindössze egy rövid cikkecskét írtam a lapnak. A Megyei Múzeum, a TIT, a Művelődési Központ, a Moziüzemi Vállalat, az MTV Körzeti Stúdiója, a Harkányi Kórház, a Pedagógiai Intézet biztos támasznak bizonyultak a bajbaesetteknek. Tavaly azt kívántuk, hogy a következő évvéget már a régi otthonunkban váijuk meg. Saj­nos sokan még mindig távol vannak a hazai tűzhelytől. Az idén is még elszakadva egymás­tól énekeltek karácsonyi éneke­ket és könnyes szemmel kíván­tak boldogabb esztendőt. A humánum száz és száz megnyilvánulásával találkoz­tunk Baranya megyében. A leg­nagyobb figyelmesség és em­berszeretet karjaiba csöppen­tünk, és ez az, ami sosem viszo­nozható, de feledni sem fogjuk! Tausz Imre Brit tiltakozás a magyar libamáj ellen Magyarországon nem tiltja állatvédelmi törvény a libák kényszeretetését, ami egyéb­ként francia hagyományok alap­ján évszázadok óta alkalmazott módszere a „foie gras” hízott máj előállításának. Szekeres Imre, a Földművelésügyi Mi­nisztérium főtanácsosa ezt azzal kapcsolatban mondta el az MTI-nek, hogy Londonban til­takozó akcióba kezdtek a brit ál­latvédők a magyar libamáj el­len, mivel azok tömött libáktól származnak, s Nagy-Britanniá- ban tilos a libatömés. A KOPINT-DATORG kül­kereskedelmi statisztikai adatai alapján sem 1991-ben, sem ez év első félévében egyetlen kilo­gramm libamájat sem exportál­tunk Nagy-Britanniába. A föld­művelésügyi tárca szakértője szerint Nagy-Britanniába, mint célországba az idén sem fog li­bamáj kerülni, vagy csak ele­nyésző mennyiségben. Ezt megerősítette az Orosházi Ba­romfifeldolgozó Vállalat, mint a hízott libamáj legnagyobb ha­zai előállítója, valamint a liba­máj exportjával foglalkozó Hungavis is. Egyik cég sem szállít libamájat Nagy-Britanni­ába. 1992-re a hazai termelők által meghatározott közös piaci il­letve európai libamáj export kvóta 1435 tonna. Ennek 60 százaléka várhatóan francia, 20 százaléka belga piacon talál ve­vőre. A KOPINT-DATORG adatok alapján 1991-ben 16 or­szágba összesen 1388,1 tonna libamájat szállítottunk 38,7 mil­lió dollár értékben. Ebből 59 százalék volt a francia és 25 százalék a belga export. Az eu­rópai országok közül szállítot­tunk még Németországba, Ausztriába, Svájcba, Olaszor­szágba, Spanyolországba, Lu­xemburgba és Hollandiába. Bulgária, Jugoszlávia és a volt Szovjetunió is vásárolt tőlünk kis mennyiségben libamájat. A tengeren túli régióban a magyar libamáj legnagyobb vásárlója Japán, ahová tavaly az összex­port 10,8 százalékát szállítottuk. Néhány kilogramm érkezett még Mexikóba, Kanadába és Kolumbiába. (MTI) Az autóvezetés mellett elsősegélynyújtásból is vizsgázni kell A Vöröskereszt bevételei Nem unatkoztak a Baranya megyei Vöröskereszt munka­társai a karácsony előtti napok­ban. 1315 darab ajándékcsoma­got készítettek, amit hátrányos helyzetű gyermekeknek küldtek szét a megyében. Az akciót kör­levéllel indították, amelyet a megye valamennyi általános is­kolájába elküldték, s amiben arra kérték az igazgatókat, hogy az iskolájukban válasszák ki a leghátrányosabb helyzetű tanu­lókat, s róluk írjanak meg olyan adatokat is, hogy hány éves, mi­lyen a testsúlya, milyenek a csa­ládi körülményei, mekkora a család, amiben élnek. így az ajándékokat egyénre szabottan állították össze. A Vöröskereszt akkor tud jó­tékonykodni, ha van miből. A bevételeket illetően pedig saj­nos nincsenek túlságosan elké­nyeztetve a megyei szervezetek. Az állami támogatás nem sok mindenre elég. A véradás szer­vezéséből, a levett vér és vérké­szítményekből kapott bevétele­ket a kiváló véradók jutalmazá­sára, s az évekénti megvendége- lésükre fordítják. Az eseten­kénti ruhavásárokból jutnak még némi jövedelemhez, de ez kevés, hiszen csak akkor ren­dezhetnek használtruha vásárt, ha az adományozó ehhez hozzá­járul, hiszen a legtöbben a ter­mészetbeni juttatáshoz ragasz­kodnak. A pénzbeli adomá­nyozó pedig kevés. Az új egészségügyi rendelet szerint - amit az elmúlt napok­ban írt alá a népjóléti miniszter- ezentúl a vöröskereszt fel­adata lesz az autóvezetői tanfo­lyamot végzőknek a kötelező elsősegélynyújtó vizsga meg­szervezése és ehhez a tanköny­vek biztosítása. Az új jogosít­ványt szerzőknek eddig is kel­lett elsősegélynyújtási ismere­teket is elsajátítani az autóveze­tés tudnivalói mellett, ám ezt nem vették szigorúan, sokszor csak formális volt. Az új ren­delkezés szerint csak az kaphat jogosítványt, aki az előírt 16 órában elvégzi az elsősegély- nyújtó tanfolyamot is és sikeres vizsgát tesz. A vizsgáztatás díja a Vöröskeresztet illeti majd. így több bevételi lehetősége lesz a szervezetnek. Az új rendelkezés január 1-től lép életbe. S. Zs. Egy fiú a Janus P. Gimnázium IV. B. osztályából Evekig veretlenül az élmezőnyben Gyermekkorunkban hányán álmodozunk eget verő sikerek­ről s végül csupán fogaskerekek leszünk egy gépezetben, hét­köznapi feladatokkal. Waldhau- ser Tamás nem ábrándozott. A szokatlanul csendes fiúnak nem voltak kirobbanó eredményei az általános iskolában, egyszerűen szorgalmas, jó tanuló volt, s így 8.-os korában jelentkezhetett a pécsi Janus Pannonius Gimná­zium tehetséggondozó szakkö­rébe. Innen egyenes volt az út a középiskola speciális matema­tika tagozatos osztályába. Egy olyan közösségbe, ahol a külö­nösen jó képességű gyerekeket társai nem titulálják strébernek, vagy puncsosnak, ha eredmé­nyeket érnek el, hanem büszkék rájuk, s ösztönzik őket további sikerekre. A szolid félszeg fiú ebben a miliőben kezdte első számy- próbálgátásait, s mindjárt az első évben megnyerte a megyei szintű Zipemovszky matema­tika versenyt, a Dombóvár-Pécs tagozatos osztályok közötti megmérettetést, s az országos Arany Dániel versenyen is a döntőbe jutott. Aztán ugyanez történt négy éven keresztül, csupán idén csúszott be némi szépséghiba, a megyei Zipernovszky-n „csak” 2. helyezett lett. Igaz, Tamás közben a Középiskolai Matema­tikai Lapok (KÓMAL) országos feladatmegoldó versenyén évről évre a legjobb tíz közé került, s a fizika és a számítástechnika ismereteinek megyei összeveté­sén is mindannyiszor dobogós volt. Tanárai, Kárpáti Ágnes és Rihmer Éva úgy jellemzik a fia­talembert, az a ritka kivétel, aki sikerei ellenére továbbra is megmaradt szorgalmas, szerény diáknak, de elválaszthatatlanul része az osztályközösségnek.-Hogyan tovább? - kérde­zem Tamást, akit eredményei alapján már felvettek Szegedre, a József Attila Tudományegye­tem matematika-fizika szakára.-Nem tudom még, hogy a matematikusi, vagy a fizikusi pálya közül melyiket választom - válaszolja, de az is lehet hogy a számítógép programozás mel­lett döntök. Mészáros B. Endre

Next

/
Thumbnails
Contents