Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-29 / 357. szám

6 aj Dunántúli napló 1992. december 29., kedd Ki figyel oda? Kétszer ad, ki gyorsan ad? Mobil telefonszolgálat Dinamikus felfutás várható a mobil telefonok piacán. A japán elektronikai ipari szövetség sze­rint a kereslet évente 27-37 szá­zalékkal fog bővülni a követ­kező években. Japánban jelen­leg 1,3 millió készüléket üze­meltetnek, ezek száma, bele­értve az autóba szerelhető típu­sokat is, az ötszörösére, vagyis 7 millióra fog növekedni 1997-re. Kevés elektronikai cikk néz ilyen fényes jövő elé Japánban - mondják a szakér­tők, akik szerint az eladások bővülése a gyártók közt élesedő árharcnak, a készülékek ol­csóbbodásának tudható be. Újfajta hallókészülék A „House Ear Instiute” kli­nika neurológusai Los Angeles­ben olyan készüléket konstruál­tak, amely hallóvá tesz teljesen süket embereket. A készülék alapja egy mini-adó, amely egy­részt a fej belsejében közvetle­nül az agytörzzsel, másrészt egy „hangprocesszor”-ral áll össze­köttetésben. Ezt a készüléket, mint a hagyományos hallóké­szüléket, a fül mögött hordják. A processzor a hangokat elektromos impulzusokká ala­kítja, amelyek lehelet vékony vezetékeken a fülön keresztül az adóhoz jutnak. Ily módon a süketek nemcsak a hangokat ér­zékelik, hanem - ezt mutatják a tesztek - a tipikus zajokat is (például kutyaugatás vagy tele­foncsengés). Az egyes szavakat még nem tudják felismerni, de képesek megkülönböztetni a beszédritmust és hangmagassá­got. Rablás Japánban A Párizs melletti Bobigny bí­rósága kezdte meg három fran­cia gengszter ügyének tárgyalá­sát, akiket azzal vádolnak, hogy 1986-ban Tokióban kiraboltak egy pénzszállító' autót. Japán bűnügyi krónikájában soha nem szerepelt ilyen méretű rablás: a zsákmány 433,8 millió jen volt. A francia gengszterek könnyen jutottak a pénzhez, játékpisz­tollyal és gázsprayvel felszerel­kezve fosztották ki az autót, amelyet csak egy őr védett. A hamis útlevéllel érkezett bandi­ták nyomát a japán rendőrség felkutatta, s meg is találták őket, mert valamennyien szerepelnek a francia a bűnügyi nyilvántar­tásban. Huszonnégy év. Ez évtől ennyi a felső korhatár, s ha va­laki betölti, a továbbiakban nem számíthat legális támogatásra a Gyermek- és Ifjúságvédő Inté­zettől. Korábban 18 évnél hú­zódott a határ, de úgy tűnik, so­kan a hat évvel megtoldott idő alatt sem képesek kapaszkodó­kat találni. Több, mint ötven vendége volt a minap a Baranya Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Inté­zetnek. Egykori állami gondo­zottak, akik többsége most már a saját gyermekével, gyermeke­ivel jött. Visszatérni oda, ahol egykor nevelkedtek, ahonnét nevelőszülőkhöz kerültek, nem titkoltan vegyes érzéseket éb­resztett bennük. Volt aki meg akarta mutatni a házastársának, hogy milyen volt az ő „ott­hona”, és akadt aki sokáig állt egy ablak előtt arra gondolva, hogy innét szeretett volna vi­lággá szaladni. De eljöttek, mert örültek, hogy valaki karácsony táján gondolt rájuk, mert a rossz emlékeket is megszépíti az idő, mert sokuknak ez intézet a „kályha”, ahonnét elindultak, s ahova fordulhatnak, ha bajban vannak. Márpedig ezek között a fiatalok között nagyon nehéz olyat találni, aki ne sorolná a gondjait. Még az elégedettsé­get hordozó szavakból is előbb-utóbb kicseng a keserű­ség. Mint Papp Zoltánéból, aki a négy nevelt gyermeke közül há­rommal érkezett az ünnepségre. Két éve él együtt a négy gyer­mek édesanyjával, aki pillanat­nyilag gyed-en van. A fiatalem­ber a gerincműtétje óta rokkant nyugdíjas.- Nevelőszülőknél nőttem fel, a vér szerinti szüléimét nem ismerem - mondja. - Nekem nagyon sokat jelent, hogy ott­honom van, de az intézettől nem szakadtam el. Rendszere­sen bejárok, s amiben tudnak, segítenek nekünk. Többször kaptunk ruha adományt, meg pénzt is. Hosszú távon azonban nem hagyatkozhatunk erre a támogatásra, nekem munka kel­lene, méghozzá olyan, amit az adott egészségi állapotomban is el tudok látni. Hasonló gondjai vannak a komlói Mihálovics Istvánnak is, aki csillésként dolgozott a bá­nyában. A jobb szemével nem lát, a jobb fülével nem hall ren­desen. Nemrég volt orvosi bi­zottság előtt, valószínűleg le­százalékolják. Az ünnepségre a nagyobb gyermekével jött, a fe­lesége otthon maradt a kisebbel. Albérletben laknak semmi re­ményük a saját lakásra.- Nem szívesen beszélek er­ről, mert szégyellem - minősíti a helyzetüket. - Az jól esett, hogy meghívtak ide, de mégis sokat gondolkodtam, hogy el­jöjjek-e. Éreztem, hogy adni akarnak, de nekem rosszul esik, hogy adományra szorulok. Márpedig az a helyzet, hogy bármit kapunk, nagyon jól jön nekünk.-Én Tésenfára nősültem, a feleségem szüleinél lakunk- mutat a mellette ülő fiatalasz- szonyra Pápai Lajos. - Három gyermekünk van, s nekem már nincs munkám. Korábban a kémesi termelőszövetkezetben dolgoztam. Most a munkanél­küli segélyből, meg a családi pótlékból élünk, de házat sze­retnénk venni. Az intézet támo­gatást ígért hozzá, de ha nem tudok elhelyezkedni, egyre re­ménytelenebb lesz az egész. Az állami nevelt gyerekek­nek sosem volt egyenes az út­juk. Szülői gondoskodás és se­gítség nélkül, alacsony iskolá­zottsággal, minden közvetlen élettapasztalat nélkül kezdték a saját életüket, s közülük sokat már az út elején félrevitt va­lami. A gyermekeik pedig könnyen oda jutnak, ahonnét ők indultak. Az állami nevelt gyermekek száma ugyanis napjainkban sem csökken, s velük együtt az ösz- szes gond újra termelődik. Kér­dés, hogy csak az ő gondjuk, ba- juk-e, hogy felkészületlenül, több oldalról is korlátozott lehe­tőségek között startolnak. Az agrárügyek avatott kor­mánypárti képviselője egymás­után háromszor ismételte el: a törvény hibája ... a törvény hi­bája ... a törvény hibája ... Történt mindez a t. Ház késő es­tébe nyúló minapi ülésén, a szövetkezeti és az átmeneti tör­vény módosítását célzó javasla­tok éleshangú vitája során. Nem retorikai fogásként, hanem in­doklásául annak, hogy késede­lem nélkül korrigálni kell a tsz-ek és a kilépők közötti va­gyoni és egyéb kérdések alig féléves szabályait, mert kusza, anarchikus állapotok alakultak ki. Gyorsítani kell a törvényke­zés ütemét? Igen, a gazda­sági-társadalmi átalakulás jogi kereteinek hiánya súlyos erköl­csi, politikai és anyagi károkat okoz. Csakhogy a hevenyészve összehozott, kiérleletlen, újabb módosításokra szoruló paragra­fusok arra intenek: jogrendszer átalakítására nem érvényes a Oroszországban gyártott plu­tóniummal hajtják meg a jövő­ben a kozmikus missziókra kül­dött amerikai űreszközöket. Az amerikai energiaügyi miniszté­rium 40 kilogrammnyi, nem hadászati minőségű plutónium vásárlásáról kötött megállapo­dást az orosz atomenergia-ügyi „Globális káosz” veszélyét emlegeti egy Budapesten ké­szült biztonsági-politikai-gaz- dasági tanulmány. A „Változó világunk 1992” szerkesztői által felállított alaptétel, hogy ma még nem lehet megmondani, milyen mélyen és időben meny­nyire tartósan süllyedt bele a „globális káoszba" a világ és ezen belül Európa. Az ebből fa­kadó kulcskérdés pedig, hogy „sikerül-e többé kevésbé békés eszközökkel és elviselhetetlenül nagy megrázkódtatások nélkül kiépíteni egy olyan rendszert, amely tartósan stabilizálja a vi­lágot”? Pesszimisták legyünk-e vagy derülátók? A szerzők - igaz ki­mondatlanul - optimizmust su­gallnak, annak ellenére, hogy 1992 fejleményei inkább a pesszimistább változatot való­színűsítették. Legyünk legalább mérsékelten derűlátóak azért, régi mondás, hogy kétszer ad, ki gyorsan ad. Mert a kodifikációs hajrá közben rendszerint már nem az érveké, hanem a türel­metlen indulatoké a döntő szó. Mi a hatékonyabb képviselői munka titka? Az egyik kulcs az érdemi, körültekintő előkészí­tés. A törvényjavaslatok szüle­tésének, formálódásának idő­szakában végzett folyamatos egyeztetés, a parlamenten kívüli szervezetekkel (is) folytatott konzultáció - más szóval a szakmai, érdekvédelmi szervek bevonása a jogalkotásba. A má­sik kulcs: a parlamenti munkát félresiklató, időrabló politikai perpatvarok kiiktatása az Or­szággyűlés plénumának munká­jából. A közelgő új esztendőben ta­lán megszívlelik pártok, frak­ciók, és honatyák is a búcsúzó ó-évnek ezt a tanulságát. Hogy ne kelljen a patkó egyik oldalán se úgy érvelni, hogy „a törvény a hibás . ..” Bajnok Zsolt minisztériummal. Az űr­hajó-üzemanyagot a következő 5 év során szállítja le a Majak Termelési Egyesülés. A vétel­árat nem közölték, de azt igen, hogy a bevétel egy részét az orosz fél a nukleáris kutatások okozta környezeti károk enyhí­tésére fordítja. mert kezdjük felismerni, hogy melyek voltak a katonai erőre alapozott kétpólusú világ meg­roppanásának fő okai? S ami nem kevésbé fontos, kezdjük ér­teni azt is, melyek a világ hirte­len megváltozásának meghatá­rozó következményei: Ma már látjuk, milyen veszélyeket hor­doz számtalan eddig mestersé­gesen háttérbe szorított prob­léma feltörése világszerte; ezek között mennyire fenyegető a nemzeti öncélúság és a nemzet- állami rivalizálás; mekkora ba­jokat okozhatnak új vagy újnak tűnő észak-déli, nyugat-nyugati érdekellentétek, kiéleződő gaz­dasági rivalizálások. Mi akkor a derűlátás oka? Mindenekelőtt az, hogy a gon­dok felismerése talán még idő­ben lehetőséget teremt megol­dások keresésére a „globális káosz” elkerülése érdekében. Kocsis Tamás Orosz plutónium amerikai űreszközökben Változó világunk, 1992 Tanulásmódszertani tanfolyam Pécsett Pedagógusok az iskolapadban Négy gyertya lángja lobog. Az osztályteremben körbera­kott padok mellett pedagógu­sok ülnek. Nők, csak egyetlen férfi van köztük. De mind le­hunyt szemmel, ellazulva pi­hennek, csak néhány percet, amennyivel a többórás munka feszültségeit vezetik le. A rela- xáció része annak a program­nak, melyet az Invokáció ala­pítvány szervezett, tanulás­technikai tanfolyam néven. A szervező Balogh Adél, és az előadó, Egerszegi Andrea elmondták, hogy ezt a techni­kát hozzájuk hasonló módszer­rel csak Debrecenben tanítják még. Különlegesség, hogy ez­úttal nem gyerekek ismerked­nek az anyaggal, hanem azok az általános iskolai tanítók és tanárok, akik azért jöttek el ide, hogy olyan hasznos ismerethez jussanak, mellyel később meg­könnyíthetik diákjaik munká­ját. A budapesti Alternatív Köz- gazdasági Gimnázium tan­könyve, és az ott indított kur­zus alapján sajátította el a mód­szert az Apáczai Nevelési Központ 1-es iskolájának ta­nára, Egerszegi Andrea.- Három éve tanítom, nyol­cadikosoknak, fakultációs ke­retben - mondta. -Magam is nagyon sokat tanultam belőle, s azért szeretném átadni a gye­rekeknek is. Ez egy módszer a sok közül. De minden módszer célja azért azonos: hogy egy­séges, fejlesztő hatást gyako­roljunk a növendékeinkre. Minden tanár erről álmodik! A tanulásmódszertan haszna köz­vetlen. Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek szókincse, szövegér­tése fejlődött, az eredményeik jobbak társaikénál. Ki-ki a résztvevők közül megpróbálta összeszedni, mi­lyen hasznát látta a három hé­ten át tartó foglalkozásoknak. Van, aki azt emelte ki, hogy ehhez a programhoz nem kell sok eszköz, s ez nem is annyira mellékes, ha tudjuk, ma mi­csoda pénzbe kerülnek a szem­léltetőanyagok, segédtáblák. Másvalaki azért jött el, mert nem akar beszűkülni, igénye, hogy nyílt szemmel, befoga­dásra készen járjon a szakmai újítások után. Többen azon gondolkodtak, hogyan lehetne a tanulásmódszertan elemeit alsó tagozatban, illetve a szak­tárgyi órákon felhasználni, te­kintve, hogy az anyag elsősor­ban gimnazistáknak készült. Mégis: az ötletek átvehetők, az eljárások adaptálhatók. A Berek utcai általános isko­lából jött Lipp Józsefné a tanfo­lyam anyából sok gondolatot ismerősnek talált. Egyébként ő is olyan, mint a többiek: érdek­lődik a hazai és a külföldi kí­sérletek, eredmények iránt. Arra a kérdésre, hogyan hasz­nálható a tanulásmódszertan egyik talppontját jelentő gyorsolvasás az alsóban, el­mondta:- Tény, hogy az olvasástaní­tás a legkritikusabb pont az is­kolában. A kicsik közt nagy az eltérés, gyakran van egy lema­radó réteg. Minden olyan eljá­rás jó, ami lehetőséget ad a fel­zárkóztatásra, a továbbhala­dásra. A résztvevők többségét saját iskolájuk fizette be, bár volt, ahol óvatosak voltak, s azt mondták: a végén térítenek csak, ha már látták az ered­ményt ... Lőrinczné Cséfalvay Agnes a Bánki Donát úti iskolából úgy látta:- Mindenki keresi a legjobb megoldást, érezzük, hogy meg kell újítani az oktatást, mert a jelenlegi rendszer tarthatatlan. Az iskola feladata az volna, hogy játékosan nevelje az em­bert, olyan tudást adjon, melyre építeni lehet. Abból, amivel most megismerkedtünk, ötleteket kaphattunk. Sok sze­mélyiségfejlesztő gyakorlat hasznosítható, ahogyan a szemmozgást segítő, a szó­kincsfejlesztő, az olvasástech­nikát segítő, vagy a képesé gfej­lesztő feladatok. Ma, amikor a gyerekek nem ritkán 6-8 órát ülnek végig az iskolában, s még csak azután mennek különórákra és ké­szülni másnapra, egyáltalán nem mellékes, van-e lehetőség a feszültség oldására, egy kis kikapcsolódásra. Alsósok körében is szerzett tapasztalatot Bernáth Ildikó, aki a nyáron 40 órás tanfolya­mot vezetett a kicsiknek, most pedig a Kodály Gimnáziumban óraadóként tanítja a tanulás­módszertant. Az Invokáció alapítvány tanfolyamára azon­ban ő is jelentkezett.-A kicsikkel gyorsolvasás­sal még nem foglalkozhattunk, csak a szövegértéssel. Az is cé­lunk volt, hogy a gyerekek egyáltalán valami más modellt is lássanak. Az elsős gimnazis­ták már a relaxációt is nagyon kedvelik, csak az a baj, hogy mire egymás közelébe jutunk, már tizedik órája tanulnak. Ná­luk a hangsúlyt a jegyzetkészí­tésre, a vázlatírásra helyeztem, itt előtérbe került a gyorsolva­sás, és természetesen a szöve­gértés is. Nagy probléma, hogy a gyerekek szókincse hiányos, és hogy szörnyen mechaniku­san tanulnak. Egerszegi Andrea mellett Somlyay Jolán, a JPTE Jakab- hegyi úti kollégiumának igaz­gatóhelyettese is tartott órákat a résztvevőknek. Ő elsősorban arra figyelt, hogy segítse a cso­port kialakulását, erősítse a meglévő belső motivációt. A végzettek tanúsítványt kaptak arról, hogy alkalmasak a tanu­lásmódszertan tanítására. Ezút­tal az ANK 1-es iskolájában tartott tanfolyamra a Berek, a Jókai, a Tiborc, a Bánki Donát utcai iskolából jöttek, de ott voltak a JPTE 1-es gyakorlójá­ból, az Illyés Gyula általános iskolából, illetve a Gandhi Alapítvány 1993-ban induló magániskolájából. A Pécsett, a Nagyvárad út 1-ben, vagy telefonon a 27-310-es számon elérhető alapítvány tervezi, hogy újabb alkalmat teremt hasonló fog­lalkozásra. Hodnik I. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents