Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-03 / 333. szám

1992. december 3., csütörtök aj Dunántúli napló 7 VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Védegylet a Magyar Iparért Külföldön is bejegyzik vállalkozását! Adómentesen, s örökre? ' Adóparadicsomok, magyar cégeknek is Munkajogi értelmező kézikönyv A magyar munkajog - kom­mentár a gyakorlat számára címmel jelentetett meg kivehető lapokból álló, magyarázatokkal kiegészített törvénygyűjte­ményt a HVG-OEAC Lap- és Könyvkiadó Kft. A könyv tar­talmazza a három munkajogi törvény - Munka Törvény- könyve, a közhivatalnokokról, illetve a közalkalmazottakról szóló törvények mellett a speci­ális szabályozás alatt álló mun­kakörökre, például a fegyveres testületekre vonatkozó törvé­nyeket is. (NAPI) Megjelent a Kreatív Világ Egymás nélkül sem a reklám, sem a PR, sem a marketing nem működhet igazán — írja beha- rangozójában a nemrégiben megjelent színes, nagyformá­tumú nemzetközi marketing kummunikációs szaklap. A ki­adó — a Paramédia Kft., a Mac- lean Hunter GmbH kizárólagos képviselője — pontosan a fent jelzett alapelvekből indult ki és ezt próbálja megvalósítani a szaklapban. A mutatványszám­ban a cimlapsztori a telefonkár­tya és világa, mindjárt az ezt követő oldalon a világ nagy hir­detési vállalkozásait mutaja be. Szó van még az újságban a PR értelmezéséről, a PR-ügynök- ségek működéséről, a reklám szerepéről a média-világban és a design, az arculattervezés je­lenlegi irányzatairól. Számalk­továbbképzés Csúcstechnika alkalmazásá­val új posztgraduális képzést indít a Számaik Rt. az amerikai University of Phoenix-szel kö­zösen. A munka mellett tanulók hatékony képzési forma, tele­konferencia alkalmazásával szerezhetnek MBA diplomát. E módszer teszi lehetővé, hogy az USA-ban tartózkodó professzo­rok tarthassanak előadást az itt­honi, természetesen akár vidéki tanteremben ülő hallgatóknak. A képzés a tanuló választása szerint magyar vagy angol nyelven folyik. A távoktatásra szakosodott University of Pho­enix az USA egyik legnagyobb magánegyeteme. További in­formáció kapható: dr. Zárda Sa­rolta, dr. Muka László. Tel.: 185-3111. Indul az Adria Express A baseli székhelyű Intercon­tainer és az olasz Alpok-Adria Társaság beindította az Adria Express irányvonatot Budapest és Trieszt között. A hagyományos vasúti és a közúti szállítás egy jelentős ré­szét így a korszerű konténeres szállítással tudják eljuttatni a triesti kikötőbe, illetve onnan Budapestre. A különleges szerelvény he­tenként két alkalommal indul a Józsefvárosi pályaudvarról, il­letve a trieszti kikötőből. A tervek szerint a következő évben 3-4 ezer konténer árut kí­vánnak szállítani. A szállítások legonyolítását Budapesten a Pannoncont Kft. bonyolítja le, emellett a cég még kereskedelmi feladatokat is végez. Gazdasági vezetők, műszaki és közgazdasági szakemberek kis csoportja a Magyar Gazda­sági Kamara Szövetségi Ta­nácsának a hazai piacvédelem és a Közös Piaccal kötött társu­lási szerződés összefüggéseit tárgyaló ülése után alapítvány létrehozását határozta el. Ezzel - kizárólag a hazai törvények és a nemzetközi egyezmények ke­retei között lehetséges, piaci vi­szonyok között elfogadott mó­don - kívánja felhívni a társada­lom figyelmét a hazai piac, a hazai ipari pártolásának fontos­ságára. A „Védegylet a Magyar Ipa­rért” elnevezésű nyitott alapít­vány az alapító okirat aláírásá­val 1992. július 29-én jött létre. Az alapító magánemberek fél­millió forintot ajánlottak fel a hazai ipar pártolását, a nemzeti piac és a munkahelyek védel­mét, a magyar vállalatok nem­zetközi versenyképességét és a magyar áruk piacképességét se­gítő marketing-kommunikációs eszközök alkalmazására, rek­lámakciók indítására. Ezt abban a reményben tették, hogy más magán- vagy jogi személyek is mielőbb csatlakozzanak a kez­deményezéshez. Az alapítvány döntéshozó, ügyintéző és képviselő felada­tokat ellátó szerve a Kurató­rium, amelynek elnökéül dr. Orbán István vegyészmérnököt választották. Az alapítvány székhelye: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Titkára: Major Ágnes, telefon: 112-7255. Az alapítók szerint magyar termék mindaz, aminek előállí­tásában számottevő a hozzáa­dott érték magyarországi ará­nya. így nem tesznek megkü­lönböztetést az előállító tulaj­donformája, nemzeti hovatarto­zása szerint. Úgy vélik, hogy a magyar munkaerőt foglalkoz­tató külföldi cégek, vegyesvál­lalatok az anyavállalattól átvett marketing-stratégiájukkal ese­tenként még jobban elősegítik a hazai piac fejlődését, mint a ha­gyományos tisztán magyar vál­lalkozások. A csökkenő vásárlóerő az év­tizedeken át elérhetetlen, napja­inkban az országot elárasztó külföldi áruk felé fordul, szinte Várhatóan december 7-én ír­ják alá a Hitelgarancia Rt. ala­pító okiratát. Az intézmény megalapításával jelentősen ja­vul a vállalkozók hitelhez jutási esélye - mondotta Slosár Gá­bor, a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány (MVfA) ku­ratóriumának elnöke az MTI munkatársának. Rámutatott: egyre nagyobb gondot jelent egy-egy hitelfel­vételnél a vagyoni fedezet, pon­tosabban annak hiánya. A ke­reskedelmi bankok mostanra elegendő hitelforrással rendel­keznek, a vállalkozók azonban fnégsem tudják felvenni a kínált pénzt, amire egyébként nagy szükségük lenne, mert nem ké­pesek a megfelelő vagyoni fe­dezet biztosítására. Ezen kíván segíteni a Hitelgarancia Rt., amelynek ugyan még nem ké­szült el a végleges üzletpoliti­kája, ám az nyilvánvaló, hogy éppen a vállalkozók, közöttük függetlenül attól, hogy azok ára és minősége valóban kedve­zőbb-e a magyar árunál. A honi felvevőpiac háttere nélkül nem vezet út a nemzetközi piacon való jelenléthez sem. Ezért az alapítvány a jelenleg tapasztal­ható tendenciák megváltoztatá­sára törekszik. A hazai vállalatok ma akkor is kivonulni kényszerülnek or­szágunk piacáról, ha árujuk önmagában versenyképes, de nem győzik a kemény reklám- kampányok finanszírozását. Ugyanakkor a visszaeső forga­lom miatt egyre nőnek az előál­lítás fajlagos költségei, csírájá­ban sorvad el sok műszaki fej­lesztési eredmény. Visszafor­díthatatlanul örvénybe kerülnek eredetileg jó versenyhelyzetben lévő iparok, szakmák, s elérhe­tetlen ábránddá lesz a magyar vállalatok nemzetközi verseny- képessége. Az alapítvány tagjainak meggyőződése, hogy a nemzet- gazdaság konszolidációja és fej­lődése szempontjából kulcskér­dés, hogy a piaci verseny felté­telei közé kerülő magyar válla­latok helytálljanak a nemzet­közi kereskedelemben. Ezért az ország és a vállalatok vezetői felelősséggel tartoznak. A hazai ipar támogatása éa a munkahe­lyek védelme között az alapítók közvetlen összefüggést látnak. A magyar gazdaságot a szüksé­ges és elkerülhetetlen szerke­zetváltás terhe sújtja, munkahe­lyek tízezrei szűnnek meg. Az alapítvány arra kívánja felhívni a megrendelők és fo­gyasztók figyelmét, hogy a megfelelő minőségű és árú ma­gyar termék kiválasztásával honfitársaink munkahelyét vé­dik meg. A Védegylet a Magyar Iparért alapítvány a fejlődésre képes iparágak piaci helyzeté­nekjavítását, a megfelelő minő­ségű és árú magyar termékek vásárlásának ösztönzését segíti elő. Az alapítók bíznak abban, hogy e kezdeményezésük szé­leskörű támogatásra talál. To­vábbi csatlakozással, adomá­nyokkal nagyobb eredményes­séggel szervezhetnek akciókat a fogyasztói, vásárlói szokások és gondolkodásmód befolyásolá­sára, a hazai ipar pártolására. az alapítvány által támogatni kívántak pénzhez jutását segíti. Slosár Gábor ezzel kapcsolat­ban közölte: az alapítvány 100 millió forinttal járul a Hitelga­rancia Rt. létrehozásához. A több mint 4 milliárd forin­tos alapító vagyonnal életre hí­vott Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány az utóbbi idő­ben igazolta létét, hiszen több száz vállalkozó jutott kedvez­ményes hitelhez. Létre hozták a Start Garanciaalapot, melynek működése óta 298 vállalkozó, 303 millió forint értékű garan­ciakérelmét tudták teljesíteni. Ez egyébként több mint 500 millió forint felvett hitelhez kapcsolódott. Az alapítvány forrásai mellett a Közös Piac PHARE-támogatása, illetőleg a helyi vállalkozói központoknak nyújtott támogatás révén, fő­ként a kezdő vállalkozók érez­hették a segítséget. Igen nagy a titkolózás a ha­zai, úgynevezett „off shore” vállalkozások körül. Annyit azért tudni, hogy a dolog lé­nyege igen egyszerű: az esetek többségében piciny államok - mint például Ciprus, a Man-Is- land, vagy a Bahamák - „örök életre” szóló adómentességet (avagy igen nagy mértékű adó- kedvezményt) adnak külföldi il­letőségű, de az országukban be­jegyzett vállalkozásoknak. Cse­rében pedig nem kérnek mást, mint hogy az ilyen státusú válla­lat, azzal az országgal, ahol ily' módon jegyezték be, kerülje az üzleti kapcsolatokat. A már említett általános tit­kolózás egyébként a be nem avatottak számára, első látásra tulajdonképpen nem nagyon érthető. Törvény garantálja ugyanis, hogy a magyar vállala­tok már - engedéllyel - legáli­san is alapíthassanak külföldi vállalkozást, s a dolognak mégis mintha a tiltott gyü­mölcshöz lenne a legtöbb köze. Jellemzésül a fentiek bizonyí­tására: ahány esetben egy - egyébként bevallottan off shore-t intéző - ügyvédi irodát megkerestünk, annyiszor kap­tuk a típusválaszt: akkor be­szélnek, ha a nevüket nem írjuk le. Némileg persze érthető a do­log, az off shore ugyanis papí­ron bármennyire is legálisnak tekinthető, gyakorlatilag a hazai adózási rendszer kijátszását je­lenti - de persze ezt jelenti min­denütt, nem csak Magyarorszá­gon. Merthogy erre találták ki, ugyebár. Azoknak a vállalkozóknak ugyanis, akiknek az off shore-paradicsomok központja­iban jegyzik be cégüket (van ál­lam, ahol ezt már 100 márkás, vagy ennél kevesebb alaptőké­vel is megtehetik) információ­ink szerint legkevesebb 200 ezer, legtöbb 1 millió forint kö­rüli összeget kell leszurkolniuk. (Igaz, egy e témával foglalkozó HVG-cikk például 150-700 ezer forintot ír.) Adózás szempontjából azon­ban kétség kívül jobban járnak, mint hazai társaik. Mit jobban! ... Van állam, ahol teljes az adómentesség. Ha megnézzük, mennyi Ma­gyarországon a nyereségadó, s az off shore költségeit összevet­jük egy vállalkozás által az APEH-nek évente befizetendő összeggel, bizony nem csodál­kozhatunk, ha egyre többen akadnak, akik az off shore-t vá­lasztják. A már említett maxi­mum 1 milliós beugró után ugyanis a cég éves fenntartása már ennek az összegnek a felét sem éri el. (S ha egy Kft. nyere­séges, vajon mit fizet be az APEH-nek? - kérdezik a ta- máskodótól egy-egy off shore-t intéző ügyvédi irodán. - Általá­ban, ugye, jóval több, mint fél­milliót ...) Ennek megfelelően aztán a hazai gazdasági lapokban is egyre gyakrabban tűnnek fel az off shore-t ajánló ügyvédi iro­dák hirdetései. Mint ezek egyi­kénél megtudtuk, többségük tel­jes körű szolgáltatást - a be­jegyzés hivatalos formaságaitól kezdve egészen a leendő cég le­vélpapír-grafikájának megren­deléséig - ígér, s e mellé termé­szetesen diszkréciót. Amire azért még szükség van, bárki bármit mondjon is. A hazai adóhatóság állásfoglalása az off shore cégekkel kapcso­latban ugyanis még nem ismere­tes. S amíg ez így van, addig a jelszó ezen a pályán sem lehet más, mint, hogy jobb félni, mint megijedni - addig, míg az em­ber teheti... Pauska Zsolt Gazdasági kiadványok Munkajog a gyakorlatban és Csődjogi praktikum címmel két új gazdasági kiadvány jelent meg a CO-NEX-TRAINING Bt. gondozásában. A kiadvá­nyok aktuális, jól értelmezhető tájékoztatást nyújtanak a mun­kaügyi jogalkalmazás kérdésé­ben, a csőd, a felszámolás, vé­gelszámolás bírósági gyakorla­tából. A segítő információk megrendelhetők: CO-NEX­TRAINING Bt. címén: 1300 Budapest, Pf. 201. Telefax: 186-93-94. Rövidesen megalakul a Hitelgarancia Rt. (MTI) NEM MESE EZ, GYERMEK - Kegyed az infláció? Én meg az életszínvonal!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents